Pildi

De nagyrészt csak azért, mert volt egy ionágyújuk, hasonló a Malevolence szuperfegyveréhez.

Szerintem is. Ha lead a Tv egy ilyen filmet, amit nagyon szeretek, és megvan otthon is DVD-n, akkor azt szoktam csinálni, hogy megnézem én is épp akkor, de a DVD-ről. Így a reklámok nem zavarnak. Igaz, hogy ezt elvileg bármikor megtehetném, de ez alkalmat teremt hozzá.

Hogy ki milyen családba születik, sokat jelent, de aztán lehet menni erre vagy arra az embernek magától, érdeklődésnek meg külső hatásoknak megfelelően. Én még hittanra sem jártam, az első találkozásom Jézussal és úgy általában az egész témával a Jézus Krisztus Szupersztár zenés film megtekintésével történt. Akkor kezdett érdekelni mindez. Aztán barátokon keresztül jött az ihlet, de ahogy írtam is, nem tudtam átadni magam a hitnek. Az ilyesminek belülről kell jönnie, erősen, és ez nálam hiányzott. Az érdeklődés messze nem elég.

Én nagyon szeretem ezt a jelenetet, annyira benne van mindaz, ami miatt jó a Birodalom visszavág: feszültség (Hanék még ott vannak, Vader pedig már belépett a bázisra), pergő képsorok, jó poénok, élces párbeszéd. Ráadásul szépen lezárja a Hoth-i jeleneteket, innentől átveszi majd az űr a fő helyszín szerepét.

Életem során volt egy olyan korszakom, amikor nagyon közel kerültem ahhoz, hogy hívővé váljak (egyébként református a családunk, de aktívan nem gyakoroljuk), akkor sokat beszélgettem hívő fiatalokkal, magnószalagról hallgattam istentiszteletet (a Pasaréten volt akkoriban egy nagyon jó lelkész, aki fantasztikus dolgokat mondott, azt köröztették városszerte), szóval igazán belemélyedtem a témába. Aztán eljött egy pont, úgy is mondhatnám, hogy megvilágosodtam, és rájöttem, hogy a vallás és a hit az emberek többségénél alapvetően két dologról szól: a lelki békéről és a biztonságérzetről. Ezeket nyerik el a hívő emberek. Vagyis - és itt csatlakozom Bomarr fenti véleményéhez - nem a Pokolra jutástól, a megtorlástól való félelem a motiváció, hanem a mindennapokban egy erős támasz keresése, amely át tud segíteni a gondokon, és egyfajta örömérzetet ad, olyat, amit a valláson kívül más nem tud nyújtani. És amikor erre rájöttem, valahogy csalódás fogott el, hogy az egész "csak" erről szól (elnézést a kifejezésért, remélem, nem sértek meg vele senkit, de elég fiatal voltam még, és valami nagyobb dologra számítottam), úgy éreztem, hogy nem ezt kerestem, s így csalódottságomban visszafordultam erről az útról. Ez csak az én tapasztalatom, de kíváncsi lennék, van-e itt másnak is hansonló élménye, véleménye.

Ezzel nagyon egyetértek. De mindezt végiggondolni csak akkor lehet, ha van rá idő. Szerk: de látom, épp ezt mondtad Te is lent

Én már voltam úgy, kétszer is, hogy átéltem autós balesetet, és mindkét esetben a szeretteim jártak az eszemben: mi lesz velük, ha én akkor ott meghalok? Csak pár pillanat alatt történt minden. Igaz, egyik sem volt komoly baleset így utólag nézve (egyszer csúszós úton a hegyekben megpördült és párszor átfordult az autónk, majd megállt a szakadék peremén, máskor pedig nagy sebességgel balról belém jött egy jobbkezes utcában egy taxis, és belelökött a sarki ház falába autóstól), mert nem lett komoly bajom, de azokban a pillanatokban azt hittem, lehet, hogy most vége mindennek. De a bűneimre és azok megbánására nem gondoltam. Azt a repülőgépes esetet, hogy az anya kimenekül és a gyerekét meg otthagyja, csak sokkos állapotban tudom elképzelni, mert önmagában a halálfélelem meg az életösztön nem lehet magyarázat. Vannak hasonló történetek, amelyek meg épp arról szólnak, hogy a szülő kimentette a gyereket, aztán maga meg ottmaradt.

