Ritkák azok a könyvek melyeket három nap alatt kiolvasok, rekorderként eddig a Predator: 2017 Hőhullám New Yorkban büszkélkedhetett, de most a Terminator Salvation filmregénye a nyomdokaiba lépett. Talán ez az adat elég beszédes ahhoz, hogy milyen is a könyv. No nem a kétszázvalahány oldalas lapszámnak köszönhető csupán -ami szerintem, így elolvasás után bőségesen elegendőnek bizonyult-, hanem a tartalomnak, az izgalom fenntartásának állandóságának is. Amúgy mintha egy Bolygó neve: Halál regényt olvastam volna; sorozatosan visszaköszöntek Foster írói jellegzetességei. Rideg, funkcionális racionalítással kezeli az összes dolgot. Felesleges körülírások nélkül. Ehhez a világhoz, mely a Terminator világát jelképezi, tökéletesen illik az ő stílusa. Ezek után kíváncsian várom, miként fog alkalmazkodni Zahn az előzmény regényével, mert mint tudjuk ő aztán képes fejezeteket csak a történet kibontására "pocsékolni". Félre értés ne essék, jó írónak tartom valamely szinten őt is, de sokszor unalmas őt olvasni.
Amúgy a Terminator Salvation filmregénye nem egészen követi le a film történéseit. Két jelentős eltérésről számolhatok be, anélkül, hogy részleteket elárulnék. Egyik, amikor Marcus Wright fogságba kerül az Ellenállás bázisán, másik pedig a sztori vége, mely jelentősen más irányt vesz mint amit a filmen láthatunk. Azt kell, hogy mondjam, a könyváltozatban vázolt események jobban bejönnek és nem csodálkoznék, ha később a DVD-n ez visszaköszönne, esetleg alternatív befejezésként.
Ajánlom mindenkinek a regényt, per pillanat számomra tovább növelte a Terminator Salvation sztorijának tetszési indexét, mely ugye nálam első helyre lépett a négy rész közül, akárcsak regényként