Pildi

Én is így látom, mégha az is igaz, hogy Frenkie-t elég könnyű provokálni, nem kell hozzá sok. De nagyon sajnálnám, ha ki lenne tiltva vagy magától vonulna vissza. Ha Flóribá nem tud beilleszkedni, ami sokaknak eddig gond nélkül sikerült, az elsősorban az ő hibája. Ha az általános netes fórumozási szokásokat kívánja követni, ami általában provokatív és nem konstruktív, akkor kövesse azt máshol, van elég ilyen hely. Vannak nehéz emberek, de Frenkie épp olyan közülük, hogy ha békén hagyják, senkit nem bántana, ha iszik, ha nem. Látszik, mikor nem érdemes reagálni arra, amiket ír, és nem lesz helyzet. Minden balhé két ember közös "gyermeke", és ahogy fentebb írtam, Dzséjtnek igaza van, a másik fél sem igyekszik a gondok elsimításában.

Persze hogy ott áll mögötte, azért mert ő a Megváltó, és nem akárki.

Ilyen jeles alkalomra még én is innék sört.

Én még szalagos magnóval kezdtem, a kazettás megoldás már komoly fejlődés volt. Még megvan jó pár kazettám, és még lejátszhatóak, mégha recsegnek is rendesen néhol. Különösen a válogatások izgalmasak, amelyeket a rádiós kívánságműsorokból vettem fel. De hogy kicsit ON is legyen, íme a számomra jelenleg igen aktuális válogatás (mivel 25 éves érettségi találkozónk lesz hamarosan, őrület ). Nem állítom, hogy a lista minden tagjával egyetértek, mint best of, de a kor zenei hangulatát jól visszaadja. http://www.youtube.com/watch?v=Ts8MoqwyVLw

Mátrix Nekem az első rész nagyon tetszett, az alapötlet és a megvalósítás egyaránt. Épp pár hete került elő itthon újra és a lányommal megnéztük, neki is hamar a szívébe lopta magát az egész társaság. De ami a legérdekesebb, hogy a végén nagyon csodálkozott, amikor megemlítettem, van még két film, mert számára ez így volt kerek egész, nem hiányolt folytatást. Ezzel olyannyira egyetértek, hogy én sem láttam a másik két Mátrix-filmet. Ez tökéletes így.

Remek írás, nagyon tetszett, Krande! Húsvét közeledvén egészen jól időzített is. Lok Durd-höz hasonlóan nekem is a Jesus Christ Superstar ugrott be róla azonnal, ami nem véletlen, ahogy utána olvastam is. A film annak idején nagy hatást gyakorolt rám, minimális szintű vallási ismeretekkel rendelkeztem tizenévesen, amikor moziban láttam, és mind a zene, mind Krisztus történetének ilyen szemléletű elmesélése is nagyon tetszett. Az a szép benne, hogy rávilágít arra, talán régen sem voltak a dolgok olyan fehérek és feketék, hogy könnyen megkülönböztethető lett volna jó és rossz, és utólag mindent lehet így is és úgy is magyarázni.

Én is elküldtem.

Ody, ezek teljesen jogos és életszerű gondolatok. Csak annyit tennék hozzá, hogy egy hosszú távú kapcsolat nem feltétlenül attól hosszú távú, hogy a felek sosem szeretnek ki egymásból vagy fásulnak bele a mindennapok egyhangúságába. Biztos van sírig tartó szerelem, de az nagyon ritka lehet. De ettől egy közös életet, amit együtt felépítettek, nem lehet felborítani azért, mert az egyik fél hirtelen rájön X év után, hogy változásra van szüksége, és az adott keretek között nem tudja megtenni (szerinte). Lehet, hogy meg tudja, csak meg kéne ezt a másikkal beszélni. Néha csak tisztázni kell a helyzetet, és mindkét fél kaphat olyat, amire vágyik (pl. a Te példáddal élve: megmutathatja az SW filmeket a srácainak ), és cserébe elfogad a másik részéről is ilyesmit. A szüleinknek is megvolt a maguk problémája, de nem szaladtak szét, hanem kitartottak egymás mellett. Ma könnyebb borítani mindent, nincs türelem és megértés az emberekben, hiába beszélnek, de nem kommunikálnak, mindenki elsősorban magára gondol, és arra, hogy egyszer élünk, azt kell kihasználni. Ez így is van, de nem mindegy a hogyan.

Na, vajon ki?

Szép írás lett, Kiskósa, gratula hozzá!

Nagyon jó írás, és igen találó is, élvezet volt olvasni. Mindenkire rá lehet ismerni.

