Látom itt is megvan, ami a könyviparban. Bár ez csak egy vélemény, hamar átcsaphat abba, hogy a szerkesztő (tisztelet a kivételnek) rá akarja erőltetni a saját ízlését az íróra és az olvasóra, ami elég nagy baj.
Plusz a névváltoztatás, ami ugye egyrészt, érvágás az írónak, ha a karakterrel addig együtt élt, aztán erre herélje ki a nevével, másrészt, a szokásos feltétel: legyen frappáns, eredeti, egyedi, hangzatos, egyúttal könnyen kiejthető, hétköznapi, a telefonkönyvben bármikor fellelhető és ami engem eléggé idegesíteni tud, angolszász. Mi a tökömért kell, pláne magyarok által írt sztoriba angolszász név?