-
Összes hozzászólás:
4.878 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
21
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
pb69 összes hozzászólása
-
Ez egy tökéletes összefoglalás. Az alkotásokban a mellékszereplők a származásukat tekintve szinte mindig senkik. Egyszerűen nincs elég tér arra, hogy kibontsák ki kinek a kije, még akkor se, ha amúgy fontos is lehetne a származásuk. Egyszerűen nem rajtuk van a fókusz, nem fogják ezt kibontani. Amúgy a jedikről is csak azért tudjuk, hogy "senkik", mert elsütötték azt az infót, hogy tiltva vannak a szerelemtől és a párkapcsolatoktól. De lényegében ezt is csak azért tudjuk meg, mert a főszereplő Anakin szempontjából és sorsára nézve ez egy fontos jedi szabály. Ez igaz, viszont a narratíva miatt ez nem jön le a filmből. Szerintem egy alkotás fő mondanivalójánál és tanulságánál fontos, hogy ez kiemelt helyen legyen kezelve a filmben is, a tálalás, a narratíva, a dramaturgia erre mind hívja fel a figyelmet. Mivel a 9 végig azt sulykolja és ismételgeti, hogy Rey Palpatine, így ez a senkis elmélet nagyon-nagyon rejtve marad. Az eredeti üzenet az lesz, hogy hiába vagy a velejéig romlott gonosz sarja, lehetsz jó ember és erkölcsös hős. Ez pont ahhoz hasonló, mint amit Luke kapcsán is írtam az OT-ra. Ott is csak egy háttérben lévő "érdekesség" marad az a motívum, hogy Luke Vader fia, mégis jóságos. Ráadásul az is árnyalja ezt, hogy végül Vader megtér. Ezért sem hat nyomasztóan önismétlően a ST és a 9 fő üzenete Rey kapcsán, mert ugyanez a motívum ugyan megvolt az OT-ban, de nem volt fókuszban.
-
Persze, ennek több oka is van. Reális ok szerintem mindegyik filmnél volt egyébként rá. Az egy dolog, hogy én ezek elsöprő többségével nem értek egyet, de azért reális okok lehetnek. A 7-nél egyrészt, amit te is írtál, a sok párhuzam a 4-gyel. Ezek közül a Starkiller talán külön kiemelendő, nemcsak a 4 utóérzés miatt, de a Halálcsillagot lényegében 3x sütik el. De pl. az új szereplők is sokaknak nem tetszettek, különféle okokból, szívük joga. A 8-ban a bugyuta humorral tarkított felütés vagy Rose túlontúl negédes és ripacs jelenetei mellett ott van pl. egy megosztó Luke több megosztó jelenettel, egy furcsa Leia jelenet, egy érdekes irányba elmozdított Poe, vagy éppen ez a fogócska a hajók között. Ja és persze Snoke kiiktatása, ill. Luke filmvégi mutatványa. A 9-ben meg pl. visszahozták Sidious-t, egyfajta zombiként azokkal a fura szektásokkal, Rey-ről kiderült, hogy az unokája, Ben megtért, több karakterrel is eljátszották, hogy meghal, miközben nem, kapunk megint HCs utóérzést, ráadásul egy egész flottányit, tárgyakat adunk át egymásnak az Erőn át, párbajozunk az Erőn át, holtakat támasztunk fel az Erővel, elszívjuk a másikból az Erőt, Lando összeszed gigantikus civil flottát rendkívül hamar a "semmiből", Leia-ról kiderül, hogy jedinek tanult. Még egyszer mondom, hogy számomra ezek többsége nem okozott gondot, de abszolút megértem, ha másoknak igen. Ezeket szerintem nevezhetjük azért reális felvetéseknek. Értelmes ember a színes hajú nőn is képes továbblépni. ------------------ Szerintem egyébként az eszetlen fikázások oka leginkább 2 dologra vezethető vissza. Az egyik egy általános jelenség a világban, miszerint nagy divat ekézni mindent, ami mainstream és népszerű, ezzel kifejezve egyfajta felsőbbrendűséget és különlegességet. Vhogy nem tűnik fel embereknek, hogy nem lesznek az ilyen okoskodástól és agyatlan kötekedéstől menők és egyediek, mert a fél világ ezt csinálja. De hát olyan ez, mint divat. X frizurát csináltatok vagy Y ruhát hordok, hogy ezzel legyen stílusom és legyek "egyedi", miközben ez pont azért nem jöhet össze, mert egy rahedli másik ember is pont ilyen x hajjal és y göncökkel akar menőzni. Meg rohadt nagy divatjelenség lett az, hogy a véleményt ténynek állítjuk be, a véleménykifejtést pedig kritikának. Ez sajnos a szélsőségesen liberális és már szabados világ terméke, hogy annyira el vannak kényeztetve emberek, hogy a véleményüket szentnek és megalapozottnak kell tekinteni mindenáron, támadhatatlanok, mkinek joga van nemcsak kifejteni a véleményét, de azt egyetemes igazságnak is beállítani, mkitől el kell fogadni, hogy modern polihisztor, aki mindenhez is ért. A másik a hamis prekoncepciók. Ezeknek a fikázóknak a legtöbb "érvük" visszavezethető valamiféle indokolatlan előfeltevésre, ami miatt csalódtak. Ez ráadásul szépen összekapcsolódik az előző pontban kifejtett elkényeztetettséggel és támadhatatlansággal. Ugyanis egyre többen hiszik azt, hogy ha vmi nem úgy történik, ahogyan azt ők előre elképzelték, akkor az konkrétan rossz. Tehát nemcsak magukban csalódnak, hanem feljogosítva érzik magukat arra, hogy lehurrogják az alkotást, mondván ők jobbat tudtak volna csinálni, de minimum jobbat olvastak itt-ott a neten. Ott volt ugye a 7, amiben nem volt bölcs Luke új Jedi Renddel, nem volt benne egy igazán fontos Leia, a politikai helyzet és a világ állása se épp olyan volt, amit sokan vártak. Ráadásul a Disney miatt eleve már előre özönlöttek a mémek, sokan már előre azon okoskodtak, hogy most akkor "mikiegér SW lesz". Ebből fakadóan több motívumot is eleve úgy ítéltek meg a filmben, hogy ráhúzhassák ezt az inget, mondván igazuk lett. Keresték ennek a lehetőségét, ezért lett pl. Kylo Ren egy gyűlöletkampány áldozata, mondván Disney hercegnő. De Rey-ről is hallottam olyat, hogy erőltetett női karakter, aki persze rögtön mindenható, mert a Disney beleerőltetett egy op női főhőst. Aztán a 8-nál ott volt ugye az, hogy Luke-tól mki egy bölcs öreg jedit várt, nem ezt kapta, akkor jött a felháborodás. A cukiságfaktor és a femináci kártya itt is ki lett játszva a Disney ellen, lásd porgok és Holdo. Csak ez itt még kiegészült a petás dologgal is, mert hát csak a Disney állatvédő propagandája miatt kerülhetett be a Canto Bight szál. A 7-et sok kritika érte amiatt, hogy Ep.4 copy, így sokan már előre elkönyvelték, hogy a 8 Ep.5 copy lesz. Ezt bele is magyarázták, lásd pl. a Crait=Hoth panaszt vagy hogy a felszíni ágyú is egy Halálcsillag, Luke az új Yoda, a craiti csata az új hoth-i csata stb.. A 9-nél ugyanez lezajlott, mert miért nem az lett pl. Kyloval és Hux-szal, amit vártak. Aztán itt is megvolt az, hogy a 8 kiakadásai után mindenfélét belemagyaráztak a jelenetekbe, mert a Rian-JJ ellentétet akarták belelátni. Luke szereplése fricska Riannek, Rey származása is, Rey edzése is stb.. Rengetegszer hallottam azt a felfogást, hogy a 9 azért lett ilyen kapkodós és összeszedtlen, mert JJ-nek Rian után kellett a fost összetakarítani, és ez csak így sikerült. Ez ugye megint arra vezethető vissza, hogy van egy feltevés arról, hogy a 8 rossz film volt, akkor keressük erre az alátámasztást a 9-ben.
-
Rey és Ben kapcsolata szerintem is a ST legjobb szála. Ilyen finálé nincs, de kettejük közt simán lehetett volna egy nagyon hasonló végjátékot összehozni, Palpi nélkül is.
-
Szerintem ezzel nincs mit kezdeni ilyen szinten, úgy értem, hogy ellenmozgalmakat biztos nem érdemes indítani, mert az csak kontraproduktív lesz. Kellenek ilyen "szentélyek", mint ez a fórum is, ill. ha találkozunk olyanokkal, akik újak, érdeklődőek, de fenyegeti őket a fikatengerbe zuhanás és fulladás veszélye, vagy épp rajongók, de meginganak, akkor őket tudjuk segíteni pár jól irányzott beszélgetéssel, érvvel. De ennyi. Egyébként hagyni kell, hogy ez az általános negatív fikamánia tendencia önmagától váljon nevetségessé és kontraproduktívvá. Ahogyan sok mással is történt, történik. Ha van egy eredetileg akár hasznos is eszme vagy gondolkodásmód, de ez egészségtelen túlzásba és szélsőségekbe csap át, akkor ez megteremti a maga ellenhullámait. Lásd feminizmus, meetoo kampány, liberalizmus, anno a kommunizmus vagy fasizmus.