No de a versed is nagyon szép. Holnap meg is fogom hallgatni, mert igazán kíváncsi vagyok dallamára, és persze a hangodra is.

Nem vagy egyedül. Nekem is nagy élmény volt épp az a Megasztáros gárda, főleg már a vége felé, amelyikben Rúzsa Magdi is szerepelt. Volt olyan dala, amelyet végig borzongtam a gyönyörűségtől, pedig csak a TV-ben szólt. És élőben még szebb.

Szerintem itt valamit nem pontosan meséltek el neked. Olyan van, hogy ha valaki lekötési futamidő lejárta előtt veszi ki a betétjét, akkor elbukja a kamat egy részét, és fizetnie kell felmondási jutalékot (ami biztos bankonként változik, de kb. 1% lehet), de az eredeti lekötött összeget hiánytalanul visszakapja. Az rendben van, hogy a bankoknak lehetősége van a feltételeket némi erőfölényből érvényesíteni, de azért nem kell őket rablónak nézni. Én történetesen láttam már banki üzletszabályzatot és kondíciós listát, így biztosan állíthatom, hogy ilyen lenyúlásra nincs lehetőség az apró betűs részben sem. Úgyhogy az ilyen rémtörténeteket jobb inkább némi fenntartással kezelni.

Én ezzel a Kaminskivel és a topik címével azonos nevű honlapjával tavaly tavasszal Coce új kvízénél találkoztam, miközben választ kerestem arra kérdésre, hogy melyik szereplő koncepcióját alkotta meg először Lucas. Az ott talált infók alapján be is küldtem a választ, ami persze nem lett jó - és ezen a kérdésen aztán el is véreztem, mert a legkézenfekvőbb megoldás nem jutott eszembe....

Köszi Jó volt énekelni, olyan kellemes hangulatú tábori stílusban, legalábbis nekem ilyen emlékek jutottak eszembe.

kolmilan lent idézett magyarázata alapján én támogatom az ékezetes változatot, mivel Az avatárról legalább senkinek nem ezek a kis általunk is használt azonosító képek jutnak majd az eszébe, hanem a cím igazi jelentése, ami gondolom meg is lesz magyarázva a filmben. Letölteni nem fogom az Avatar trailert, nekem jó lesz moziban valamelyik film előtt a pár perces változat, aztán majd decemberben az egész film. Viszont a kikockázott változatot megnéztem, és ami ebből leszűrhető, az alapján érdekesnek ígérkezik, én bizalmat szavazok neki. Tetszik ez a kékes színvilág, ad egyfajta különleges hangulatot, a n?avik is egyediek, s bár a kinézetük elsőre engem sem bűvölt el, de el tudom képzelni, hogy az egész filmet megtekintve belopják majd magukat az ember szívébe. Annak ellenére, hogy az eddigi tapasztalataim a 3D-vel kapcsolatosan nem igazán pozitívak, de ezzel a filmmel teszek még egy kísérletet, hátha?

Ez igazán jó hír!

Örülök, hogy Ti is jól éreztétek magatokat, mert én csaknem szuperül (ha nem jön ki épp tegnap az egyébként ilyenkor esedékes parlagfű allergiám, akkor lett volna az igazi). Köszönöm mindenkinek, aki eljött. Ha nem jön közbe semmi, jövőre megint tarthatunk egy ilyet, csak egy kicsit előbb, hogy az allergia se zavarjon. Valóban iszogattunk (Ody Cserszegi Fűszerese nagyon jól ment az ebédhez ), de azért nagy ivászatra ne gondoljon senki, a tesóm mondta is, hogy nagyon szolíd társaság ez, ezért is hozta le a pálinkát, hogy egy kicsit segítsen a helyzeten. Krande, tök jó, hogy kitaláltad, játsszunk mindefélét, Jengát és rabló römit, amit aztán időnként megszakítottunk egy kis focizással. A cicák pedig ott lábatlankodtak körülöttünk, tetszett nekik, hogy ennyien ajnározzuk őket. Nagyon hangulatos volt az esti szalonnasütés és utána a tűz mellett beszélgetni, ilyenben már nekem is régen volt részem, jó, hogy közösen kitaláltuk, nem siettek haza, hanem itt alszotok, így csak az álmosság volt a korlátozó tényező. MissKarrde, remélem, hamar rendbe jössz, én már jobban vagyok, az idő kedvezőbb, mert az allergia napfényben a legrosszabb, és most áldásosan beborult. Köszönet a képekért mindkettőtöknek Phobos-szal, remélem, frenkie is hamarosan felteszi az övéit.

