Pildi

Nagyon szép kiadvány

Kívancsi én is vagyok. Reméljük végig marad a megszokott színvonal.

Lehet, hogy én már a negyedikkel is befejeztem volna. Nyilván kiderül majd, hogy az milyen lesz, de az első évadok pont azért is tudtak nagyon jók lenni, főleg a legelső, mert remekeltek benne a színészek, még a gyerekszereplők is, és mert nagyon sikerült eltalálni a hangulatot és újszerű volt a sztori tele jó ötlettel (Frenkie kedvéért, aki még nem látta, nem is írok többet). De közben a gyerekek közben felnőttek, a történet misztikussága törvényszerűen csökkenő. Lehet újabb fordulatokat behozni, de egy ilyen típusú sorozatban egyre nehezebb maradandót alkotni. Nekem eddig mindegyik évad tetszett, a 3. még kicsit jobban is, mint a 2., a humor és a hangulat még mindig remek, de az izgalmak azért mérséklődnek szerintem. Egy ilyen sorozatot a csúcson kell abbahagyni, és remélem, hogy ha már úgy döntöttek, hogy lesz 5. évad, akkor az méltó befejezést prezentál majd a nézőknek, és nem azt az érzést, hogy ezért kár volt még folytatni.

Ez a lényeg. Itt visszaköszön a keresztény értékrend is, miszerint ha megbánod a bűneid, akkor az Úr megbocsát. Ugyan nem láttunk látványos megbánási jelenetet az Ep6 végén, ahol Vader immár Anakinként kijelentette volna, hogy mindent megbánt, Padmé halálától az árulásig, a gyerekek kiirtásától a Galaxis minden lénye ellen elkövetett gaztettekig, de ez annyira egyértelmű. Lehet, hogy abban a pillanatban, amikor lehajította az Uralkodót, még csak a fiát akarta megmenteni, de utána nem térhetett volna vissza a Világos Oldalra, ha nem lett volna meg benne a teljes megbánás. Ez teljesen egyértelmű, enélkül nem válhatott volna belőle Erőszellem, aki maga mögött hagyta az evilági dolgokat és nincs más tennivalója, mint támogatni az eljövendő idők Jedijeit, ahogy ezt majd Rey-yel meg is teszi. Teljesen felesleges bármilyen önmarcangolást mutattatni vele. Amúgy az igazi megtérés, megbánás iszonyú örömöt tud hozni. Ha valaki nem eredendően gonosz és megátalkodott, mint pl. Palpatine, hanem rossz útra tért bármilyen okból és aztán már nem volt megállás, de egyébként más körülmények között lehetett volna belőle rendes ember, mint ahogy Anakinból is lehetett volna, akkor van esély a változtatásra, a megbánásra, és ez ha megtörténik, egy nagy tehertől szabadítja meg az illetőt, ami együtt jár egy semmi mással össze nem vethető öröm érzéssel: lám, képes voltam erre. És ez egy tiszta érzés, függetlenül attól, mi volt a bűne korábban, emiatt is lelhet békére a szelleme, a ha közben önfeláldozást is követett el. Arról meg nem érdemes vitatkozni, hogy Anakin nem volt eredendően gonosz, és még Vaderként sem lett az. Ebben hitt őszintén Padmé, aki mindenkinél jobban szerette, még akkor is, amikor miatta meghalt, és ezt érezte meg Luke, annak ellenére, hogy ő meg úgy kapta örökségként Vadert, hogy már tudta róla, mennyire gonosz. Mindketten ellenérdekeltek voltak, hogy mai szóhasználattal éljek, mégis hittek ebben. Leia esete egy kicsit más. Ő beleszületett és nevelődött a Birodalom elleni harcba, ahol Vader volt az egyik legfőbb ellenség, és igen, ő volt az, aki megkínozta, aki segédkezett abban, hogy az otthonát felrobbantsák (bár ott Tarkin volt, aki kiadta a parancsot), és aki a birodalmi elnyomás jelképévé vált, hiszen mindig oda ment, ahol el kellett söpörni az ellenállást, és kegyetlenül megtette. Leiának múltja volt Vaderrel, amin túllépni sokkal nehezebb. Meg tudom érteni, amiért nem tudott megbocsátani neki még évekkel később sem. Viszont vegyük Ben Solo-t, aki a saját fia volt, szeretettel nevelte, és később mégis Kylo Ren lett belőle, akinek talán nem volt annyi ideje, hogy felérjen Vaderhez a gaztettekben, de nagyon igyekezett a nyomdokaiba lépni, még a saját apját, Leia szeretett társát is hidegvérrel megölte. Leia mégis szerette és hitt benne, hogy visszatérítheti, ami valóban sikerült is. És Ben is megkapta a lehetőséget, hogy feláldozza magát, amit meg is tett, ezért lehetett ő is Erőszellem. Szerintem Leia Erő szellemként megbocsátott Anakinnak, pont Ben példájából kiindulva. Amúgy sem lenne semmi értelme, hogy a múltat hánytorgassuk fel. Amúgy meg általánosságban azt gondolom, hogy sosem késő megszakítani egy ördögi kört, visszatérni a helyes útra, megbánni a rosszat és ezentúl jót cselekedni. Aki így tesz, annak a múlt miatt még bőven meglesz a lelkiismeretfurdalása magában, de ezt az újabb jótettek, helyes döntések, cselekedetek segítenek orvosolni, amelyekre a lelkiismeretfurdalás serkenti. Ha eddig minden nap csak rosszat tettél másokkal, akkor ha ezentúl minden nap csak jót teszel (sarkítva persze), akkor a közösség számára hasznos emberré válsz, függetlenül attól, hogy mit tettél a múltban. Ennek csak így van értelme. Persze van különbség a bűnökben, amik az ember lelkét terhelik, de abban is van különbség, hogyan vezekel valaki a megtérése után. Annak pl. semmi értelme, ahogyan A katedrális c. regényben Valeran püspök szöges korbáccsal veri magát minden ármánykodása után, nem is segített rajta semmit a végén. Ha emberek életét veszi el valaki, akkor egy másik, nála sokkal jobb ember, vagy emberek megmentése, vagy egy igaz ügy sikerre segítése az önfeláldozása által a minimum. Valerannal szemben jó példa a megtérésre Theon Greyjoy esete a Trónok harcából, aki először elárulta Starkokat, aztán félelemből benne rekedt a szánalomra méltó Bűzös szerepében, de képes volt Sansa megmentéséért kilépni ebből, s onnantól kezdve a jó ügyet szolgálni minden erejével, az élete árán is De ezt megtette Ben Solo és megtette Anakin is.

