Nagyon hangulatos rész volt, rengeteg nosztalgikus pillanatokkal (a taktikai droid a kopott konföderációs logóval és persze a klónok, meg a sok utalás a "régi időkre"). Nehéz nem észrevenni, hogy Ezra szépen-lassan a kis csapat vezetőjévé lép elő. Sokszor ő az erkölcsi iránymutató, az, aki a lázadás ügyét és értelmét teljesen magáévá tette. Ezt már Ahsoka is észrevette, legalábbis a félmosoly erre utalt. Kanan ugyanakkor még megmaradt a régi életében, látszik, nehezére esik feladni régi, kötetlen, szabályok nélküli életét. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a felgyorsuló események azonban túllépnek rajta így aztán ő is kénytelen lesz felelősséget vállalni. Persze érthető a viselkedése, hiszen Ezrával szemben őt még a régi beidegződések befolyásolják. Nem könnyű elfelejteni és megbocsátani a klónok pálfordulását a klónháború végén, ami azt eredményezte, hogy egész addigi élete egy pillanat alatt eltűnt és száműzöttként kellett tengetnie következő éveit. Hera ismét sokkal higgadtabb és tárgyilagosabb volt, miszerint felhívta rá a figyelmet, a klónok a 66-os parancs előtt sokak számára a szabadságot jelentették, így köztük neki is.
Kiderült, Ahsoka még a rendből történő kilépése után is összefutott Rex-szel. Biztos vagyok benne, hogy a TCW eredetileg feldolgozta volna Mandalore ostromát, hát kár, hogy ezt nem láthatjuk már, de talán majd egy képregényben vagy könyvben... A klónokra rátérve: amennyire nem voltam megbarátkozva először a kinézetükkel, most annyira kell revideálnom korábbi álláspontomat: jól néznek ki, és hitelesen öregedtek. A kompánia összetétele kissé furcsa: Rex, Wolffe és Gregor soha nem szolgált egy osztagban (most meg nem mondom, de Rexnek és Wolffe-nak volt egyáltalán közös jelenete a TCW-ben?), de valami módon megmenekültek és összeálltak. Remélem, erre lesz magyarázat.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy a klónhadsereg leszerelése után (tehát ez egy döntés volt, nem pedig fokról-fokra épült le a kiöregedésükkel párhuzamban) mi történt a legtöbb klónnal. Gondolom szélnek eresztették őket, de hol helyezkedhettek el? Egész életüket háborúskodással töltötték, nehéz új értelmet és célt találni létezésüknek. Gregor például láthatóan meg is zakkant kissé az eltelt évek alatt, ha nem mondják a nevét, rá sem jöttem volna, hogy ő. Talán a robbanásban gárgyult meg Abafaron.
Seelos tetszetős hely, az egész felszínnek és a klónok lakóhelyként is funkcionáló ősrégi tankjának (AT-TE, ha jól emlékszem) volt egyfajta Mad Max-es utóérzete, talán szándékosan. A joopa-vadászat is remekül meg lett oldva, Gregor és Zeb elég rendesen összehaverkodott a végére. Remélem, kiemelkedő párosuk folytatódni fog a következő részekben.
Felvezető résznek jó volt, a kemény akciók a következő héten várhatóak.