-
Az igaz, hogy külön ízt ad neki, de számomra nem lett azóta se szimpatikusabb, mint korábban. Én ezzel továbbra is úgy vagyok, hogy inkább érzem önismétlőnek így a ST egyik fő tanulságát. Az tény és való, hogy noha Luke-nál is lényeges elem volt, hogy ő Vader fia, mégsem áll át, végig a jó oldalon marad, a történetben nem ez volt igazán hangsúlyozva. A narratíva sokkal inkább arra volt kihegyezve, hogy a már reménytelennek tűnő Vader, akit elvileg végleg elnyelt a sötétség, mégis megmenthető. Luke átállása kapcsán is sokkal fontosabb tényező volt, hogy a két sith hogyan akarja egymást kigolyózni a hatalomból és megszerezni magának az erős új tanítványt, mintsem az, hogy Luke-nak Skywalkerként sorsszerű lenne az átállása. Olyannyira nem foglalkozott ezzel a film, hogy a másik Skywalkerről egészen a sztori végéig meg sem tudjuk, hogy maga is Vader lánya. Az OT teljes sztorija nem vetette ezt fel, nem érdekelte, Laia-nál fel se merült, hogy megérintené a sötét oldal. De valójában a ST se nagyon foglalkozik ezzel. Rey-nél sem az a kérdés, hogy most akkor a származása olyan szempontból meghatározza-e a sorsát, hogy gonosz vagy jó lesz-e. A sötét oldal is csak a 9-ben merül fel ilyen kontextusban, addig leginkább Kylo miatt lengi körül, illetve mert sóvárog az igazság kiderítésére. Lényeg, ami lényeg, nekem a ST-ban jobban tetszett volna egy olyan mondanivaló, hogy lehetsz senki a származásod alapján, attól még lehetsz vki (fontos, sorsfordító) a világban. Mert a "nem számít a származás" motívumból azt már láttuk, hogy ha gonosz a felmenőd, te még lehetsz jó. De azt nem láttuk ilyen élesen, hogy ha senkik a felmenőid, akkor is lehetsz vki. Persze, benne volt a filmekben, hiszen a nagy jedik vagy sith-ek esetében se tudjuk ki honnan származik, de a jediknél még egyértelmű is, hogy "senkik" a felmenőik, legalábbis az Erő tekintetében biztosan. Mégis, a PT arról szólt, hogy az Erő által teremtett Kiválasztott hogyan bukik el és válik kulcsfigurává, az OT pedig arról, hogy az ő fia hogyan válik hőssé és menti meg az apját. Jó lett volna, ha ezután a ST pedig nem arról szólna, hogy a Kiválasztott unokája és az egyik leghatalmasabb sith unokája hogyan viaskodnak, és hogyan győzik le ezt a sith-et. Túlélem a dolgot, összességében nem vagyok annyira elégedetlen vagy csalódott így se, de nekem ennek így nincs akkora hozzáadott értéke, mint a másik opció esetén lenne.
-
Szerintem az tud ezen nagyon sokat lendíteni, ha kronológiai sorrendben nézi a részeket. Egyrészt így sok ellentmondásos és zavaros rész sokkal tisztább lesz, jobban összeáll a kép, logikusabb lesz a széria felépítése. Másrészt nem éri akkora sokként a film. Sajnos a TCW film szerintem is igencsak ambivalens alkotás, jónak semmiképp nem nevezném. Ellenben, ha időrendben haladunk, akkor pl. a nyitány kifejezetten egy jó rész. És ez azért lehet fontos, hogy mire elér a filmig azzal a pár résszel, addig már ad val.szeg egy olyan bizalmat az egésznek, amivel "túlvészeli" a filmet. Ellenkező esetben benne lehet a pakliban, hogy az első pár évadot inkább egyben elengedi. Ez már szerintem nem akkora gond, egy igencsak hosszú sorozatról beszélünk. Nyilván vannak benne fillerek meg gyengébb részek. De mivel 20 perces részekről beszélünk, így azért 1-1 ilyet könnyen el lehet viselni. Főleg, hogy az arányok több, mint rendben vannak. A film annyiból szívás, hogy ott azért hosszabban és töményen kapod az "áldást" az arcba. Eleve nem túl szerencsés, ha egy jóval későbbi Ahsoka ismeretében kezdi el nézni a régi részeket. Beüthet a PT-s Vader-effektus. Bár itt annyiból jobb a helyzet, hogy Ahsoka karaktere azért elég hamar felveszi a ritmust, a gyerekes és méltatlan bohóckodást pedig hamar kivezetik a kapcsolataiból. Amúgy meg meredeken ível felfelé a karaktere, de csodát nyilván ne várjon tőle senki már az első pár részben. Igen, ez igaz. Szerintem az Ep.6 és 7 közé legfeljebb animációs sorozatok jönnek, élőszereplős művek érthető okokból minimális eséllyel. Azért sajnálom annyira a Resistance-t, mert egy szörnyen értékes és potens korszakba sikerült nem túl sok értéket teremtően belenyúlni. Ráadásul az egész ST érának szerintem most jó pár év nyugi tenne a legjobbat, így ezt nem fogják bolygatni. Én is egyértelműen efelé hajlok. Jó lenne már végre meg se adni a lehetőséget az ilyen "nem erre számítottam, fos az egész, tönkretették a gyerekkorom, megcsúfolták a karaktereket" gondolkodásmódnak. Felőlem jöhet bmi, csak ugorjunk egy jelentősebbet az időben vagy térben, előre vagy hátra, az már majdhogynem mindegy. -------------------------------------------------- Engem egyébként bizakodással tölt el az a tendencia, hogy az új fikahullámok mintha ellaposítanák a régieket, növelnék a korábbi "gyűlölt" alkotások elfogadottságát. Nyilván nem örülök ennek a nagy székletáradatnak a ST kapcsán, ill. anno a TCW vagy Rebels esetében sem volt kellemes, de ezek egyre inkább integrálódni látszanak, nincs már tán akkora törés. Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy folyamatosan zajlik a generációváltás is. De a furcsa emberi psziché azért hozza azt, hogy annyira gyűlölték a TCW-t, hogy a PT már nem is volt olyan bicskanyitogató, aztán a Rebels-t kellet úgy szapulni, hogy a TCW hirtelen a pozitív bezzegpélda lett. Most a ST áll akkora támadások alatt, hogy a PT vagy az animációs sorozatok, vagy épp a spin off filmek és Mandi már kifejezetten népszerű. Lehet, ha bejelentenének egy filmet az Ep.1 elé, akkor azt is már akkora lelkesedéssel várnák, mint a TCW utsó évadát, nem a PT ekézése folyna mhonnan.
-
Ez már eredetileg is bullshit volt, sok esetben nem megoldható. Jellemzően olyan helyek, amiken végzett tevékenységek egyrészt halaszthatatlanok és elkerülhetetlenek, másrészt tipikusan legalább 1,5 méter távolságot tartva szoktak történni. Ez hasonló, mint az előző, csak rosszabb egy fokkal, ill. itt a felelősség hárítása is megtörténik, ahogyan még a korlátozások eleje felé is. Remélem a távolság betartásáról is nekik kell gondoskodni, csak hogy "reális" legyen. Fasza, a strandokra meg a fürdőkre aztán nagy szükség van ilyenkor, a távolságok szintén könnyen tarthatók. Itt már mehetnek az idősek is bmikor, nem számít. Újabb rendkívül fontos dolgok ezek. Amúgy ezeket eddig is lehetett, nem? Ez komolyan mondom röhejes. Nem fokozatosan kéne megpróbálni visszaállni a normál működésre? Már úgy értem ennél azért fokozatosabban. Esküvő meg 200 főig lagzi? Tényleg ez annyira fontos és nélkülözhetetlen? Oké, vannak persze esküvőszervezők meg lagziban haknizó zenészek is, de eddig folyamatosan arról volt szó, hogy a gazdasági hatások miatt leszünk kénytelenek feloldani a korlátozásokat, noha vírus gyakorlatilag ugyanúgy van továbbra is. Ehhez képest parkok, játszóterek, strandok, fürdők, templomok, esküvők és lagzik... Egy csomó olyan dolog, ami minimális számú embernek ad munkát, alig pörget a gazdaságon, ellenben a fertőzés melegágyai lehetnek. Ez pont olyan, mint az egész elején, amikor misékre, fodrászhoz meg kozmetikushoz lehetett menni... Tehát szabad úgy dönteni, hogy kinyitják az egyetemeket, miközben a koleszok továbbra is zárva lesznek? Bölcs döntés... Mint a zavarjunk ki mkit az utcára és dolgozni, miközben még a gyerekek elhelyezése messze nem megoldott. Jó, ez így túlzás, mert nem zavarnak ki mkit, viszont sok esetben a cégekre, rektorokra bízzák ennek eldöntését. Azaz a lehetőséget megadják arra, hogy hallgatók, dolgozók kötelezve legyenek a bejárásra, miközben a gyerekek elhelyezésére még nincs megfelelő megoldás.
