Pildi

Boldog szülinapot, Csoli! Donát, Rog, Pécsi: köszi szépen!

Köszönök én is minden feliratot, ami ebben a négy évadban készült!

Köszi szépen Nektek is!

Boldog Zoltán napot!

Köszönjük szépen!

Ezt nekem is meg kellene csinálnom, mert már 4 éves a laptopom, de még nem volt takarítva. Télen nem gond a túlmelegedés, de nyáron volt már, hogy kikapcsolt, szerintem emiatt. Viszont nem mernék hozzáfogni magam...

Ez nagyon jól hagzik!

Nagyszerű sorozat lett a Rebelsből, én is sajnálom, hogy vége lesz mindjárt. Remélem, ősszel jön az új SW sorozat, így hamar mondhatjuk: meghalt a király, éljen a király!

Én drukkolok

Szerintem amit látunk, az nem időutazás, hanem az időtlenség világa, ahonnan kapuk nyílnak a múltba, a jelenbe, vagy akár a jövőbe. Ez az Erő világa. A kapuk nem arra szolgálnak, hogy bárki ugráljon az időben, ki-be sétálva a kapukon, hanem inkább arra, hogy tudást szerezzen általuk, csupán a szemlélődés útján. Hogy Ezra áthúzta Ahsokát, valszeg nem volt szabályos, bár meg lehetett tenni - azért, hogy az, aki bent van, megértse, miért nem szabad beleavatkoznia. Ahsoka szerencsére tudta ezt, így nem történt galiba, sőt, talán mindez azért történhetett meg, hogy Ezra tanuljon belőle. Ha előbb látja meg Kanant meghallni, mint hogy Ahsokát megmenti, biztos közbeavatkozik, hiszen csak a lány tartotta vissza. Vagyis mindebből én arra következtetek, hogy mindenkinek azok a kapuk (vagy ha a szemlélődés a cél, akkor még inkább ablakok) nyílnak meg, ami neki releváns, és olyan sorrendben, ahogy kell. Sidious nem illik bele Ezra világába, így ő valódi betolakodó, aki Sith mágiával megerőszakolta a rendszert. A rész egyébként varázslatos volt. Imádtam minden percét, az elhangzó suttogások tisztára megborzongattak, annyira tetszett, hogy ezzel érzékeltették ezt az időtlenséget, és az is, hogy így kapcsolták össze a filmeket és a sorozatokat. McDiarmid pedig még mindig a csúcs! Biztos ő is élvezte, hogy ismét belebújhatott minden idők egyik leggonoszabb teremtményének bőrébe.

Hát igen, nem tűnt túlzottan bosszúsnak a következő részben, és ez abszolút érhető azok alapján, amit írtál. Ezen szerint nem értelmeztem félre.

Csodálatos epizód volt, és ezt úgy mondom, hogy már láttam a következőt is! A freskó a falon önmagában is egy remekmű, de ahogy az átjáró megnyílt Ezra segítségével, az valami eszméletlenül látványos volt, s hozzá még az a zene.. Méltó Mortishoz, ahogyan most viszontláttuk legalább utalás szintjén. Szerintem ez már egyértelművé teszi, hogy Mortis a kulcs a az Erővel kapcsolatos tudáshoz, és ezek a templomok, mint valamennyi potenciális kapu az átjáróhoz, léteznek. És az alapján, ahogy a TCW-ben eljutott Anakin és Ahsoka a Motisra, nekik ez újdonság volt, ezek szerint a Jedik erről már ebben a korban nemigen tudtak. Nagyszerű volt egyébként a Rebels és a TCW ilyen szintű összekötése. A TCW-ben a Mortis volt az egyik legkedvesebb történetszálam, örülök, hogy beleszőtték a Rebelsbe is. És vajon mi volt ez a küldetés? Hogy Kanan zárja be az átjárót, mert veszélyben van? Mert ha igen, akkor Sidiousnak inkább örülnie kellett volna, hogy ez meghiúsult. Vagy ő félreértelmezte Kanan szerepét? Vagy én értelmezek félre valamit... Teljesen egyetértek.

Én is ilyen levelet kaptam.

Ez külön öröm. Nekem a ROTS könyvváltozata nagyon tetszett, nem-kánonként is (bár amikor olvastam, erről még fogalmam sem volt), de azért úgy az igazi, ha egy jó filmregény hivatkozási alap is lehet. Mint pl. a Rogue One esetében.

Ez nagyon biztató, és remélhetőleg egyébként is élvezetes olvasmány lesz, mert végül is az számít a legjobban.

A Három óriásplakát Ebling határában engem is érdekel. Az ódák nálam is stimmelnek...

Kiemelkedően jónak én sem mondanám, A király beszéde pl. sokkal jobban tetszett.

Tudtátok, hogy A legsötétebb óra c. Churchill-ről szóló filmben Ben Mendelsohn játssza VI. György királyt? Nekem nagy meglepetés volt. A történelem iránt érdeklődőknek tudom ajánlani a filmet, érdemes megnézni. Nem csak Gary Oldman volt remek Churchill, hanem Ben Mendelsohn is királyként. Többek között az is tök jó volt benne, hogy a tavalyi Dunkirk után ugyanazt a témát ez a film is tárgyalja egy másik szemszögből.

