pb69

Ez nem hozzáértés kérdése.

Az autó festése jól néz ki, nekem kifejezetten tetszik. Az, hogy ebbe is beleszőtték ezt a BLM bullshitet, attól okádni tudnék. Kemény ez az óriási "ki a pol.korrektebb" verseny, ami zajlik, már sokkal izgalmasabb, mint a F1-es futamok.

Hmm, nem akarok nagyon kukacoskodó lenni, de ez a kérdés többféleképp is értelmezhető, ugye a magyar nyelv kellően bonyolult és fifikás tud lenni. Attól függ az értelmezés, hogy a kiemelt szó mire vonatkozik pontosan. Mi érvényes a következő körülményekre? Az, hogy ezen helyzetekben a beleegyezés nélküli szexuális aktus igazolt lehet, vagy pedig az, hogy néhányan ezt gondolják ezekre a helyzetekre? Csak mert nagyon nem mindegy. Ráadásul, ha megnézzük a szövegkörnyezetet, akkor én egy ilyen kérdés esetében inkább az utóbbi módon értelmezném a mondatot. Ugyanis annak, hogy szerintem mi fogadható el konkrét beleegyezés nélküli szexnek, semmi köze ahhoz, hogy bárki más mit gondol. Szóval ennek a "néhányan azt gondolják..." felütésnek csak akkor van értelme, ha erre vonatkozik a kérdés. Na többek között pont ezért rendkívül fontos hogyan is teszik fel azt a bizonyos kérdést.

A statisztikával azért kell nagyon vigyázni, mert csak az egyik "fele" az, ami megalapozott és kikezdhetetlen. A statisztika, mint a matematika része, ugyan 100%-ban megbízható és bizonyíthatóan igazolható a működőképessége, viszont a tudományos alapjai csak a mintavételezésre és a kapott eredmények feldolgozására terjednek ki. Tehát a matek megadja kiket hogyan kell kiválasztani arra, hogy megkérdezzük őket, aztán a kapott eredményekkel mit kell kezdeni. De nem is itt szokott a baj lenni, pont azért, mert ha itt hibázik vki, azt nagyon könnyen szét lehet szedni. Két helyen szokott félresiklani a dolog legtöbbször. Az egyik, hogy mit és hogyan kérdeznek meg, a másik pedig ahogyan tálalják az eredményt. Egyiknek sincs köze a matematikához, ebből fakadóan itt már durva torzításokat lehet elérni. Van még egy 3. dolog, a válaszok begyűjtésének konkrét megvalósítása. Komoly esetben ezzel nem szabadna, hogy baj legyen, de több ismerősöm is dolgozott a KSH-nál. Ne tudjátok meg hányszor ment az, hogy egyvalaki kitöltött több tucat kérdéssort más nevében random, mert a kiszemelt alanyokat nem tudták vagy akarták elérni. De ugye rengeteget számít hogyan tesszük fel a kérdéseket, ahogyan arra tökéletes példa a fenti "kutatás" is. De azt sem értem, hogy az a lista honnan keletkezett? Mi volt a kérdés? Ezek az elemek így konkrétan fel lettek sorolva, mint a "bizonyos esetek"? Vagy ezek csak példaként szerepeltek ott? Vagy még úgy se, csak az értékeléskor hasalták oda, hogy biztos ezekre gondolhattak az emberek, mint bizonyos esetek? Ezek fontos kérdések. Elég csak belegondolni a nemzeti konzultációba, amely már az első kör után mém lett, annyira groteszk módon kérdeztek rá dolgokra. Amúgy az se semmi, hogy az EU-s átlag 25%. Azért, ha másból nem is, ebből már gyanút foghatna az ember. Biztos az európai emberek negyede elfogadja a szexuális erőszakot, nem? Hagyjuk már. Egyértelmű, hogy nem erről van szó, csak annak meg nem sok hírértéke van, szóval rá kell menni a szenzációkeltésre. Egyik kedvencem még, hogy anno vmi reklámban dobták be mindig azt a statisztikát, hogy a nők 2/3-a küzd valamilyen vizelettartási problémával... És hogy őszinte legyek, ezt sem vagyok képes elhinni, tuti olyan kérdéseket tettek fel és vonták le ezekből a következtetést, ami vhol sántított.

Bizonyos értelemben igen, persze. Pl. ha vki elvégez egy sulit, de utána évtizedekig nem dolgozik a szakmájában, attól még nevezhető annak, amit végzett. Vagy egy másik példa, amikor vki pornósként, művészként, sportolóként stb. kerül be a köztudatba, akkor a visszavonulása után is megmarad ezen "titulusa". A bűnözőség más kontextus, de itt is hasonló dologról beszélhetünk. Fajsúlyos dolgokról beszélünk, ilyen értelemben az embert "kísérti" a múltja, nem lesz semmis, hiába tölti le a büntetését. Mit? A bulikban általában isznak az emberek, ez pedig nem mindig úgy néz ki, hogy X odamegy a pulthoz, egyedül kikéri a piáját, visszamegy a helyére, aztán elszürcsölgeti. De még egy házibuliban sem. Az emberek meghívják egymást, töltenek a másiknak is, akár froclizzák is egymást ki mennyit iszik stb.. Erre már egy "jóindulatúbb" figura simán rámondhatja, hogy leitatás. A fogdosás se sokkal egyértelműbb dolog, ha vhol táncolás van, ott sok esetben már adódnak félreérthető szituk, ha vki félre akarja érteni. Én fiú létemre csomószor kitalálhatnám, hogy zaklattak egy-egy buliban, ha annyira akarnám, aztán ha vki nem volt ott, kontextus nélkül csak tőlem hallja a sztorit, akkor még el is hinné. Ami normális, azt normálisnak tartjuk, nincs ebben semmi meglepő. Szerintem azért érdemes elgondolkodni azon, amikor bizonyos jelenségnél csak egy szűk réteg kiált ördögöt, a legtöbben meg csak csodálkoznak, hogy miről is van szó egyáltalán. Megdöbbentő mennyire hétköznapi szituációkat tudnak kiforgatni és félremagyarázni egyesek. Na, ez a cikk is tipikusan ilyen. Összemos dolgokat, torzít, egyértelműen célzottan és irányítva közli az eredményeket. Most a hosszú és egymáshoz nem sokban hasonlító elemeket is felsorakoztató listáról vegyük azt, amely miatt jó eséllyel a leginkább kialakulhatott ez a szenzációhajhász tálalás. Miért ne lehetne elfogadható egy olyan szexuális aktus, ahol egyik fél sem jelezte egyértelműen, hogy nem akarja azt? Tán mindenki meg szokta kérdezni vagy nyilatkoztatni szokta a másik felet szex előtt, hogy "te most akarod ezt?". Könyörgöm, vannak olyan élethelyzetek, amik erősen arra utalnak, hogy mindkét fél akarja a szexet, ha mégsem így van, akkor aki nem, az közölje egyértelműen, hogy nem. Ez kb. olyan, mintha bemennék egy étterembe, kérnék egy napi menüt, aztán utána felháborodnék, hogy gluténérzékeny vagyok, mégis olyan kaját kaptam, miközben nem is mondtam, hogy az vagyok. Egyszerűen vannak esetek, amikor az az alapbeállítás, hogy X esemény fog történni, ebbe az irányba mutatnak a dolgok. Ilyenkor nem azért kell szólni a másiknak, hogy X lesz, hanem azért, ha te mégsem akarod X-et. Ez ilyen egyszerű. Természetesen nem minden eset ilyen, de vannak ilyen bizonyos esetek. És hogy is szólt az eredeti felvetés. Vannak olyan bizonyos esetek, amikor elfogadhatónak tartják azt, hogy ne legyen explicit közös megegyezés. Igen, vannak. (Amúgy ősrégi manipulatív és torzító kérdezési technika az, amikor kizárólagosságra kérdezel rá. Az emberek döntő többsége a legszélsőségesebb esetekben sem fog kizárólagosan vélekedni, mert "tart" az ilyen kijelentésektől. Ahogy a szólás is mondja: "soha ne mondd, hogy soha". Meg lehet figyelni sokaknál, hogy akármennyire mereven és megingathatatlanul képviselnek egy adott álláspontot, ha bekérdezel, hogy "és elképzelhetetlen olyan élethelyzet, amikor ne így lenne" vagy hasonló dologgal, akkor elbizonytalanodnak és visszakoznak. Nem mki, de sokan.)

És ez szerintem rendben is van, bizonyos groteszk túlzásokat leszámítva persze. Gondolok itt olyanokra, hogy lassan már antilopnak vagy ruhásszekrénynek is gondolhatja magát vki, lesznek olyanok, akik ezt elhiszik, sőt propagálják is. De értelmes keretek között van értelme a genderküzdelmeknek, és örülök is neki, hogy nyit rá a világ. De ez a tabudöntögetés nem azt jelenti, hogy más téren ne lenne folyamatos tabuállítási hullám. Frankó dolog, hogy egyre inkább felvállalhatja magát pl. az, aki valójában női testbe született meleg férfi, de ez semmit nem változtat azon, hogy egy átlagos buli vagy munkahelyi csapatépítő után már nem feltétlenül kell meglepődnöd, ha másnap a tompa fejfájás mellett már munkád sincs, a közösségi média pedig egy nőgyűlölő szexuális ragadozónak bélyegzett, az egzisztenciádnak pedig kampó. Hát, ha így haladunk tovább, akkor a mai világban már tán sose fogsz. Sok mindenben meg nem. Értem, hogy történtek hasonló dolgok, de szerintem merőben másról beszélünk, mint ami manapság az Egyesült Államokban zajlik. Ahogyan azt a kérdéseim sugallták is. Ezzel mit szeretnél mondani? Csak mert még véletlenül sincs egy ligában a tüntetés tárgya. Az egyik esetben egy véres háborúban amerikai katonák idegen földön mészároltak tízezer számra másokat, míg a másik esetben egy durva rendőri túlkapás során megöltek egy bűnözőt. Remélem érezhető mennyire más a két eset. Igen, szerencsére így van, de eleve ki se kellett volna alakulni ezeknek. Ráadásul nem is az ürességgel van a baj, hanem a kártékonysággal. Az üresség az csak képmutatás, az sem szép, de senkinek nem lesz belőle baja. Ellentétben azzal, amikor ártatlan embereket hurcolnak meg, vagy épp bűnösöket büntetnek nagyságrendekkel súlyosabban az indokoltnál. Hogy a még durvább következményekről már ne is beszéljek. Én úgy látom, hogy semmit nem ismert be, de lehet rossz idézetet tettél be. Azt is tedd hozzá, hogy állítólag leitatta és fogdosta a nőket, szörnyen fontos különbség. Kíváncsi lennék egy olyan bulira, ahol ne lehetne legalább minden 2. emberre ráfogni, hogy leitat és/vagy fogdos vkit...

