Nute Gunray

Azok nem ilyenek, legalábbis az Elveszett csillagokat nagyon is színvonalas könyvnek tartom. Az eddig olvasott "Ébredő Erő hajnala" ifjúsági regényekkel sem volt különösebb problémám. Szóval ezeket nyugodtan elolvashatod. Pildi: a Foster-könyvet szerencsére azért gyorsan ki lehet olvasni, nem valami terjedelmes. De valóban, a felénél már én is inkább csak számoltam vissza a lapokat, hogy mennyi van még hátra... Ami még nagyon pocsék lett szerintem, az Han halála. A filmben örvénylenek az érzelmek ebben a jelenetben, itt szinte semmit nem kapunk ebből (talán csak Han szemszögéből valamennyit).

Üdv itt.

Egyszer azért el lehet olvasni, de sokat majd ne várjál tőle.

Hát igen, ilyen erőlködést a kritikusok részéről már rég láttam (hazai és külföldi írások átböngészése után). Valahol szánalmas ez azért.

Hát azért ezzel én vitatkoznék, elég nagy kretén az ürge szvsz.

Ez így igaz, de amikor mozi előtt azon gondolkozol, hogy melyik filmet nézd meg, akkor ezek a kritikák nagyon is hasznosak, abból az ember már leszűrhet valamit. Nekem meg semmi kedvem esetleg másfél órát szenvedni egy film alatt, ha már kiperkáltam rá a pénzt. Inkább letöltöm később.

Nyilván a következő napok az igazán mérvadóak, de ha ez a tendencia marad, nekem az már bőven meggyőző erővel bír, hogy ne menjek el rá moziba (ha már szóba került a RT és társainak hasznossága).

Visszavonult Király Gábor a válogatottságtól.

Valójában az EP4 regényváltozatát Alan Dean Foster írta, csak Lucas nevével adták ki.

Azt kötelező szeretni, mert nők vannak benne.

A. D. Foster: Az ébredő Erő Na ezen is túl vagyok. Nem hiszem hogy valaha az életben még el fogom olvasni, mert semmilyen pluszt nem ad a filmhez képest (háttérinformációkra gondolok elsősorban), sőt, inkább elvesz. Az egész könyv lélektelen, mintha egy belső használatos szövegleiratot olvastam volna. Nyilván a könyv a marketing áldozata lett, de azért ezt jobban is meg lehetett volna oldani. A főszereplők érzéseiről, gondolatairól szinte semmit nem tudtunk meg, a filmben oly hatásos jelenetek itt egyáltalán nem működtek. A könyv stílusa is hagy maga után kívánni valót, érzésem szerint a fordítók is megszenvedtek vele. Foster eddig sem volt a kedvenc SW-íróm, ezután sem lesz. Néhány plusz jelenetnek, amely a filmbe végül nem került bele, örültem, illetve a végén a Poe-Rey összeölelkezésnek, amely sokat sejtet. Mindezekkel együtt is a könyv azonban csak egy gyenge közepes.

Boldog születésnapot!

Ha ivartalanítva vannak, akkor elvileg nem annyira hajlamosak a kóborlásra.

Soha nem volt ő duros. A faja chiss (csak EU-ban bukkant fel annak idején).

Hát nem tudom. Ha minden igaz, ő már a Rebels idején is benne van a korban (jó negyvenes, de lehet hogy tévedek). Persze, elképzelhető, hogy a chissek várható élettartama teljesen eltérő.

Ennyire rossz az Új hajnal?

Én szeretem Jókai stílusát. Talán kevéssé ismert, de a nevéhez fűződik a magyar sci-fi irodalom egyik korai megnyilvánulása, A jövő század regénye. Ma már persze kissé poros, nem is mindig értelmezhető pontosan, sőt az eltelt idő miatt már inkább alternatív történelmi regényként fogható fel (a XX. sz. második felében játszódik), de kimondottan jó olvasmány.

A könyv hátsó borítóján viszont még Je'daii szerepel, szóval nem értem... Szerintem nincs mögöttes magyarázat, egyszerű hanyagságról van szó.

Részvétem.

Annak idején engem is második helyre vettek fel, utólag már nem bánom, mert megismertem egy szép várost és remek barátokat. Gratulálok. Ahogy nézem, elég kemények a ponthatárok idén.

Ha tényleg ennyire jó a Sötét tanítvány, az lesz a következő canon olvasmányom. Csak végezzek már az Ébredő erővel.

Ez csak a fordításban van így. Magam sem értem az okát.

Néhány sort erről a részről is írok. Tetszett az epizód, főleg Cham visszatérése miatt, akinek provinciális gondolkodásmódja láthatóan nem igazán változott a Klónháború óta. Bár a Sith Nagyurak olvasása után e tekintetben éreztem némi inkonzisztenciát: ott a könyv végére Syndulla láthatóan már elkezdett nagyobb összefüggésekben gondolkodni, ehhez képest személyiségében most visszalépés történt. Ezekkel együtt is jó volt látni egy felmerülő viszályt a különböző lázadó sejtek között, amely az eltérő stratégiából és a célok prioritásának megjelöléséből fakadó különbségekből volt eredeztethető. Igazából akkor lennék egyszer nagyon elégedett, ha olyan sejtet is megismernénk, amely a gyakorlatban abszolút terrorista-módszerekkel operál, rengeteg civil áldozattal (robbantások, politikai merényletek, gerilla-módszerek, civil lakosság adóztatása stb.) Nyilván ilyet a Rebels-től nem lehet elvárni, de talán majd egy komolyabb hangvételű filmben, könyvben, képregényben stb. Bár Gobira és Numára (!) nem sok szerep hárult, ennek ellenére örültem, hogy Cham kíséretében nem nevenincs twi'lek statiszták voltak, akik még neadjisten egymás klónjai is lettek volna. A rész végén az akció rendben volt, bár én azt túl lebutított magyarázatnak tartom, hogy egy lángoló birodalmi hajó látványától a Ryloth lakói majd fellázadnak. Nem is örültem neki, hogy hőseink és Cham is megkapta, amit akartak. Ja és mindenképp meg kell jegyeznem a rész legviccesebb momentumát: Kanan találkozóját az "apóssal". Ilyen-olyan eltéréssel, de talán már minden férfi átesett hasonló jeleneten, át tudtam érezni. Bár nekem még továbbra sem 100%-ig tiszta, hogy most Kanan és Hera egy párt alkot-e, ezekután szeretném azt hinni, hogy igen.

Ha jól tudom, a TAS-t soha nem szinkronizálták le, ugye?

Valószínűleg arra gondolt. A fura, hogy nekem fel se tűnt, automatikusan fűszerbányáknak olvastam.