Pildi

Nagyon jó epizód volt! A látványos csatajeleneteken túl Ahsoka miatt tetszett nagyon az egész. Nincs elég tapasztalt Jedi, ezért egy ifjú padawan is kaphat fontos szerepet egy ütközetben, ám a felelősség viseléséhez, a jó vezetéshez fel kell nőni. Első körben a lány még nem érzi igazán a felelősséget, a kalandot látja csak az osztag vezetésében, és persze egyáltalán nem kételkedik benne, hogy végre tudja hajtani. Ezért is nem hallgat semmilyen parancsra, csak amikor már szinte késő lesz. Az osztag legtöbb tagjának elvesztése viszont sokkolja. A hibái ellenére Anakin azért bízza meg másodszor is a vadászgépes támadás vezetésével, mert tudja, hogy nem a képességekkel, hanem a helyzet adta határok felismerésével volt a baj, és az ebből fakadó veszteségek legalább amiatt nem voltak hiábavalóak, hogy Ahsoka tanult belőlük. Nem hiszem, hogy csak azért bízta volna rá másodszor is a vezetést, mert nem volt más - igazán bízott benne. Anakin végig nagyon jól, igazi mesterként kezelte a helyzetet: vígasztalt, bíztatott és adott egy második esélyt.

Én is köszönöm a feliratot.

Ez tévedés... Én szívem szerint a mondanivalóm végére odatettem volna a -t, de kísérleti jelleggel nem tettem. Ugye, hogy másként "hagzott" volna a szöveg így: "Azért azt ne feledjétek, hogy a szöveg üzenete, hagulata az élő beszédben is erősen függ attól, hogyan adják elő: mosolygósan, bosszúsan, gúnyosan stb. Itt nem látszik senki arca, tehát a szöveg hangulata, a beíró szándéka egyértelműen csak smiley-val közvetíthető. "

Azért azt ne feledjétek, hogy a szöveg üzenete, hagulata az élő beszédben is erősen függ attól, hogyan adják elő: mosolygósan, bosszúsan, gúnyosan stb. Itt nem látszik senki arca, tehát a szöveg hangulata, a beíró szándéka egyértelműen csak smiley-val közvetíthető.

Jó neked. Az én szüleimnek sosem tetszett, pedig a Csillagok háborúját és A Birodalom visszavágot többször is látták, csak az öcsém és az én kedvemért, mert még nem mehettünk egyedül moziba, pláne, amikor már Budapest túlsó végébe kellett menni érte. Ezért (is) örökre hálás leszek nekik. Anyukám viszont saját bevallása szerint azóta nem szeret moziba járni.

Én nem nagyon ismertem eddig a képregényfilm-kategóriát, de a Vasember, és persze a TDK is tetszett nagyon. Ha kb. ilyen színvonalú a megvalósítás az X-mennél is, akkor biztos nem lehet rossz.

Ez nagyon durva csúsztatás... :)

Én az X-men szériának egyetlen részét sem láttam. Jó filmek?

A munkahelyemen időnként meghal a központi szerver, de a Windows-zal még sosem volt gond (ahogy itthon sem).

Még van egy éve .... vagy ki tudja? A felnőttkor kezdete egyénenként erősen változik. Boldog szülinapot, Kiskósa!

Szerintem a kinézetnek komolyan van köze ahhoz, milyen érzéseket kelt egy színész már a megjelenésekor a vásznon, vagy akár a civil életben. Nicholson arca már önmagában olyan eredeti, hogy az extrém, őrült szerepek teljesen testre szabottak a számára, nem véletlenül épp ilyenek a legjobb alakításai is, pl. a Száll a kakukk fészkére, vagy a Ragyogás, vagy az Egy becsületbeli ügy (bár ott szimplán csak egy kegyetlen szemét volt). Nála az a nagy teljesítmény, ha ehhez képest kvázi normálist játszik, bár ahol szinté nagyon teszett, a Lesz ez még így sem-ben, ott csak mániákus embergyűlölő volt . Ledger meg épp az ellenkező eset. Az ő Jokerja nagy mértékben a kinézet, a maszk miatt is hihető. Azon túl, hogy a szerep maga is megkívánta a maszkot, azt nyugodtan kimondom, hogy Ledger szimpatikus, kellemes arcvonásaival maszk nélkül szinte lehetetlen lett volna ugyanezt a hatást elérni, a nézőkkel így elhitetni, hogy egy pszichopata őrültet látnak. Ezzel nem az alakítását akarom kisebbíteni, mert az szerintem is remek volt, csupán csak azt mondom, hogy ő eleve hátránnyal indult. És ennek sok köze nincs a tehetséghez.

Gyoka, nagyon jó ez a lista!

Ez aranyos volt

Jobbulást a kis jószágnak! Szerencséje van, hogy Te vagy a gazdája, mert más talán nem törte volna magát ennyire, hogy meggyógyuljon az állatkája.

Szerintem elég hálás dolog lehet egy "szépfiúnak", hogy eljátszhat egy elmaszkírozott őrültet, hiszen itt aztán nem a szép külcsíny fogja magára vonni a nézők figyelmét, és kivívni az elismerését. Én Ledgert a TDK előtt csak a Lovagregényben láttam, és azt is csak 1-2 éve DVD-n, abban valóban még csak egy jóképű fiatal srác volt. A film viszont teszett, a maga kicsit extra középkori történetével és a jó kis párbeszédekkel.