Én pedig pont ezért nem értek velük egyet. Mert egy adott társadalmi jelenségre így felhívják ugyan a figyelmet, minden más pedig a háttérbe szorul. A társadalomnak ugyanis nemcsak az ilyen rasszista barmokat kéne kivetni magukból, hanem minden barmot. Ez a fajta megkülönböztetés viszont relativizálja az eseteket. Ha te fekete játékos vagy és fütyülnek vagy banánnal dobálnak, akkor a te lelki békéd többet ér, mint a fehér vagy ázsiai kollégáidé, mert te levonulhatsz duzzogva a pályáról, még igazat is adnak, míg másokat hagynak leballagni, a meccs meg megy tovább emberhátrányban. És engem ez idegesít. A másik, ami nagyon irritál, az az aránytalanság és a könnyed visszaélési lehetőség. Az angol csapatok közül mindig is a Manchester United volt hozzám legközelebb, Evrát pedig nagyon kedveltem. Ezzel szemben Suárezt pl. soha nem kedveltem, de szörnyen igazságtalannak éreztem, amikor azért tiltották el vagy 8 meccsre, mert Evra megvádolta, hogy rámondta a "csúnya" n betűs szót. Eleve röhejesnek érzem, hogy egy felnőtt ember ezen kattogjon, hogy minek nevezik, de lelke rajta, ha megsértődik, akkor legyen. Azt pláne túlzásnak éreztem, amikor utána soha többet nem fogott kezet vele a meccsek előtt. Ez szerintem sportszerűtlenség. Ráadásul most képzeljük el ezt fordítva. Én vmiért bedurcázok egy fekete játékosra és nem vagyok hajlandó vele kezet fogni. Vajon akkor is ilyen megértő lenne velem szemben a társadalom? De mindegy, Evra dolga, ha ő ennyire a szívére vette, legyen. De az, hogy egy ilyenért vkit 2 hónapra eltiltsanak, miközben ha eltöröd a másik lábát, ezzel akár tönkre vágva a teljes pályafutását, azért kapsz max. párat. És azért ezek se mindig olyan esetek ám, ahol nehéz megítélni a szándékosságot. Vagy amikor megtaposod a másikat, megütöd stb.. Az, hogy pl. egy féreg Pepé vagy Ramos versenyt űzhetett abból, hogy hentes-mészáros módjára szándékosan minden elképzelhető módon bántalmazza az ellenfeleit, vagy megint másoknak a fél meccs abból áll, hogy folyamatosan színészkedik, aztán röhög a bírón, ha sikerült átvernie, ezért kapnak 1-2 dorgálást vagy pár meccset, addig vkit elmeszelnek 8 meccsre, mert állítólag niggerezett. Erre már azt mondom, hogy azért álljon már meg a világ. Így van. Ahogyan ugyanúgy "agresszorrá" válik az is, aki egy adott atrocitást túlreagál és aránytalanul nagy büntetést vagy társadalmi ítélkezést generál a másik ellen. Én simán azt mondanám ilyenkor, hogy oké, akkor tessék bizonyítani, hogy a támadás valóban rasszista/szexista stb. indítékú volt. Ha nem sikerül, akkor mehet a nyakba a jókora büntetés rágalmazásért, a jóhírnév megsértéséért stb.. Nem a lényeget fogtad meg. Azt hiszem, hogy voltak olyan területek, ahol még akkor elkezdték a zsidókat megjelölni, amikor ez még nem okozott nekik érdemi problémákat, de lehet rosszul tudom. Nem ez a lényeg. Képzeld el, hogy kitalálom azt, hogy jelöljük meg a kékszeműeket vmi szalaggal, hogy jó messziről is látható legyen, hogy nekik kék a szemük. Semmi rossz szándék, csak úgy, hogy megkülönböztethetők legyenek. Ebben önmagában nincs akkora baj, nem érdekelne senkit, legalábbis ha csak azt nézzük, hogy viseljen kék szalagot, mert semmi kára nem származik belőle. Mégis hatalmas nagy probléma lenne ez, amiatt, amit ez az egész üzen. Ebben teljesen igazad van, sőt egyet is értek vele, hogy tűzzük ki akár célként ezt. Bár én sosem voltam híve az eleve lehetetlen célok kitűzésének, de el tudom fogadni, ha vki ezzel él. Viszont az nagyon fontos, hogy a statisztikákat ne azzal akarjuk javítani, hogy farkast kiáltunk oda, ahol nincs. Most ott tart a világ, hogy az összes farkast ki akarjuk irtani, de öljük meg a kutyákat, rókákat és hiénákat is, mert hát hasonlítanak a farkasokra azok is. Én nem ilyen jellegű "forradalomra" gondoltam. Ahol nem kacsinthatsz egyet vagy nem süthetsz el egy szaftosabb poént egy lengébben öltöző lányra, mert rögtön mocskos szexistának bélyegeznek, az nagyon messze áll a szexuális forradalom által képviselt eszméktől. Vagy ahol betiltják a ringlányokat és grid girlöket, vagy épp a Darts meccseken nem lehetnek női kísérőik a játékosoknak, mondván ez tárgyiasítás, az szintúgy. Igen? Egy hosszabb hajú embert ért egy komolyabb bűncselekmény, akkor kitört belőle egy forradalom, ahol loptak-fosztogattak, anarchiát kiáltottak ki, szobrokat döntögettek stb.? Békepárti emberek esetében mondtak fel és utasítottak el közösségvállalást velük mások? Vagy ahol hippinek kinéző figurák szerepeltek, azokat az alkotásokat, termékeket betiltották, megszüntették? Ez nagyon nem a jópofizásról szól. Ez a társadalmi elvárásokról szól. Jópofizásból senki nem fog politikai és komolyabb társadalmi kérdésekben állást foglalni, ebben biztos lehetsz. Itt arról van szó, hogy egyre szélesebb az a társadalmi réteg, amely masszívan túlérzékeny, őket pedig ezzel lehet megnyerni. Versenyhátrányba kerülsz, ha nem állsz be a sorba. Sőt, jó eséllyel felháborodást és ítélkezést váltasz ki vele, megbélyegeznek, felcímkéznek és eláshatod magad.

Hogy futnak a kis makákók, ezért kellett volna minden oldalról beküldeni a rendőröket, aztán akkor futhattak volna körbe-körbe. Pont erről beszéltem a másik topikban, mint sporthuliganizmus. Az ilyen trógereknek én nem hagynám, hogy elhagyják a stadiont. Lehet menni a fogdába meg közmunkára. Aki ostoba, az viselje a következményeit is.

A támadásért nyilván az agresszor felel, ez egyértelmű. Én nem a támadásról beszéltem, hanem az egész ügyről. Te pedig kiragadtad az ügynek azt a részletét, amiért csak a támadó a felelős, ez egyértelműen hibás érvelés. Én annyit állítottam, hogy egy adott ügyben soha nem jelenthető ki feltétlenül, hogy csakis az egyik fél lehet a hibás. Ha engem egy társaság egy tagja ki akar rabolni az utcán, én pedig megölöm az összeset, azzal én is hibás vagyok. Hiába nem lett volna semmi baj, ha nem támadnak meg, ettől még nem ölhetek meg embereket. Hatalmas csúsztatással operálsz újfent. Senki nem mondta, hogy a fenti dolgok rendben vannak, ahogyan most sem önmagában azzal van a baj, hogy átneveznek egy szószt vagy szobrokat döntögetnek. Utóbbi esetben egyértelműn a mögöttes gondolattal van a baj. Anno se az volt a probléma pl., hogy a zsidókat megjelölték sárga csillagokkal, mert az kit érdekel, a baj azzal volt, amiért ezt tették. A világ rossz dolgaival kapcsolatban pedig azért nincs igazad, mert nem veszel figyelembe fontos tényezőket. Pl. a tendenciát. Amiket felhozol példákat, azokban az emberiség az elmúlt évtizedekben, évszázadokban komoly fejlődésen ment át, egyértelműen a jó irányba haladunk, csak értelemszerűen még nem sikerült 100%-os sikert elérni. Ahogy megsúgom, soha nem is fog. Csak ezt a rózsaszín felhők közt lebegő burokban élő elkényeztetettek sosem fogják megérteni. Az ember nem egy gép, nem lehet tökéletesíteni, nem lehet minden rosszat kiölni belőle. Ezzel szemben az ilyen túltolt pc-skedésel, safe space-eléssel eddig egyáltalán nem, vagy csak minimális szinten létező problémákat súlyosbítanak, méghozzá már egyértelműen az ésszerűség határait durván túllépve. Tehát itt a tendencia negatív, hiszen rontanak a helyzeten, problémákat generálnak ott, ahol amúgy nem (vagy nagyon kis mértékben) volt. Elzárnak társadalmi szelepeket, ezzel ráadásul az eredeti problémakör javuló irányát is megfogják, lassítják a fejlődést. Szörnyű belegondolni, hogy annak idején azért gyúltak örömtüzek, hogy végre a tabuk egy részét le lehet bontani, lehet szabadon gondolkodni, beszélni, alkotni. Szexuális forradalom, hippik, művészeti és tudományos áttörések stb.. Ma meg már ott tartunk, hogy a sok hülye miatt a világ önként és büszkén hajtja a fejét rabigába, cenzúrába. Ma már nemhogy nem születhetnek olyan művek, mint pl. Leslie Nielsen filmjei, de még azokat is betiltják és üldözik, amik anno készültek. Ezt ugye nem gondolod komolyan? Nagyon remélem, hogy nem. Ez egy kifejezetten erős társadalmi és gazdasági nyomásra történik. Nem feltétlenül kell ahhoz egy diktátor vagy hivatal, hogy cenzúra legyen. Még a majmokat vagy kutyákat is be lehet idomítani, hogy ne egyenek adott tálból vagy ne másszanak fel a kerítésre, és nem kell hozzá egyik sem. Annyira bicskanyitogatóan cinikus megszólalás ez a "maguktól döntenek így", hogy leírni nem lehet. Mint amikor belököd az úszni nem tudó kisgyereket a vízbe vagy lelököd a szikláról és gúnyosan megjegyzed, hogy nem kapálózni, hanem úszni vagy repülni kellett volna, akkor tán nem hal bele...

