Donát

Ody: Szerintem attól, hogy valaki nem szereti az EpI-II-III-t és rossz véleménnyel van róla, még lehet jó fej ember... ez kb. olyan, mint amikor valakit a pártállása alapján skatulyáznak be. Oké, akik azt írják, hogy "ez egy rakás sz*r" és társai, azok valóban érdekes eszközét választották meg az önkifejezésnek, de vannak ott értelmesebbek is, akiknek egyszerűen nem tetszik a film. Ettől már f*szfejek lennének? Vagy kikre gondoltál a "f*szfejek" alatt?

Most néztem meg a T2-t. Nem tudjátok, hogy mely jelenetekkel lett gazdagabb az extra változat? Mármint azt néztem, de az eredetit olyan rég láttam, hogy már nem emlékszem melyek voltak új jelenetek.

Off Én is egy fél éve tudtam meg kb. Szerintem a Samantha valamivel kedvesebb a "magyar" fülnek, mint a Sue Ellen, ezért lett ez a szinkronban. A Jockey szerintem nagyon jó választás

Kiabálás nélkül is értem... Te viszont továbbra is egyetlen egy videóból, ráadásul egy jó pár éves videóból indulsz ki. Ahogy Dzséjt is írta lentebb, bár ezt valamiért figyelmen kívül hagytad, találni róla jó pár képet, amin "remekül" fest, a vörös orrtól a beesett arcon át produkálva az alkoholistákra tökéletesen illő jegyeket. És még egyszer mondom: volt már elvonón, plusz a saját gyereke kéri, hogy szokjon le a piáról. Szerintem elég magabiztosan kijelenthető, hogy alkoholista, még ha elvonatkozunk az egyébként létező fiziológiai jelektől... Amúgy meg tényleg off, szóval mondanám, hogy folytassuk a neki megfelelő helyen, de a téma arra sem érdemes.

Ez egy téma, ami itt felvetődött, és mivel szerinted "fingom sincs" Hasselhoffal kapcsolatban, reagáltam rá. A fenti videón berúgott állapotban látható, más videókon meg egyértelműen látszik rajta az alkoholizmus, plusz elvonón is volt, így hát nem kérdéses, hogy gondjai vannak az itallal, úgyhogy ha azt hiszed, hogy nem alkoholista, akkor nem én vagyok az, akinek fingja sincs róla... Ezért püffögtem.

Ja, biztos véletlen volt elvonón. Odatévedt, aztán gondolták beengedik, poénból... pfff.

Sajnos én is találkoztam már jópárral, Ody, ha te azt hiszed, hogy Hasselhoff nem az, akkor elég kevés tapasztalatod van ezügyben... ami talán jobb is neked. Persze hogy nem ért el vele semmit a csaj, de én megértem, mert kétségbe volt esve, és tele lehet már az apjával a nemlétező töke is... teljesen érthető, hogy miért próbálta meg.

Nem értem, hogy miért csúsztatják nálunk a premiereket állandóan... ez már nem a vasfüggöny előtti időszak, az EpIII is világpremier időpontban ment, akkor egy HP vagy egy Terminator film esetében miért olyan nehéz ezt kivitelezni? Azt meg kimondottan nevetségesnek találom, hogy Szolnokon még múlt héten sem adták a Star Treket a Cinema Cityben...

Nyilván. Meg az is elég nyilvánvaló, hogy szegény lány kétségbe van esve, amit nem is csodálok...

Ezt majd azért mindenki maga döntse el, hogy nagy durranás-e vagy sem. Engem nem igazán érdekelnek a fanyalgó vélemények sokasága. Ezek szerint a Star wars első része is egy rakás sz*r lenne, csak mert egy csomóan fikázták? Kötve hiszem...

Nem is részeg állapotban győzködte. Csak felvette, hogy megmutassa a világnak, milyen nagy gondban is van az apja, és így győzze meg Davidet, hogy menjen elvonóra. Nyilván nem kicsit elege van már a csajnak az iszákos apjából, én meg tudom érteni.

Nem. Azért rakta fel a videót, mert az apja alkoholista, és végre el akarja érni, hogy le szokjon a piáról... utána olvashatnátok, mielőtt elítélitek. Pláne, hogy a videóban is elhangzik...

