Engem nem nyűgözött le a 3D-látvány, amiben biztos benne volt, hogy én azok közé tartozom, akik szédülnek, ha nem pont 90 fokos szögben nézik a vásznat, de úgy vettem észre, hogy a gyerekek sem voltak oda tőle túlzottan.
Szerintem ha a film jó, akkor jó 2D-ben is, maga a 3D-s élmény egyszer-egyszer nem lehet rossz annak, aki bírja, de uralkodó a mozipiacon szvsz soha nem lesz. Egyrészt azért, mert van pár olyan filmes műfaj, ahol nem a látvány a legfontosabb, hanem a közvetített gondolatok, azokhoz meg nem kell 3D, és vannak, akik az ilyeneket szeretik jobban.
Másrészt pedig a fantázia kérdése miatt. A gyerekeknek lehet, hogy tetszik egy-egy film 3D-ben, de azért nincsenek oda érte annyira. ha így lenne, akkor ilyen alapon a diafilmeknek rég ki kellett volna halnia, márpedig nálunk az esti diavetítés magasan veri az esti mesefilmnézést, és ez utóbbit még a könyvolvasás is megelőzi. A gyerekek nem bánják azért, ha a fantáziájuknak is kell dolgoznia kicsit, és nem kap meg a fejecskéjük mindent készen. És ezzel mellesleg én is így vagyok.