Nem, nem jól értesz. Nem azt mondom, hogy azért megy vki focistának, hogy rasszista vagy bmilyen egyéb bekiabálásokat kelljen kezelnie, de ez is velejár. Ha engedünk bmilyen szitkozódást és gyűlölködést a pályán, akkor ebben bizony benne lesz ez is, igenis el kell viselni. Ahogyan kőművesnek se azért megy az ember, hogy a 40 fokban tűző napon betonozzon, de ez is része a melónak. Művésznek se azért megy senki, hogy a műveit folyamatosan szétszedjék, a személyét pedig folyton támadják, de ez is a "popszakma" része. Orvosnak vagy mérnöknek se azért megy senki, hogy alkalomadtán a főnöke vagy egy kliense (sokszor jogtalan) kifakadásait és ordibálásait kelljen hallgatni, de ez van. Nem, ahogyan írtam is, nálam a sportnak semmilyen szinten nem része a huhogás és a játékosok dobálása. Nem érdekel, hogy a bőrszín vagy bmi más az indíték, ez nem sportpályára való. Nem, nem az A hibás, de ő is hibás. Természetesen az igazi kókler az, aki primitív módon viselkedik és provokál, de ha ezt vki nem tudja felnőtt érett ember módjára kezelni, akkor bizony ő is hibás. Sajnos nagyon sok ember fejében honosult meg az a gondolkodás, hogy egy adott esetben csak egy hibás fél lehet, miközben ez nem igaz. Sőt, bizony sok esetben az áldozat is hibás lehet bizonyos mértékben. A túlérzékeny világ erre azt mondja, hogy áldozathibáztatás, és eretnek gondolat, pont ezzel gátolva a különféle problémás esetek elkerülését. Mindegy, ebbe most nem akarok jobban belemenni. Lényeg az, hogy amennyiben támadás ér, de nem tudom értelmes módon lereagálni, akkor igenis hibázok én is. Amiket soroltál, abban nincs benne, de a sportolói létben igenis benne van. Most akkor Schumacher, Vettel vagy Hamilton is levonulhattak volna a dobogóról, amikor fütyülték őket. Vagy amikor egy játékost szidnak, akkor levonulhat a pályáról. Ez gyerekes viselkedés. Bár hozzátenném, hogy bizonyos esetekben megértem ezt, nem elsősorban azt akarom támadni, aki így tesz, mert az ő dolga. Ha ő úgy érzi, hogy túlléptek egy olyan határt, amit ő nem tud tolerálni és elviselni, akkor nyugodtan levonulhat. A világnak viszont hadd ne kelljen már az ő érzékeny lelke felet díszsorfalat állni és ebből társadalmi megmozdulásokat szervezni. Egész egyszerűen ez sportszerűtlen azokkal szemben, akik rengeteg másféle atrocitást élnek át és nyelnek le nap, mint nap, mégse törődik velük senki. Ha pedig felemelik a szavukat, akkor körberöhögik őket és leültetik a fenekükre, hogy menjenek vissza a "szalag mellé gályázni". Ráadásul, ahogyan írtam is korábban, szörnyen veszélyes kiélezni ezeket a társadalmi konfliktusokat, provokálni a világot. Persze, elsősorban azt a közeget kell, ebben egyetértek. Ezért is mondtam, hogy nálam itt nem lenne tolerancia. Ugyanakkor azt nem tudom elfogadni, hogy az ne lenne hibás, aki rosszul kezeli. Végül is, ha egy sortoló levonul, nem hibás, nem is hibáztatom, ez jogos. Csak akkor, ha másnap már nem kell edzésre mennie, akkor ő se pampogjon. Könyörgöm, milliárdokat keresnek pl. a focisták, és annyit nem hajlandók elviselni, amit egy hétköznapi gyártósori munkásnak sokszor heti rendszerességgel muszáj, a minimálbérért gürizve. Arról nem is beszélve, hogy kismillió sportoló bajtárs szintén elviseli a dolgot és felnőtt módon reagál a helyzetre. Velük szemben tiszteletlenség és arcátlanság, amikor vki azon munkálkodik, hogy pl. félbeszakítsanak egy meccset. Pláne, hogy milyen egyszerű ezzel visszaélni.

Szerintem az emberek döntő többsége átél ilyeneket, csak nem csinálnak belőle feleslegesen felfújt ügyet. Szoktak szekálni azért gyerekeket, mert szemüvegesek, túl alacsonyak vagy épp magasak, ügyetlenek stb.. De olyan is van, amikor "tehet" róla az illető, de nem negatív dolog, pl. cikiznek vkit azért, mert jobb tanuló vagy túlságosan pedálozik. Ha éppen úgy öltözködsz vagy a személyes higiéniád olyan, ahogy neked tetszik, de másnak nem, akkor szintén piszkálhatnak. De elég, ha van egy betegséged, csúnyácska vagy stb., és elég nehézkes gyerekkorod tud lenni. Nem azt mondom, hogy ezek helyes dolgok, de mindent a helyén kell kezelni. Ha erre legyintünk annyival, hogy ne foglalkozz vele, lépj túl rajta, akkor más ügyekből se kell csinnadtrattát csinálni. Úgy gondolom, hogy egyfajta szellemi és lelki érettség jele, hogy az ilyen (egyébként ízléstelen) atrocitásokat tudja kezelni az ember. Ha nem, akkor mindig mki szaladgálhatna árulkodni, pereskedni, panaszkodni, mert mkit érnek támadások. Persze, hogy átlépi, de a szimpla gyűlölködés miért nem lépi át? Ha úgy anyáznak, hogy nincs ezzel kapcsolatos friss személyes érintettséged, akkor az belefér? Lehordhatnak minden szutyok-fosnak, de nehogy a bőrszíneddel vagy a nemi identitásoddal találjanak meg, mert akkor jaj. Azzal egyetértek, hogy amiket felhoztál, azok súlyosabb dolgok, azzal viszont nem, hogy ilyen mesterkélt módon bele kelljen ebbe nyúlni, miközben a többi ilyen ügybe meg nem. Anno Zidane-t is elég csúnya dolgokkal támadta Materazzi, az ilyeneket tűrni kell. A provokáló fél magáról állít ki szegénységi bizonyítványt, de nem vagyunk se állatok, hogy balhézzunk, ha szidnak, meg gyerekek se, hogy menjünk siránkozni meg árulkodni. Ha rajtam múlna egyébként, akkor pont nem lenne ekkora tolerancia, mindenkit, aki pl. egy sporteseményen gyűlölködik vagy a másikat szidja, provokálja, szitkozódik, azt eltiltanám, mert ez általánosságban nem sportpályára való viselkedés. És ennek semmi köze pl. a rasszizmushoz, ez egy emberi sztenderd. Csak nem szeretem, amikor felfújnak ügyeket, amiken a fél világ mereng, tiltakozik, szimpátiatüntet, pólókat gyárt stb., miközben sokszor ugyanezek az emberek más hasonló eseteknél habzó szájjal a másik oldalon demonstrálnak a szólásszabadságért vagy pl. a "sportlelátó nem színház" dumákkal. És ki mondja meg hol a határ? Ha vkinek a családját szidják, ú nem vonulhat le? De lehet lesz, aki azon is megsértődik, ha köcsögnek titulálják vagy kifütyülik. Akkor is lesétálhat. Aztán akkor sétafikálhat mki, ha úgy gondolja, hogy az érzékeny kis lelkét megsértették. És ez az egyik nagy baj a mai világgal, hogy ez a szellemiség terjed mindenhol. Nemcsak a sportpályákon, de más munkahelyeken is. Egy rosszul sikerült vicc, megjegyzés vagy tekintet miatt már jön a megbélyegzés, a "sértett" meg mehet panaszkodni, kijátszani a különféle kártyákat. Azt gondolom, hogy ezeknek a dolgoknak nem ez a kezelési módja. Ha olyan helyzetben vagy, amikor nagyközönség előtt szerepelsz, ott meglesz az esélye, hogy atrocitások érnek, ezeket tudni kell kezelni, egy felnőtt ember tudja, a gyereket pedig meg kell rá tanítani. Ha vki ezt nem tudja elviselni, akkor ne menjen olyan pályára. Ha pedig hétköznapi helyzetekben sért meg vki (pl. egy irodai melóhelyen), akkor le kell ülni vele és megbeszélni, hogy X vagy Y téma neked piros gomb és legyen szíves nem megtalálni azzal. Aztán meg erőt venni az embernek magán és nem foglalkozni a dologgal. Nem hiszem, hogy minimális szellemi érettségen lévő ember ne értse meg, ha ilyenre kérik, vagy ha utána az illető nem reagál látványosan a dologra, akkor is csak úgy folytatja a végtelenségig.

