Tehát akkor egy CoD-dal játszol ösznye-visznya kétszer. Ez remek! A sztori engem is megfog, csak ez nem indokolja, hogy négy órán át szaladjak egy csőben, miközben annyi a teendőm, hogy nyomkodom és huzigálom az egeret. Mert még kihívás sincs, hála a regenerálódó beállításnak. SWAT és Raibow Six játékokon nevelkedtem, eleve nem tüzelek nyílt terepen. Ha csak nem számít kihívásnak, hogy egy csúnya hiba miatt a chackpoint visszatesz a pálya legtávolabbi pontjára. Ami csak azért idegesítő, mert az agyonscriptelt pályán megint mehetek végig, fejből lőve le a jómadarakat, szóval az esetleges halálokkal még tovább romlik az amúgy sem magas kihívási ráta.
Jó, persze, arra a háromszor négy órára szórakoztat ez a nesze semmi, játszd végig jól játék is, csak kár, hogy három játék tesz ki annyit, amennyinek a minimum kéne lennie EGY játéknak. Érdekes, a Half Life 1-2 képes volt jó és izgalmas sztorit produkálni ötször akkora játékidővel, sokszorosan több kihívással és változatossággal (pedig az is lineáris, mégsem érzi az ember, hogy egy csőben szaladgál).
Nem utolsó sorban, a CoD egy játék. A játéknál meg nehogy már csak a sztori számítson. Azért játék, hogy legyen játékélmény. Tartalmas játékélmény, ami a kikért amúgy nem csekély összegért cserébe ne egy teadélután erejére kössön le. Akkor inkább megnézek egy Ryan-filmet, úgyis Tom Clancy-től lopta a történetet a Modern Warfare széria, és azok a filmek nagyjából fél órával rövidebbek csak.