-
Azért az hatalmas kritikája lenne az OT-nak, ha annak egyik főszereplőjéről nem lehetne ezt elmondani egy teljesen új film új szereplőivel szemben. Nem. Luke OT-beli útját csak sablonosnak és meseszerűnek tartom, de nyilván ezen nem segít, hogy sokkal később láttam, mint amikor készült. Így nem tudom megítélni, hogy amikor ezt '77-ben látták először az emberek, akkor mennyire hatott üdítően vagy eredetinek. Azt tudom, hogy amikor ezt én jóval később láttam, már egy csomó másik (amúgy későbbi készült) film és könyv ismeretében, akkor nekem klisés volt. Unalmasnak azt tartottam volna, ha az OT végén kialakult Luke hosszú évek során mindenféle törés nélkül egyenes úton eljutott volna oda, hogy idős korára egy végtelenül bölcs és hatalmas jedi lesz. Ahogyan ezt amúgy kb. mki várta. De még ha nem is lett volna egyenes az út, de mi már egy ilyen Luke-ot kapunk, aki ilyen ism arad, ezt a szerepet tölti be a ST-ban, az is végtelenül unalmas és fantáziátlan lett volna. Attól még, hogy egy karakter vmilyen, nem kell ilyen végletesen kijelenteni, hogy akkor egy Disney mesébe való. Ennyi erővel Han Solo meg menjen el vmi western filmbe, Leia hercegnő meg szintén mehet Disney-zni. Kylo karaktere számomra sokkal érdekesebb, mint Luke-é az OT-ban, mert árnyaltabb és összetettebb. Ha csak azt nézzük, hogy a végén megtér és a jó oldalra áll, az valóban annyira kiszámítható volt, mint az, hogy Luke a jó oldalon marad az OT-ban. De én nem a végeredmény tekintetében látom Kylot sokkal izgalmasabbnak, hanem ha beleveszem a kiindulási alapot, illetve a célig vezető utat is. Az, de ő ilyen. Nem kell szeretni, de az irreális elvárás, hogy korábbi birodalmi tisztekhez hasonlítjuk. Jar Jarból is szenátorhelyettes lett, de Boss Nass sem épp olyan, mint amilyennek egy uralkodót elképzelnénk. Vagy Lando hitelesebb, mint egy bolygónyi üzleti vállalkozást sikeresen vezető alak? Mihez képest? Elég sokféle fénykardpárbajt láttunk már, sokszor furcsa szenvedésekkel és kimenetelekkel. Rey egyébként a származása alapján nem akárki, ennek tükrében pláne nem látom túlzónak, amit csinál. A párbajhoz tegyük hozzá, hogy ott legalább annyira fontosak az Erőtől független harci képességek és tapasztalatok is. Rey pedig a Jakkun sokszor harcolt már kézifegyverrel, elég képzett volt ezen a téren. Meg az, hogy erőteljesen sérült, fizikailag és lelkileg is. Egyáltalán nem tapasztalt pilóta, életében akkor jár 3x az űrben. Az első 2 alkalom is éppen a naboo-i csata előtt történt. Tudtommal Anakin még csak a légtérben sem repült soha, ehhez akkor volt legközelebb, amikor az Ep.1 versenyén felszaladt a szervizpályán. Anakin egy kezdő fogatversenyző volt, nem pedig tapasztalt pilóta. Rey sem indokolatlanul olyan erős, amilyen. Azt meg nem értem, hogy Anakin korábbi kudarcai miért támasztanák alá pont azt, hogy mennyire tapasztalt pilóta vagy csodagyerek. Pl. Rey és Kylo kihallgatási jelenete. Vagy a film végén, amikor Rey felkeresi Luke-ot. Vagy Hux beszéde, ill. utána a fegyver elsütése és a Hosnian rendszer pusztulása. Ez nem igaz. Ahogyan azt Dzséjt is összefoglalta később, a SW sokféle humort felmutat. Nincs egy egységes stílusa humor tekintetében. Ez igaz a filmekre is, de a sorozatokat is idevéve meg aztán hatványozottan. Szíved joga azt mondani, hogy neked ezek közül vmelyik típusú humor nem tetszik, de az tárgyi tévedés, ha szerinted ez eddig nem volt az univerzum része. Nem tudom mennyire érdemes összevetni, főképp, hogy valójában nem is a belépőjüket hasonlítod össze, ahogyan azt később magad is leírod. Amúgy én Vaderben anno semmi durvát nem éreztem. Nyilván ez megint olyan, hogy a más előéletem miatt is. De belép a főgonosz és megfojt vkit puszta kézzel, én ezt nem érzem sokkolóbbnak, mint azt a mészárlást, amit Kylo rendez a faluban, vagy ahogyan megállítja azt a sugarat. A Poe-val történő párbeszéde sokkal inkább Poe karakterét jellemzi, mintsem Kylo-ét. Azt inkább ahhoz hasonlítsd, amikor Leia szájal Vaderrel vagy Tarkinnal. Na ezt abszolút nem értem. Az megdöbbentő, hogy egyetlen lövéssel megsemmisítenek egy egész bolygót és egy csomó embert, de az, hogy egyetlen lövéssel több egész bolygót és nagyságrendekkel több embert pusztítanak el, az meg nem? A jelenetek dramaturgiája pedig szerintem össze sem hasonlítható. A 4-ben szinte 0 felvezetéssel meglépik, majd rögtön túl is lép rajta a film. Az egyetlen jelentősége az, hogy Leia-nak ez egy traua, ami percekkel később már látványosan nem izgatja különösebben. Legalábbis nyomát nem látni rajta. Ehhez képest a 7-ben rendesen megadták a jelenet módját, ki lett dolgozva rendesen, mint egyfajta katarzis, univerzumon belül és kívül egyaránt.
-
A háttérben lévő történetek, érdekességek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode III - Revenge of the Sith
Elképzelem, ahogy épp felkerekednének 4-en, amikor Windu megszólal: - figyuzzatok már, a jóasszonyt nem kéne hívni, elég erőteljes az amazon beste, jól jönne a sith nagyúr elleni harcban - há' hülye vagy te, Mace, nem látod, hogy épp meditál, fel ne ébresszük már, milyen lenne már az... -
Továbbra sem érted szerintem mire gondolok. Nem azzal van a gond, hogy ne lehetne összevetni a kettőt, hanem az az aspektus lényegtelen, ahogyan összevetetted. A lényeg az, hogy ízlésről és egyéni szubjektív véleményekről felesleges vitázni, illetve nem lehet belőle sok embert megmozgató érdemi tartalmat kreálni. Márpedig az internetes "tartalomgyártóknak" ez a céljuk. Az, hogy nekem tetszik vagy sem Gizike, szeretem vagy sem a krumplis tésztát, az egy érdektelen dolog, előjeltől függetlenül, ami kevés kivételtől eltekintve senkit nem érdekel. És ez ugyanígy van komplexebb témákkal is. Gizike idomait is lehet elemezgetni, ahogyan a krumplis tészta receptjeit is, de azért nem túl hosszasan. Egy filmmel vagy könyvvel kapcsolatban már a saját véleményemről is lehet rengeteget értekezni, de attól, hogy mennyiségileg több, ez még ugyanúgy vajmi kevés embert fog érdekelni.
-
Semmi összefüggést nem látok az idézett rész, illetve a mondandód között. Szerintem félreértettél valamit. A hangsúly nem azon van, hogy pozitív vagy negatív a véleményed, sőt ez itt totálisan irreleváns. Nyugodtan be lehet tenni a tagadást, az ugyanúgy érdektelen közlés, hogy Jóska nem szereti a krumplis tésztát. Az a lényeg, hogy egy ilyen 100%-ban csak ízlésen múló, ráadásul faék egyszerűségű kijelentésről nincs mit beszélni. Erről nem lehet tartalmat gyártani. Ahogyan írtam is később, nyilván egy SW már egy jóval összetettebb téma ennél.
