Pildi

Pláne És itt is köszi

Az OT-s Obi-wan nekem sosem volt a szívem csücske, talán épp ezért. Nem is igazán érthető, miért akarja pont ő mindenáron Vader halálát, amikor pont ő volt az, aki nem tudta megölni, amikor lehetősége volt rá. Köszi

Nekem a Captain Tarth tetszett a legjobban.

Valahogy így gondolom én is, csak nem sikerült ilyen szépen leírnom. Ez a másik, amiért őszintén hiszem ma már én is, hogy a szembeszállás céljául Yoda nem a harc általi győzelmet vizionálta. Szálljon szembe az apjával, és megtörténik majd, ami mindent jóra fordít - ezt sugallhatta számára az Erő, de a pontosan hogyan kérdése homályba burkolózott. Talán ha Yoda ezt is meglátja még halála előtt, maga is elcsodálkozott volna, mi sülhet ki a találkozásból.

Nagyon megható, ahogy az öreg mester távozik az élők sorából. Mókás kinézete és az előző filmben lévő bolondos belépője (most úgy értve, ha valaki készítési sorrendben nézi a filmeket, ahogy én is anno így ismerkedtem meg Yodával) ellenére ebben a pillanatban éreztem, hogy a legtiszteletreméltóbb szereplőtől búcsúztunk el, aki egy másik világot és rendet képviselt. A PT ezt még inkább megalapozta. Sokáig úgy gondoltam, hogy a szavai ("Vader. Szembe kell szállnod Vaderrel. Akkor, csak akkor leszel Jedi. Szembeszállsz vele.") azt jelentették, hogy Luke akkor lesz Jedi, ha legyőzi Vadert. De talán nem véletlen, hogy Yoda nem a legyőzés szót használja, hanem a szembeszállást, mintha sejtené (homályosan, talán a saját maga számára sem tudatosan), hogy ez a viadal nem csak Luke-nak, hanem Vader-nek is próbatétel lesz. Tudja, hogy fontos találkozniuk, de azt talán nem jól értelmezi, mi is pontosan az, ami Luke Jedivé válását elősegíti. Viszont a szóhasználat jelzi, hogy a lényeg a szembeszállás, utána már az Erő intézi majd a többit. Az a kötelék, ami létrejött apa és fia között a Bespinen, a Yoda szerint elhamarkodott találkozás nélkül nem létezne még, és így nem is segíthetne helyre tenni a dolgokat majd a film végén. Szóval arra akarok kilyukadni, hogy ezek a szavak olyanok, mintha Yoda öntudatlanul is megcáfolná azon állítását, hogy szerencsétlen dolog, hogy Luke megtudta az igazat. Pont hogy nagy szerencse, hogy így történt - ahogy egyébként az Ep5 topikban is épp ez derült ki számomra.

Ilyen időtávban valóban nem gondolkodtam, és ha így nézzük, igazad lehet. Vagyis sokkal jobban járt mindenki így, hogy Luke elrohant segíteni Yoda intelmei ellenére. Így csak a keze veszett oda, ami végül szintén jól sült el a végére: Luke-ot a döntő pillalatban rádöbbentette az apjával való hasonlóságára.

Hozzáteszem, hogy az egyetlen, akit maradéktalanul tiszteltem is. Nyugodjon békében.

Én is. Ha másért nem, hát hogy legyen mit nézegetni később az Extrák között, mint a PT esetében. No és persze, az a 6 hét sem mindegy azért, hogy teljes bizonytalanságban telik továbbra is, vagy lesz az eddigi haloványnál több sejtelmünk a cselekményről.

