Darth Sky

Mivel jelenleg a Szukits által fénykorát éli a magyar SW-könyvkiadás, szerintem megvalósítható az USA-ban kiadott valamennyi új SW könyv minimális csúszással való megjelentetése (tapasztalataim szerint lenne rá igény, így a kiadónak is megérné). Ez esetben nem maradnánk le semmiről... mivel az új kánon még gyerekcipőben jár, nem kell semmit visszamenően bepótolni, tehát tarthatnánk az iramot amcsi társainkkal.

Sean Williams: Tomboló Erő II. Szerencsére végig megőrizte az első 130 oldal színvonalát, így továbbra is tartom, amit korábban írtam: kellemes csalódás, mi több, komoly versenyben lehet a 2014-es év legjobb regénye címért (ezt csak azután tudom eldönteni, hogy végeztem az Árnyjátékkal és a Maul: Vesztegzárral). A regény előtt osztoztam Nute aggodalmában, elképzelni se tudtam, miként lehet ebből épkézláb könyv, miután a sztori hosszúsága jócskán elmarad az 1. résztől, ráadásul a játék kb. 80%-os akció, 20% történet aránnyal operál. Ám ez a 20% remekül duzzad élvezetes történetté, ahol annak ellenére szorítottam a szereplőkért, hogy játszottam a játékkal, így ismertem a sztorit. Az 1. részben sokaknak nem tetsző "végigjátszás-feelinget" én egyáltalán nem érzékeltem ezúttal, sőt, a 80%-nyi hentelés kimerült néhány (a játékhoz képest elenyésző mennyiségű) rohamosztagos kiiktatásában. Az akció ugyanolyan átlagos mértékben van jelen, mint bármely szokványos SW regényben. Bár az író keze nyilván meg volt kötve valamelyest, szerintem a maximumot hozta ki a történetből, és elhagyta az olyan játékban látott nyilvánvaló túlzásokat, mint pl. Starkiller villámhárító mivolta, vagy a hosszú percekig tartó zuhanás Goroggal... szintén az adaptálás előnyére vált, hogy Williams "finomított" mindazon, amit a játékban átélhettünk, így jóval "kompatibilisebb" a regény társaival, továbbá a körülményekhez képest maximalizálja a realitás érzetét. Emellett, vadonatúj szálakat kaptunk Juno részéről (messze kedvencemmé vált a TFU 1-2-ből), akinek új dimenziókkal bővült a karaktere... míg a játékokból minimálisan tudjuk meg ki ő, mi vezérli, milyen ember, stb., addig a regényben alaposabban megismerhetjük a gondolatait, személyiségét, ami rengeteget dob a karakterén, élettel tölti meg. Természetesen Starkiller is jóval érzelmesebb, esendőbb, "emberibb" hatást kelt, mint a játékban, már nem az a pszichopata terminátor, aki parancsra öl, kérdés nélkül. Kettejük szerelmi szálát szintén sikerült jól tálalni, ami hosszú idő óta az első a témában, ahol nem kerestem esernyőt a nyáltenger ellen. Szerintem abszolút reálisra és átérezhetőre sikerült az egész. A klón-nem klón dilemmát igyekezett nyitva hagyni az író, sokszor még engem is elbizonytalanítva. A Lázadás színfalai mögé is bepillantást nyerhettünk, olyan karakterek feltűnésével kísérve, akikre korábban nem is gondoltam. Az egyetlen, ami rossz szájízt hagyott bennem, az a nem kicsit nyitva hagyott befejezés... engem baromira érdekelne, mi történt ezután a karakterekkel, mi zajlott a Lázadás berkein belül és természetesen hogy szabadult ki a fogságból az, akinek ki kell... ha a játék nem is jött volna létre, regény formájában megkaphattuk volna a befejezést Williamstől. Sajnos már erre is minimális az esély, miután nem valószínű, hogy folytatják a Legends univerzumot, a jövő a Canon bővítéséről fog szólni. Tudnék írni TCW/Rebels hosszúságú értékelést, de azt hiszem, a legfontosabb gondolataimat már leírtam. Lényeg a lényeg, szerintem kiváló regény, bátran ajánlom mindenkinek, aki az 1. rész után idegenkedett tőle. Egyébként van bármi infótok arról, történetileg mit terveztek a TFU III-ra, vagy ez örök kérdés marad? Sajnos várható volt, bár bíztam/bízom benne, hogy az évi 9-10 könyves csomagokba befér néhány Legends is, miután nem adnak ki 9-10 Canon regényt egy évben.