-
Persze, hogy lehetséges, a nagyobb kérdés, hogy értelmes keretek közt lehetséges-e, illetve mennyire érdemes. Nem is biztos, hogy ez véletlen. Pókember egyetlen karakter, köré lettek felhúzva filmek. Amikben rajta kívül minden más mellékes. Ha rebootolod, akkor dobod ezt a karaktert az általa a filmekben átélt eseményekkel együtt, még pár mellékszereplővel és ennyi. Hozzátenném, ez se mindig egy díszmenet, mert elég megosztó szokott lenni már ez is. De pl. Pókemberrel is ez történt. Őszintén kíváncsi lennék rá, hogy bármelyik pókemberes film világáról vagy globális mondanivalójáról bki tudna-e 3 összetett mondatnál többet mondani úgy, hogy az ne legyen legalább 90%-ban már eleve ugyanaz, mint más szuperhősös világban. Ezzel szemben az X-Men egy sokkal összetettebb világ. Ha ezt rebootolod, akkor itt nemcsak egy szereplőt és történetet dobsz félre, hanem egyrészt vagy egy tucatot, másrészt pedig egy teljes világot is. Természetesen meg lehet tenni, csak a nagy kérdés, hogy mégis minek. Miért kell elkúrni valamit, ami amúgy önmagában tök jól megvan és működik. Ha a jelenlegi világgal nem tudnak mit kezdeni, akkor hagyják a francba és ne nyúljanak hozzá. Ha tudnának, de nem tetszenek nekik a jelenlegi alapok, akkor próbálkozzanak reboottal, de építsenek fel egy új univerzumot, ne mossák össze egy másikkal. Ez egy igénytelen és megúszós megoldás. Nem árt, ha a saját elképzelésed szinkronban van a valósággal és azzal a világgal, amivel kezdeni akarsz valamit. Ha ez nincs így, akkor ne azt a világot töröld el, alakítsd át kedvedre és építs belőle egy újat, mert ez értékrombolás. Akkor teremts más alapanyagból és alapelemekből, amikből fel tudod építeni azt a világot, ami az elképzeléseidnek megfelel. Ha én úszkálni akarok a kertemben, akkor nem a garázst fogom visszabontani, szigetelni, átalakítani, aztán feltölteni vízzel. Hanem akkor építek egy medencét. Így a garázs is megmarad annak, amire való, meg úszni is ott fogok tudni, ahol azt érdemes. Amúgy meg miért kéne ugyanazokat a karaktereket látni, akik az elején voltak? Egy világ nem alakulhat át, csak akkor, ha "kívülről" belenyúlnak és átalakítják? A SW-ban is végig ugyanazokat a szereplőket látjuk? Mondjuk talán eredetibb ötletekkel kéne dolgozni... A tökömért akarnak emberek "saját verziót" már meglévő dolgokból? Ne akarjon senki saját verziós SW-t, HP-t, Mass Effectet stb., hanem a saját elképzeléseit egy saját univerzumban építse fel és élje ki ott a kreativitását. Ez a mai világ egyik problémája, hogy a legtöbben csak mások farvizén akarnak felmászni, mert arra már lusták, hogy elvégezzék a munkát. Ha én akarok egy sztorit sárkányokról, de nem olyanokról, mint amik pl. a GoT-ban vannak, akkor nem az a megoldás, hogy megveszem a GoT jogait, aztán szétbarmolom azt a világot, hogy az én sárkányaim illeszkedjenek bele. Szóval nem körbe-körbe járna a filmipar, hanem lennének végre új brandek és franchise-ok, eredeti ötletek. A már meglévőeket pedig csak az és akkor bolygatná, amikor tényleg abban a világban akar elmesélni vmi újat, nem pedig tök mást akar abba beleszuszakolni. Vagy épp azt tök máshova beerőltetni. Mert ez az új film aztán tényleg csak Joker filmként tudott működni, még véletlenül se lehetett volna függetlenül a DC világtól csinálni egy ilyet, amiben Phoenix ugyanennyire zseniális lehetett volna. Ja de várjunk, elvégre lehetett volna, hiszen lényegében pont ez történt. Ez a Joker film pont annyira Joker film, mint bármi más a világon. Adjátok oda Dzséjtnek ezt a forgatókönyvet, bökjetek rá egy tetszőleges sikeres franchise-ra, és tutira veszem, hogy pár nap alatt simán átalakítja benne azt a pár jokeres elemet, hogy a film elmenjen egy SW, HP, LotR, GoT stb. spin-offnak. És őszintén szólva, nekem ettől hányingerem van. Baromi jó film a Joker, csak épp Joker filmnek értékelhetetlen számomra, mert nem az, csak a címkéjében és pár külsőségben. Nem akarok most részletesebben belemenni, de ha vki ismeri Joker eredeti figuráját, akkor az nem az, akit ebben az új filmben látunk. És kiindulva abból, ami történt, illetve amikor történt (ha pl. a főszereplő korát nézzük), meg ahogy történt, akkor jól látjuk, hgy ebből a figurából a büdös életben soha nem is válhatna olyan, mint amilyen Joker. Csak tudnám, hogy akkor a tosznak kellett ebbe belekeverni Jokert. Ja, mert az eladhatóbb. Jó, csak az ilyen nyálcsorgatások kielégítése jelenti a művészet halálát. Mindent össze lehet keverni, mert sokaknak vannak ilyen jellegű vágyaik. Tele van a net a fénykardokkal hadonászó macskákkal, meg hogy milyenek lennének a kungfu vagy western filmek fénykardokkal, mi lett volna, ha a HP-ban is fénykardoznak stb.. Vagy vajon mire ment volna Rozsomák a SW-ban, és Anakin az X-Menek között? Ezek ilyen fan-fiction szinten elmennek, de jóízlésű és minimális szakmai alázattal rendelkező alkotó nem ül fel ilyen vonatra. Na, ez a másik, ami a művészet halála. Ha van egy réteg, aminek nem tetszik valami, akkor alakítsuk azt át az igényeinek megfelelően. Vagy mossuk bele egy tök másik világba, ezzel lényegében megszüntetve azt. Nonszensz. Ha valakinek nem tetszik Bach zenéje, akkor nem azt kell telefosni mulatós betétekkel, hanem akkor ezeknek az embereknek mulatós slágereket kell írni. Ne csesszük már el az X-Ment, akkor se, ha van akinek nem tetszik. Hagyjuk meg azoknak így, akiknek tetszik, az MCU-ba meg tessenek más karaktereket beemelni, van választék bőven. És miért nem maradhat ez így? Tényleg nem lehet békén hagyni legalább néhány évtizedig azt a szerencsétlen karaktert? Én imádom, a kedvencem az X-Menben, a saját filmjei még csak nem is tetszettek, de elfogadom, hogy ez lett a sorsa és vége. Egy Pitont vagy Anakint se támasszanak már fel vagy rebootolják, mert mennyire népszerű karakterek. Na igen, szerintem is az van, hogy az emberek döntő többség tekintve a lőtéri kutyát se érdekli beemelik-e az X-Meneket a MCU-ba. Aki ismeri és szereti az X-Meneket, az egész világ mélységeit értve, az azért nem fog rajongani egy ilyen összemosásért, aki meg nem ismeri őket, annak tökmindegy. Újabb szuperhősöket fog látni, mindenki egy a tucatból, aztán annyi. Már bocsánat, de akit ennyire az érdekel, hogy milyen lenne, ha Rozsomák és Hulk egymást csépelné, vagy Thor és Magneto egymásnak feszülne, akkor vannak olyan videojátékok, ahol ez meg van csinálva. Nem hiszem, hogy teljes filmeket vagy filmes univerzumokat kéne szentelni annak, hogy ilyen vágyálmok kísérleteinek játszóteret adjanak.