Nos, akkor csatlakoznék az előttem szólókhoz, nekem is nagyon tetszett A marsi, filmként és könyvadaptációként is (bár nyilván nehéz a kettőt különválasztani). Filmként nagyon egyben van, és érthető, miért lett megvágva a történet, ahol meg lett vágva, de azért azt meg kell említenem, hogy a játékidő végessége miatt Watney humora és tudása csak megcsillant a könyvbéli napló bemondásokhoz képest (nyilván, amit ott elmesélt, azt nagyobb részben cselekvésként láttuk a filmben, kommentár nélkül). Szóval akinek bejött a humora és fogékony a tudományos bravúrokra, amiket véghezvitt, és még nem olvasta, annak feltétlenül ajánlom (én is). Az általad leírtakkal teljesen egyetértek, de ezt magam is kiemelném: Matt Damon lubickolt ebben a szerepben! Minden gesztusa emberi és természetes volt. Így-így. Kellenek az ilyen sztorik, amelyek a mai " minden körülmények között érezd jól magad" világban arról szólnak, hogy küzdeni kell egy vesztes helyzetben is, és nem szabad feladni. Nekem a humor és a tudomány mellett ez volt a történet legnagyobb ereje. Én is szinkronnal láttam, szerintem jó volt így is. És nálunk is volt Ep7 előzetes, amit továbbra is füttyögések kísértek, mint minden alkalommal, amikor láttam. A közönség már nagyon készülődik. Ha megbarátkoztál vele, hogy ilyen lett, akkor talán megérted, hogy pont ez a jó benne, hogy miközben van benne dráma bőséggel, mégsem lett drámai. Hehe, ez nekem is eszembe jutott. Ezzel a zenei stílussal nekem alapból sincs semmi bajom. De a filmhez is jól passzolt, ez tény.

"Csak" hétvégén? Én vasárnap este fogom megnézni, és ez nálam nagyon gyorsnak számít. Ritkán látok filmet premier héten, csak kivételes esetekben szokott összejönni. Remélem, a film valóban olyan jó lett, amilyennek írják az első kritikák, és amilyennek várjuk a könyv alapján, és így a kivételes alkalom kivételesen jó filmélménnyel párosulhat.

Nagyon szeretem ezt a jelenetet. Való igaz, nagyon lehet érezni, hogy Luke hogyan fog dönteni. Azért ez a pár napos/hetes Jedi tréning csak arra volt jó, hogy belekóstoljon a lehetőségeibe, amelyeket az Erő segítségével elérhet, de azt., hogy milyen perspektívával kecsegtet, ha marad, azt nem mérhette fel. Csak Yoda szavaira támaszkodhatott - viszont az főleg döntő érv lehetett számára, hogy a jövő mozgásban van, vagyis segíthet rajtuk. Vajon Yoda látta előre, mi lesz Luke és Vader találkozásának a következménye? És attól félt, hogy Luke az apja miatt átáll a Sötét Oldalra? Mert csak így tudom értelmezni azt, amit mondott: "Ha most elmész, segíthetsz nekik, de elpusztítod mindazt, amiért harcoltak és szenvedtek." Ami végül is nem következett be, mert Luke erősnek, erősebbnek bizonyult, mint Yoda hitte, és ez valószínűleg nem a tréningnek köszönhető, ami valóban nagyon rövid volt. Azért azon érdemes lehet elgondolkozni, vajon mi lett volna, ha Yodának sikerül Luke-ot meggyőzni a maradásról, mennyiben változtatta volna meg a dolgok menetét. Szerintem csak részleteiben változott volna a történet. Vader más alkalmat keresett volna a személyes találkozásra, Han átadása után Leia még ott volt neki túsznak. Luke előbb-utóbb elindult volna kiszabadítani, és hiába töltött volna el még további pár hetet meditációval és egyéb gyakorlatokkal, nem hiszem, hogy más lett volna a Vaderrel való találkozás kimenetele.

Csak jöjjön már.

Szerencse, hogy nem ez lett. Ez a jelenet gyakorlatilag előrevetíti, hogy mi várható még a filmben. Sejteni lehet, hogy a korábbi szöktetős rész laza sétagalopp volt ahhoz képest, ami még Luke-ra vár. Palpatine sokkal hátborzongatóbb, mint sejteni lehetett korábban (annál, aki az OT-vel kezdte), és igen, ez még úgy is működik, ha kronológiai sorrendben nézzük történetet, mert hiába tudjuk már rég, hogy mekkora szemétláda és milyen hatalma van, mégis más látni, hogy azóta sem veszített a hatalmából, sőt, az mostanra teljesedett ki. Ezt jól mutatja Vader viselkedése vele szemben.

Szép számok. Ráadásul a legtöbb esetben nem két szavas hozzászólásokról beszélünk.

