MissKarrde

Nem mindig megy. Többször futottam bele rossz, nem működő automatába, szóval ez az opció sem biztos. Boldog születésnapot, A pécsi

Boldog születésnapot, Darth Sky

A Messiás a legrövidebb része a sorozatnak.

Nálam is

Boldog születésnapot, Sinistra

Boldog születésnapot, Dei

Olasz körút 2019 3/4 Siena A csodás nyár után harmadnap megkaptuk az esőt a nyakunkba, és még a vasút sem volt kegyes hozzánk, de azért mi elindultunk reggel Sienába lesz, ami lesz alapon. A közlekedési problémák időigénye és az eső miatt a városból nem láttunk annyit, amennyit szerettünk volna. Utóbbi kb. fél óránként leszakadó zivatarok képében érkezett, és mivel Siena dombokra épült, nincs egyetlen vízszintes útja sem, az eső szabályosan folyik az utcákon, a turisták a falak mentén, itt-ott kerestek menedéket a zivatarok elől, ez is egy érdekes tapasztalat volt. Mindenesetre a város gyönyörű, imádtam, szóval ide még biztosan lesz egy utam, persze legközelebb próbálunk napsütést kifogni Siena gótikus város, ez jelenti a vonzerejét, az óvárosa a világörökség része, tele középkori épületekkel. Itt alapították a világ legrégebben működő bankját, a Banca Monte dei Paschi di Sienát (1472, ma is működik, Mo-n nincs jelen). Fotó az épület előtt: Persze, ahogy sok olasz városban, Sienában is fő nevezetesség a Dóm és a hozzá tartozó múzeum, kápolna, stb. A kápolna eddig a legszebb, amit láttam, és a Dóm is a legszebbek közé tartozik a világon. Elképesztő a mozaikpadlója, amit csak az év egy részében, nyár végén, ősszel lehet látni, nagyrészt lefedik, szerencsére mi láthattuk. Íme, egy részlet: A város főtere, a Piazza del Campo kb. legyező formájú, nagyjából 800 éves, itt tartják a híres Paliot, vagyis lovasversenyt. Utóbbi megtekintésére nem pályázom, de a tér a városházával - szintén sok száz éves darab, és egy része még ma is városházaként működik - több misét is megér! Nem tudtam olyan fotót készíteni, ami képes lenne visszaadni a tér nagyszerűségét, a hangulatát, fantasztikus élmény volt ez is. Persze a tér sem vízszintesen helyezkedik el, a szélekről a két "szár" középpontja felé lejt. Azért született néhány fotó, itt van egy. A kép jobb oldalán látható a városháza egy része. Sokkal alaposabb felfedezést is megérne a város és környéke, több néznivalóra nem jutott időnk, nem volt lehetőségünk, de majd legközelebb.