Nem értem, hogy hordhat a Föld ilyen primitív embereket a hátán. Az, hogy vannak aberrált emberek, akik mindenféle bántalmazásban lelik örömüket, arra azt mondom, hogy beteg állatok, van sajnos ilyen, a több milliárd emberből genetikai hulladékok is adódnak. De az ilyen pol. korrektséggel kapcsolatos téboly tipikusan amúgy jóravaló becsületes embereket érint, akiket totál megfertőzött és elhülyített a világ. Halkan tenném hozzá, hogy megint annál az elhatárolódásnál tartunk, amit anno felvetettem. Nekem sokkal inkább sértő lenne az, ha tetszőleges ismertetőjegyem alapján emberek sokasága mondana vissza olyan munkákat, ahol a hozzám hasonlókkal kéne közösséget vállalni. Komolyan, mintha vmi leprások lennének, akiket még szinkronizálni sem lehet. Azért rájöhetne már a világ, hogy nemcsak pl. sárga csillaggal lehet elkülöníteni az emberek egy bizonyos részét, de za ilyen erőltetett pátyolgatással is. Azért, mert az tényleg egyenlőséget jelentene, valódi egyenlőséget, de az nem elég, a világnak több kell. Az rendben van, mert az ember fekete. Egy színesbőrű sosem lehet rasszista, viszont minden színesbőrűt ért bmilyen atrocitás automatikusan az. Ezt jól az eszünkbe kell vésni, mert jó pár éve már így működik minden. Maximálisan egyetértek. Sokat árt ez az ügynek. Ez sajnos igaz. Bár azt is tegyük hozzá, hogy elég erőteljesen provokálva is vannak. És az az igazság, hogy az emberek egy jelentős része lázadó szellemű. Lehet azon vekengeni, hogy pl. egy rasszizmus mennyire csúnya dolog, de ez nem változtat azon a tényen, hogy sokan hajlamosak erre. Ez van sajnos, ilyen a világ. Na most az ilyen emberek döntő többsége szépen elül a fenekén, aztán max. duzzog magában néha. Viszont, ha a világ elkezdi molesztálni és provokálni őket, akkor sikeresen fogják triggerelni a bennük rejlő esetleges agresszivitást. Engem aztán jottányit sem érdekel senki bőrszíne, attól viszont a gyomrom felfordul, hogy most is az angol futballban tele van minden a BLM mezekkel, a BL meccsek előtt pörög a rasszizmus elleni kampány ezerrel. Vagy pl. a művészvilágban egy rohadt díjátadót nem tudnak úgy megtartani, hogy ne legyen vmi picsogás vagy a rasszizmus, vagy a szexizmus, vagy a szexuális orientáltság kapcsán. Miközben egyébként ezek a jelenségek a mindennapokban nagyságrendekkel kisebb szerepet kapnak, mint ahogy megpróbálják beállítani. De azért megy a folyamatos gyűlöletkeltés és bűntudatkeltés. Dani Alvesnek volt igaza anno, amikor banánnal dobálták egy meccsen, akkor egy bedobásnál/szögletnél felvett egyet a gyepről, harapott egyet belőle, aztán ennyi. Ezt így kell kezelni, vagy sehogy. Már a kisgyerekeknek is elmondják, hogy ha idióta módon csúfolják vagy gúnyolják őket, akkor az egyik legjobb védekezési mód, ha nem foglalkoznak az egésszel. Az egyik legrosszabb, amit tehetnek, az meg az, ha mennek árulkodni, a tanárok meg bevédik őket és elkezdik burokban dédelgetni őket. Meg ha már sportesemények, az tényleg senkinek nem tűnik fel, hogy a bőrszíntől függetlenül milyen szitkozódások mennek??? Küldik egymást a szurkolók, de akár a játékosok is egymás anyjába, a bírót vakozzák és csalózzák, mindenféle gyűlölködő rigmust skandálnak stb.. Akkor ugyan mi a francnak azon fennakadni, ha egy feketét éri bmilyen atrocitás? Nyilván ezzel fogják megtalálni, pláne ha még reagál is rá. És akkor ilyenkor jön a hiszti, hogy levonulnak a pályáról és hasonlók. Én az ilyet eltiltanám a francba, aztán akkor nem kéne aggódnia, hogy fogják-e szidni, mert pályára se kell lépni. Anno Oliver Kahnt is majmozták meg banánnal dobálták, pedig nem volt az a tipikus mozdonyszőke figura. Azt le se kakkantotta senki, sőt jót szórakoztak rajta, hogy ez milyen jópofa meg vagány dolog. Persze, ha ezt egy Drogbával vagy Balotellivel csinálják, akkor aztán talpra áll a fél világ, hogy ez micsoda szörnyűség. Vagy ott volt Evra és Suárez esete. Az ugye nem baj, ha eltöröd a másik lábát, de ha megvádolnak, hogy rámondtad az n betűs szót, akkor repül is a 6-8 meccses eltiltás.

Továbbra is úgy érzem, hogy elbeszélünk/-beszéltek egymás mellett. Azt kezdted el feszegetni, hogy lopás-e a torrentezés. Értem, hogy tudsz felhozni olyan példákat, amik kvázi "enyhítő körülménynek" számítanak, de ez a torrentezés illegális jellegén mit sem segít. Próbálj mindig másfajta eltulajdonítással kapcsolatos példákba belegondolni, akkor szerintem egyértelmű lesz a dolog, érthető. Akármilyen nemes is a célod (pl. nyelvtanulás), ez sem jogosít fel a lopásra. Vagy ha van egy alkotás, ami valamilyen okból kifolyólag itthon nem elérhető, sőt külföldről sem rendelhető, akkor is illegális letöltened. Érthető bizonyos szempontból, de attól még nem lesz szabályos. A kérdésed egyébként érdekes felvetés. Megvallom őszintén, nem jártam utána, de ha vhol kezdenem kéne a kutakodást, akkor azok a német oldalak, webboltok. Bár sokszor hallottam már, hogy állítólag más országokban nem feltétlenül divat a szinkron, de talán egy német nyelv esetében azért születnek ilyenek. Gondolom német nyelvterületű országok boltjaiban pedig lehet kapni minimum német felirattal, mindent de szinkronnal is, már amihez készült. Amihez meg nem, azt meg letölteni se tudnád. Szóval a helyedben szétnéznék német digitális boltokban, hátha elérhető a tartalom legálisan. Feltéve persze, hogy a legális utat akarod járni. Ha nem, akkor töltsd le és kész, senki nem fog érte megkövezni. Ezen a fórumon se. Fura, én ilyenkor csak kedvencnek jelölni szoktam alkotásokat, aztán csak akkor szerzem be, ha tényleg akkor épp meg akarom nézni/hallgatni. De nem vagyunk egyformák, csak furcsa volt a szokás. Rosszul érzed, mert erről szó sincs. Leírtam már korábban, hogy miért "kaptad az ívet", nem azért, mert van, hogy torrentezel. Nem az volt a kérdésed, hogy bocsánatos bűn-e torrentezni, vagy maga az erkölcsi fertő. Ha így lett volna, akkor valóban visszás lenne, hogy olyanok "oktatnak ki", akik maguk is élnek ilyen eszközökkel. Viszont a kérdés az volt, hogy illegális-e. Ebben semmit nem számít az, hogy mi szoktunk-e ilyet csinálni, mert ettől még tény marad, hogy illegális. Ha a börtönben ülőket kérdezed arról, hogy bűncselekmény-e a rablás, emberölés, súlyos testi sértés, sikkasztás, adócsalás stb., akkor ők is azt fogják mondani, hogy az, ennek elismeréséhez nem kell ártatlannak lenniük. Ha ilyen személyes érintettséget akarunk belelátni, akkor a játékok iránti rajongás és szakmai kötődés mellett szerintem nagyobb súllyal esik latba, hogy tudtommal íróként is tevékenykedik. De majd kijavít, ha semmi köze a dologhoz.