Majd meglátod, itt csak úgy repülnek az évek.

Gratulálok! Én is hasonlóképpen vagyok, de nálam nem csak az első, hanem az egyetlen fórum is ez a Fórum. Így lehetett, hogy viszonylag kevés de rendszeres aktivitás mellett nekem is sikerült elérni a tanácstagi fokozatot kb. 2 éve.

Sokan biztos inkább csak olvasnak. Bár ahhoz regisztrálni sem kell.

Boldog születésnapot, NorbiLordi!

Clickbait Ez a Netflixen talált 8 részes bűnügyi dráma minisorozat jó szórakozás volt. Remek a dramaturgia, jók a színészek, izgalmas és fordulatos a történet. Érdemes megnézni. A felütés nagyon röviden: megjelenik a közösségi médiában egy videó egy férfiről, aki egy táblát tart összevert arccal, hogy ha a videó eléri az 5 millió megtekintést, akkor ő meg fog halni.

Valami művégtag biztos kellett, különben nem lett volna ott az a fickó. Még az is lehet, hogy így jobban járt, hiszen egy mesterlövésznél egy cyber-kar nem jöhet rosszul.

Szerintem nekünk is az a jó, ha minél több hétre jut új tartalom, és a magam nevében mondom, hogy heti egyszer pont jó. Arra lehet várni, utána van idő kivesézni, meg olvasni mások írását. Ha több napra is jutna újdonság, az valamennyire az élményt kisebbíti. Mint bármi, amit szeretek és csak ritkán jutok hozzá, mint pl. a csokitorta: amikor ehetek, az ünnepi alkalom. Szóval jobb lenne a TBB a Kenobival nem egyszerre. Nem ideális ketté bontba, de még úgyis jobb, mint egyszerre.

Úgy legyen! Imádnám! Jaj de várom már a májust.

