Nagyon brutálisra sikeredett, gondolok itt a kínzásra, a végén a harcra és Padmé fejének kis híján leharapására Tamson remek főgonosz, ebben a részben különösen rohadék volt, pedig most nem is tépett szét klónokat és calamarikat. Kár, hogy meghalt, de ennyi gaztett után érthető, hogy hiba lett volna életben hagyni Annak külön örültem, hogy fajtársai is megjelentek, mégha nem is zavartak sok vizet.
A Jedik az epizód nagy részében csak tehetetlenül úszkáltak, de nem is baj, mert így több idő jutott Lee-Char és Nossor Ri karakterének kifejlődésére. Főleg az utóbbi tetszett nagyon, a quarren naiv, de jószándékú jellemét a készítők nagyszerűen felépítették. És arra is választ kaptunk, hogy miért nem Tikkes volt a tintahalak vezetője: ütközött volna a sith-ek bosszújával. Így valószínűsíthető, hogy Tikkes annak idején, mikor csatlakozott a szepikhez a Geonosis-on, csak a népének egy részét, a radikálisokat képviselte (még azt hiszem szervezetük is van), így ez a csata nem ütközött a Tartakovsky-féle résszel sem (bár tudom, sokan rühellik azt a sorozatot, de ott is nagyon sok jó megoldás volt, speciel a mon calamaris epizód pont nem ), ahol a Tikkes-vezette erők próbálták átvenni a hatalmat Dooku segítségével. Azért a bolygó sorsát ismerve (bár ez csak eu) kiváncsi vagyok, hogyan végezte Lee-Char.
A koronázás szerintem kellően hosszúságú jelenet volt, és szerény is, pont a háborús helyzet miatt nem kellett túlcifrázni és fényűző eseményt rendezni. Jó volt látni a quarrenek és a mon calák egységét, én mindkét fajt már a kezdetektől fogva szeretem. Az is tetszett, hogy ezúttal Meena Tills és Ackbar se rivalizált, ahnem összefogtak a cél érdekében.
Szerintem a három rész közül ez a 2. a rangsorban a Water War után. Nálam 8/10. Kiváncsi vagyok a következő epizódra, hosszú lesz ez az egy hét...