Szerintem az nem normális, ha vki pl. a nemi identitásával kérkedik. Nem hiszem, hogy a normális élethez szükség lenne arra, hogy az adott kisebbség egy része görcsösen rá akarja erőltetni a saját maga tiszteletét és büszkeségét másokra. Azzal teljesen egyetértek, hogy az elfogadás fontos, azért dolgozni kell, de ennek egyrészt nem a magamutogatás és saját maguk előtérbe helyezése a módja, másrészt pedig tiszteletet vagy elismerést nem érdemel érte senki. Ugyanúgy, ahogyan egy hetero sem érdemel semmi tiszteletet vagy megbecsülést önmagában azért, mert az ellenkező nemhez vonzódik. Igazad van a pozitív példák tekintetében, csak nem értem, hogy a feltűnési viszketegségben szenvedő emberek kényszeres magamutogatása miért lenne pozitív példa bki számára is. Igen, szükség van a pozitív példára, ahogyan arra is, hogy felvállalhassa magát az ember, de ennek megvannak a megfelelő opciói. El lehet járni olyan helyekre (akár a való életben, akár virtuálisan, pl. fórumokon), ahol az adott nemi identitású emberek felvállalják magukat. Ott lehet egymás vállát veregetni, hogy ez nagy dolog, és ez abszolút rendben is van. A következő szint az, hogy a hétköznapi életben természetes módon felvállalja magát vki. Szerintem ez az igazi pozitív példa, ha a melegek, biszexuálisok stb. ugyanúgy viselkednek a mindennapokban, mint hetero társaik, csak a saját vonzalmuknak megfelelően. Rengetegszer futottam már bele meleg párokba itt-ott, egyáltalán nem zavart vagy érdekelt, ami történik. Pontosabban csak az, és pont annyira zavart bmi, mint hetero párok esetében. Élték ők is a maguk kis életét, ez hordoz magában pozitív üzenetet, nem pedig az, hogy vki pcsatangában flangál a városban és veri a mellét, hogy ő milyen büszke meleg. Az ilyenektől felfordul a gyomrom, de nem azért, mert meleg, hanem mert kérkedik vele és a magánügyét az arcomba tolja, miközben hátráltatja is a normális életvitelt. De ugyanígy kivagyok azoktól is, akik mondjuk a magyarságukkal vagy a vallásukkal kapcsolatban csinálják ugyanezt. Szóval nem a melegekkel van a baj, hanem a viselkedéssel, amit nekik is bizonyos részük képvisel. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen nyílt provokációt nem szabadna engedni. Elhiszem, hogy vannak olyanok, akik nem úgy állnak hozzá, akiket jobban zavar és ingerel egy meleg pár, ez nyilván nem kellemes. De sajnos a világ ilyen. Mki szembesül ezzel az ellenséges mentalitással, van akit azért vetnek meg bizonyos emberek, mert csúnyának tartják, vagy mert kicsit többet ivott a kelleténél, vagy mert nem tetszik a szaguk, vagy mert van vmi betegségük, vagy mert fiatalok/idősek, vagy mert hangosan hallgatják a zenét, vagy mert nem úgy öltözködnek, vagy mert "a hajuk is milyen" stb.. Egyik esetben sem az a megoldás, hogy melldöngetve arcoskodik az illető. Meg kell találni azokat a pozitív mintákat, amik segítik az ilyen emberek és közösségek beilleszkedését és mindennapjait. Viszont ezeknek olyan mintáknak kell lenniük, amik nem provokálnak és zavarnak senkit szándékosan. Biztos vannak, akiknek az ilyenek is segítenek, de sajnos erre azt kell mondjam, hogy ez nem jogosít fel senkit arra, hogy elfogadhatatlanul viselkedjen. Most ha engem meg az nyugtat meg és segít a magam elfogadásában, ha vki más pucéran mászkál az utcán, akkor engedjük, hogy bki pucéran mászkálhasson az utcán? Akkor lehet úgy élni, ahogy jól érzed magad, ha azzal nem zavarsz az átlagosan elfogadható szintnél jobban másokat. És itt (is) az egyenlőség számít. Ha egy hetero mászkálhat a párjával kézen fogva, ha csókolózhat nyilvános helyen, akkor ez adasson meg mkinek. De ahogyan a heterok se vonulnak fel pl. félmeztelenül, vagy nem hirdetik magukról fennen, hogy milyen büszkék a nemi identitásukra, vagy nem kell miattuk néha napján utcákat és tereket lezárni, úgy ne tegyék ezt mások sem. Vagy ahogyan én sem mondom azt, ha nem vesznek fel vhova dolgozni, hogy biztos meleg volt a főnök, emiatt elutasított, mert én meg hetero vagyok, ugyanúgy ne játssza ki a homofób kártyát a másik oldal se, ha vhol nem jár sikerrel. Egyenlő mérce és bánásmód, de nem több. A negatív diszkrimináció üldözendő, de a pozitív úgyszintén. Ez nem egyéni vélemény kérdése, ez tény. A nemi identitás mögött semmilyen teljesítmény nincsen. Röhejes és szánalmas hangosan arra büszkének lenni, hogy vki milyen nemhez vonzódik. Nemhogy nekem semmi közöm hozzá, de annak az embernek se, aki ezzel büszkélkedik. Ez nem egy erény, ez egy állapot. Ahogyan értelmes ember azzal se áll ki büszkélkedni, hogy ő nő vagy férfi, hogy milyen magas, hogy milyen színű a haja, hogy mennyire szép az arca vagy hosszú a farka. Az, hogy belül tetszik magának vmiért, büszkeséggel töltik el olyan dolgok, amikhez semmi köze és semmi munka nincs mögötte,, az is furcsa kicsit, de ez mindenki szíve joga. De hadd ne demonstráljon már ezzel. Nem kéne összemosni azt, hogy vki azért büszkélkedik és ünnepli magát, mert megküzdött vmiért és elérte azt, vagy pedig olyanért, ami mögött semmilyen teljesítmény nincsen. Ha egy kosárlabdázó bajnok lesz, akkor azért ünnepelhet, mert az egy siker, amiért megdolgozott. Amiatt viszont ne ünnepelje már magát, mert 204 cm magas. Szóval itt szerintem nem az a kulcs, hogy ki milyen hangosan ünnepel, bár nyilván ez ízlés dolga ki hogyan ítéli ezt meg. Az viszont biztos problémás, ha vki olyannal büszkélkedik, amihez semmit nem tett hozzá, ami nem teljesítmény. Ez ugyanis nagyon visszás és zavaró. Főképp amiatt, mert azért a hangos ünneplésnek és büszkélkedésnek bizony az egyik fő oka az, hogy az adott ember elismerésre vágyik, azt akarja, hogy mások is vele ünnepeljenek, őt ünnepeljék, tiszteletet és elismerést vívjon ki. Az viszont halál gáz, ha vki úgy ácsingózik elismerésre és tiszteletre, hogy nem érdemelte azt ki. Bizonyára van ilyen. De az fontos dolog, hogy attól senki nem lesz "faszagyerek", hogy adott nemhez vonzódik. Akkor se, ha többségben van, akkor sem, ha kisebbségben. Ó, hát ne aggódj, ugyanilyen mélyen lesújtó véleményem van azokról, akik rasszisták vagy meleggyűlölők. Akik azért megvetnek vagy bántanak másokat, mert eltérő a bőrszínük, nemi identitásuk, hajszínük, lábméretük, nemük stb., tőlük is ugyanúgy okádni tudnék és őket is ugyanolyan gerinctelen csúszómászóknak tartom. Miattam aztán ugyan nem kell nagyobb tisztelettel beszélned az ilyen emberekről, sőt, nyugodtan ekézd őket, ahogy jólesik. Csak az a fontos, hogy ez olyanok ellen irányuljon, akik tényleg ilyenek. De ne az legyen, hogy ha vmilyen random sérelem ér, ami rosszul esik, de vélhetően semmi köze a szexuális beállítottsághoz, akkor is ördögöt kiáltunk és meggyanúsítjuk a másikat, hogy biztos a megkülönböztetés miatt történt az, ami. Lásd ezt az egész jelenleg tomboló BLM kampányt, ami abból robbant ki, hogy egy olyan ügyre ragasztottak rasszizmussal kapcsolatos címkét, ahol tudtommal 0 érdemi bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a szörnyű történésnek bmi köze lett volna az illető bőrszínéhez. Elnézést kérek azért, hogy a negatívumokra koncentrálok akkor, amikor a világ egyik legjelentősebb nagyhatalmi államában polgárháborúhoz közeli helyzet uralkodik, amikor milliók életét keserítik meg köztörvényes bűnözők és anarchisták. Mindezt magukat hősnek és mártírnak kikiáltva, egy társadalmilag amúgy fontos üggyel takargatva a saját emberi mélységüket és alkalmatlanságukat az értelmes életre. Jól érzed, igencsak sok düh és frusztráció van bennem pl. ezen ügy kapcsán. És sajnos ez várható volt az elmúlt évek tendenciái után, jelenleg pedig nem is igazán látok ebből semmi értelmes és humánus kiutat. Mi okozza ezen érzéseimet? Az, hogy az emberi primitívség megint idáig juttatta a világot, sok hülye meg még boldogan tapsikol is, hogy micsoda előrelépés ez. Meg az igazságérzetem sérti az, hogy pontosan tudom, hogy megint a normális és becsületes emberek fogják legjobban megszívni az ilyen csőcselék miatt. Na, hát igen, remek... 21. század...

Hát de nem vitték, nem azt vitték vászonra, ahogyan ezt le is írtam. Pont azt mondtam, hogy nem szerepeltek a 3-ban, mert kivágták ezeket a részeket belőle. Csak szerepeltek volna benne, ha nem végzik a vágóasztalon.

Ezzel egyetértek. Onnan, hogy egész egyszerűen kikezdik azokat, akik nem ülnek fel erre a vonatra. Ezt pedig senki nem akarja kockáztatni. Persze, de ezt vizsgálgassák a pszichológusok, én nem vagyok az. Az elítéltek bűnösségének tekintetében pedig már mindegy. A probléma ott kezdődik, amikor elkezdik sajnálni és sajnáltatni őket, egyúttal fokozatosan levenni róluk a felelősséget és felmenteni őket a tettük alól. Mert bizony erre is igen sok példa van. Persze, "megmutatni" mindent meg lehet, azt is megmutatják, hogy a nők milyen elnyomottak a nyugati társadalmakban még manapság is, vagy hogy az amerikai hatóságoknál létezik intézményesített rasszizmus. Vagy azt is, hogy arra igenis büszkének kell lenni és hangosan harsogni, ha vki más. Aztán persze más közösségek meg más tényezőkre mutatnak rá. A buktatás, mint olyan, nem lehet se pozitív, se negatív, mert attól függ, hogy indokolt-e. Ez olyan, mint azt mondani, hogy egy pénzbüntetés vagy gyógyszer értelmetlen. Nyilván egy ártatlan embert büntetni, vagy egy beteget olyan gyógyszerrel kezelni, ami nem jó a betegségére, az nem jó. De általánosságban ilyen kijelentéseket nem lehet tenni. Azt a gyereket, amelyik nem sajátítja el az alapvető ismereteket, azt meg kell buktatni, a saját érdekében. Lehet nyomozni az okokat, miért nem sikerült megtanulnia, amit kell, de ha ez a helyzet, akkor a jutama bukás, hogy pótolhassa, amit nem sikerült elérnie. Gondoljunk bele abba, hogy miket is tanulnak a gyerekek alsóban. Primitív matek, írás, olvasás, szövegértés, helyesírás, fogalmazás pl. Ha vki ezeket nem sajátítja el a megfelelő szinten, akkor megnézheti magát a jövőben. És igen, a magyar felnőtt (vagy nem felnőtt) lakosság többsége bizony erőteljes hiányosságokkal küzd a fenti dolgok terén. Természetesen erre nem megoldás önmagában az, ha buktatják a gyerekeket, ugyanakkor szánalmasnak tartom, hogy vki úgy kapjon bizonyítványt, hogy egy értelmes mondatot képtelen leírni vagy megérteni, vagy épp alapvető logikai és egyéb matematikai összefüggéseket nem ért meg. Így nem szabadna továbbengedni senkit (akit amúgy nem hátráltat vmi valós betegség), ha 20 évesen nem tudja ezeket, akkor 20 évesen is üljön az alsóban. "Pisti elsütött múltkor egy gusztustalan viccet, már nem ez volt az első, szerintem rasszista a gyerek." "Pisti egyértelműen egy rasszista ember". Szerinted mi a különbség? Ha azt mondom, hogy "ebben a dologban szerintem nincs igazad, valószínűleg nem tudod miről beszélsz" vagy azt, hogy "te egyszerűen ostoba vagy, egy értetlen buta ember", akkor gondolom érezhető a differencia. Az bizony. Ahogyan abból is jó karriert lehet csinálni, ha vki kijátssza pl. a rasszista kártyát. Attól, hogy te nem tudsz róla, attól még sok ilyen eset van. Érdemes pl. megnézni, hogy a metoo kampányban megvádolt emberek közül mekkora hányadnál nem sikerült érdemi bizonyítékokkal előállni. Aztán ezt összevetni azzal, hogy hol tart manapság ezen emberek karrierje. Persze, de ezt soha nem is vontam kétségbe. Meg számtalan ellenpélda is van. Ráadásul attól, hogy vki elfogadó, még nem feltétlenül lesz stabil lelkileg. Ahogyan az elutasító ember se instabil feltétlenül. Hát márpedig én nem fogok itt (és sehol máshol) jópofizni meg PC-skedni azokkal a trógerekkel, akik bomlasztják a társadalmat, kártékonyak a világra és legfőképp mindazok ügyeire, akiket papíron képviselnek. Az ilyenek nem érdemelnek jobb bánásmódot vagy hogy nagyobb tisztelettel beszéljek róluk. De ha feltűnt, én nem mindenkire húztam ezt rá azok közül, akik a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdenek. Sokszor futok bele, hogy elküldöm a szélsőséges feministákat (feminácikat) melegebb éghajlatra, aztán páran jönnek kritizálni, hogy a feminizmus igazából jó, meg nem kéne szidni és gúnyolni a feministákat. Ugye, az a fránya szövegértés. Én nem is ezt tettem. Aki minden szellentésen megsértődik és rohan anyuci vagy az ombudsman szoknyája alá rinyálni, azt hópihének fogom nevezni, mert az. Aki folyamatosan keresi a lehetőségét annak, hogy vmi társadalmi igazságosságot érintő témában harcolhasson, küzdhessen, az SJW, definíció szerint, ezen is felesleges vitázni. Most aki meg pl. jelen helyzetben a feketék védelmére hivatkozva autókat gyújtogat, boltokat fosztogat Nike cipőkért és tabletekért, szobrokat döntöget, a rendőrség felszámolásáért és az anarchiáért kampányol, azokat hogy nevezzem? Én gerinctelen férgeknek hívom őket, de tudnék még sokféle megnevezést használni. Szebben csak jobb napjaimon fogom emlegetni őket, ez van. De természetesen ez nem vonatkozik minden BLM aktivistára. De szerintem elég egyértelműen fogalmaztam azzal kapcsolatban kikre vonatkoznak ezek a jelzők.