Nem hiszem, hogy túl hosszan tudnék most írni, mert még az élmény hatása alatt vagyok erősen, de ez valami hihetetlenül jó volt! Szépen lassan kezdődött a rész, aztán meg csak kapkodtuk a fejünket, mert az izgalmak csak nőttek, de közben jöttek a könnyezve mosolygós pillanatok is. Lehetett izgulni rendesen, hogy fogják Bobáék túlélni a pyke-ok és az áruló szövetségeseik támadását, mert nagyon úgy festett, hogy rosszak az esélyek, még Din Djarinnal is, az egésznek igazán volt tétje. Nagy ötlet volt, hogy megjelent Grogu az X-szárnyúval (azért vicces volt kicsit, hogy Luke kölcsönadta Artunak a gépet, hogy Grogut fuvarozza ), vagyis ténnyé vált, hogy a kisfickó a fénykard helyett a páncélinget választotta, no és imádnivaló volt több jelenetben is (pl. ahogy lobogott a füle a rancor ordításától, pláne amikor odapihent mellé ). De ugyanilyen nagy ötlet volt, hogy Boba megjelent a rancor hátán, miután a szuper droidikák miatt már majdnem kampeca lett ott mindenkinek. Ugyan nem ment egyszerűen, de végül mégis győzedelmeskedett a nyers erő a technika fölött (rancor vs. droidika), hogy aztán végül a békítő, csillapító szellemi erő diadalmaskodjon a nyers erő felett (Grogu és a rancor esete ). Imádtam, hogy nagyképű és amúgy még vénen is villámgyors Bane-t egy számára ismeretlen harcmodorban győzték le. Lebecsülte Bobát, a taszkenekkal való kapcsolatát gyengeségnek nevezte - és hát jó ráfázott. Egyetértek. Grogu szerepe az epizódban kifejezetten jól sikerült. Jó volt látni, mert annyira cuki, meg ahogy Mando magához ölelte, az is megható pillanat volt, de ráadásul a helyzet megoldásában úgy tudott segíteni, hogy közben láthattuk, ő maga milyen fejlődésen ment át már az alatt a rövid idő alatt is, amíg Luke-kal volt, és ezt a fajta segítséget a teljesen felajzott rancor lecsillapításában senki más nem tudta volna megadni. Szegény rancor magánkívül volt, itt már nem lett volna elég az, hogy a gazdája, akihez kötődik, próbálja megszelídíteni, ide direktben elmetrükk kellett. Nekem eszembe is juttatta Trónok Harcából Bran módszerét Hodor megnyugtatására (elnézést a példáért ). Én is abszolút így érzek. Szépen fonódott egymásba ez a két sorozat, és nagyon remélem, hogy ez a jó szokásuk a jövőben is megmarad.

Jaj, hát ez a záróepizód tényleg óriási volt.

Bariss tette puszta terrorizmus volt, és ezt még tetézte azzal, hogy szándékosan terelte a gyanút Ahsokára, aki korábban a barátja volt, hogy ő maga megússza. Lehetett a Jedi Rend akármilyen tévutakon, ami Bariss-nek már nem tetszett, de hogy erre hivatkozik, az egyszerű bullshit. A robbantásnak semmi köze sincs máshoz, mint a pusztításhoz és a káoszhoz. Ha csak annyi lett volna, hogy nem ért egyet a Rend és a Tanács dolgaival, akkor ki is léphetett volna, ahogy egyébként Ahsoka meg is tette. Ő megmutatta, hogy kell ezt tisztességesen csinálni.

Az vitán felül áll, hogy kár lett volna e két remek epizódért, ha nem készül el. Valóban ez a döntő érv.

Rendben, elfogadom, hogy ez általános és bevett gyakorlat, ahogy az is igaz, hogy az a jó, ha a néző nem is veszi észre a cserét, és ez valóban mindkét felet dicséri. De legalább ne mutatnák meg, igaza van Frenkie-nek, had higgyük, hogy ő az. Hiszen itt most nem hónapokig tartó egész évados forgatásról beszélünk, és nem kifejezetten veszélyes helyzetekről, hanem mindössze két epizódról, amiben ilyen jelenetek nem is nagyon voltak, vagyis a dublőrt olyan nagyon semmi nem indokolja. Mindenesetre én mindig őt látom a páncél alatt, és ennél a rövid vendégjátéknál egyértelműnek vettem, hogy tényleg ő játszik. Ez nem így van, mint kiderült, de azért túl teszem rajta magam.

