Tizenkét egyforma tárgy zuhant ki, szinte egyszerre, a hiperűrből. Csúfak voltak és otrombák, de ezt senki se rótta fel nekik. Főleg azok nem, akik most bennük ültek. A csatagépek pilótái nem egy hálát rebegtek már el ajkaikon amikor a fenekük alatt lévő gép épségben vitte őket vissza a rejtett bázisaikra. Sokszor a szerencse és a mázli messze elbújhatott az Y sárkányszerkezetű vadászgép tudása mögött.
Jon ?Dutch? Vander -a műszerek leellenőrzése után-, kipillantott a vaskos kabintetőn túlra. Egy planéta lebegett előttük, éppen a nappali féltekéjét tárva feléjük.
A Dantuin. -idézte fel magában a bolygó nevét, emlékeztetve magát a hipertérugrások előtti eligazítás kulcsmomentumaira. Dantuin volt az a bolygó melyhez átvezényelték őket, hogy úgymond szövetségesi segítséget nyújtsanak a Birodalom elleni harcokhoz.
-Dantuin-i irányítás, itt Vander parancsnok. -szólalt meg a férfi, miután kiválasztotta a megfelelő biztonságos és egyben kódolt csatornát. -Közelítünk önökhöz. Kérem adják meg a koordinátáikat.
Egy apró kattanás a vonalban tudatosította, hogy vették az adását.
-Vander parancsnok? -csendült fal az élénk hang a vonal túlsó felén. -Jelezték érkezésüket. Kérem kövessék az irányjeladót. Átkapcsolok.
-Vettem, irányítás. Ráállok a sugárzójukra. Sárga század, mindenki utánam! Megérkeztünk.
-Goth hadnagy vagyok, Dodonna kapitány összekötőtisztje. -mutatkozott be a szürke egyenruhás férfi. -Be kell, hogy valljam kissé meglepett.....Vander parancsnok.
-Dutch. -közölte színtelenül, miközben lehúzta a hosszú szárú pilótakesztyűit.
-Hogy?
A pilóta kipillantott oldalra és kissé megemelte a hangját, mikor éppen elhaladtak az utolsó Y-szárnyú még működő, ámde fokozatosan halkuló hajtóművei mellett.
-A fiúk csak simán Dutchnak hívnak. Ezt szoktam meg. -megvonta a vállait. -Még a hivatalos megszólításom is ez lett.
-Ó, értem! -tűnődött el egy pillanatra, de olyan arckifejezéssel, mint aki az eddigi megszokottól, teljesen ellentétes dologról értesült volna. Azonban ez nem akadályozta meg őt abban, hogy teljesen kizökkentse őt. -Nos, én minden esetre azt hittem tapasztaltabb pilótákat kapunk.
Most Dutchon volt a sor, hogy felhúzza az egyik szemöldökét.
-Tapasztaltabbakat?
Érezhető volt, hogy a hadnagyon enyhe zavarodottság lett úrrá.
-ööö....fiatalok, úgy értem. -hátrapillantott a többi pilótára. Dutch követte a tekintetét és persze rögtön tudta, hogy mi is ?zavarja? a hadnagyot. A gépeikről lekászálódott emberek legtöbbje jószerivel a húszas éveit taposta. Nem sokban különböztek a birodalmi akadémiáról kikerült rapülős kadétoktól. Ha csak abban nem, hogy több harci bevetésben vettek részt, mint amazok gyakorló szimuláción.
-Tudja hadnagy a háború nem válogat idős és fiatal között. -felelte, miközben büszkén mustrálgatta az embereit, amint azok, szemmel láthatóan megilletődve fogadták az itt található faunát. A dantuini ellenállók titkos támaszpontja jelentős technológiai előnyben volt, a keelheni bázisukhoz képest. Érezhető volt, hogy itt szervezettebb keretek közt zajlik a munka. Dutchnak persze ez nem volt szokatlan, akárcsak Popsnak sem, akivel együtt a Régi Köztársaságban kezdték pályafutásukat. Azonban kár lett volna tagadni, de hiába alkotta a fő erőket Keelhenen a dayardi illetve dasyardi milícia erői, a szervezettség és az ahhoz tartozó pompa impozánsabb jelleggel vette őket körül itt.
-Látom egész szép kis gépparkjuk van. -bökött az állával a közelben parkoló vadászgépek felé és egyben ment el Goth hallgatagsága mellett. -P-38-asok, Mankwim elfogók, ARC-170-esek...-sorolta az ismertebb harci eszközök típusait, amint szélesebb körben végighordozta a tekintetét.
-Igen -vette át ismét a ?házigazda? szerepét a hadnagy-, sok egykori szeparatista rendszerből érkeztek támogatók. Mindent elhoztak ami megmaradt nekik a háborúból.
Egy pár fős lebegő suhant el előttük, melyen néhány pilóta csüngött. Valahonnan a támaszpont mélye felől érkezhettek -pillantott utánuk Dutch. Minden jel szerint a járőrszolgálat tagjai voltak, akik hamarosan majd leváltják a szektorban ügyelő társaikat a szokásos rutin szerint. Ennél többet nem is foglalkozhatott velük, se a hangárban sürgölődő emberekkel, mert Goth hadnagy a hangár hátsó kijárata felé mutatott.
-Jöjjön, megmutatom a szállásukat. Lesz alkalmuk arra, hogy kiismerjék magukat a következő egy-két napban.
-Jól hallom, azután már nem sok?
-Úgy van. -bólintott. -A kapitány akciót tervez egy pár nap múlva a közelben elhaladó birodalmi szállítókonvoj ellen.
-Gyakoriak az ilyenek? -kérdezte, ezúttal Pops, aki a többiekkel együtt két pillanattal ezelőtt csatlakozott hozzájuk.
Goth láthatóan elgondolkozott a válaszon mielőtt felelt volna.
-Igyekszünk kihasználni az alkalmakat. Jöjjenek, erre, tovább. -intett aztán a közelben árválkodó liftkabin felé, mely a kijáraton túl várta őket.