Nem rólad beszéltem, csak az általad felvetett gondolatokra reagáltam. Oké, ez ahhoz jó lehet, hogy jobban megismerjük egymást, de őszintén szólva, a téma kapcsán irreleváns. Nem szerencsés, ha az befolyásolja a véleményem, hogy te vagy bárki más miért gondolkodik úgy, ahogy. És pont azért nem, mert mkinek vannak érzései, mindenkinek oka van miért gondolkodik és cselekszik úgy, ahogy. De igazából mindegy, ennek általánosan szemlélve a kérdéskört nincs jelentősége. A börtönben is csupa olyan ember ül, aki okkal tette, amit tett, okkal gondolkodott úgy, ami az adott tette elkövetésére sarkallta. Azzal, ha mkit meg akarunk érteni, nem kerülünk közelebb az igazsághoz, csak az adott ember igazságához, ill. minél több ilyen szubjektumot ismerünk meg. Viszont az igazság az nem ezekből jön ki, az nem az egyes emberek egyéni "igazságainak" eredője. Ha a jelenségek mögé akarunk nézni, akkor nem ez a jó irány. Gondoljunk bele pl. az orvostudomány dolgaiba. Fáj, ha kiderül, hogy súlyos beteg vagyok? Igen. Ha teszem azt, vmi mentális betegségem van, rossz érzés és bántó, ha azt mondja a doki, hogy bizonyíthatóan nem ép az elmém? Persze, hogy az. És? Attól, hogy ez nekem rosszul esik és fáj, változtat ez bit a tényen? Jó világ lenne, ha el kéne titkolni előlem, ha beteg vagyok, hogy jobban érezzem magam? Nem. Lehet, hogy ez most eltúlzott példának tűnhet, de jó néhány éve már az iskolákban pl. ott tartunk, hogy nem lehet megbuktatni az alsós gyereket, mert szegénynek ez lelki traumát okoz. Akkor se, ha amúgy a tudása és hozzáállása messze elégtelen. De ezt el kell tussolni, el kell titkolni előle, mert az érzéseit bántja. Ráadásul törekedhetek én arra, hogy megismerjelek és úgy beszéljek, hogy az neked semmilyen szinten ne lehessen sértő, csak rajtad kívül még nagyon sokféle ember van. Mindenkit megillet az egyenlő bánásmód, tehát akkor mindenkit meg kell ismernem, akármiről is akarok beszélni, ami őt érintheti. Ez eleve lehetetlen, de ha meg is tudnám tenni, akkor is ellentmondások lennének. Ha azt akarnám, hogy senki semmin ne sértődhessen meg, akkor csendben kéne maradnom. De akkor is megkapnám a magamét innen-onnan, már csak a feltételezett gondolataim miatt is. Nem, a döntő többségük nem. Aki pedig igen, arról ugyanaz a véleményem, mint a másik oldalon állókról. Ugyanúgy ki nem állhatom azokat, akik pl. azt akarják szőnyeg alá söpörni, hogy léteznek bizonyos jelenségek, lásd pl. a szexuális beállítottság különböző furcsa ágait. Vagy akik tiltani akarják, hogy a melegek együtt lehessenek, csak mert nekik kényelmesebb az a tudat, hogy biztos ezzel meg is szűnik a dolog, ha illegális vagy ha nem a szemük előtt történik. Ez így van, és eddig rendben is van. Jogod van azt mondani, hogy szerinted homofób. Fordítva ülsz a lovon, de nagyon. Ahhoz már nincs jogod, hogy homofóbnak tituláld. Azért senki nem jár pórul, mert valaki elmondja, hogy szerinte ő homofób kijelentést tett. Viszont sokszor nem ez történik, hanem komoly lobbival rendelkező közösségek kerek-perec kijelentik, hogy XY kijelentése homofób volt, így ő maga is homofób, ahogyan minden olyan cég is homofób, amely őt alkalmazza. Ez a csúszós lejtő tipikus esete. Magyarán a cégek nem közvetlenül a kijelentései miatt nem foglalkoztatják, hanem azért, amit mások belemagyaráztak a kijelentésébe, ahogyan azt mások kifacsarták. A mai világban az egyik legsúlyosabb bélyeg a rasszista, homofób, szexista stb., úgy félnek tőle a cégek, mint a tűztől. Ezért, ha tehetik, elhatárolódnak és megszabadulnak minden olyan embertől, akinél ennek csak puszta gyanúja felmerült. Ezért akkora gerinctelen féregség kijátszani ezeket a "kártyákat" vki ellen, mert azzal rögtön a szakadék szélére lököd vele. Itt tenném hozzá, hogy óriási álszentség és öngól felhozni azt, hogy mire kényszerítsük a cégeket, vagy mi lesz a kapitalizmussal. Ennyi erővel, ha egy cég nem akar melegeket, nőket vagy feketéket alkalmazni, akkor mi van? Az egyértelmű, hogy a tetteiért és a kijelentéseiért felel az ember, arról ő tehet, míg pl. a származásáról vagy a nemi identitásáról nem. Ugyanakkor arról már senki nem tehet, hogy egy megszólalását hogyan értelmezik. Ha vkire vmi túlfűtött és feltűnési viszketegségtől szenvedő sjw rásüti a bélyeget, emiatt pedig bmilyen atrocitás éri, az semmivel nem jobb attól, mint amikor vkit a bőrszíne, vallása, szex. orientáltsága, neme stb. miatt kezdenek ki. Maximálisan egyetértek. Az ilyenek esetét, akik ezzel csak takaróznak, külön kell választani és kezelni. Vannak olyan igazságok, amiket ki lehet mondani így, más igazságokat meg nem. Ilyen az élet. Ráadásul az elég szubjektív kit mi sért meg. Manapság pont az a gond, hogy olyanokkal foglalkoznak meg olyanokon problémáznak, amik egy értelmes embert nem sértenek meg. Sokszor még csak nem is az, akit érint a dolog, hanem helyette mások sértődnek meg. Én igen haragos lennék arra, aki a nevemben pampogna arról, hogy engem mi sért és mi nem. Azt majd én eldöntöm és érzem. De ha sértőnek is érzek vmit, azon is egy adott szintig túl kéne tudni tennem magam. Az óvodákban nemcsak azt tanítják, hogy gúnyolódni és másokat piszkálni rossz, hanem bizony azt is, hogy árulkodni rossz. Szerintem meg nagyon nem kellene ezt tenni. Hadd ne kelljen már az alkotóknak vagy a helyükben bárki másnak magyarázkodni. Érdekes módon a '00-es vagy akár a '90-es években sem volt annyival rosszabb a nők helyzete, mint amennyivel túl lett tolva ez az egész manapság. Akkor senki nem kattogott azon, hogy egy vígjátékban mi történik vagy ki min poénkodik a munkahelyén vagy a kocsmában a haverjaival, mégis működött a világ, és nem voltak kizárva belőle a nők sem. Persze, hiszen rá vannak kényszerítve. Ahogyan írtam is, ha nem akarnak versenyhátrányba kerülni, akkor be kell állni a sorba. Nem, pontosan ugyanannyit számítanak. És de, az az érdemi diskurzus halála, ha mindenbe ezt látják bele. Itt a kulcsszó. Ha vki egyértelműen azért sérteget, mert ilyen vagy olyan vagy, az tahóság és joggal kéred ki magadnak. Ha vki elsüt egy viccet, amit te túl komolyan veszel, vagy vmi kivételes személyes érintettség miatt rosszul esik, ami miatt kiakadsz, ráadásul kijátszod rá a "megfelelő" kártyát, na az nincs rendjén. Azért én nem nagyon hallottam még olyat, hogy ha vki pl. egy "retkes b*zinak" titulál vkit, akkor utána megsértődjön azon, hogy homofóbnak nevezik, vagy bki is nyíltan kiállna mellette. És ez jól van így. Más dolog viccelődni egy ilyen dologgal, ha az egy értelmes határon belül mozog. Ugyanakkor olyat se nagyon láttam még, hogy vkit ízlésesen és viccesen ugratnak azzal, hogy rasszista vagy szexista. Általában itt pont a "mocskos rasszista" felkiáltások szoktak menni, zéró tolerancia és társaik. Ez a kettős mérce, amivel nagy baj van. Ez egy szörnyű tévedés. Minden érzelmet és gondolatot nagyon nehéz elnyomni, ez teljesen független annak előjelétől. A negatív érzéseknek a kifejezési módját is ugyanúgy meg kell találni és adni, különben az illető ugyanolyan instabillá válik. Aztán, hogy depressziós, öngyilkos vagy épp sorozatgyilkos lesz belőle, az már egyénfüggő.