Egyetértek, ez valóban kiábrándító. Addig rendben van, ha dublőri feladatról van szó, vagy ha váratlan akadályok lépnek közbe és csak egy apró jelenetről van szó, amiben helyettesíteni kell. De ha ez rendszerszerűen így van, akkor visszaélnek azzal, hogy páncélban látjuk a hőst. Összesen két epizódra tért vissza Mando, ráadásul ez nem is az ő sorozata kifejezetten, vagyis ha behozzák mégis mint nagy meglepetést (és még az ő nevét is írják ki a stáblistában) akkor ugyan legyen már Pedro Pascal a páncélban. Vagy ha mégsem lehet ő, akkor ez ne derüljön ki kitwittelt képekből, vagy legyen a stáblistában valaki másnak a neve. Van pár lehetőség a korrektségre. Megmondom őszintén, látva azokat képeket a sok "nem Pedro Pascal" Mando-val, bennem egy világ omlott össze. Ben esetében szerintem kényszer volt ez a tréning. Azért került Luke Akadémiájára, hogy megtanulja kezelni a benne rejlő Erőt, amelyet nem mertek felügyelet nélkül hagyni, tekintve azt, hogy ő Vader leszármazottja. És nála nem is a kötődései miatt ment félre a dolog, legalábbis nem a családja kapcsán. Hogy mi lett volna, ha nem kerül Luke-hoz, hanem marad a szülei mellett, nem lehet kitalálni. A botlás nem is az volt, hogy elküldték Luke-hoz, hanem ahogy az anyja apjának titka kiderült. Na az igazán probléma lehetett.

Mi is elvesztettünk három állatkát az elmúlt 3 hónapban: két cicát és egy tengerimalacot. Mindhárman betegek voltak és ugyan nem éltek meg olyan szép kort, mind Szüszü, de a saját fajtájukhoz képest már bőven túl voltak életük delén: Álmoska 12, Bajusz 11, Hami 5 éves volt.