Én tudom a Himnuszt elejétől a végéig, az összes versszakát, viszont a Szózat első sorát és dallamát Egressy Bénistől sosem tudtam megjegyezni. Akkor én most bunkó lennék? Nem hiszem. Szerintem a Himnusz első versszakának ismerete mindenegyes magyar számára kötelező, a többi, beleértve a Szózatot vagy a Himnusz többi sorát, opcionális. Engem sosem izgatott a Szózat, valahogy a dallam annyira borzalmas számomra, hogy sosem tudtam hosszú távon megjegyezni az egészet. Versként jó, de Egressy dallama... a hideg futkos a hátamon, valahányszor hallom.

Ez a David Hasselhoffos nagyon nagy. Az a jó, amikor mesél a lányáról. Ő az ugyebár, aki felvette ezt a jelenetet a saját házukban:

Boldog születésnapot kívánok én is!

Dzséjt ez jó: gondolom azért írtad, hogy remekmű, mert most láttad először. Hát én is, egészen pontosan szombaton, és fantasztikus! Nagyon nagyon tetszett, pedig nem sokat reméltem Eastwoodtól, mint rendező. Az Oscar győzelme számomra rossz ómen.

Remek cikk, Dzséjt, ment rá egy ötös! Viszont az, hogy a bolti verzió telepíthetetlen, óriási gáz! Akkor most mindenképpen le fogom tölteni...

Egyszer olvastam egy 90 fölötti gazdag fasziról, aki versenyt hirdetett: Arra a nőre hagyta a pénzét, aki révén meghal, ha értitek mire gondolok Mentek is a nők dögivel. Persze ő válogatta meg, hogy melyikkel hál

Dzséjt: Ezt Connor esetleg megoldhatja úgy, hogy a film végén pontosan elmondja Reese-nek, hogy mit kell elárulnia az időutazás után Sarahnak. És ez alatt azt értem, hogy nem a megváltozott jövőről fog Reese beszámolni, hanem az eredetiről, amit Connor az anyjától hallott.

Khm... lassan 4 hónapja, hogy nincs új chapter... mikor folytatjuk?

Nekem a június necces, mert 17-éig vizsgáim vannak...

Oldie: Kicsit olyan ez, mint a megszállott póker játékos. Először csak azért kezdesz játszani, mert szereted a játékot (Anakin azért tett meg sok mindent, mert meg akarta menteni Padmét), később azonban elvakít a kapzsiság (a Sötét oldal), és a minél több pénz megszerzése lesz a célod (a minél nagyobb hatalom, amivel uralhatom a galaxist), ám amikor a végén leégsz, és rájössz, hogy egy senki vagy, ismét ráébredsz, hogy miért is kerültél bele ebbe az egész körforgásba: végső soron azért, mert szereted a játékot (a családod). Ez történt Vaderrel is.

4ből három Jedit kapásból elintézett. Az egyik legjobb kardforgatónak tartott Windu mestert is megölhette volna, ha akarja (egyik jelenetben látszik, hogy még maga Windu is csodálja, hogy él, és Palpi nem használta ki a helyzetet), de megvárta vele Anakint. Aztán a harciasnak épp nem mondható, de Dookut visszakézből elintéző Yodát arrébb villámozta simán pár méterrel, majd pedig mind vívásban, mind Erőben felvette vele a versenyt, ami azért nem kis szó, úgyhogy én nem írnám le Sidit... A végén viszont csak Luke-ra összpontosított, fel sem merült benne, hogy Vader nekironthat, plussz a saját villámai szerintem le is bénították egy kicsit a döbbenet mellett persze.