Sajnos én a következő két hétvégén nem leszek netközelben, de miattam ne halasszátok el megint. Majd utólag elolvasom, hogy zajlott.

Frenkie, MissKarrdéhoz, Dzséjthez és Riddick-kez hasonlóan én is nagyon figyelmedbe ajánlom A marsit, tuti biztosan tetszene. A baráti körömből olyan is olvasta, aki egyébként nem nagy regényolvasó, és nem tudta letenni. Erre még nem gondoltam, hogy a magyar cím a történet arányainak a módosítására utal, de most hogy írod, lehet benne valami... Remélem, nem így lesz. Bár az már a trailer-ből kitűnt, hogy

Nyugodjon békében. Beteg volt, azt sokan tudtuk, de így is túl fiatalon ment el.

pb, Frenkie, Nute: értem, mit akartok mondani, és úgy gondolom, nem sok a különbség a felfogásunk között, csupán árnyalatok, Nem vitatom, amit írtok, szó sincs felmentésről vagy a szabad döntés felelősségének megkérdőjelezéséről, csupán én többet látok ebben az átállásban, mint Ti, és ez nekem így kerek egész. Viszont az tény, hogy esténként már nem megy úgy a fogalmazás, ahogy kellene, magam is úgy látom, utólag olvasva a hsz-eimet, hogy nem teljesen jön ki belőle, mire akarnék kilyukadni. Majd azért igyekszem jobban fogalmazni (vagy ha nem megy, akkor kerülni a hozzászólást).

Egyáltalán nem szeretném Anakint teljesen tisztára mosni, és azt sem állítom, hogy nincs felelőssége abban, amiket tett. Csupán szerintem pozitívabban árnyalt a karakter annál, mint ahogy Ti látjátok. Ebben azért is hiszek őszintén, mert anno ez volt az, ami miatt az egész előzmény trilógia visszamenőleg is teljesen elbűvölt. Az, hogy egy ikonikus gonosz karaktert utólag meg tudott tölteni élettel, emberiességgel, szimpatikussá tette olyannyira, hogy nekem mint nézőnek is szinte szívem szakadt belé, hogy így végződött az Ep3 - annak ellenére, hogy tudtam, mi lesz a vége. Az előbb kicsit már sarkítottam, szándékosan. Nincs két külön karakter, de Vader megszületésével Anakin Skywalker olyan, mintha meghalna. Az értékrendje megváltozik és ez mindent megváltoztat. Szerintem ő nem szürke, hanem fekete és fehér keveréke, ami folyton kavarog benne, és a végén a fekete elborítja a fehéret. Vannak vágyai, ami tilos volna számára, mégis vágyik rá: a hatalom, az hogy ő ne csak egy nagy egész (a Jedi Rend) része legyen, hanem valaki, aki irányít - és a szeretet, a kötődés, amit Jediként nem vallhatna magáénak. De ettől ő még alapvetően nem rossz ember, legfeljebb rossz Jedi - és kiváló alapanyag a Sith-ségre térítéshez. Ezt hasonlóan látjuk. A személyiség fejlődési ívet én is fontosnak tartom, és nem is arra gondoltam, hogy skizofrén lenne. Ahogy írtam is bevezető sorokban, nem is a felelősségét kérdőjelezem meg, hanem a motivációit látom kissé más arányban. Valamint még az szerintem egy felfogásbéli különbség köztünk, hogy szerintem ő maga is áldozattá vált, hiszen jószerint semmit nem kapott meg abból, amit várt a Sötét Oldaltól: sem a korlátlan hatalmat (Sidious hatalma sokkal nagyobb volt fölötte, mint eleinte gondolta, amikor még arról ábrándozott, hogy legyőzi és ő fog uralkodni a világon), sem a feleségét, aki pont miatta halt meg. Elítélem a tetteit, de közben meg mélységesen sajnálom őt magát is. Erre gondoltam én is. Mint valami kábítószer, ami megszünteti a gátlásokat. Azt sosem vitattam, hogy a gonosz csírája megvan benne, ahogy ezt több tette is bizonyítja. Darth Cupsy-nak írtam is, hogy az eskükor a gonosz énje hatalmasodik el rajta, az érdekes inkább az, hogy sokkal intenzívebben történik ez meg, mint ahogy azt egy normális embertől várnánk. Az eskü megváltoztatja, nem úgy, hogy Sidious új lelket rak bele (ezt csupán a meseszerűsége miatt írtam), hanem úgy, hogy minden erkölcsi gátlását feloldja, és a jóságot, ami még megvan benne, jó mélyre száműzi benne. Így értettem, hogy ő akkor már Vader és nem Anakin. A végén meg szerintem azért dühös és kétségbeesett, mert akkor jön rá, hogy Sidious becsapta: a szeretett nőt elveszítette és gyakorlatilag nyomorék lett, Nem egészen erre számított, fogadni mernék.

