Pildi

Kiemelkedően jónak én sem mondanám, A király beszéde pl. sokkal jobban tetszett.

Tudtátok, hogy A legsötétebb óra c. Churchill-ről szóló filmben Ben Mendelsohn játssza VI. György királyt? Nekem nagy meglepetés volt. A történelem iránt érdeklődőknek tudom ajánlani a filmet, érdemes megnézni. Nem csak Gary Oldman volt remek Churchill, hanem Ben Mendelsohn is királyként. Többek között az is tök jó volt benne, hogy a tavalyi Dunkirk után ugyanazt a témát ez a film is tárgyalja egy másik szemszögből.

Ezen először én is fennakadtam. Ugyan miért haragudtak rá? A Rebelt Assault végén úgy tűnt, hogy pontosan ők győzték meg Kanant arról, hogy fel kell áldoznia magát, de legalábbis arról szóltak neki, hogy meg fog halni. Vagyis nem Ezra valamiféle baklövésének köszönhető a halála. Egyrészt Kanan maga adta át Ezrának a parancsnoki pozíciót, másrészt Ezra terve jó volt, az hogy Kanan meghalt, Pryce-nak köszönhető egyedül, aki bármi áron likvidálni akarta őket. Aztán az jutott eszembe, hogy talán a haragjuk nem Ezra ellen szól, hanem a helyzet ellen, amibe a Jediség került. Ezért kell mennie Ezrának, hogy megmentse a lothali templomot. A farkasok dühe csak arra szolgált, hogy felrázzák az apátiából, amibe Kanan halála miatt került, arra, hogy érzékeltessék vele, nem késlekedhet.

Szerintem igen. Ez a rituálé része lehetett, amivel megbékélt a gondolattal, hogy az, aki eddig volt, megszűnik létezni.

Nagyon szívszorító rész volt. Én meglettem volna anélkül, hogy valamelyik főszereplő meghal, azzal együtt hogy ez volt a legtisztább megoldás arra, miért Luke az utolsó Jedi - mert mindenkit nagyon megszerettem ez alatt a hat évad alatt. Mégis, minden tiszteletem a készítőké, amiért ezt ilyen szépen tálalták. Nem Kanan volt a kedvenc főszereplőm, hanem Hera, de mégis, kicsit az ő szemével is nézve fájdalmas Kanantól megválni. Nagyszerű ember volt, és idővel jó tanítóvá is vált. Ahogy Hera volt a csapat esze és irányítója, úgy Kanan volt a biztos háttér, erővel és hittel, aki képes volt arra, hogy személyes meggyőződését félretéve támogassa Herát a Birodalom elleni küzdelemben akár a Lázadás keretein belül is. A sors. vagy inkább az Erő fintora, hogy azóta látott igazán jól, amióta megvakult, de valószínűleg ez vitte őt igazán közel a Jedi tanító szerepéhez, és így válhatott igazán hitelesnek ebben a szerepben Ezra számára, ami a fiú sorsát is meghatározta: hiába kísértette meg a Sötét Oldal, visszatalált a helyes útra. Hera és Kanan kapcsolata mindig is erős volt, és noha csak apró utalások történtek, mégis érezhettük, hogy milyen fontosak ők egymásnak, Kár, hogy Hera eddig várt a vallomásával, hiszen úgy tűnt, Kanan nem volt teljesen biztos benne, a nő viszont szereti-e. Kár volt ezekben a zűrzavaros időkben ennyit várni vele, hiszen bármelyikük bármikor meghalhatott, ez tudható volt - és végül ez is történt. Csak meghitt közös pillanatokat kaptak, egy boldog közös jövőt nem. Az epizód képi megoldásai és a zenéje nagyszerű lett, méltó búcsút láthattunk. A fájdalmas veszteséggel együtt is nagyszerű epizód volt!

Tetszett a kis Dart?

No de akkor miért foglalkozol ennyit valamivel, ami nem szórakoztat? Én is mindenevő vagyok, nemcsak filmek, hanem más témák esetében is (zene, színház, könyvek, játékok, egyéb időtöltések), de egyvalami közös bennük: csak azzal foglalkozom hosszasan, áldozok rá időt, ami jó érzéssel tölt el. Arról írni hosszasan, hogy milyen hibákat találtál egy filmben, és erről még komoly vitába is keveredni azokkal, akik másként látják - ennek mi értelme van? Itt ízlésről van szó, amiről nem lehet egymást meggyőzni, mert vagy így érzel, vagy nem. Esetleg változhat a véleményed idővel, de ehhez legkevésbé annak lesz köze, hogy Dzséjt vagy Ody vagy más milyen érveket hozott fel a film mellett. Ők is jelentős időt áldoznak azért, hogy a véleményüket leírják, de az lényeges különbség, hogy valami mellett állnak ki és törnek lándzsát, és nem valami ellen. Egyébként én nem hiszek abban, hogy a rajongók elvárásai ilyen szinten alakítanák azt, hogy milyen lesz majd pl. a 9. rész. Ettől függetlenül az mégis lehet olyan, ami miatt újra fogod gondolni mindazt, amit erről a filmről gondolsz most és megkapod, amit vártál. Remélem, így lesz.

Én is pontosan ezt érzem. Minden egyes SW film egy új ünnep, mert folytatódik a mese, és mert a világnak szüksége van ilyen történetekre, amelyek újra és újra elbűvölnek fiatalt és öregebbeket is. Sosem lesz veszve minden.