Ez nagyon jó

Három gyerek, négy macska és két nyúl mellett már elég edzett vagyok.

Tegnap új kedvenccel bővült az itthoni állatsereglet: nyertünk egy tengerimalacot, ketrecestől. A gyerekek osztályfőnöke hírdette meg (ajándékba vette a kedvesének, de az nem volt rá vevő ), sorsolásra a jelentkezők között, de csak mi jelentkeztünk. Nagyon aranyos kis jószág, ha kivesszük, olyan jópofán füttyöget és gurgulázik, és ezt időnként a ketrecben is megteszi.

Ez a dal egy ikon.

Nagyszerű! És biztos legalább éjfélig fog tartani.

Köszi, mindezt nem tudtam. És a film értékéből nem sokat von le, ebben egyetértünk.

Az egész Gyűrűk Ura filmen kicsit olyan, mint egy hősi eposz. Így nem csoda, hogy érzelmileg túlfűtött. És jól áll neki. Nemrég néztem végig mindhárom részét, és nem éreztem mindezt túlzónak. Egy GYU film ilyen kell, hogy legyen, különben nem működne. Azonban hozzáteszem, hogy könyvben sokkal másabb, valahogy kedvesebb az egész, nem veszik ennyire hősiesnek, jobban hagyja Tolkien, hogy a párbeszédek alapján az ember fejében verjenek gyökeret bizonyos gondolatok.

Pont így gondolom én is.

Amidala szenátorral kapcsolatban valóban elég meredek lett volna azt mondani, hogy "semmi komoly, csak véletlenül teherbe ejtettem".

Én is úgy gondolom, hogy az Anakinban élő egyensúly elég érzékeny volt, s nagyon nem volt mindegy, hogy bizonyos események mikor történtek vele, és befolyásolták pozitív vagy negatív irányba. Sidious jól érezte ezt meg, és így erősen tudta manipulálni. Amikor épp stabil volt benne az egyensúly, nem is volt vevő a Sötét Oldalra. Padméval való kapcsolatának vállalhatatlanságát talán kicsit túldimenzionálta, de ne feledjük el, hogy Padmé ugyanezt gondolta erről, ő is csak az elmenekülést látta reális lehetőségnek. Ezt viszont Anakin nem akarta.

Jól van, értem. Csak a tökfejbe zúgás jelentheti azt, hogy nem szellemesen riposztol valamit, mert azzal esetleg megbántaná, hanem átmegy kedvesbe és elnézőbe.

Igazság szerint neki írtam, csak nem szorosan arra, amit írt. Bocsánat, hogy nem kapcsolódott az általad leírtakhoz pontosan, amit reagáltam, de ez jutott róla az eszembe. Ahsoka stílusával kapcsolatban előtte már Sky-nak leírtam, amit gondoltam, miszerint megváltoztathat valakit a szerelem. És emiatt az is lehet, hogy Ahsokának nem volt kedve csipkelődni, hanem inkább simulékonyba ment át. Ennek továbbgondolásaként írtam azt, amit. Talán lehetett volna pontosabban fogalmazni, de hiába, késő este van már.

Láttam a filmet moziban, attól jött meg a kedvem a zenéjükhöz. És Morrisont csak sajnálni tudtam a végén. Kilmer nagyon jól alakította, nekem hitelesnek tűnt, bár nem volt összehasonlítási alapom (ezért is írtam tegnap, hogy az eredeti Morrisont még nem láttam), de annyira összhangban volt a zenével és a történettel, hogy elhittem, ilyen volt. Biztos elnagyolt, mert ez csak egy film, kivonatos és leegyszerűsített, de a lényeget átadta.

Igen, szemszögfüggő, de én nem írtam semmit arról, mit gondolok jó döntésnek. Az pedig majd az adott helyzettől függ, amiben dönteni kell. Nem biztos, hogy Lux lesz a jó döntés, de majd meglátjuk. Én arra céloztam, hogy Ahsoka jó érzékkel nyúl a problémákhoz és találja meg hozzájuk a megoldást, és remélem, ilyen lesz az is, amikor a sorsa dől el a Saga szempontjából. Egyébként meg én sem érzem karakteridegennek, hogy szerelmes lesz - ez bárki ember fiával megtörténhet, és ő ráadásul nagyon is érzelemgazdag -, és az is belefér, hogy emiatt másként viselkedik. Szerintem meg pont jó, hogy gyakorlatias lélek létére épp egy kétbalkezes és félszeg fickó ejti rabul. Dehogy fölösleges. Viszont nem garantált, hogy másnak is hasonló legyen a véleménye.