Pildi

Valóban, ő is nagyon izgalmas. Persze én sem sejtettem, hogy nő, és nagy volt a meglepetés, amikor levette a sisakot. Ő az a fajta idealista karakter, mint Padmé és Leia, akik nemcsak hisznek az igazukban, hanem hajlandóak is harcolni érte, maximálisan vállalva a kockázatokat is. Nagyon szimpatikus csaj.

Nekem is nagyon tetszett Emilia Clarke ebben a szerepben, és közben egyszer sem jutott eszembe, hogy ő a Sárkánykirálynő, noha a hangja azért nagyon efelé terelhetett volna. Jó pár jelenetben elég volt a szemének egy rezdülése, hogy lássuk, mit is gondol, hogy is viszonyul az adott helyzethez. Maga a karakter számomra is a kettősségével lett igazán érdekes: már a femme fatale résznél tartottunk, mégis két pillanat múlva előbújt belőle a gyermeki báj és a teljes odaadása Han felé. Biztos vagyok benne, hogy mindkét szerepében őszinte Q'ira, mert mindez megvan benne, ahogy az is, hogy a céljai eléréséért bármire képes. Dryden Vos jobbkezeként jól érzi magát, nem egy áldozat, akit ide sodort az élet, hanem egy nő, aki ennek a tudatosan felépített útnak immár a jól megérdemelt eredményét élvezi - mégis, Hannak őszintén örül, amikor megpillantja, és akkor mintha átsuhanna az arcán a megbánás és vágyakozás aziránt, hogy tiszta lappal kezdhesse újra a fiú mellett. Aztán amikor megadatik a lehetőség, hogy ezt tényleg megtehetné, nem ragadja meg, hanem a hatalmat választja: Dryden Vos halála után simán eltűnhetne Hannal akár úgy, hogy megrendezi a saját halálát, hogy többé senki se keresse, és új életet kezdhetne vele, de ehelyett átveszi a Crimson Dawn irányítását. Nem szép dolog , de ezzel együtt mégis szimpatikus marad, még maga Han sem haragszik meg rá. Úgy veszi, hogy útjaik elváltak, szép volt, jó volt együtt, de ennyi volt.

Nekem is ez a leg-leg-leg jelenet a filmből. Benne van a kalandok utáni vágyódás, a remény magva, hogy egyszer sikerül kijutni, és főleg azután hidegrázós, hogy tudjuk, Luke élete milyen fordulatos lesz és milyen nyomot hagy maga után. A zene pedig az egyik legszebb téma, amit Williams valaha komponált.

Tele volt a terem. Megnéztem, a holnapi IMAX előadások is csaknem teljesen megteltek (első sorok és szél kivételével), ami azért is szép eredmény, mert pénteken is csekkoltam, és akkor még elég sok szabad hely volt minden időpontban. Igaz, jövő hét szerdáig még probléma nélkül lehetne jegyet venni az IMAX-be is bármelyik előadásra.

Mert Snoke még nála is arrogánsabb volt.

Én is ma láttam másodszorra, IMAX-ben szinkronnal. Általában nem szokott gondom lenni a szinkronnal, elfogadom, sokszor még élvezhetőnek is tartom, de most nagyon nem tetszett. Úgy érzem, jellegtelen hangú embereket kértek fel, akik meg sem közelítették az eredeti hangokat. A Rogue One esetében kifejezetten tetszett a szinkron, az Ep7-8 magyar változatával sem volt gondom, de ez most olyan volt, mint amit csak hirtelen összecsaptak. Persze ez csak minimálisan rontotta el a mozizást, a film ezzel együtt is egy nagy élmény volt, főleg másodszorra, amikor már a részletekre is jobban lehet figyelni, de azért kár érte. Annyi előnye viszont biztos van, hogy ezáltal a kisebbik lányom is belátta, SW-filmet eredetiben a legjobb nézni (neki sem tetszett a szinkron). Plusz a poénoknál sok helyről hangos nevetés hallatszott. És egy kérdés, ami most merült fel bennem: miért is kellett felrobbantani a hidat ahhoz, hogy megszerezzék a koaxiumot? Elég lett volna lecsatolni a szerelvény hátsó végét, majd utána azt az egy kocsit, ami kellett nekik. Az más kérdés, hogy Val jelenléte jól jött a hídnál, mert tudta figyelmeztetni Beckettéket, hogy jönnek az vipera droidok, és egy részüket le is szedte, de a robbantás és ezzel Val halála felesleges áldozatnak tűnik...

Szerintem max. annyit lehet Ehrenreichnek felróni, hogy ő nem Harrison Ford. Nagyon jó választás volt a fiatal, naiv, idealista Solo megformálására. Jópofa, hogy a trailerekből pont ki sem derült, hogy ilyen irányba vitték el a karaktert.

