Donáttal értek egyet, ilyenkor patáliát kell csapni. 1. osztályút a MÁV-nál tök felesleges venni. IC-n egyébként is kulturált emberek utaznak, a büfé meg úgy tudom pl. teljesen megszűnt már.
Az én sztorim, pár napja esett meg:
Százhalombattán lakom, a vonat a déliből indul. Van Budapest bérletem, így csak kiegészítő jegyet kell vennem Nagytétény-Diósdtól. Ez volt az utolsó járat, ilyenkor pénztár már nincs (le volt húzva az összes függöny), az a sz... automata meg nem vette be az egyetlen pénzemet, az 1000-es bankót. Mondom, nem szórakozok tovább, mert emiatt nem fogom lekésni a vonatot és megvárni a következő hajnali ötös járatot.
Persze a kedves Umbridge-külsejű kalauznő nem így gondolta és meg akart büntetni, amikor én venni akartam nála jegyet. Még egy papírt is lobogtatott, hogy a déliben hajnali fél egyig van pénztár... ja persze. Mondta, ha nem fizetek, szálljak le Budafoknál. Hát hogyne... fizetni nem voltam hajlandó, és akadékoskodtam, mondtam, hogy egyrészt ne mondja meg nekem mikor szálljak le, amikor érvényes bérletem van, másrészt vegye úgy, hogy Nagytétény-Diósdnál szálltam fel és adjon egy kiegészítőt. Ő azonban teljesen rugalmatlan volt (biztos a nyugdíját kívánta kiegészíteni a bírsággal, nem tudom) és ragaszkodott a pótdíjhoz. Itt volt a patthelyzet, mert leszállítani nem tudott, hiszen a bérlettel érvényesen utaztam. Így megfogtam és azt találtam ki, hogy Nagytétény-Diósdnál leszállok, ahol jegykiadás soha a büdös életben nem volt, és azon nyomban visszaszállok. "Jó, csak meg ne lássam! - hangzott a felelet. Körülbelül az összes utas röhögött már ekkor. Végül tényleg leszálltam, még oda is kiáltottam a banyának, hogy nehogy odanézzen, mert most leteszem a lábam a peronra... Visszaszálltam azonnal, 10 perc múlva jött és kértem tőle jegyet Battáig, ő pedig úgy tett mintha nem ismert volna meg és nem játszódott le előtte ez a szürrealitás... Ilyen abszurdum egy Monty Python-szkeccsben sincs...