Én csak az EpII után találkoztam a Bajlós árnyakkal, és olyan nagyon nagy hatást nem gyakorolt rám. A II. rész teljesen magával ragadott, rajongóvá tett, a négy-öt-hat egyszerűen elvarázsolt, de az első rész értékeléséhez csak később "nőttem" fel. Azt mondják, hogy az EpII varázslatosságát meglátni a legnehezebb, holott egy frászt: szerintem az EpI erősségeinek felismeréséhez még több időre van szükség, és még inkább rá van utalva a társaira ahhoz, hogy igazán értékelni lehessen.
Ez a rész önmagában sokkal kevesebbet ér, mint bármelyik Star Wars rész, mint ahogy egy mese első 10 lapja is kevésbé izgalmas, mint a cselekmény. Viszont ha valaki ismeri az egész mesét, könnyen előfordulhat, hogy onnantól kezdve az első 10 lap lesz számára a legkedvesebb.
Én a film hangulatát imádom. Qui-Gonn, Windu és Yoda. A Jedik harcolása, a zenék... az új világok, melyek elénk tárulnak (Naboo, Coruscant)... magával ragadó! És persze a Sith-eket körülvevő baljósság hozza a birodalom visszavág és a Jedi visszatér végén érzékelt Sw-hez ragadt sötétséget.