Most, hallgatva az In Bruges OST-jét, gondoltam, írok róla egy kritikát, az alábbiakban ezt olvashatjátok. Spoiler: Különösebb várakozások nélkül vettem magam elé a filmet, illetve az összes referencia, amit kaptam róla, az innen származott, hiszen már megtanultam, hogy e fórumra érdemes hallgatni filmügyileg, hisz így kerültem kapcsolatba pl. a Sötét Lovaggal, a Tökéletes Trükkel, a Gran Torinoval, s remélhetőleg az Avatar is majd e díszes klub tagja lesz. Még egy aprócska adalék a film előtt: mivel magam is jártam a belga városban, így fokozott érdeklődéssel viseltettem az "Erőszakik" iránt, (a cím magyarosítása mellett se menjünk el szó nélkül! Jó kérdés, hogy vajon ki vethette fel, hogy a nyers fordításnak egy erőteljes sallert lekeverve ráerőltessék a filmre ezt az "Erőszakik" kifejezést, ami valahol persze tükrözi a 117 percnyi groteszket, mégis, számomra olyan idegen ettől az alkotástól, mint lecsótól a sárgabarack.) s a sorok mellé ezért néhány helyre beszúrtam pár kicsinyített képet, melyet Brugge-ben készítettem. Már az első képkocka azt sugallta számomra, hogy jól fogok szórakozni. Egyrészről szubjektívan megközelítve a dolgot, már az első jelenetek felidézték bennem az ottani kirándulásomat, másrészről pedig az abszolút karakterközpontú, a párbeszédek keltette feszültséget viszont laza trágársággal oldó szöveg gyorsan megkedveltette velem a karaktereket, ehhez persze hozzátett valamicskét az is, hogy egyiküket ismertem. A szövegnél és a színészeknél talán fontosabb volt számomra a játékos és szeszélyes zongora kíséret, a remekül fényképezett jelenetek, a gyönyörű háttér, (mindezt hogy lehet "sz*rfészeknek" aposztrofálni ), és az a jótékony homály, amit imádok mind egy könyv, mind pedig egy film elején. Macskakő, gyönyörű óváros, kicsiny házak, belga sör, tavak, hattyúk, mindent körbelengő varázs, igazából ezt az érzést raktároztam el a filmről annak ellenére, hogy véres jelenetek, erőszak, szerelem, drog, és humor volt gyakorlatilag a legtöbbet a terítéken. Ezen film esetében a körítés erőteljesebb volt, mint a maga a cselekmény. Persze a forgatókönyvet sem szeretném a háttérbe szorítani, noha nem volt egy csavarokkal teli, Lost-os története, mégis egyedülállóan lineárisan (egy hurokkal) felfutó szála a szívembe lopta magát, amiben persze közrejátszott a már említett köret. Mindenesetre kicsit úgy jártam, mint az ínyenc vendég az étteremben, akinek jobban ízlik az áfonyalekvár, mint a camembert sajt. Elsőre nem gondoltam volna, hogy a film komolyabb hangvételt is megüthet. A belső monológok ellenére sem. Később pedig nem gondoltam volna, hogy humoros lehet, s ez így ment időről időre váltakozva. Olyan zseniálisan mozgatta a rendező a különböző szálakat, s olyan képtelen módon tette egymás mellé, elé, után, hogy az ember már önkéntelenül is elmosolyodott, akár a sorrenden is. Ez a fajta groteszk az, amiről a cím esetében beszéltem, s ez a fajta groteszk az, ami elcsúfítja képletesen szólva a film varázslatosságát, egyúttal szintén ez az, ami kiemeli a többi közül. A képtelen helyzetek egymás utánisága és az apró szurka-piszkák gondoskodnak az ember számára arról, hogy megjegyezze egy életre a filmet. A női vonalról sem feledkeztek meg a készítők, méghozzá a csodaszép Clémence Poésy révén, aki a Harry Potterből már ismerős lehetett azok számára, akik látták. A film groteszksége remekül visszaköszön az ideálisnak épp nem nevezhető női karakter jellemrajzán. Szépség, gyengédség, trágárság, erőszak, határozottság, játszadozás és komorság egyaránt fellelhető a karakterben, ami szintén egy visszás érzést keltett a történettel kapcsolatban, ám jó volt érezni, ahogy az emberben fokozatosan elnyomta ezt a fajta viszolygást a nő csodaszép külseje, és a nyílt, őszintének látszó arca. Végére néhány zárógondolat. Kinek ajánlanám a filmet? Akik nem viszolyognak a könnyed, laza stílustól, akik szeretik a Guy Ritchie filmek hangvételét, akik szeretnek elmélyedni egy-egy forgatási helyszínben, és akik egyszerre szeretnék ötvözni a karakterközpontúságot a kesze-kusza groteszkkel. Egy próbát viszont megér - bárkinek.

Ez az oldal egy igazi ékszerdoboz, ezért is szeretem!