-
Egyszerű dolog ez, gyakorlatilag pszichológia. Minden csalódás egyfajta trauma, amiket az ember szeret kibeszélni, kiírni magából. Emellett az emberek általában szeretik hallatni a véleményüket. Ezen két dolog összekötésére ad az internet tökéletes lehetőséget. Viszont azt is tudjuk, hogy a vélemény olyan, mint a segglyuk, tehát ha csak elmondod, hogy neked ez vagy az nem tetszik, abból kevésbé lehet tartalmat gyártani és megmozgatni a közösséget. Nem véletlenül van nagyon kevés olyan tartalom, ami egyértelműen szubjektív dolgokról szól. Pl. ahol arról ír beszél vki, hogy neki milyen ételek ízlenek vagy milyen csajok tetszenek. Mert ugye elég érdektelen azt taglalni, hogy milyen baromi finom a krumplis tészta, nincsen közös megértés és alap, amire fel lehetne húzni egy ilyen gondolatmenetet. Ez egy egyszerű közlés lenne, hogy Jóska szereti a krumplis tésztát, de az meg ugyan kit érdekel. Emiatt igyekeznek olyan irányba tolni a véleménykifejtést, amiből diskurzus lehet, ami felkelti az érdeklődést. Egy bonyolultabb téma kapcsán már hosszasan ki lehet fejteni a szubjektív dolgokat, lehet belőle érdekes tartalmat gyártani, de a probléma jellege hasonló az előzőekhez. Szubjektív dolgokról ugyanis logikai értelemben haszontalan vitázni, mert se konszenzus nem fog kialakulni, se meggyőzni nem lehet a másikat. Vagy legalábbis nagyon ritka esetben. Tisztán szubjektív témáról diskurálni csak érzelmi síkon értelmezhető értelmes és hasznos tevékenységnek, hiszen arra irányul, hogy egy másik ember látásmódját, véleményét, világnézetét, ízlését megismerd. Ez értelemszerűen csak akkor fog működni, ha igazán érdekel az a másik ember. Márpedig random internetes tartalomgyártók hiába szeretnék elhitetni a világgal, hogy ők önmagukban is érdeklik az embereket, ez valójában egy jóval szűkebb rétegre igaz, mint amiből kellő minőségben meg tudnának élni. Itt érkezünk el oda, hogy össze kell mosni a szubjektivitást az objektivitással, mert abból már elindul a haddelhadd. Ráadásul ez pszichésen is fontos, mert ezzel igazolni tudod a véleményed "helyességét". Ha azt mondod, hogy neked ezért vagy azért vmi nem tetszett, azzal nem mondtál sokat, igazából ilyet bárki tud mondani. Mivel egy szubjektív dolog, így a tényleges valóságtól független, nem lehet az igazságtartalmát vagy jogosságát értelmezni, hiszen nincs hozzá kontextus. Ezekből fakadóan ez a világnak egy jelentéktelen dolog. De az emberek legtöbbször nem akarnak jelentéktelen tartalmakat készíteni, így a szimpla véleménykifejtés helyett általános igazságokat és ítéleteket osztanak meg, ezek értékét viszont már leginkább az határozza meg, hogy mennyire tudja indokolni, alátámasztani. És minél nagyobb horderejű témáról állítasz minél erősebb és szélsőségesebb véleményt, annál jobban meg kell érvelned ezt ahhoz, hogy hiteles legyen. Az ugye nem lesz hiteles, hogy egy teljes filmről kiemeled, hogy egy értéktelen fos, aztán felhozol 2-3 kivetnivalót, mert ezzel max. azt bizonyítod, hogy a film nem tökéletes, nem olyan jó, de ahhoz kevés, hogy fosnak tituláld. Ha készítesz egy másfél órás videót vagy írsz róla egy 5 oldalas kritikát, az már vmi, azzal már célt lehet érni. Itt már csak az lenne a fontos, hogy valós dolgokat állíts benne, csak ugye itt csap pofán az élet, mert egy ekkora terjedelmű anyagot megtöltő negatív halmazt nem tudsz összeszedni. De elismerni, hogy tévedtél, és valójában csak arról van szó, hogy neked nem tetszett vmi, vagy épp az a pár hiba/hiányosság neked sokkal jobban fájt, emiatt elrontotta az összképet, az meghasonlás lenne. Helyette elkezd az ember mindenféle hülyeségbe belekötni, tárgyi tévedésekkel operálni, torzítani stb., hogy legalább egy kívülről első pillantásra igényes és logikusan felépített kritikának tűnjön, amit készített. Mindez pedig azért válik be és működik az emberi közösségekben, mert egy csomó hasonló ember van, akinek az a vmi nem tetszett. Ők ugyanúgy keresik a fenti önigazolást, csak épp nincs hozzá kedvük/idejük/tehetségük, hogy ezt szavakba öntsék. Ellenben, ha vki megteszi nekik, akkor hálásak ezért és a tenyeréből esznek. A hülyeségeket, ellentmondásokat és igaztalanságokat pedig azért nem veszik észre, mert nem akarják. Tudatosan vagy tudatalatt elkerülik azt a negatív élményt, hogy egy ilyen "kritika" szétszedésével lényegében a saját maguk álláspontját is romokba döntsék. Az élet elébük tesz egy quick win opciót, nyilván lecsapnak rá, átveszik a mantrát. Még akkor is, ha nem teljesen értenek egyet mindenben a tartalmával, mert még mindig egyszerűbb a saját álláspontjukat kicsit hozzásimítani egy ilyen egyébként szexinek és igényesnek tűnő kritikához, mintsem önállóan gondolatokká és szavakká formálni.
-
Háttérben lévő érdekességek, történetek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode I - The Phantom Menace
Persze, csak nekem nagyon úgy jött le a szövegből, mintha leginkább Anakinért harcolna, ami szerintem a filmben látottak alapján nem állja meg a helyét. Nem mondtam, hogy Anakiné ne lehetne benne, sőt, kifejezetten írtam is, hogy az övé is. Csak annyi a lényeg, hogy ne hegyezzük ki csak Anakinra. Attól még át kellett variálni a dolgokat, hogy ott volt Dooku a háttérben "előkészítve". Nem gondolnám, hogy azzal a forgatókönyvvel számolt az öreg, hogy Maul rögtön odavész azután, hogy felfedik magukat. Pláne, hogy ezzel Maul nem sokat tett hozzá a dolgokhoz. Szerintem ennél jóval többet várt tőle, komolyabb tervei lettek volna vele. -
Háttérben lévő érdekességek, történetek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode VI - Return of the Jedi
Itt most az eredetileg feltételezett halálára utal, ugye? Tehát az Ep.1-es párbajra, nem a tényleges halálára a Rebels-ben. Bár igazából egyiknél se érzem Sidious markáns jelentőségét ebben. Sok rosszat tett Maullal, de miért pont az a párbaj vagy a halála mutatna rá erre? Ott lényegében akárhogyan keveredett volna össze két sith, a tanítványnak az lett volna a dolga, hogy menjen a Naboo-ra és ölje meg a jediket. Ebben nem látok semmiféle ördögi dolgot Sidious részéről. Még önös érdeket sem. Akkor már sokkal inkább Dooku halálát lehetne felhozni példának. Akit tanítványaként elárult és simán feláldozta azért, hogy Anakint közelebb csábítsa a sötét oldalhoz és növelje a köztük lévő kapcsolat erősségét. Na ott tényleg önös érdekek vezérelték. Ez szép gondolat, ugyanakkor azt ne felejtsük el, hogy ehhez azért kellett az a bizonyos kapcsolata az Erővel. Abból érzi Vaderben a vívódást, innen tudja, hogy az apját meg lehet menteni, mert ott van még benne a jó. Van az a narratíva, hogy Luke egy naiv kisfiú, aki mindenáron meg akarja menteni az apját, akkor is, ha nem ismeri, mert így is bízik benne, mert a nemesség és jóság mindig elnyeri méltó jutalmát. Nekem ez nem működik, szerintem ez gyerekes. Luke említi, hogy tudja, hogy ott van az apjában a jó, illetve neki is elmondja, hogy érzi benne a vívódást, illetve azt is mondja, hogy meg akarja menteni. Vader azon kijelentése is elég sokat sejtető, hogy neki már késő. Ez egyértelmű elbizonytalanodás, sőt, lényegében azt fejezi ki, hogy ugyan hajlana a megtérésre, szeretné a lelke mélyén, de reménytelennek érzi, nem hisz benne. Ez egy szép gondolatsor. Bár szerintem túlzás így visszavezetni az Ep.1-re, de egyébként tetszetős. -
Jó, hát képregény fronton minden megfér egymás mellett. Ami a Marvel képregényekben eddig még nem történt meg, az nem is létezik, még a fantáziákban sem. És persze ugyanúgy megtörtént ezek fordítottja is. Ha a képregényekből indulunk ki, akkor bárkiket be lehet pakolni egy kontextusba. Ez tök jó, csak egyrészt kezd elég unalmas lenni már ez a rebootolgatás. Egy egész franchise-t rebootolni csak azért, hogy pár karakterét be lehessen szuszakolni egy olyan másik univerzumba, ahol már így is van több tucat szuperhős... és továbbiak vannak még, akiket eddig nem emeltek be, de amúgy tökéletesen illenének bele... Sőt, olyanok is vannak, akiket még soha nem adaptáltak és tök jók lehetnének, totál tiszta lappal. Másrészt, teljesen mindegy, hogy rebootolják őket, tuti egyfajta referencia marad a Fox X-Men univerzuma. Ami nem túl szerencsés, mert a MCU egy nagyon más világ, tehát amennyiben teljesen más jelleggel illesztik be az X-Meneket ebbe, akkor az sokakat eltántoríthat vagy zavarhat. Főképp, hogy a korábban taglalt különbségeket tekintve itt egyfajta "lebutításról" beszélhetnénk. Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy a MCU-t variálják át és húzzák hozzá a mondanivaló és ideológia tekintetében magasabb szintre. Már miért lenne követhetetlen? Van benne pár folytonossági logikai baki, de ezeket leszámítva szerintem teljesen követhető. Jó, a Sötét Főnixben voltak olyan magyarázatlan elemek, amik kissé bekavarták az univerzum alapjait, vagy bővítették azt, nézőpont kérdése. De követhetetlen semmiképp nem lett. Ráadásul az a film már csak azért is fog megmaradni egy rossz példának, mert már nem is lesz lehetőség kifejteni mit akartak, mert tudtommal kaszálták a folytatást, miközben egy trilógia lett volna az is. Ez ízlés kérdése, szerintem elég jók az arányok. Nekem ami egyértelműen nem tetszett, az a szamurájos Rozsomák film és a Logan, illetve a Sötét Főnix. Az első Farkas filmet X-Men mércével elég középszerűnek gondolom, de mint film, tetszett. A többi viszont nekem kifejezetten tetszett. Nem egyenlő mértékben, de tetszettek, inkább sorolnám őket jónak, mint rossznak.