Boldog születésnapot, Bomarr

Boldog születésnapot, Wilde

Olasz körút 2019 2/4 Cinque Terre A második napon elvonatoztunk La Speziába (kb, egy óra út), ahonnan átszállással további 5 perc után eljutottunk a Cinque Terrébe. Ez a terület már Liguriában található a tengerparton, egy kis nemzeti park, öt halászfaluval. Persze festői szépségük miatt turistacélponttá váltak, és jóformán ebből élnek, a halászat és borászat mára háttérbe szorult. A kis falvak kb. öt-öt perc vonatútra vannak egymástól, de hajóval is végiglátogathatóak. A vasút többnyire alagutakban vezet, van olyan falu, ahol alagútban lehet kiszállni, és onnan bejutni a faluba. Egy nap alatt bejárható, de ha esetleg valaki hegymászásra vagy hosszabb hegyi sétára is vállalkozik, akkor érdemes több napot eltölteni itt. Az utolsó falu már a homokos tengerpart mellett terül el egy hosszú stranddal, aki szeretne kicsit lustálkodni a tengerparton, annak is érdemes több napra jönni. Lényegében minden megtalálható ezen a kis területen, ami kell egy remek pihenéshez. Ide szeretnék egyszer visszamenni. A turisták nagy száma miatt az utazás a falvak között nem zökkenőmentes. Bár sűrűn járnak a vonatok, azokra nem mindig fér fel mindenki, és akkor is meg kell küzdeni a felszállási lehetőségért, futkosni a vonat mellett, hogy melyik ajtónál van még akár egyetlen talpalattnyi hely, hogy hering módjára utazzunk öt percet Persze a több kilométernyi utat meg lehet tenni a hegyen gyalog (bár ha jól emlékszem, nem minden falu között), vagy hajóval a tengeren. Mi odafele vonatoztunk, visszafele az út nagy részét hajóval tettük meg. Nem tudom, hogy lesznek-e még olyan vonatos élményeim, mint ott voltak, persze ha visszamegyek, biztosan. Az egyik falut kihagytuk, mert annyira magasan van a sziklákon, hogy fel kellett volna buszozni, így passzoltuk, de elég volt a másik négyet besétálni, belemártani a lábunkat a tengerbe, halat enni, és élvezni a 30 fokos nyarat meg a vakító napsütést. Egy kép az első falu vasúti megállójában. A kép jobb oldalán valamennyi látszik a tengerből, a vasút mellett meredek sziklafal vezet le a tenger felé. Két kép a falvakról. A neten nagyon sok olyan kép található, amelyekhez hasonlót mi nem igazán tudtunk fotózni, pl. a tenger felől, vagy extrémebb helyekről készített fotók. Bologna Ahogy korábban említettem, Bolognából repültünk haza. Mindössze egy óra vonatút egy átszállással Firenzéből (ahol 3 napot töltöttünk el), vagy gyors járattal 15-20 perc, ha megfizeti valaki a kb. háromszoros jegyárat. Úgy terveztük, hogy pénteken, a 8. napunkon reggel átvonatozunk, és a másnapi haza indulásig megnézzük a várost. Végül csak később tudtunk indulni, ezért lényegében egy délután és este maradt a városra, mert másnap dél körül indult a gépünk. Ennél ez a város sokkal többet érdemel. Emilia-Romagna székhelye, a régió nagyjából Toscana és Lombardia között található. Itt alapították Európa első egyetemét (1088), ma is működik. Az 1500-as években épített épületben jártunk, megnéztük a régi könyvtárat és az anatómiai termet, ezek látogatható részek. Több nevezetes temploma, látnivalója van a városnak, nekünk csak a Santuario di Madonna di San Lucára volt időnk, és ide mindenképpen szerettünk volna eljutni. Nem a templom miatt, ami egy dombtetőre a városon kívül épült, hanem annak a majdnem 4 km hosszú árkádsornak a kedvéért, ami innen indul lefelé és be a városba, majd ott is folytatódik. Helyi busszal vagy kisvasúttal lehet feljutni, utóbbi annyiban jobb, hogy kapunk angol nyelvű tájékoztatást a város látnivalóiról, amelyek mellett elmegy a vonat. Mi ezzel mentünk fel, majd gyalog jöttünk le az árkádsoron. A város egyébként is tele van árkádokkal, a nagyobb utak mellett a gyalogosjárdák a legtöbb helyen árkádsorral fedettek. A templomtól induló fedett árkád 666 boltívet tartalmaz. Itt egy fotó róla. Végül este valamilyen fesztiválon vacsiztunk, érdekes élmény volt. És ha bárki azt gondolja, hogy a magyar reptér kicsi, akkor menjen el a bolognai reptérre, na az tényleg kicsi!

Attól függően, hogy mikor jön össze az elhalasztott londoni utam, a következő utam oda lesz megint. De mikor?

