Oldie írta a filmek topikban:
Ez nem a hófehérke és a hét törpe, Oldie. Az élet nem igazságos, soha nem is volt. Már a kőkorban sem adott plusz életerőt a gyengébb ősembereknek, vagy erősebb íjat, a középkorban is a szegény szívta meg, és nincs ez másképp ma sem. Látod, most is én szívok, aki becsületesen moziba járok, ahelyett, aki nem teszi.
Az amerikai béreket számon kérni hazánkban meg jó nagy baromság, de hát, mondhatni, csak a szokásos. Arra gondoltál már, hogy a bérköltség a vállalat számára valódi KÖLTSÉG és a munkaerő ERŐFORRÁS? Mondok egy példát. Számodra az élelem ERŐFORRÁS, igaz? Minél drágább, annál nagyobb az ÉLELEM költséged, és annál kevesebbet FOGYASZTASZ.
Nem működik ez másképpen a vállalat oldaláról sem. Minél drágább a munkaerő költsége, annál kevesebbet tud előállítani a vállalat. És az tudod mit jelent? Segítek: recessziót. Más néven: válságot. Ideje lenne megérteni, hogy a vállalat annyit költhet bérköltségre, amennyi a produktív szektor határtermelékenysége. Az USA vállalatok tudod hogy miért fizetnek többet a munkásaiknak? Mert nagyobb technológiájuk révén, hatékonyabban szervezett termelésük és a munkaerő érdekképviseletének HIÁNYA révén olcsóbb a termelés költsége és magasabb a határtermelékenységük. Egységnyi befektetett tőke jobban megtérül, ahogy egységnyivel növelt munkások is nagyobb hasznot hajtanak ott, mint itt.
És még valami: A Balassa Samuelson hatás kimondja: ha egy országban (városban, térségben) nagyobb a produktív szektor határtermelékenysége, az ott megnövekedett bérek begyűrűznek az improduktív szektorba is. Mivel jól fizetnek a termelő vállalatok állásai, kénytelenek a fodrászoknak is több pénzt ajánlani a fodrászok alkalmazói, ezért a bérek olyan szektorokban is magasabbak, ahol ez a határtermelékenység miatt nem lenne indokolt.
Tessék utánaolvasni, de nem ám radikális forrásból, hanem objektív szakemberek tollából.