Ez az élet igazságtalansága, hogy van olyan év, amikor akár többen is simán érdemelnének díjat, más évben meg közepes alakításért is el lehet vinni a szobrot, mert annyira nincs konkurencia. A díjátadót nem néztem, ezért köszönöm a jó kis tudósításokat, legalább megtudhattam, milyen volt, ha már inkább az alvást választottam.

Ugyan lány vagyok, de azért próbálok segíteni. A starwars.hu-n vagy egy időrendi lista, ugyan nem igazán friss (2005-ös), és a pontos évszámot sem adja meg, de a régebbi könyvek sorrendje benne van: A felnőtt SW kötetek listája időrendi sorrendben Aki tud, az majd úgyis ad egy aktuálisabb linket. Az angol nyelvű könyvek elején általában van regény kronológia (úgy tűnik, az SW-ben az időszámítás az Egy új reményhez köthető ), de ez a magyar változatból hiányzik.

Én is csak most szavaztam, mert most jöttem rá, hogy ezt eddig kihagytam.

Szép téli havas képeket városban elég nehéz készíteni, legalábbis mifelénk, mert elég sok körülmény szerencsés egybeesése kell hozzá: legyen friss a hó, süssön a nap, és épp legyen az embernél fényképezőgép. Én reménykedtem benne, hogy mára még marad valami a hóból, mert ezen a télen is jó lett volna legalább egyszer szánkózni, de nálunk elolvadt a nagy része, pedig a szép napsütés a szabadba csábította az embert. Igazából jobban esne már egy kis tavaszi napsugár plusz 5-10 fok mellett, de hogy az idén egyszer sem tudtunk egy jót a hóban hancúrozni, azt sajnálom.

Ezzel épp így vagyok én is. Ahogy Hayden hangja a mézes-mázosból (amiben nyoma sincs a korábbi szívből jövő kedvességnek, szeretetnek) egyik pillanatról a másikra átvált eszelőssé, az maga a csúcs! És ez csak fokozódik, amikor egymást kerülgetve kioktatja Obi-want. A magyar szinkron a közelében sincs az egésznek. Viszont egyszer meghallgattam a jelenetet oroszul is, no, az még rosszabb volt.

Donát, nagyon szép verset írtál! Ha megnézzük a világirodalom legszebb verseit, azok többsége finoman szólva nem a költő legboldogabb hangulatában íródtak, hanem épp fordítva: amikor írójuk éhezett, fázott, szerelmi bánat nyomta szívét vagy még ennél is rosszabb. Azért remélem, hamar túljutsz ezen a mélyponton.

Lehet, hogy esetleg talán egy kicsit... elfogult vagy?

Pontosan. A régi trilógia szinkronjának egyik nagy csemegéje a bevezető, és nekem is mindig a meseszerűséget juttatja eszembe. A TCW narrátora kezdetben nem tetszett, kapkodósnak éreztem, de aztán hamar bele tudtam élni magam ebbe a közvetítős elképzelésbe és onnantól kezdve megbékéltem vele. OFF Kár, hogy egyre kevesebb olyan filmet látni, amihez ő a hangját adta, mert egy élmény volt hallgatni. ON Még a TCW szinkronjához visszatérve, nekem nem lenne vele semmi bajom, de mivel hétről-hétre az angol változatot hallottam, s így szoktam meg, a magyar szinkron most már csak a második lehet a rangsorban. Arról nem is beszélve, hogy annak ellenére, hogy többségében nem az eredeti hangokat halljuk, nekem a karakterek új hangjai nagyon a szívemhez nőttek, klönösen Anakiné, Obi-wané és Ahsokáé. Nagyon jó amerikai szinkront sikerült a sorozathoz készíteni. Bár az nekem nagy meglepetés volt, hogy előbb veszik fel a hangot és utána animálják hozzá a karakterek szájmozgását... Ez más rajzfilmeknél is így van vajon?

Nagyon szép képek.

Tegnap láttam a Benjamin Buttont, és csatlakozom az eddigi véleményekhez annyiban, hogy valóban egy nagyon szép filmről van szó, Brad Pitt fantasztikus benne (engem egyre jobban emlékeztet Robert Redfordra, annyiban, hogy a külső hasonlóság mellett nála láttam sokszor olyat, hogy a szeme rezdülésével képes volt mindent elmondani, amit a nézőnek az adott karakter érzéseiről tudnia kell) és Cate Blanchett sem sokkal marad el mögötte alakításban, amellett, hogy gyönyörű. A három órás műsoridő nem tűnt hosszúnak, végig élvezhető volt a történet, és néhány aranyos képkockával (pl. a villámcsapások változatos bemutatásával ) még egy-egy pici poént is becsempésztek a készítők, megakadályozandó a túlzottan melankolikus hangulat eluralkodását a nézőben. Ennek ellenére én egyvalamit hiányoltam a filmből: egy kicsit több vidámságot, derűt. Ha abból többet kaptunk volna, akkor tényleg tökéletesnek látnám én is.