Szerintem azért látszik főleg gyérebbnek az érdeklődés, mert most tényleg sok előadással készült pl. a CC is, tanulva az eddigi hibákból. Pech, hogy pont most félig hiába. Ezenkívül a féléven belüli újabb SW premier, amikor az érdeklődés megoszlik ráadásul, sem ideális - nem nekünk, hanem az átlag nézőknek. Egyébként ha az lenne, hogy csak a fanoknak tetszik, már az sem kevés, hiszen azok viszont többször is megnézik moziban. Plusz ebben a filmben annyi szív van, hogy a szájhagyomány működni fog, és az is megnézi majd, aki eredetileg nem akarta.

Donát, nagyon egyetértek az írásoddal! Egyetlen kivétel Han jelleme, ami nekem kifejezetten így tetszett. Az ep 4 végére nem megváltoznia kellett, hanem visszatérnie régi önmagához, ami a lehető leginkább Star Wars-os, és egyébként is nagyon hálás karakterépítési megoldás.

Jó lett, szerintem nem fogtok csalódni!

Fiúk, észrevettétek, hogy jelenleg két Értékeld a filmet topik is nyitva van?

Szuper volt! Semmi hiányérzetem nincs, ez a film pontosan olyan lett, amilyennek vártam: kalandos és humoros, fordulatos, főszerepben egy remek sráccal, aki kiköpött Han Solo. Lando is pontosan az a sármos simlis fickó, amilyennek megismertük anno, sőt, még olyanabb, Chewie meg Chewie. Nekik nagyon passzolniuk kellett, és passzoltak is! A szabakk játszmák igazán hangulatosra sikerültek, a film egyik legjobb részei, főleg, amikor már Han nyert. De kiemelhetném Beckett karakterét is, vagy L3-at, no és Q'ira-t is, akiről azt olvastam, hogy kicsit vérszegény karakter lett, de nekem nem úgy tűnt - nagyon jó gondolatnak tartom, hogy Han egy olyan nőt kapott maga mellé, akivel idilli szerelmes párt alakítottak, aztán a körülmények úgy hozták, hogy a nő hagyta ott, és talán ezzel kezdődött Han nőcsábász karrierje. A zene is tetszett, jól passzolt a filmhez, de egyelőre nem érzem kiemelkedően jónak. Ez még persze változhat többször hallgatásra/nézésre. Most röviden ennyit, szombaton nézem újra, de már alig várom!

Szerintem nagy esély van rá, hogy így lesz.

Boldog szülinapot, Donát és Tomcsi!

Így van ez jól, Csoli. Mindent akkor kell, amikor lesz rá igazi igény.

Az egyik Frenkie-é, a másik egyikünk ismerőséé. Köszönjük, Nektek is jó mozizást majd a 11 óráson! A film biztosan jó lesz.

Elkeltek a jegyeid.

Momentán én sem tudnám megmondani, nálam milyen most a sorrend, a két új film hová kerülne. Talán ha meglesz a harmadik is, addigra letisztul.

Én eddig is tudtam, hogy jó lesz

Boldog szülinapot, Pécsi!

Gratulálok!

Boldog szülinapot, Sky, utólag is!

Elkezdtem válaszolni szépen részletesen a hozzászólásaitokra, erre elment a net és elszállt az egész. Sajnos nincs erőm most újra kezdeni, majd talán holnap. Egyébként amikor anno csatlakoztam a fórumhoz, épp erről a témáról volt az első nagy vitám Bomarral. Sajnos nincs sok időm hosszasan és pontosan fogalmazni (sokszor ezért sem szólok hozzá a nagy vitákhoz), ezért talán sarkítva írtam, de Ody és Wilde így is megértette, mit szerettem volna mondani. A lényeg egyébként, hogy nem mentem fel Anakint a saját döntése felelőssége alól, csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogy a körülményeknek igen nagy szerepe volt, és azt is, hogy a Sith eskütétel lelkileg is mérföldkő a folyamatban. Nem úgy, hogy Palpatine belenyúlt a fejébe és elvarázsolta, hanem úgy, hogy az esküvel elszabadult benne a saját sötét oldala, amit eddig több-kevesebb sikerrel kordában tartott, és ezt az elszabadulást úgy értem, hogy a jó oldalának már nem volt többé kontrollja felette. Ez a lelki torzulás, amit többen is írtatok. Valamint az vitatom, hogy arról, mit is jelent pontosan Sith-nek lenni, Anakinnak pontos fogalma lett volna. Nem olyan szempontból, hogy a Jedik ellen kell majd fordulnia - ez teljesen nyilvánvaló - ,hanem abból a szempontból, hogy azt nem tudhatta előre, hogy ő maga mennyire fog ettől megváltozni, eltorzulni. Azt nem tudta, hogy gátlástalanná válik majd, hogy a feleségének is ártani akar majd, hogy mindent megtagad, amit azelőtt hitt. Ő eszköznek hitte a Sötét Oldalt ahhoz, hogy a célját, az áhított hatalmat és ezen keresztül a felesége megmentését elérje, de ő vált eszközzé a Sötét Oldalon Palpatine számára, és a végén szinte alig kapott meg valamit az áhított célok közül - ebben egyetértek pb-vel, hogy ez valóban fontos szempont lehetett a visszatérésében. Az hogy maradt benne a szeretet, csupán jó mélyen eltemetve szunnyadt évekig, én is így gondolom, különben Luke felbukkanása nem tudott volna hatni rá. Nagyon tetszik ez a megfogalmazás.