Ez egy erős és szerintem teljesen megalapozatlan feltételezés. Nem láttuk, hogy erről kérdezte volna őket bárki, szóval nem tudjuk mit mondtak volna. Viszont az tény, hogy Jango és Boba látszólag magasról tettek Mandalore helyzetére. Elmentek fejvadásznak, aztán élték az életüket, kifejezetten úgy tűnt, hogy saját magukon kívül semmi nem érdekelte őket. Jango még mond is vmi oylasmit Kenobinak, hogy ők csak boldogulni akarnak a maguk módján. Azért nem hiszem, hogy ezt a mentalitást egy Vizsla bármire is méltatta volna. Ők harcoltak az eszméikért, az egész életüket arra tették fel, hogy Mandalore harcos múltjáért és hagyományaiért küzdjenek. Az más kérdés, hogy milyen eszközökkel és milyen célért küzdtek, de beletették magukat ebbe a harcba és tolták. Jango és Boba mit csináltak, aminek köze lett volna Mandalore-hoz? Tudtommal semmit.

Mi köze ennek ahhoz, hogy mennyire ismerlek vagy sem? Látod, ez itt a probléma, hogy rögtön eltereled a dolgot a személyeskedés irányába. Beszélek egy jelenségről, amit abban a pillanatban kihegyezel egy személyes sértettségre, hogy "jaj, de hát nem is ismerlek". Hol jön itt képbe az érdeklődés a másik iránt? Egy általános jelenségről beszéltem, nem a haverkodás volt a célom, nem a másik megismerése, annak megvan a maga helye a világban, de most nem ez volt terítéken, kér ezt idekeverni. Jelen esetben a véleményedre vagyok kíváncsi a téma kapcsán, nem a személyedre. Ahhoz, hogy leírjam a saját meglátásaim, akár a tiédre reflektálva, nem kell ismerjelek. Nemhogy nálad jobban, hanem sehogy. Ha vki egy filmet, egy meccset vagy épp egy társadalmi témát elemezget, akkor ebben nincs helye a más személyek iránti érdeklődésnek, mert egyszerűen nem az a téma. Az érdemi diskurzus halála, amikor emberek mindenbe az érzéseiket meg a személyes dolgokat látják bele. Így van, pontosan erről beszéltem én is. Egyes embereknél az undorodás is természetes dolog, az a fontos, hogy ezen felülemelkedjünk és leküzdjük. De ennek nem az a módja, hogy tűzzel-vassal irtjuk, megbélyegezzük és kergetjük azokat, akikben gondolati szinten megvan az erősebb előítéletesség, akár az undor, taszítják őket bizonyos dolgok. Burkába pont azok akarják burkolni a dolgokat, akik tabut csinálnak mindenből. Ez egy szép szimbolika, örülök, hogy így szóba került. Amikor safe space van, amikor azon megy a rugózás, hogy mit mondhatsz ki és mit nem, mivel viccelhetsz, mivel nem, egy saját alkotásodban mit szerepeltethetsz és mit nem, mert bizonyos rétegek sértőnek gondolhatják, vagy épp ezen rétegek helyett beszélő okoskodók annak értelmezhetik, ott érkezünk el a burkába dugás mezejére. Dehogynem, pont ezt írtam. Csak ennek mindkét oldalra igaznak kéne lennie. És amikor vkit betiltanak, meghurcolnak, rasszistának/szexistának/homofóbnak/stb. bélyegeznek akár egy furcsán elsütött poén miatt, amikor az egzisztenciájukat romba döntve kikezdik őket és elindul a karaktergyilkosság, az bizony nagyon nem a "hallgassuk és értsük meg a másikat" elv irányába mutat. A mai világ sajnos egyre inkább a magukat liberálisnak nevező, de valójában elnyomó és felsőbbrendűségüket hangsúlyozó sjw-ok diktatúrája. A liberális eszmékre hivatkozva valójában gerinctelenül szembeköpik mindazt, ami ezen eszmének az esszenciáját adná. Ez van a feministákkal, a rasszizmus, antiszemitizmus, homofóbia és minden más negatív diszkrimináció ellen küzdők eszméivel, sőt akár a környezetvédelem kapcsán is. "Szólás- és gondolatszabadságot mindenkinek", kivéve, aki nem úgy gondolkodik, mint én, mert azt lehetetlenítsük el, címkézzük fel, módszeresen vadásszuk és gyilkoljuk le. Persze, hiszen tanítani kell, mert nem ez az emberi ösztönös viselkedés. Egy gyerek még őszinte és tiszta, ez bizony azzal is jár többek között, hogy bántja a másikat. Akár verbálisan, rosszabb esetben fizikálisan is. Ó, igen, az őszinteség bizony sok esetben fájdalmas. Megy a papolás arról, hogy az őszinteség micsoda erény, egészen addig, amíg engem meg nem sért vki vele, mert akkor hirtelen antiszociális elmaradott sötét barom lesz belőle. Nem irreális, hogy tovább fejlődjünk, sőt szükség is van rá. Csak jelenleg ezzel ellentétes irányba haladunk. Ha úgy tetszik, visszafelé haladunk. Ugyanazok a szélsőséges gondolatok és tettek köszönnek vissza, mint amik a nácizmushoz vagy a középkori kövezésekhez és máglyán elégetésekhez vezettek, csak most a másik oldalról jönnek ezek. De attól még a gondolatiság ugyanaz mögöttük. Vajon nemesebb és elfogadhatóbb dolog lesz a könyvégetés, ha vki a Biblia helyet a Main Kampfot dobja tűzre? Pontosan, így gondolom én is. Ezek ellen küzdeni és ezeken túllépni nehéz, de emberi kötelességünk. De ezt nem fogjuk tudni megtenni, ha nem a megfelelő eszközökkel és módszerekkel próbáljuk elérni a célt. Ehhez pedig ismerni kell a jelenség mögött meghúzódó motivációkat, érzéseket. Ha vkit megbélyegzünk és kirekesztünk azért, mert másképp gondolkodik, mint mi, ráadásul egyébként természetes módon, az ösztöneiből fakadóan, az szörnyen rossz irány. Ellenkező hatást fogunk elérni vele. Azért vhol nonszensz az, hogy sokak azzal küzdenek az ellen, hogy a megszokottól, természetestől és "normálistól" való eltéréseket megbélyegezzék és kirekesszék, hogy megbélyegzik és kirekesztik azokat az embereket, akik megszokottan, természetesen, átlagosan gondolkodnak. Ez egy tipikus felsőbbrendűségi érzéstől átitatott elitista hozzáállás, miszerint aki nem olyan "felvilágosult" és ultratoleráns, mint én, az egy mocskos alávaló erkölcstelen figura, aki nem tud átlépni az állatias ösztönein. Ez a szeparáció viszont soha nem volt és nem is lesz előremutató.

Ez egyfajta intellektuális és érzelmi érettség jele. Aki megüt egy adott szintet, az hozzá tud így állni, még ha kicsit pedáloznia is kell érte, vagy épp első blikkre kellemetlenül érzi magát. Pár hónappal ezelőtt az egyik csapattárs Mendy-ről (aki egy fekete focista) osztott meg egy képet, ahol vmi bugyuta reklámban feltűnő bugyuta figurához hasonlította, mert hasonlított rá. Mendy kommentelt is a hozzászólás alatt, jót röhögött az egészen. Aztán jött valami idióta sjw, aki ügyet kreált belőle, hogy ez bizony rasszizmus, természetesen a klub és/vagy az angol futballszövetség rögtön ugrott is a dologra, aztán lehetett a nagyérdemű bocsánatáért esedezni. Érted, egy olyan ügyben, ahol maga a "sértett" nevetett együtt az "elkövetővel", de természetesen meg kellett hurcolni, mert vmi rosszéletű félkegyelműnek ez kielégülést okozott.

Hány évvel később? Ráadásul a Rebels-re vagy a RO-ra is erős azt mondani, hogy a lázadás megszületésére húzták volna fel őket. A RO a Halálcsillag terveinek elrablásáról szól, ami ugyan az első sikeres összehangolt szövetségi támadás, de ekkor már bőven létezik a LSz, előtte megannyi sikeres akciót is hajtottak végre, csak épp még más módszerekkel, kisebb sejtekbe szerveződve. A Rebels pedig valójában egy adott sejt kialakulásáról és a lázadókhoz csatlakozásáról szól, ahogyan elkötelezik magukat az eszméiknek. De szintén nem arról, ahogyan a lázadás létrejön és szerveződik, hiszen már rég megvolt akkor, amikor egy Ezra egyáltalán csak tudomást szerez róla. A Szövetség létrejöttének csírái egyébként pont az Ep.3-ban lettek volna benne. de az összes vonatkozó jelenetet gondolkodás nélkül kivágták belőle. Azóta sem jutott eszébe senkinek olyan változatot készíteni, amiben esetleg ezek is helyet kapnak. Egyszerűen nem ez a film fókusza, ahogyan az Ep.6-é sem az, hogy a Birodalom végső bukását lássuk. Az extra ünneplős jelenetek is már pont ezért kerültek bele, hogy jobban kifejezzék a Birodalom bukását és végét. Hogy egy kerekebb lezárást kapjon a Saga. Az már más kérdés, hogy így, hogy végül folytatták, nyilván egy picit furán veszi ki magát a dolog.