Thripio szerintem remekül működött Jabba tolmácsolójaként. Végre azt csinálhatta, amire teremtődött, és mintegy ceremóniamesterként vezényelte az eseményt. Még a sajnálatot se lehet kiérezni a hangjából. Vérprofi alakítás. A jelenet egyrészről felemelő érzés, látva, milyen könnyen győzi le az egy szem Jedi lovag az egész kompániát, másrészt jó pár vicces momentum is szerepel benne. Pl. hogy a kivégzésre szántak helyett inkább Jabba csatlósai esnek áldozatul a Sarlacc étvágyának, vagy ahogy Thrpio lábai kimerednek a homokból a végén, és úgy kell szegényt mágnessel kiemelni ismételt szorult helyzetéből. Artu persze megint felkészült volt, szokás szerint, tette a dolgát, amikor kellett. A Tatooine egyébként nagyon szép ebben a két jelenetben. A narancsos színbe hajló homokdűnék szép kontrasztot alkotnak a vakító kék éggel. Nekem talán itt tetszik ez a táj a legjobban. Ui. most megnéztem a jelenetet az előzővel együtt, és igazatok volt: Leia cseppet sem volt nyugodt, sokkal jobb az önuralom szó az állapotára.

Igen. És ekkor már nem lehet azt számon kérni, hogy Anakin miért bántotta Padmét, vagy miért gyilkolt gyerekeket, lám, egy kegyetlen gyilkos, aki még a szerelmét is feláldozza a hatalomért... Csakhogy ekkor Anakin már nem létezik, csak Vader él. Ő fojtogatja Padmét, ő támad rá Obi-Wanra. A Sith rituálé működött.

Kb. így gondolom én is. Ezt az egész átállást egy valamiféle spirituális élménynek képzelem, mintha az eskütevőt megszállná egy gonosz szellem, vagy még inkább, amikor a saját magában lévő gonosz, a Sötét Oldal, avagy a sárkány, amelyet eddig visszaszorított önmagában, az eskü htására előretör és átveszi a hatalmat. És máris létrejön a másik személyiség, egy Sith.

Anakin nagyon frusztrált, ahogy Dzséjt és Donát is írja, azért néz úgy Obi után. Totálisan egyedül maradt.

Nem is kellett sokat visszapörgetni a topikon, hogy megtaláljak a régi választásomat. Ami - kevés gondolkodás után - még most is érvényes. Hozzátenni nem is tudok semmit.

Azért az ott még tényleg inkább csak poén, Padmét akarta heccelni, sikerrel. Nem hiszem, hogy pont ott és akkor, ultra romantikus környezetben, szíve hölgyével végre kettesben komolyan gondolkodott volna ilyesmin. A mi nézőpontunkból persze ez egy utalás arra, hogy lám-lám, már akkor mik jártak az eszében... Ezzel végül is nehéz vitatkozni, belátom. De számomra pont az a megrázó ebben az egészben, hogy események szerencsétlen sorozata és a Sith Nagyúr manipulációi mellett a Jedik elbaltázott döntései együtt vezettek ahhoz, hogy ő abban a helyzetben nem látott más megoldást (bár igazad van, lett volna), mint átállni és ezt meg is siratta, egyszer ott az irodában, utána meg a Mustafar-on. Ha levágja Sidious-t, Padmé biztos nem hal meg, mi tudjuk - ő viszont azt hitte, másként nem tudja megmenteni. Ha így nézzük, nem volt más választása. A hatalom is fontos volt, de nem véletlenül emlegette maga Sidious is mézesmadzagként, hogy így megmentheti a feleségét. Ez volt a döntő érv.