Chapter One
A házigazda.
2005. június. 17.
Látszólag semmitmondó dátum, leszámítva azokat, akik ilyenkor ünneplik születésnapukat, névnapjukat, házassági évfordulójukat, és még sorolhatnám.
Ezen az egyszerű, gyakorlatilag semmit sem mondó napon született meg a SAGA fórum.
Nem vitás, hogy az ötlet régebbről származik (valahol a Prequel kedvelők fórumán gyökeredzett), de megvalósulása ehhez a naphoz köthető.
A fórum motorja beindult, s a tagok létszáma egyre nő. Olyan ez, mint mikor húsz-harminc ember házibuliba megy, ahol a zenét Figrin D'an és együttese szolgáltatja, a piát a Cantina bár állja, a tulajdonos pedig nem más, mint maga a híres pod race versenyző, Ody Mandrell.
Több mint 9000 hozzászólás, az összes hozzászólások több mint 21 százaléka, naponta legalább 17 bejegyzés... ez aztán a megdöbbentő versenyidő! Nem csoda hát, ha a mi házigazdánkat mindenki tiszteli. Persze nemcsak emiatt.
Egyrészről Ody imádja a Star warst, ami egy Csillagok háborúja fórumon nem elhanyagolandó tény, másrészről féken tartja az esetleges ( s egyáltalán nem gyakori ) indulatokat, harmadrészt senki sem feledi: nagyrészt neki köszönhetjük meghívásunkat e páratlan házibuliba.
Házigazdánk ötvözi magában mindazokat a tulajdonságokat, ami a házibulit igazán jó házibulivá teszi. Vendégszerető, segítőkész, humánus, s ami egyáltalán nem elhanyagolandó: mindig mindenhol ott van, ha kell feldobja a társalgást, ha kell szétválasztja a feleket. Ha kell, egy kicsit rászól a hangoskodókra, hogy azt a vázát talán mégsem kellene eltörni...
Persze, mint a pod-race versenyzők többsége, ő is hirtelen haragú, s ha valamit a fejébe vesz, nehéz meggyőzni ellenkezőjéről, de mint vendéglátó, ehhez abszolút joga van, s mi, jól nevelt vendégek elfogadjuk, megértjük ezt (még ha egyszer-egyszer lázongunk is ellene).
Akárhogyan is, nap nap után e házibuliba járni, több mint másfél év után sem unalmas. Van, hogy persze az ember hulla fáradt, vagy épp rajta kívül álló okok miatt ki hagy egy-egy estét, hetet, hónapot, de mind a házigazdák, mind a vendégek megbocsátók, s aki egyszer belépett e házba, annak az ajtó mindaddig nyitva áll, amíg be nem csapja magaután.
S ki tudja... talán egyszer... sok-sok év múlva, talán nekünk, vendégeknek is lesz egy házunk, ahol mi is ilyen jó hangulatú bulikat tarthatunk, s ahol mi is olyan jó fej házigazdák lehetünk, mint Ody
(folytatása következik: A kvízmester)
Donát