-
Háttérben lévő érdekességek, történetek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode I - The Phantom Menace
Igen, ez is hozzájárulhatott ehhez. Bár ezt szerintem inkább ne nevezzük szapulásnak, szerintem ez nem bántó Anakinra nézve. Nem szidja vagy ilyesmi, csak veszélyesnek titulálja, amit Anakin a Tanáccsal is átélt már, továbbá ez logikusnak tűnik. Kérdés persze hogyan éli ezt meg egy kisgyerek, de szapulásnak ő se értelmezi valószínűleg. Ellenben a bizalmatlanságnak egyértelmű jele, márpedig az is bőven elég. Belemagyarázás? Azért a rendezés minősége szerintem elég átfogóan utal annak a párbajnak a minőségére. Az erre vonatkozó "nem a legcsodálatosabb" jellemzés pedig mi, ha nem negatívabb jellegű? Hogyan hangzott ez egyébként az eredeti angol szövegben? Mert az lenne itt a leginkább releváns. De magyarul ebben igenis ott a negatív él. Próbáld meg egy lánynak elsütni, hogy "hát azért nem te vagy a legjobb csaj, akivel dolgom volt már...". Aztán folytathatod akárhogy, szerintem nem őszinte mosoly lesz a jutalmad. -
Háttérben lévő érdekességek, történetek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode I - The Phantom Menace
Hát azért erre én nem mondanám, hogy semmi negatív nincs benne... Szerintem ezt bátran nevezhetjük "negatívabb jellegű kritikának", ahogyan azt tettem. És azért elég ritkán látunk ilyenre példát. Persze, de Filoni se azt mondta, hogy nem ez volt leglátványosabb. Legalábbis a fordítás alapján. Nem is célja ezzel versenyezni az Ep.1-es párbajnak, hiszen eleve lehetetlen. Bár hozzátenném, hogy ha vki a későbbi történések ismeretében (amiket Dave is említett, ill. mi is elemezgetünk itt) nézi újra, akkor már benne van az a potenciál, ami az Ep.4-es párbajban. Csak persze itt szavak nélkül. Az Ep.4-es párbajt egyébként ilyen értelemben mással kell összehasonlítani. Pl. Anakin és Obi-Wan Ep.3-asával. Vagy Ahsoka és Anakin párbajával. Vagy Kenobi és Maul későbbi csörtéivel. Vagy Luke vs Kylo, Rey+Ben vs Sidious, esetleg Yoda vs Dooku. És ha így nézzük, akkor nálam már jó párral szemben simán alulmarad. -
Szerintem az X-Meneket semmi értelme beemelni a MCU-ba. Nélkülük is van kismillió másik karakter, akiket mozgatni lehet. Eddig is volt már egy rahedli, de még a "kispadon" is várakozik egy csomó. És azért tegyük hozzá, hogy ennyi szereplőt értelmesen és konzisztensen mozgatni egy filmes szériában, pláne, hogy nagy részük önálló egyéniség és főkarakter, hatalmas bravúr. Az meg már a bravúr bravúrja, amikor ezt egyetlen jól működő filmben sikerül összeboronálni és egyben tartani. De ekkora zseniális bravúrra nem lesz mindig minden alkotó képes. Márpedig 100/99 rendezőnek ebbe pl. simán beletörne a bicskája, felesleges kísérteni a sorsot. Főképp azzal, hogy még emelik is a tétet. Az X-Menek beemelésével ugyanis nemcsak 1-2 figura, hanem rögtön vagy egy tucat kerülne képbe. Persze, lehetne őket egyesével is adagolni, de az hogy nézne már ki. Minden arról szólna és azzal lenne tele, hogy miért pont Y-t látjuk, és akkor hol van épp Z stb.. Aztán a másik fontos tényező, hogy az X-Menek világa teljesen másképp épül fel, mint az MCU. Vannak nyilván fontosabb karakterek ott is, de sokkal inkább a gondolatiságon, a filozófián és ideológián van a hangsúly, mintsem az egyes szereplők individuumán. Még úgy is, hogy az újabb filmek (a generációváltással) már sokkal inkább karakterközpontúak, mint az eredeti trilógia. De az X-Mennek van egy jól kitalált és felépített világa, ahol a mutánsoknak globálisan megvan a maguk eredettörténete, amin keresztül egy sorsközösséget formálnak, közös gyökerekkel. Az egész széria erre épül, erre a közös identitásra, a tőled független milyenséged elfogadására, a kirekesztésre, az erre történő reflektálásra. Folyamatos a konfliktus a mutánsok és emberek között, aminek érzelmi és ideológiai okai vannak, ez pedig nemcsak mutáns-ember frontvonalat szül, de a mutánsok és az emberek táborát is két részre osztja. Ez a dinamika mozgatja az egész világot. Hol egy mutánsellenes ember van fókuszban, hol egy emberellenes mutáns, hol egy emberbarát mutáns vagy épp mutánsbarát ember. Ezen elvek mentén alakulnak az egymással küzdő frakciók, ebből alakulnak ki a hitviták. Itt tényleges világnézetek ütköznek egymással, valós és húsbavágó, életszerű konfliktusok vannak, nem pedig a "jöttem és gonosz vagyok, leigázom a világot, állítsatok meg vs jöttem és jó vagyok, megállítom a gonoszt" jellegű meseszerű csörték mennek. Lássuk be, az MCU-ban bőven utóbbi van túlsúlyban. Az X-Menek világát alkotó alappilléreknek érdemben nyoma sincs az MCU-ban, semmilyen szinten. Az MCU egy annyira változatos színes-szagos kaotikus egyveleg, amiben ugyan feltűnnek hasonló elemek, mint az X-Menben, de ez lényegében statisztikai véletlennek tekinthető. Az MCU-ban minden is van, így jut bele pár x-menes motívum is. Ezek mentén nem lehet két ekkora univerzumot összekapcsolni. Pontosabban lehet, csak nem érdemes. Nyilván az MCU most az erősebb kutya, szóval az határozná meg az irányt, de az az X-Menre nézve egy totális identitásvesztést jelentene. Inkább tartsák meg ezt külön univerzumoknak, és készítsenek rendes X-Men filmeket. Térjenek vissza az eredeti trilógia vagy a generációváltás utáni pár film által lefektetett vonal valamelyikére, és mindenki jobban jár. Az új Sötét Főnix és Logan-féle utakat meg inkább felejtsék el, ha X-Men.
-
Háttérben lévő érdekességek, történetek
pb69 hozzászólást írt ebben a topikban: Episode I - The Phantom Menace
Jé, végre valaki nem fossa össze a bokáját és húzza be fülét-farkát, ha az OT-ról van szó, félve a véleményhuszárok fikaáradatától. Végre valaki, aki ki mer mondani negatívabb jellegű kritikát is az Ot-ra, akár annak egy ikonikus jelentére, nem szent tehénként kezelve azt. Már önmagában ezzel nagyot nőtt a szememben a "cowboy", no nem mintha annyira aggódnia kéne azon, hogy ne kedvelném amúgy is. Ez igaz. Ez viszont szerintem már inkább belemagyarázás. Qui-Gon elsősorban nem Anakinért harcol, meg mert neki apafigura kell, hanem mert a jedi kötelessége harcolni a sith ellen. Ráadásul nyilván az aktuális tanítványát se fogja otthagyni. Ha Anakin lenne a prioritás, akkor ezer és egy módja lenne annak, hogy a fiúval maradjon, őt védje. Eleve nem is kéne harcolnia Maullal, akinek egyértelműen nem Anakin a célpontja, nem is érdekli a gyerek. Ha Qui-Gon azon parázna, hogy Anakinnak apafigura kell, akkor nem tenné kockára az életét egy párbajban. Igazából ez pont azt mutatja, hogy Qui-Gon is tudja a