Az élet számos területén érdemes megfontolni azt, hogy a lényeges dolgokra koncentráljunk és ne a lényegtelenekre. Mindig van, amibe bele lehet kötni - de minek? Attól jobban érezzük majd magunkat? No én biztosan nem. Csak sajnálni tudok mindenkit, akit ez szórakoztat. Aki nem így néz filmet, az elveszi magától azt az élményt, ami miatt a filmek (nagyrészt) készülnek: a szórakozást.

Örülök, hogy elindult az elemzés! Igyekszem majd követni. Jól sikerült a nyitószöveg, minden megtudtunk belőle, ami kellett ahhoz, hogy értsük, hol is csatlakozunk bele a történetbe. Az annyira nem meglepő, hogy ismét egy konfliktus kellős közepén tartunk, mert a boldog békeidőkről nem igazán lehetne izgalmas filmet készíteni. Leia az Ellenállás élén - ez is OK volt, hiszen egy olyan Új Köztársaság, amely mellett felemelkedhetett az Első Rend, nem lehetett valami jól működő rendszer, és így érthető, Leia miért nem volt velük ekkor már, szóval én ezen annyira nem csodálkoztam. Luke hiánya pedig olyannyira hangsúlyos, hogy ténylegesen csak a film utolsó perceiben kerül csak elő - a nyitószöveg ennek is tökéletesen megágyaz.

Még 2007-2008 körül is jártunk, ez biztos, mert képek is vannak róla. Indi, én is egy ilyen rendezvény keretében ismertem meg sokakat közülünk nem sokkal azután, hogy csatlakoztam a fórumhoz. Tényleg jók voltam ezek az alkalmak, de aztán lassan rájöttünk, hogy mi egymással szeretünk a legjobban találkozni, és azután már kihagytuk belőle a klubnapot.

Én mindig szerettem ezt a jelenetet, mert ahogy Ody is írja, végre eljött az igazság pillanata, és ugyan nincs happy ending, de mégis jó érzés látni, hogy legalább megszületett egy ilyen csodás romantikus pillanat. A film végében számomra szinte ez az egyetlen felemelő érzés, ami némileg tompítja a fagyasztás és az "Én vagyok az apád" utáni szomorúságot és döbbenetet - valami hétköznapi emberi dolog abban az érzelmi hullámvasútban. Egyébként Leia pont úgy tett itt, mint Padmé a Geonozison: a halál árnyékában ismerte el az érzéseit.

Én mindig tanulok valami újat ilyenkor.

Csatlakozom!

Én is örülök, hogy ez lett a mozis plakát, iIlik a filmhez.

Nagyon hatásos módszer az olvasók vagy a hallgatóság figyelmének felkeltésére.

Westernes is, de nekem leginkább a retro stílus az, ami szembe ötlő. Jól néz ki.

Szerintem a trailer után most már mindenki sokkal bizakodóbb.

Annyira jó az előzetes! A kisebbik lányom bejelentette, hogy immár ő is jönni akar a premierre.

Nálam is a zene az, ami nem illik ide. A RO a tökéletes példa, hogy kell tisztelettel és jól bánva a régi témákkal újakat behozni, frissíteni. A RO zenéje tökéletes lett. Ebben a filmben nyilván jobban eltávolodunk a klasszikus jó-rossz, felkelők-birodalom felállástól, ezért a zenéje is lehet egyedibb, merészebb, a régi témáktól még jobban elrugaszkodottabb, de legyen azért SW zene. Úgyis mindannyian tudni fogjuk, amint meghalljuk, hogy ilyen lesz-e vagy sem. De nem hiszem egyébként, hogy ez lenne a film zenéje, amit a trailer alatt hallunk.

A más kinézet segíteni fog ebben, ami már megvan. Utána pedig a karakteren (és persze a színésznőn) áll, hogy elfeledteti-e velünk 2 perc alatt, hogy ő Daenerys.

Remek a teaser! Simán hozza a hangulatot, nekem már csak a zene hiányzik alá. És a film már csak 3 hónap...

Sommásan fogalmaztam, azt kellett volna írnom, hogy nem volt annyi jó ötlete, ami elég lett volna egy új filmhez, pláne egy új trilógiához, és amelyek annyira erősek lettek volna, hogy dacol miattuk a negatív hozzáállással, mert annyira biztos magában. Mint fiatal korában. Látjuk, hogy John Williams zenéje sem olyan átütő ma már, mint akár a PT idején volt, pedig ő is zseniális zeneszerző. Egyébként nem bántani akarom Lucast, ne értsetek félre, mert az, hogy eladta a jogokat a Disney-nek, annak ellenére, hogy voltak ötletei, pont azt jelzi, mennyire fontos volt neki a Star Wars - annyira, hogy inkább átadta olyanoknak, akik még a maximumot ki tudják belőle hozni, amit esetleg ő már nem tudna.

Én azt gondolom, hogy talán azért is adta el a jogokat, mert nem voltak már annyira jó ötletei.

Szuper volt! Felülmúlta a májusi koncertet, pedig az is nagyszerű volt, szokás szerint, és annak a dallistája még egy árnyalatnyival közelebb is állt hozzám a sok Black Celebration-dallal. Nagyon jól szóltak a dalok, a hangosítás kifejezetten jól sikerült, csak egy-két esetben éreztem úgy, hogy a kíséret kissé elnyomja az éneket. A legjobban szóló dal World in My Eyes volt, a legnagyobb (abszolút pozitív) meglepetés pedig Strangelove feldolgozás. Az valami hihetetlenül jól hangzott így líraian.