Ezen először én is fennakadtam. Ugyan miért haragudtak rá? A Rebelt Assault végén úgy tűnt, hogy pontosan ők győzték meg Kanant arról, hogy fel kell áldoznia magát, de legalábbis arról szóltak neki, hogy meg fog halni. Vagyis nem Ezra valamiféle baklövésének köszönhető a halála. Egyrészt Kanan maga adta át Ezrának a parancsnoki pozíciót, másrészt Ezra terve jó volt, az hogy Kanan meghalt, Pryce-nak köszönhető egyedül, aki bármi áron likvidálni akarta őket. Aztán az jutott eszembe, hogy talán a haragjuk nem Ezra ellen szól, hanem a helyzet ellen, amibe a Jediség került. Ezért kell mennie Ezrának, hogy megmentse a lothali templomot. A farkasok dühe csak arra szolgált, hogy felrázzák az apátiából, amibe Kanan halála miatt került, arra, hogy érzékeltessék vele, nem késlekedhet.

Szerintem igen. Ez a rituálé része lehetett, amivel megbékélt a gondolattal, hogy az, aki eddig volt, megszűnik létezni.

Nagyon szívszorító rész volt. Én meglettem volna anélkül, hogy valamelyik főszereplő meghal, azzal együtt hogy ez volt a legtisztább megoldás arra, miért Luke az utolsó Jedi - mert mindenkit nagyon megszerettem ez alatt a hat évad alatt. Mégis, minden tiszteletem a készítőké, amiért ezt ilyen szépen tálalták. Nem Kanan volt a kedvenc főszereplőm, hanem Hera, de mégis, kicsit az ő szemével is nézve fájdalmas Kanantól megválni. Nagyszerű ember volt, és idővel jó tanítóvá is vált. Ahogy Hera volt a csapat esze és irányítója, úgy Kanan volt a biztos háttér, erővel és hittel, aki képes volt arra, hogy személyes meggyőződését félretéve támogassa Herát a Birodalom elleni küzdelemben akár a Lázadás keretein belül is. A sors. vagy inkább az Erő fintora, hogy azóta látott igazán jól, amióta megvakult, de valószínűleg ez vitte őt igazán közel a Jedi tanító szerepéhez, és így válhatott igazán hitelesnek ebben a szerepben Ezra számára, ami a fiú sorsát is meghatározta: hiába kísértette meg a Sötét Oldal, visszatalált a helyes útra. Hera és Kanan kapcsolata mindig is erős volt, és noha csak apró utalások történtek, mégis érezhettük, hogy milyen fontosak ők egymásnak, Kár, hogy Hera eddig várt a vallomásával, hiszen úgy tűnt, Kanan nem volt teljesen biztos benne, a nő viszont szereti-e. Kár volt ezekben a zűrzavaros időkben ennyit várni vele, hiszen bármelyikük bármikor meghalhatott, ez tudható volt - és végül ez is történt. Csak meghitt közös pillanatokat kaptak, egy boldog közös jövőt nem. Az epizód képi megoldásai és a zenéje nagyszerű lett, méltó búcsút láthattunk. A fájdalmas veszteséggel együtt is nagyszerű epizód volt!

Tetszett a kis Dart?

No de akkor miért foglalkozol ennyit valamivel, ami nem szórakoztat? Én is mindenevő vagyok, nemcsak filmek, hanem más témák esetében is (zene, színház, könyvek, játékok, egyéb időtöltések), de egyvalami közös bennük: csak azzal foglalkozom hosszasan, áldozok rá időt, ami jó érzéssel tölt el. Arról írni hosszasan, hogy milyen hibákat találtál egy filmben, és erről még komoly vitába is keveredni azokkal, akik másként látják - ennek mi értelme van? Itt ízlésről van szó, amiről nem lehet egymást meggyőzni, mert vagy így érzel, vagy nem. Esetleg változhat a véleményed idővel, de ehhez legkevésbé annak lesz köze, hogy Dzséjt vagy Ody vagy más milyen érveket hozott fel a film mellett. Ők is jelentős időt áldoznak azért, hogy a véleményüket leírják, de az lényeges különbség, hogy valami mellett állnak ki és törnek lándzsát, és nem valami ellen. Egyébként én nem hiszek abban, hogy a rajongók elvárásai ilyen szinten alakítanák azt, hogy milyen lesz majd pl. a 9. rész. Ettől függetlenül az mégis lehet olyan, ami miatt újra fogod gondolni mindazt, amit erről a filmről gondolsz most és megkapod, amit vártál. Remélem, így lesz.

Én is pontosan ezt érzem. Minden egyes SW film egy új ünnep, mert folytatódik a mese, és mert a világnak szüksége van ilyen történetekre, amelyek újra és újra elbűvölnek fiatalt és öregebbeket is. Sosem lesz veszve minden.

Az élet számos területén érdemes megfontolni azt, hogy a lényeges dolgokra koncentráljunk és ne a lényegtelenekre. Mindig van, amibe bele lehet kötni - de minek? Attól jobban érezzük majd magunkat? No én biztosan nem. Csak sajnálni tudok mindenkit, akit ez szórakoztat. Aki nem így néz filmet, az elveszi magától azt az élményt, ami miatt a filmek (nagyrészt) készülnek: a szórakozást.