kötelességét, ami nem Anakin sorsának rendezése, hiszen őt beparancsolja egy hajóba, míg ő az életét kockáztatva megy harcolni Maullal, ezzel kockáztatva, hogy Anakin bizony elveszíti az "apját". Ami végül ugye meg is történik. Itt azért belekeveredünk az időbeliségbe. Nem hinném, hogy a jedik már az Ep.1-ben politikusokká válnának. Attól, hogy békés úton próbálják először közelíteni a helyzetet a Kereskedelmi Szövetséggel, még nem lesznek politikusok. Sőt, amikor Padmé önállóskodni kezd, ill. kiderül a sith-ek visszatérte, a jedik rögtön a "maguk dolgával" kezdenek foglalkozni, elég magasról pottyantva arra, hogy ez politikailag hogyan veszi ki magát, pl. mit szól hozzá a főkancellár. Amit Yoda (és nemcsak ő, de pl. Windu is) a 2. részben észrevesz, az sem az, hogy a jedik politikusokká válnak, sokkal inkább az, hogy katonákká. A politikai színezete ennek jóval kisebb, pláne akkor még. Az pedig, hogy Qui-Gon Anakinért harcolna, pláne hatalmas csúsztatás, ahogyan ezt a Tanácsban be nem töltött pozíciójával összekötni, szintén. Szerintem azért a "sorsok párbaja" ez, mert mindenki sorsának kulcsmomentumát kapjuk. Felesleges és vakvágány is Anakinra kihegyezni. Ugye Maulnál itt dől el, hogy áll vagy bukik, bukott. Ez a vereség és az Obi-Wan elleni kudarc határozza meg teljes hátralévő életét. Qui-Gont a maga tekintetében nem kell magyarázni, a "halálával" eldől a sorsa, de olyan értelemben is, hogy megnyílik előtte az út, hogy ő lehessen az első, aki visszatér, miután eggyé vált az Erővel. Qui-Gon halála pedig Obi-Wan, Anakin, de az előző bekezdés vége miatt Yoda sorsára is erős kihatással van. Obi-Wan elveszíti mesterét és "kénytelen" éretlenül Anakin tanítójává lenni, ráadásul teremt magának egy nemezist, ami szimmetrikusan összefonja sorsát Maullal. Anakin elveszti az apafigurát, ráadásul így a tapasztalatlan és amúgy is hatalmas traumát átélő Obi-Wan keze alá kerül. Illetve, ha már sorsok, akkor azt is hozzátehetjük, hogy Maul eltűnése a képletből hasonló mód megkavarta a sith-ek állásait, mint Qui-Goné a jedikét. Sidious-nak új sith tanítvány után kellett néznie, így került előkelőbb helyre a palettán Dooku. Na, azért ez megint egy erős félreértelmezése a történéseknek. Egyrészt, ha jól rémlik, Obi-Wan nem mond olyat, hogy haszontalan életformát találtak, hanem azt mondja, hogy van egy olyan érzése, hogy kapnak egy újabb szánalmas életformát. Ez persze nem hangzik sokkal jobban, de abban sem vagyok biztos, hogy itt a "szánalmast" pejoratívan kéne érteni, inkább szánni való vagy tragikus sorsú tartalommal bírhat. Nem véletlenül nem is szánalmasnak fordították, mert a magyarban ennek erős negatív töltete van. Viszont hozzá kell tegyük, hogy itt Obi-Wan még nem ismeri Anakint, ill. nem tudja, hogy konkrétan róla van szó. Van egy megérzése, hogy megint kapnak egy fura útitársat, utána mondja Qui-Gon, hogy a fiúról van szó. Később, amikor találkoznak a hajón, akkor egyáltalán nem tűnik úgy Obi, mint aki ellenséges vagy érdektelen lenne. A törést sokkal inkább az hozza Obi-Wan és Anakin között, amikor később Qui-Gon kvázi kihátrál a tanítványa mellől, és Anakin mellett teszi le a voksát. Itt azért hozzátenném, hogy ha ennyire dicsérjük Qui-Gont, hogy milyen különleges, törődő, mennyire együtt él az Élő Erővel, mennyire empatikus és emberközpontú, akkor ez azért nem volt egy korrekt vagy szép húzás tőle. Annyira Anakinra koncentrált, hogy fel se tűnt neki, vagy bele se gondolt, hogy Obi-Wan mi érezhet, hogyan eshet neki ez az egész. Továbbá azt is érdemes hozzátenni, hogy azért Qui-Gon sem csak jófejségből és "igazi jedi" mivoltából fakadóan törődött annyira Anakinnal és az ő sorsával, hanem mert őt gondolta a Kiválasztottnak. Hitt a Próféciában, és abban is, hogy Anakin az a fiú, akiről az szól. Ezért nem akarta kockáztatni azt, hogy elszalassza ezt az esélyt. Ahogyan azt sem, hogy egy újabb fiaskóként élhesse meg a Tanáccsal és a Renddel szemben, hogy odacitál eléjük egy túlkoros rabszolgafiút, mondván ő a Kiválasztott, aztán esetleg mégsem. Azért is bukás ez Anakinnak, mert elveszíti azt, aki igazán hitt benne, aki felfedezte, aki mentorálta. Ehhez Obi-Wannak ilyen értelemben kevés köze van, nem az a baj, hogy ő inkább bátyusfigura, bár annyiban érdekes, hogy aztán Sidious is egyfajta mentor és apafigura szerepben tud a fiú közelébe férkőzni. De ami nagyobb baj, hogy Anakin itt igazából mkit elveszít. Ott kellett hagynia az anyját rabszolgának, hogy jedi lehessen, de rögtön elveszíti az egyetlen jedit, akivel ismerték is egymást, ill. aki teljes szívéből hitt benne. Nem sokkal később ráadásul Padmétól is elválasztják a jediség miatt. Szóval kötődött 3 emberhez, akik közül rövid időn belül mindhármat elveszíti így vagy úgy. Ez egy gyereknek hatalmas trauma. Nem véletlenül tudta behálózni Palpi, vagy alakított ki annyira szoros viszonyt egy droiddal. Obi-Wannal meg ugye a kezdeti "ellenszenves" és kényszerű indulás mellett az is erős probléma volt, hogy Anakin soha nem tudott rá igazán felnézni, nem volt elég tekintélye. Persze, legyőzte Mault, de ezt Anakin nem látta, csak annyit tudott, hogy harcoltak ketten a sith ellen, Qui-Gon meg odaveszett, Obi-Wan túlélte. Ezen nyilván az sem segített, hogy később kiderült, hogy Maul se halt meg. De Anakinban hatalmas volt az Erő, ahogyan a tehetség is, aminél már csak az egoja és hiúsága volt nagyobb, ami aztán egyre fokozódó hatalomvágyban öltött testet. Ez egy baromi nehéz kombináció egy tanítvány jellemét tekintve, mert az ilyennek csak egy tényleg minden téren megkérdőjelezhetetlen mester tud jól működni. Obi-Wanról pedig tudjuk, hogy épp csak az Ep.1-ben lett lovag, de még ott is csak kényszerűségből. Ha nem hal meg Qui-Gon és/vagy nem ő győzi le Mault, akkor lehet nem is ütötték volna lovaggá, aztán még egy ideig padawan marad. De az semmiképp nem jó ómen, hogy egy Anakin kaliberű és személyiségű gyerek, aki ráadásul ekkora traumákat élt át, egy olyan mestert kap, aki 5 perccel korábban még maga is tanítvány volt. -
Nekem sem rémlik ilyesmi, de különösebben nem is volt rá szüksége. Előtte semmiképp, hiszen az elég erőtejesen gyanús lett volna, hogy a főkancellár csak úgy képes az Erőn át kommunikálni. Később pedig sokáig azért nem volt rá szüksége, mert ő volt erőnyerő pozícióban. Aztán a halála után, megint az volt a helyzet, hogy titokban kellett tartania magát.
-
Én eddig is úgy értelmeztem, hogy Sidious szól hozzá. A fogalmazásmód és a tartalom is olyan, illetve önmagában az, hogy Palpatine hangján halljuk/hallja.