Én is tegnap óta készülök írni, de tegnap végül megnéztem az eddigi részeket mind, így az írás mára tolódott. Ez persze nem azért van, mert ez az epizód nem érdemli meg, pont ellenkezőleg: nehéz róla írni, mert annyi mindenről lehet. Azzal kezdeném, hogy valahol megértem azt, aki felhozza, hogy Boba Fett kimaradt a saját sorozatának két részéből is és ezért kár. Én nem így érzek, mert nekem Din Djarin minden pillanata élmény, és mivel tavaly télen kissé csalódott voltam, hogy nem a Mandalorian 3. évadával folytatjuk majd, hanem jön Boba Fett saját sorozata, én kifejezetten örültem már a múlt heti résznek is, s ugyan ennyi is elég lett volna Mando-ból mint különlegességből így a Boba Fett sorozat közepén, és nem is vártam többet, azt kell mondanom, hogy a heti epizód egyetlen pillanata alatt sem az jutott eszembe, hogy ugyan miért nem Boba Fettről szól. Valószínűleg a történtek háttere az, hogy Boba sztorijának az igazán lényeges része, hogyan is menekült meg a Sarlacc gyomrából és hogy vesztette el a páncélját, majd hogy kötődött össze a sorsa Fenneccel, és ezt szépen sikerült bemutatni a visszaemlékezések keretében, de az utána jövő eseményeket nem érdemes sokat húzni, arra elég lesz egyetlen őrületesen akciódús finálé. Viszont a sorozat másik lényeges funkciója nyilvánvalóan az lett, hogy összekösse a szálakat először is a Mando történetével, aztán meg a filmekkel, mert mindegy egyes kohéziós elem, amit itt láthattunk, a történetek egy kerek egész voltának irányába mutat. Azt is így az elején hoznám fel, hogy jó helyen volt-e Luke és Grogu ebben a sorozatban, miután a múlt héten sokan megegyeztünk abban, hogy Din és Grogu találkozását majd milyen jó lesz látni a Mandalorian 3. évadában. Ma már úgy gondolom, hogy minden néző szíve vágya volt, hogy láthassa Grogut újra, Luke-ot meg tanítás közben pláne - és a késztők azt az utat választották, hogy teljesítik ezt a vágyunkat, de nem a 3. évadban, hanem a Boba Fett sorozatban, mert ide jobban beilleszthető. Számomra egyébként ezzel az az üzenet, hogy a 3. évad Mando új útjáról fog szólni, amit már nem akartak egy Grogu körüli téblábolással, külön úton járással megszakítani, hanem az célirányosan a Sötét Kard és az ahhoz kapcsolódó küldetés körül forog majd. This is the way! Szóval miután így röviden összefoglaltam, miért is jó ez az epizód úgy, ahogy van, jöjjön az élmény része a dolognak. Én sosem ülök le úgy megnézni egyetlen SW alkotást sem (és asszem mást sem), hogy ezt vagy azt, a minőségen túl, várok tőle. Mindig azt értékelem, amit láttam, és nem akarom semmivel sem összehasonlítani, a saját elképzeléseimmel sem. Most is csak azt érzékeltem, hogy valami rendkívülire lehet számítani, annyi szépet írtatok az összefoglaló topikban, de hogy mi az, abban szabad volt a vásár. A legnagyszerűbb az volt az epizód nézése közben, hogy itt most nem is csak egyetlen rendkívüli tényező bukkant fel, hanem ezeknek egy egész sora. Ahogy Frenkie is írta, sorban jöttek a meglepetések, nem utolsósorban a kiváló megvalósításnak is köszönhetően. Csak pislogtam döbbenten. Pár dolgot emelnék ki, ami igazán meghatott: - Ahsoka bölcs hozzáállása ahhoz, hogy Din Djarin mennyire látni akarta Grogut. Nem mondta neki, hogy nem lehet, még el is vitte egészen addig, ahol már láthatta őket messziről, és még akkor sem mondta. Hanem helyette rávezette Mandot, hogy nem lenne helyes, ha megzavarná őket, Grogu érdekében. Ilyen egy bölcs Jedi beleavatkozása a dolgokba. Mellesleg Ahsoka ennél Ahsokásabb már nem is lehetett volna. Lehet, hogy már nem olyan kecses, és a hangja sem olyan kislányos, mint 30 évvel ezelőtt, de pont ettől hiteles a karakter! - Din Djarin továbbra is annyira szerethető karakter, hogy felőlem jöhetne bármikor bármiben, sosem bánnám. Ahogy a páncélos-sisakos alak minden mozdulatán átjönnek az érzelmei, a vívódásai, a bizonytalanságai, az a színjátszás mesterfoka. Pedro Pascal egyszerűen imádnivaló ebben a szerepben! - Luke Skywalker a Jedi tanítómester szerepében és ráadásul fénykorában, amikor még nem volt meghasonlott és kiábrándult, ez is olyasmi, amiről nem gondoltam, hogy valaha láthatom. Nyilván számít, hogy a megvalósítása is teljesen élethű lett, de az a békés, meditatív miliő, amiben mindezt láthattuk, az is nagyon megkapó volt. Idillikusan szép bolygón, a természet háborítatlan ölében akarta Luke elindítani az akadémiáját, és a világtól elvonultan elmélkedni nem is találhatott volna jobb helyet. Hogy aztán milyen kudarccá válik ez az akadémia kezdeményezés, itt még nem látszik, csak az, hogy a Jediség eszméje egy ilyen helyen tovább élhet majd. No és ahogy Luke Grogut tanítja, az szinte tükörképe annak, ahogy anno Yoda tanította őt, amit szintén jó volt látni. - Grogu múltja, hogy kiderült, igen is ott volt a Jedi templomban, és valaki kimenekítette - remélhetőleg megtudjuk majd egyszer, hogy ki és hogyan, amire az eddigiek fényében komoly esély van most már. - Cobb Vanth és Cade Bane találkozása olyan western hangulat, amilyet kár lett volna kihagyni! Nemrég láttam ismét a Jó, a Rossz és a Csúf filmet, és nekem is beugrott, hogy ez pont olyan jelenet, a nyikorgó szélforgóval, a szél által ide-oda fújt homokkal, a pisztolypárbajjal, mindennel. No és hozzá a Mando 2. évad első részében hallható zene... Remek volt! Szerintem ebben az epizódban így is rendkívül sok minden történt, Boba nem is hiányzott belőle egy kicsit sem, de nem azért, mert nem lenne elég érdekes karakter, egyszerűen csak kellett ez a két részes kitekintés. Boba ideje a fináléban jön majd el, ott megkapjuk a várva várt összecsapást a Pyke-okkal. Itt most másról volt szó leginkább, de az összecsapás előkészítése azért szépen haladt így a Freetown-szállal.

Ez a Netflixhez hasonló havidíj, és így teljesen versenyképes. Én is tervezem, hogy előfizetek. Mind az HBO, mind a Netflix beváltotta nálunk a hozzá fűzött reményeket, különösen a felbontást tekintve, szóval minőségi különbség lesz bármilyen SW sorozatot azontúl 4k-ban, vagy akár csak HD-ban nézni a letöltéseimhez képest.

Részvétem, Dzséjt!

Most csak röviden annyit: nagy volt bennem a várakozás, de ez a rész felülmúlta! Fantasztikus volt!

Sajnos én is csak este láthatom, de már izgulok nagyon.

Szerintem tuti, hogy az a droid.