Az a baj, hogy ezzel a "kákán is csomót" mentalitással mindent szét lehet szedni. És ennek nemhogy nincs értelme, de szerintem szörnyen káros, és leginkább ezeknek az ügyeknek káros. Sikerült kinevelni egy olyan hópihe-(de)generációt, akik mindenen csak megsértődnek, akik bmilyen kritikát vagy rossz szót képtelenek befogadni, akik akármilyen vélt vagy valós sérelemre rohannak "apucihoz" botrányt generálni. Természetesen nem azt mondom, hogy az egész generáció ilyen, de egy részük kifejezetten. Mellé pedig kényszeresen keresik az önigazolást, az elismerést, ami valójában semmit nem érő illúzió. A közösségi médiában teregetik ki magukat lájkokra vadászva, amit persze a valós életben már nem tudnak realizálni, így visszanyal a fagyi, a valóságtól pedig totálisan elrugaszkodva, a depresszió és képzelt műboldogság között flipperezve vegetálnak mindennapjaikban. És ez csak felerősíti az érzékenységüket, mert sokkal sebezhetőbbé válnak. A mai világ burokban tart egyre nagyobb csoportokat, akikben nem alakul ki a világban túléléshez szükséges immunrendszer, amit a többi normális ember ellehetetlenítésével akarnak ellensúlyozni Minden előítéletnek megvan a maga oka, jellemzően ráadásul az evolúcióból fakadó. Akárhogy maszatolunk meg variálunk, az emberiség az állatvilágból jött, ezen gyökereknek pedig megvannak a hatásai. Ezért olyan nehéz küzdeni a diszkrimináció ellen, mert ösztönös és természetes. Az ember gyarló, az is marad örökké, felesleges az önámítás és a rózsaszín felhőkön színes nyalókával ugrabugrálás. Az erkölcsi fejlődés nagyon nehéz, ennek a gyarlóságnak a leküzdésére pedig szükség van a társadalmi "szelepekre", amin keresztül mki levezetheti a frusztrációit, lehetőleg még akkor, amikor ezek csekélyek. Ilyenek úgyis vannak, szóval előbb-utóbb mki le fogja vezetni őket, csak nem mindegy hogyan. A jelen világ pedig gőzerővel dolgozik azon, hogy mindenből tabu legyen, minden ilyen frusztrációval bezárja az embereket, mki nyomja csak el magában ezeket. Ez pedig aztán robban. A diktatúrákban is ez a helyzet, erre dobta be vki nagyon jó meglátással a tarkini idézetet. A szexualitással kapcsolatos előítéletek kapcsán is elég triviális a dolog. A fajfenntartás az egyik, ha nem a legfontosabb alapösztön. Genetikailag van belénk kódolva az erre való törekvés. A legtöbb alternatív nemi identitás abba az irányba mutat, ami a természetes szaporodást nem teszi lehetővé, ezért zsigerből taszító a legtöbbeknek. Meg kéne érteni, hogy teljesen természetes, ha vki undorodik az ilyen jelenségtől, nem pedig meghurcolni kéne érte. Nem az a feladat, hogy elérjük, hogy az embereket ne taszítsák ezek a dolgok, mert az szinte lehetetlen dacolás a saját természetünkkel. A lényeg az lenne, hogy ennek ellenére elfogadja mki a dolgot. Mint amikor pl. a vakoknál vagy mozgássérülteknél megy azon az okoskodás, hogy ki hogy néz rájuk. Bakker, egy csomó emberből igenis durva ellenérzéseket és/vagy zavarodottságot vált ki a dolog, már csak a félelem miatt is. Ez nem jelenti az együttérzés hiányát, sem megvetést vagy lenézést. Sajnos a mai világban már a szánakozás egyértelműen negatív fogalom, pedig eredendően nem az. A rászorulókat (akármilyen okból is legyenek azok) minden eszközzel segíteni kell, de nem azon kell rugózni, hogy közben mit szabad és mit tilos éreznie a körülöttük lévő embereknek. Nagyon rossz irányba megyünk azzal, hogy bűntudatot generálunk mkiben, hogy már a még csak rendesen meg se született gondolataidért is szégyellni kell magad. Ezzel pont fokozzuk az elszigetelést és a kisebbségi csoportok elidegenülését. Ki a franc akar hozzászólni vkihez, miközben minden egyes szavát habzószájú SJW aktivisták figyelik, vércseként várva a lehetőségre, amire lecsaphatnak. Ma már elsütsz egy viccet vagy fintort, és ha olyan munkahelyed van, akkor másnap jöhet a sűrű bocsánatkérés, a mea culpa a közösségi vagy klasszik médiában, a kukoricán térdeplés. Komolyan, mint a GoT-ban, amikor végigvernek pucéran az utcán és ordibálják mekkora szégyen vagy. Csak azt felejtik el, hogy ettől a delikvens a lelke mélyén rohadtul nem bán meg semmit, csak elültetnek benne egy olyan extra feszültséget, amelynél hálás lehet mki a sorsnak, ha nem tragédiába torkollva tör majd elő. Ma ott tartunk, hogy a világ egyik vezető nagyhatalmában polgárháború tört ki egy tragikus, de sajnos egyszerű esetből, ahol a sértett épp fekete volt. De nemcsak laza mozgalom, hanem a rendőrség feloszlatásáért tüntetnek, rabolnak, fosztogatnak, gyújtogatnak, rombolnak, szobrokat döntenek le, negyedeket zárnak le stb.. Előtérbe kerültek azok, akik a társadalmi ügyekkel takarózva pusztítanak és élik ki a bennük rejlő "démonokat", kihasználva azt, hogy most mindent szabad. Közben egymás vállát veregetik mekkora igazság bajnokai, a hülye világ egy része meg ehhez tapsikolva asszisztál. A kiskirályságokhoz és a magukat önkényesen a törvény fölé helyezett csőcselékhez. De hát mit várhat az ember olyanoktól, akiknek egy köztörvényes bűnöző a példaképük és hősük. Mert persze az ilyen kis sértődékeny hópihék akarnak totális anarchiát, mert akkor majd kiélhetik magukat és szabadok lehetnek. Persze amikor megkapják az első pofont, akkor ők lesznek az elsők, akik rinyálnak. Ugyanis ne legyenek illúzióink, ha nincs társadalmi kontroll, akkor a leggyengébbet és leginkább rászorulót, a kisebbségit fogják először megtalálni és eltiporni. Olyanok ugatnak a hatóságok felszámolásáért, akiket először falnának fel az "oroszlánok", ha nem lenne rendőr, aki megvédje a hátsójukat. Meg van persze a másik tüntikéző réteg, akik aztán rádöbbennek, hogy akikért demonstrálnak, nem mind éppen szende szűz, aztán amikor feldúlják az otthonaikat, kirabolják az üzleteiket, akkor jön a pislogás. Aztán ha nincs hatóság, akkor majd a kiskirályok rajtuk fognak eluralkodni, őket fogják kizsigerelni. Mindjárt nem olyan tündibündi a BLM jelige, amikor a férgekből álló söpredék arra használja, hogy kikiáltsa a saját diktatúráját, ahol élősködhet másokat nyomorba taszítva, mindezt persze egy demokrácia kellős közepén, az esélyegyenlőségre hivatkozva. Szép új világ.

Itt van a kutya elásva... Az a baj, hogy mintha szándékosan nem is akarnád megérteni miről van szó, helyette felvettél egy ilyen mártír pozíciót. Abszolút nem azzal van a baj, hogy mit töltesz le vagy mit nem, igen, valószínűleg ezen a fórumon is sokkal többen "kalózkodnak" nagyobb mértékben, mint te. A dolog onnan indult, hogy miután bedobtál egy ártatlannak tűnő naiv kérdést, hogy lopás-e a torrentezés, egyértelműen nem fogadtad el, hogy az. Gúnyosan, rossz példákat felhozva és dolgokat félremagyarázva próbáltad védeni a védhetetlent. Ezért "kaptad az ívet" (a te megfogalmazásodban). Mondok egy példát. Szerintem közülünk mindenki rendszeresen gyalogol vagy épp biciklizik át az úttesten ott, ahol nem szabad. Akár piros lámpa esetén is. Tudjuk, hogy tilos, de csináljuk. Ekézzük egymást érte? Nem. De senki nem kérdőjelezi meg azt, hogy ez szabálysértés, nem próbáljuk megideologizálni, sem elbagatellizálni. Fontos, hogy a helyén kezeljük a dolgokat. Ha valaki elkezdene itt erősködni, hogy márpedig van egy csomó helyzet, amikor fontos és hasznos átmenni a piroson, nincs ebben semmi rossz, miért kell ezt kihágásnak tekinteni, akkor hasonló lenne a "sorsa", mint a tiéd. Elsőre is érthető volt mit akarsz mondani, de ennek semmi köze az eredeti kérdéskörhöz. Teljesen irreleváns, hogy mivel magyarázod azt, hogy illegális módon beszerzel valamilyen terméket. Megértem, amit írsz, de ez semmilyen szinten nem támasztja alá az álláspontod. Pontosan olyan, mintha boltból ellopott dolgokra mondanád, hogy nem is kellett igazából, szóval feleslegesen dobtad volna ki rá a pénzt. A világ nem így működik. Bármilyen furcsa, de ha használat nélkül másnap visszaviszed a lopott dolgokat a boltba, attól még nem leszel ártatlan. Másrészt nem igazán értem, hogy minek töltesz le olyan dolgokat, amiket aztán nem nézel/hallgatsz meg. Nem gondolom, hogy az életminőségeden bármit is rontana, ha ezt nem tehetnéd meg, mert fizetni kellene érte. Akkor nem töltenéd le. Ez felelős gondolkodás kérdése. Nyilván mivel könnyű lekapni vmit a netről, így megteszed, akkor is, ha valójában nincs rá szükség. Nincs ezzel akkora baj, csak azt érdemes megértened, hogy erre való hivatkozással semmivel nem változik meg annak a megítélése vagy besorolása, ami történt. Megint egy olyan dolog, ami teljesen irreleváns. Tök mindegy ki mennyit szokott letölteni, attól az még nem lesz más, mint ami.

Attól, hogy Almec egy gerinctelen féreg, még nem lesz automatikusan minden szava hazugság. Nem tudom mi van Jangoval, mert tudtommal a kánonban nincs ez egyértelműsítve, de a páncélján kívül semmi nem utal arra, hogy köze lenne Mandalore-hoz. Állítólag Concord Dawnról származik. Állítólag. Ennyi.

Amikor botrány van, akkor bizonyos csoportok ész nélkül, semmit nem sajnálva rohannak, hogy "kifejezzék véleményüket". Ez olyan, mint a trollkodás. Így nyert anno vmi legjobb focista szavazást Bajner a Dortmundnál (vagy Szalai a Mainz-nál, már nem is tudom), amikor sok okos magyar abban élte ki magát, hogy megtrollkodta az egészet.