Terminátor 4.
A sok negatív kritika miatt féltem nekiülni, de nem rég elhatároztam, hogy megnézem. Kellemesen csalódtam a filmben. A hangulata teljesen más, mint az első 3 résznek. Már 3 film óta kíváncsi voltam arra a titokzatos jövőre, amiről annyit mesélt Kyle a T1-ben, majd később Sarah a T2-ben. Nem teljesen így képzeltem, de jobb ez így. Az városok romokban, mindenütt omladozó épületek, kiégett autóroncsok, gép- valamint embermaradványok, tűz és füst mindenütt. Még 'csak' 2018-at íruk, ami jócskán elmarad a Kyle által elmesélt 2029-beli totális káosztól, plazma és lézerfegyverek használatától, de mégis érződik, hogy az Ítélet Napja kifejtette hatását. Furcsa belegondolni, hogy az immár 33 éves John apja még csak egy 17 éves srác. Hogy születhetett meg John 1985-ben, ha az apja csak 2001-ben fog a világra jönni?...részemről ez az egyetlen fő baki az egész Terminator-szériában.
Érthető John aggodalma a film során, hiszen tudja, hogy Kyle Reese az apja, - igaz ez még nem az a Kyle - így ha ő meghal, nem fogja tudni visszaküldeni Sarah-hoz és nem fog megszületni. Jó volt újra vásznon látni Schwarzit, még ha csak utólag montírozták oda a fejét, akkor sem látszott CGI-nek. Az a jelenet külön tetszett, amikor Csillag John kezébe adta a távvezérlőt és hagyta, hogy Ő robbantsa fel a tábort.
A karakterek is tetszetősek voltak, akárcsak a látványvilág. Talán a Transformers-szerű giga-termivel túloztak egy kicsit, de nekem még a moto-terminátorokkal sem volt bajom. Ez a 4. rész nálam felülmúlta az 1.-t és a 3.-at is, a 2.-at azonban nem valószínű, hogy bármelyik folytatásnak is sikerül majd túlszárnyalnia. Összességében nagyon tetszett, az ellentábor többség ellenére.
10/9