-
Nem tudom melyik részére kérdezed, hogy normális-e, így erre nem tudok érdemben reagálni. Egy csomó egymáshoz csak részben kapcsolódó dolog van teljesen összemosva, ezzel így nincs mit kezdeni. De, pontosan ez a lényeg. A minél több forrásba beletartoznak az illegálisan infóhoz jutó források is. Csak a félreértések elkerülése végett, nem az illegális források, hanem azok, amiket legálisan érsz el, de ők lehet, hogy illegálisan szerezték az infóikat. Nem kell csinálni vele semmit. Nem értem miért kéne bármit is csinálni azokkal, akiket vmi nem érdekel vagy nem szeretik. Ha csak ennyiről van szó, akkor ez teljesen jól van így. Ha attól függetlenül, hogy állítása szerint nem érdekli, azért mindenfelé mindenféle kérdéseket tesz fel, az már gáz, mert ha nem érdekli, akkor ne folyjon bele, ez jogos. Vagy ha objektíven kijelenti, hogy vmi fos, csak mert neki nem tetszik, az is hülyeség. Ha vki egy teljes produktumot annak csak egy minimális részének ismeretében minősít, átfogó véleményt alkot róla, az szintén nem oké. Bár itt már nagyon fontos hozzátenni, hogy a "minimális" mértéke erősen kérdéses. Meg az is, hogy milyen jellegű részről van szó, amiről infók vannak. Pl. ott van a korábban már említett Holiday Special, amiből pontosan elegendő pár percet megnézni ahhoz, hogy levonható legyen a következtetés, hogy az egy aljadék film. Nyilván ezzel nem ekvivalens megnézni mondjuk az Ep.8-ból Luke első néhány szigetes jeleneteit, majd ebből azt mondani, hogy a film nem jó. Miért? Azért, mert ugyan ez is csak néhány perc, viszont nem süt belőle, hogy ez egy rossz film. Hisz pl. a technikai megvalósítás jó, igényes a helyszín, a smink, a jelmezek, a díszletek, az operatőri munka, a rendezés, minőségi a színészi játék stb.. Tehát itt egyedül a sztori és a karakter 1-1 motívuma lehet kérdéses, de arra se jelenthető ki, hogy rossz, hiszen ez csak ízlés kérdése. Miért csak ízlés kérdése? Azért, mert Luke így is tökéletesen illik a Saga-ba. Ha Mark Hamill helyett egy zsiráf szerepelne a jelenetekben, akkor emiatt az apró részlet miatt máris teljesen átalakulna a szitu, ugyanis az már egyértelműn egy rossz dolog, az nem ízlés kérdése, hanem objektív tény. Olyannyira, hogy ebből az egész filmre vonatkozóan le lehet vonni egyfajta tanulságot és "ítélkezni" felette. Ugyanígy nem lehet eldönteni, hogy amikor valaki 2 oldal elolvasása után azt mondja egy könyvre, hogy rossz, akkor igaza lehet-e, jogos lehet-e a felvetése. Attól függ. Ha értelmetlen mondatok vannak benne, tele elírásokkal, akkor bizony az a könyv egy fos. Nem kell hozzá végigolvasni, hogy ez egyértelmű legyen. Ha csak nem érted, mert belelapoztál a közepébe, így nem ismered a szereplőket, a kontextust, a világot stb., akkor már nem mondhatod azt, hogy nem jó. De azt igen, hogy téged nem érdekel, vagy neked nem tetszik, mert ez a te dolgod. Ha valaki utálja a sárkányokat és mindent, amiben sárkány van, az miért ne mondhatná egy GoT-ra akár pár perc/oldal után, hogy az neki nem jön be, nem érdekli, nem fizetne érte. Sőt, ehhez bele se kell neki pillantani, elég, ha másodkézből hozzájut az infóhoz, hogy sárkányok vannak benne. De az is elképzelhető, hogy pl. a fordítás minősége gyenge, ebben az esetben értelemszerűen nem terheli felelősség az eredeti írót, ez alapján semmilyen következtetést nem lehet levonni az eredeti műre vonatkozóan. Csak hogy egy újabb aspektus és példa szerepeljen. De kinek mi köze van ahhoz, hogy mások milyen élménytől fosztják meg magukat? Ezért nem lehet elítélni vkit, mert megfosztja magát bizonyos élményektől. Ennyi erővel minden vegetáriánus meg vegán egy elítélendő gyökér, mert nem tudja mit cselekszik, megfosztja magát a húsevés élményétől. Vagy a katolikus papok már önmagában attól "marhák", mert megfosztják magukat a szex okozta örömöktől. Miközben ez mkinek a saját szuverén döntése kell legyen. Ráadásul a drogfüggők meg minket néznek marhának, mert mi meg attól fosztjuk meg magunkat, hogy a drogok okozta "mámort" átélhessük. Nem kell semmit előre elmondani, és nem kell megszeretni előre a történetet. Ellenben, ha bmilyen úton-módon, de vki előre hozzájut ilyen infókhoz, akkor szíve joga ez alapján dönteni az adott termék megvásárlásáról. Na, a trailereket aztán meg pláne hagyjuk, mert az az emberek módszeres megvezetésének és undorító manipulálásának egyik csúcsterméke. Ahol sokszor még azt a pofátlanságot is meglépik, hogy olyan jeleneteket tesznek bele, amik aztán nem is szerepelnek a műben. Az konkrétan átverés és csalás. De már önmagában az beszédes, hogy ha vki szivárogtatott részinfók alapján dönt, akkor ütni való gyökér, de ha a marketingesek által szerkesztett, szintén csak részinfók alapján, akkor pedig tök igaza van. Ennek így semmi értelme. Ráadásul feltehetjük a logikus kérdést, hogy vajon ki fog sokkal sunyibb és gerinctelenebb módon átverni, illetve ki fogja az igazsághoz és valósághoz közelibb betekintést engedni. Az, akinek az a szakmája és azért kapja a fizetését, hogy az adott terméket megvetesse minél több emberrel, vagy pedig az, akinek jóval kisebb közvetlen érintettsége és érdekeltsége van az adott alkotás sikerében. Akkor újra leírom, hogy nem erről van szó. Beleesel abba a csapdába, hogy egy adott ember adott döntése mögé önkényesen vizionálsz egy okot, majd ezt még általánosítod is több millió másik olyan emberre, aki ugyanarra a döntésre jutott. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy Hitler kolbászt evett reggelire, biztos azért, mert náci. Nézzük csak ki szokott még kolbászt enni, na az mind náci. Aha, hát persze, ahogyan azt Móricka elképzeli. És ki dönti el mi számít indokolt esetnek? Vagy hebegésnek? A bizottság? És mi alapján ítél az a bizottság, kik kapnak abban helyet? Halkan jegyzem meg, hogy ez a legbrutálisabb diktatúráknak se jellemzője, ilyen szinten páros lábbal taposni az alapvető jogokat. Arra nem kéne esetleg bizottságot felállítani, hogy eldöntse ki legyen a barátom vagy a párom. És ha nem tudom rendesen megindokolni, hogy nekem Juci, Pali vagy épp a szomszéd kutyája miért nem jön be és kívánok rá, akkor márpedig meghágom. Na, rendeljünk is fölé gyámot, egyre jobb. Kiderül valamiről, amire látatlanban előre fizettél, hogy olyan dolgok vannak benne, ami neked nem tetszik (esetleg azért, mert szándékosan félrevezettek korábban), de azért köteles vagy megvenni a cuccot, sőt még egy bizottság elé is citálnak. Ha pedig rosszul szerepelsz, akkor beszámíthatatlannak minősítenek és kapsz egy gyámot. És akkor tőlem kérdezed, hogy szerintem milyen a normális világ? Na, ez tényleg egy baromi jó hír. Bocsi a hülye kérdésért, nem követtem az ezzel kapcsolatos híreket. Ez milyen jellegű felújítás lesz? Audiovizuális ráncfelvarrás, bugmentesítés, esetleg játékmechanikai újdonságok?
-
Mivel nem véleménykifejtésről van szó, hanem tényekről, így a befogadói oldalról lényegtelen a forrás vagy annak módja, ahogyan kiderült számára az infó. Attól, hogy vki illegális eszközökkel jutott hozzá egy konkrét tényhez, amit te így megtudsz, semmi okod nincs azt a tényt kisebb súllyal figyelembe venni, mintha legális forrásból jönne. Ezért is mondtam pl. a félrelépéses példát, ha az infó épp egy illegálisan telepített rejtett kamerából jön, akkor se hiszem, hogy ez vigaszt ad a felszarvazottnak. Azt meg pláne nem hiszem, hogy még ő lenne a kókler, ha figyelembe veszi a kiderült infót. Természetesen az, hogy vki ezen élvezkedik, illetve azért szorít, hogy bukjon meg a játék, mert neki nem tetszik, az nincs rendben. Azért ezt tudjuk, hogy nem teljesen erről van szó. Pont azért nem, amit írsz is. Semmi logika és valószerűség nincs benne, hogy aki eddig is szerette a brandet, bizakodva várta a folytatást, az hirtelen elforduljon attól, csak azért, mert kiderül, hogy azt kapná, amit eddig is, illetve amit várt. Ez olyan, mintha vki azért ekézné az Ep.9-et, mert szerepel benne Chewbacca, aki egy szörnyű karakter, mert ilyen szőrös ordibáló figurának nincs helye egy SW filmben. Vagy ha vki kiakadna, hogy a Queenről szóló filmben Freddy meleg, vagy elsütné ugyanezt az Elton Johnról szólóra. Vagy ha azt próbálnánk kihozni az Ep.8-at fikázókból, hogy azért nem tetszik nekik a film, mert szerepel benne Luke, pedig ez milyen hülyeség, hiszen az OT-ban is szerepelt. De pontosan tudjuk, hogy nem Luke szerepeltetésével, hanem a annak módjával van bajuk. Most az már más lapra tartozik, hogy jogosak-e vagy sem a sirámaik, de elbagatellizálni felesleges.
-
Ezzel egyetértek, de itt nem ilyen jellegű véleményalkotásról volt szó. Hanem egy bővebb kontextusban volt ez értelmezve, miszerint már az egyfajta véleménynyilvánítás, hogy nem veszed meg a játékot vagy azt mondod, hogy nem érdekel, neked nem tetszene. Ezért is mondtam, hogy a teljes játékra ne jelentse ki az eddigiek alapján, hogy rossz lesz, mert az rossz irány. De itt nem is arról volt szó, hogy bki kritikusnak vagy esztétának gondolta volna magát. Pusztán annyiról beszélünk, hogy emberek újonnan megismert infók alapján levontak olyan következtetéseket, hogy ez a játék nem annyira érdekli őket, valószínűleg nem tetszene nekik annyira, így hoztak egy döntést, hogy nem fognak előre, látatlanban pénzt adni érte. Na de hogyan fogod végigjátszani? Pont ez a lényeg. Ehhez meg kell venned. Nem az a lényeg, hogy milyen nagyívű értékeléseket akarnak adni a játékról, hanem hogy nem akarják megvásárolni előre, mert nem bíznak benne, hogy nekik elég jó lesz. Ha beszerzed és végigjátszod, akkor már elcseszted rá a pénzed és az időd is. Nagyon jó, hogy utána már jogosan tudsz véleményt formálni, csak éppen a legtöbb ember nem szeretne ilyen mértékű áldozatokat hozni vakon. Ez így van. Aki égbe kiáltja a nagy büdös igazságot (azaz átfogó elemzést vagy kritikát próbál megfogalmazni vmiről erősen hiányos félinfók alapján), arra érvényes lehet, amit Dzséjték is írtak, ezzel egyetértek.