Olasz körút 2019 1/4 Tavaly szeptemberben voltam egy ismerősömmel Olaszországban, és egy ideig agyaltam, hogyan lehetne jól bemutatni az utat. Végül arra jutottam, hogy szétszedem több posztra, mivel 8,5 napos volt az út, ami alatt több helyen is jártunk, és bár megoldható lenne, de kár lenne egy posztban kb. 3 kép csatolásával megoldani. A rövidebb posztokat könnyebb átolvasni, így maradt a hosszabb, de darabokra osztott leírás. Valóban nevezhető körútnak, mivel 3 tartomány 6 (valójában 9) városában jártunk Nevezetesen: Firenze, Siena, Pisa, Lucca, Bologna és a Cinque Terre 4 városkája. Már maga az utazás is érdekesen alakult. Firenzébe csak átszállással van járat, amihez nem éreztünk nagy kedvet, így maradtunk Pisa repterénél, a város úgyis célpont volt. Viszont mivel kis reptér, nincs mindennap járat, akárhogyan kalkuláltuk, hazafele útra mindig horror árban jött ki a repjegy. Szóval fogtam magam, és szétnéztem a Wizzairnél, találtam is viszonylag közeli repteret Bolognában. Így aztán egy nappal és egy várossal tovább tartott az út, mint ahogy eredetileg terveztük, de a plusz költség nem érte el a Pisából való hazaút repjegy árát! Alapvetően remek út volt, tudtam volna értékelni, ha a második napon nem kezd el fájni a torkom, és nem - szó szerint - lábon hordok ki egy vírusos megfázást az utazás alatt Ahova mindenképpen visszamennék (és tervezem is), az Firenze, Siena és a Cinque Terre, de bárhol el tudnék még tölteni egy kis időt. Pisa Pisa egy bájos kisváros, a ferde torony körüli komplexum az egyetlen kiemelkedő látnivalója az egyébként alap olasz építészet mellett, az Arno Firenzéhez hasonlóan keresztül folyik rajta. A reptere valóban kicsi, egy Pisamover nevű automata kis shuttle teszi meg a vasúti pályaudvarra tartó 5 perces utat. Egy napra mindenképpen megéri, mi ebéd körül érkeztünk, verőfényes napsütésbe (közben Mo-n reggel csak +1 fok volt), lényegében délután nagyjából végigsétáltuk, amit érdemes volt. A torony és az egész komplexum csodaszép, érdekes élményt ad fellépcsőzni a toronyban, nem érezni túlzott mértékben a ferdeséget, sőt gyorsan hozzá lehet szokni. A földszinti helyiségben olyan állni, mintha minden egyenes lenne, egy rúd jelzi a valódi egyenest, ami odabent ferdének látszik. Több napig is itt volt a szállásunk, mivel innen utaztunk több másik városba. Két vasútállomása van, mi a kisebbik közelében laktunk, mivel ez volt közel a toronykomplexumhoz. Innen két irányba ágazik szét a vasút, Y-forma alakzatban. A szállásunkra úgy tudtunk eljutni, hogy az Y két szára közötti majdnem egy km hosszú aluljárón sétáltunk végig. Itt egy kép az aluljáróról, ahol igen sűrűn megfordultunk 4 nap alatt. Szerintem sok komment nem szükséges: Kilátás a toronyból: 3 nap múlva visszamentünk, mivel az első esténken egy zártkörű koncert volt a Dómban, nem lehetett bemenni. Sajnos aznap délelőtt fél óránként jött egy felhőszakadás, szóval vannak esős képeink is. Érdekes, hogy a "hagyományos" tornyos pózolós képek közül pont egy aznapi sikerült, útitársam szeme nem a legjobb, nehezen tudta belőni a képeket, esőben pláne, de véletlenül sikerült egy: Lucca Délutánra kisütött a nap, így a Luccába tervezete kiruccanás bár rövidebb volt a tervnél, lényegében összejött. Lucca csak 20 perc vonattal Pisából, és hasonlóan bájos olasz városka, szerintem valamivel jobb a hangulata, mint Pisának. Több kisebb nevezetessége is van, pl. itt született Puccini. A belvárost ma is körülveszi a majdnem 4 km hosszú városfal, ahonnan szép a kilátás, mi végig gyalogoltunk rajta. A városfalon este:

Jelölték, de nem díjazták.

Jó az LG, anyám LG-je némely tekintetben jobb, mint az én (dupla áru) Sonym.

A rekordom a Tűzharc volt, majdnem egy nap alatt elolvastam. Csak néhány oldal maradt másnapra.

A Dűne istencsászára még nehezebb olvasmány, annak értem a leghosszabb idő alatt a végére, de egy nagyon magas színvonalú regény, elmondható róla, hogy a sorozat ékköve.

Szerintem is ott ér véget, valószínűleg a fenti képek közül a Pault és Jessicát ábrázoló lesz az utolsó jelenet a filmből. A családi párhuzamokról nem is beszélve.

A gazdasági hatáshoz még annyit, hogy nem "csak" az lesz a gond, hogy sok ember munkanélkülivé válik, nem lesz jövedelem, hanem az is, hogy sok cég tönkre is megy/mehet. Sajnos a kormány nem a jelen akut állapot tompítására törekszik, hanem az a célja, hogy majd a lefutás után beindítja a gazdaságot - munkaalapú társadalom meg hasonló sz**ság, ami a jelen helyzetben abszolút nem megengedhető. Nehéz lesz, ha nem lesz mire alapozni, pl. cégek hiányában. Gondolok itt elsősorban a kormánykedvenc magyar kkv-kra.

Nem forgatták le a teljes könyvet.

Ha lehetőség lesz rá, az első nap elmegyek moziba, bármit fognak vetíteni

Ez nekem kifejezetten tetszik! Szerintem a leírás szerinti szem kicsit rémisztől lenne mozgóképen. Némi info azoknak, akik nincsenek igazán képben és esetleg összehasonlítgatnak: a Dűne 1965-ben jelent meg, szóval... De gondolom, ezt sokan tudjátok

Mivel a sztori kezdetén a főszereplőnk 15 éves, aztán meg 17, így bármely színész 20 felett túlkoros a szerepre... De Csani is hasonlóan fiatal, szóval nem lehet 30+ éves a színésznő, aki eljátssza. A képek forrása a pontosság kedvéért

Az első kép a filmből

Így dobd fel a pároddal a karantént

Azért azt nem gondoltam volna, hogy egy napon Hugh Jackmannel ugyanazt az előadást fogjuk nézni (még ha csak online is) Szép volt, remélem, később is elérhető lesz felvételről a yt-on.