Hát srácok, erre én már csak annyit tudok mondani, hogy én nem ugyanazt a filmet láttam, amit Ti, de legalábbis más érzéseket és gondolatokat keltett bennem. Szerintem a legegyszerűbb dolog kimondani azt, hogy egy jó szándékú, segítőkész kisfiú személyisége 10 év alatt annyira eltorzul a hatalomvágy miatt, hogy emiatt saját szabad akaratából mindenkit elárul ,még a saját szerelmét is, majd valamiért 20 év múlva mégis meggondolja magát, és megöli azt, aki erre az útra vezette, mert nem bírja látni a fiát szenvedni... Az emberi lélek nem így működik, nekem ez így nem hiteles, és e gondolatmenet mentén nem tudom Anakin Skywalkert összekötni Darth Vaderrel. Hogy lehet az, hogy valaki, aki csak a jót látta maga körül, még gyerekkorában is, aztán a Jediktől is csak a türelmet és a jóságot tanulhatta, mégis így eltorzult valamiért? Mert benne volt a kegyetlenség csírája? Hol volt benne? Palpatine duruzsolt a fülébe éveken át, fényezte az egóját, de sosem sugallta neki, hogy legyen kegyetlen gyilkos. Csupán annyit tett, hogy elmondta, mennyire kiváló ember, harcos, és a Rend mennyire nem értékeli mindezt. De ebből hol következik az, hogy gyereket fog lemészárolni szó és lelkiismeretfurdalás nélkül? Szerintem sehol. Ha ilyen torz lelkű ember volt, annak előzménye kellett volna hogy legyen, de nem volt. Olyan nem, ami mindezt valóban és hitelesen megágyazta volna. Egy folyamat volt, de nem tudatos folyamat, hanem lépésről lépésre sodródott ebbe az irányba. Voltak olyan tulajdonságai, ami miatt Sith-té válhatott, de olyan tulajdonságai is voltak, hogy más helyzetben akár valóban Jedi válhatott volna belőle. Szerintem Palpatine közreműködése nélkül ennek lett volna reális esélye. Az, hogy ténylegesen Sith lett, az egy folyamat vége, de csak itt a végén hozott erről tudatos döntést. Az egyébként érdekelne, hogy milyen más külső motívumokra gondolsz a visszatérése kapcsán? Igen, Vader aljas volt és kegyetlen és hidegvérű gyilkos, de Anakin Skywalker nem volt sem egyik, sem másik. Volt benne hatalomvágy és önzés, de volt benne szeretet és önzetlenség is. Nem tudom összekötni a két karaktert, csak ha beleveszem a képletbe Palpatine mesterkedését és azt, amit én gonosz démonnak hívok, és ami a Sith esküvel együtt megszállta. Máskülönben hogy lehetne hiteles az, hogy elmegy Palpatine-t letartóztatni, majd amikor az felcsillantja előtte, hogy megmentheti Padmét, mégsem szúrja le, aztán még könnyek között őrlődik, hogy Winduék után menjen-e, de mégis elindul, mert Padmé miatt nem hagyhatja az öreget meghalni. Itt még sehol sincs az a lélektelen szörnyeteg, akivé Vader válik pillanatok alatt, az akkor születik meg, amikor leteszi az esküt. Elég ránézni az arcára. Nem akarom levenni róla a felelősséget, de szerintem ez sok tényező együttes hatásának következménye, amelyek szerencsétlen módon egyszerre következtek be, és ilyen eredőt produkáltak. Benne volt persze önmaga is, de ez nekem kevés. Szerintem meg nem ő sodorta magát szándékosan lefelé a ejtőn, hanem így alakult, vagy alakította az a Sith Nagyúr, akinek ez teljesen kapóra jött. Szerintem az életmentő műtét után jön rá ténylegesen, hogy mit is tett, és hiába, mert elvesztette Padmét, de akkor már bőven késő. Az a fájdalmas nooooo kiáltás elég sokatmondó. Utána pedig azért is lesz belőle hűséges csatlós, mert már senkije nincs, csak Palpatine, akit egyébként gyűlölne, ha még maradt volna benne emberi érzés, de nem maradt, minden kiégett a Mustafaron és utána Padmé elvesztése következtében. Azért szolgálta a sötét oldalt, mert nem maradt semmije, csak a mestere. Egészen addig, amíg Luke fel nem bukkant...