Talán még orki, de mivel nem jelentkezett, lehetséges, hogy senki más. De ettől még a korábbiak nem változtak: elmegyek érted.

Én sem szeretem a temetéseket, eléggé megviselnek. Maga szertartás szerintem túl megrázó (bár állítólag kell, hogy az ember lássa, az illetőt hogyan eresztik le a földbe, azért, mert így tud csak végső búcsút venni tőle - én ezt nem írom alá), és nem tudom, hogy lehet a vendégség (halotti tor) részénél kedélyesen csevegni utána mindenféléről. Most vagy szomorúak vagyunk, vagy nem. A temetőbe járni egyszer egy évben jó, Mindszentkor, amikor nappal virágokban, estefelé gyertyafényben úszik az egész. Gyönyörű a látvány, és az egészben van valami földöntúli. A meghalt szeretteimre viszont jobb szeretek a hétköznapokon gondolni, amikor egy-egy fényképről, vagy dalról, tárgyról bevillannak emlékek. A temetőben a halottságuk van hangsúlyozva, és ezt nem szeretem.

Jaj, nagyon sajnálom a lemondásotokat.... De igazán nem lehet ezen csodálkozni, a 4 napos hétvége nagyon adja magát mindenféle programot csinálni.

Én is, ha megjelenik.

Feltétlenül. Enélkül nem mehettek haza.

Köszi az infót. Jó lenne, ha be tudna ugrani - ha telefonál, hogy jönne, majd elirányítom. Két nappal a tali előtt összesítem a jelenlegi állapotot: MissKarrde és Ody 10-re jön, Phobos 11-re - ez biztos. Krande, frenkie: nektek jó lenne a 10 óra a Kö-KI-n? Úgy néz ki, hogy nem lesz szükség a buszozásra, így jöhettek velünk. De Phobos mellé is lehet csatlakozni. orki, SimonZ: veletek mi a helyzet? De ha bárki meggondolta volna magát, vagy úgy alakul a helyzet, hogy mégis tud jönni, nyugodtan csatlakozhat.

Én legutóbb Londonban járván nem találtam meg egy bizonyos címet, pedig nagyon fontos lett volna rálelnünk és időben érkeznünk (egy munkatársammal voltam), mert üzleti ügyről volt szó. Régi volt a térképem, azt a környéket pedig nemrég építették át, így egészen más utcák voltak ott. Egy postást kérdeztünk meg, egy szavunkat sem értette , aztán miután papíron megmutattuk neki, milyen címet és céget keresünk, nem értettük, amit mond... :o Isteni tőzsgyökeres londoni "tájszólásban" beszélt.

Nekünk is voltak filmes témáink, bár inkább klasszikus választékból, és én írtam érettségi tételt is a "Lovakat lelövik, ugye?" c. filmből, mert az nagyon tetszett. Az Alkonyatot pedig már sikerült abszolválni mind könyvben, mind filmben, és tényleg egész jó volt, bár a sikoltozás nem jött rám sehogysem. :o

Én meg mozi után hazafelé felváltva dúdoltam, hogy nehogy elfelejtsem, hiszen a mozin kívül nem lehetett sehol meghallgatni. A rádiós kívánságműsorokban sokszor szerepelt a nyitótéma, de sose az eredeti, hanem csak valami diszkós átdolgozás . És a képeket én is gyűjöttem. ) Szerintem Ody nem ledegradálásból írta, hanem csak azért, mert ez tényleg szokatlan volt, legalábbis akkoriban biztos. Nekem pl. egyik barátnőm sem volt partner ebben a dologban, pedig egyébként teljesen jól kijöttünk egymással. De ha azt vesszük, ez még csak nem is nem kérdése - én ugyanis előttetek személyesen egyetlen másik SW rajongót sem ismertem.

Donát, ezt nagyon sajnálnám.