A Színvallás szerintem a sorozat legjobb darabjára sikerült. Jelenleg a TFU II-t olvasom... az eddigi 130 oldal után kellemes meglepetés, nem is kicsit. Az 1. rész minőségével köszönőviszonyban sincs, pozitív értelemben. Az író a legtöbbet hozza ki a sztoriból, miközben új szálakkal is bővül a történet, főként Juno szemszögéből. Hosszabban majd a regény után, egyelőre csak annyit, hogy nálam a 2014-es könyvek közt versenyben van az 1. helyért. Aki esetleg az 1. rész minősége miatt idegenkedett a vételtől, annak mindenképp ajánlanám.

Ha minden igaz, lesz valami a sorozatból. 30 rész megjelenését ígérik májusra, digitális formában. Seth Green állítása szerint, már 39 résszel elkészültek, viszont ebből 9 még nem áll készen a megjelenésre.

Akiben maradt még szemernyi kétség, ki lesz az online hamarosan debütáló Idiot's Array-ban szereplő ismerős, annak íme pár kép:

Yoda eredetileg fel is tűnt volna, de mint Filoni mondta, nem akarták összezavarni a nézőt azzal, hogy mit keres egy Dagobah-n bujdosó Jedi a Lothalon, így végül maradtak a fénypontoknál és hangnál. Ez ráadásul passzol is a TCW-s Qui-Gon/Papnők szálhoz. Plusz mivel mellőzni akarták az összezavarást, szerintem biztosra vehetjük, hogy Yoda valóban Yoda volt, nem pedig Erő-kivetülés.

Ha a Clone Warsra gondolsz, ott tényleg nem halt meg Shaak Ti, Grievous csak elbánt vele. A filmből kivágott halálai után végül a TFU-ban látott maradt hivatalos, bár csak a Legendsben ami viszont már nem kánon. Tehát, a Legendsben a TFU-ban látott halála a "hivatalos", míg a Kánonban egyelőre nem tudjuk a sorsát.

Ha az, akit "kisakkoztunk", Fulcrum kiléte nem lesz akkora meglepetés. Arra gondoltam, hogy a személy felfedése milyen kérdéseket hagy nyitva a rákövetkező részekre...

Bár a szünet alatt kissé alább hagyott a sorozat iránti lelkesedésem (SW fanként nem vagyok rá büszke, de konkrétan az öcsém vett rá az eddigi részekből álló maratonra, még december végén ), ez a rész viszont azonnal felélénkítette a lelkesedésem. Minden pillanatából áradt a nagy betűs, ősi Star Wars hangulat úgy, hogy közben tartalmazta a Rebels sajátos jellemvonásait is. Szerintem egyértelműen az eddigi legjobb, legmélyebb epizód a sorozatban. Annak ellenére remekül működik, hogy nagyon hasonló az alapszituáció, mint a TCW-s The Gathering c. részben... ahol a leendő Jediknek szintén szembe kellett nézniük legmélyebb félelmeikkel, majd legyőzniük azokat. Ám jelen esetben főként Ezrára koncentrált az epizód, aki a próba során több teret kapott a kibontakozásra, mint anno az ifjoncok. Ami leginkább tetszett, hogy alaposabban megismerhettük Ezra jellemvonásait; motivációit, szándékait és rejtett félelmeit. Eddig nem kedveltem különösebben a srácot (igaz, zavaró sem volt, néhány Zebbel való jelenetét eltekintve), de a rész során valamivel közelebb került hozzám. Szeretne Jedi lenni, szeretne a Ghost többi tagjával együtt olyat véghezvinni, ami számít (amúgy többek közt Sabine is pont ezt akarja), ugyanakkor fél, hogy múltjára való tekintettel nem lehet belőle az a Jedi, akit mestere lát benne. Fél, hogy Sabine csak szánalomból keresi a társaságát, illetve "viseli el". Fél, hogy Hera csupán rejtett szándékok által vezérelve kedves vele. A Zeb által táplált ellenérzésekről nem is beszélve. Ám mindezek eltörpülnek az Inkvizítor által megtestesített Birodalom jóval valósabb fenyegetettségétől való félelménél. Arra ugyanis reális esély van, hogy a fickó egy napon valóban kivégzi Kanant (eddigi párbajaik alapján képzettebb, jobb harcos a Jedinél), majd a Ghost legénységét is könnyűszerrel küldi utána. Ezra új kardjával mellesleg sikerült kiegyeznem a magyarázat után... a körülmények fényében, sokkal életszerűbb az, hogy innen-onnan összeguberált kacatokból tákolta összes saját, egyedi fegyverét, mint az, ha egy szabványos, tökéletes Jedi-kardot alkotott volna. A bekapcsolódás hangja mellesleg egyértelműen hasonlított Kylo Ren kardjának aktiválására... talán az is egy "összetákolt" cucc, ezért a hasonlóság? Ez egy kamunak nyilvánított Ep7-es infócsomagból erősítene meg egy állítást. Arra még kíváncsi lettem volna, Hera végül közölte-e Ezrával, mi történt a szüleivel... Ezrán túl, Kanan részéről is gazdagabbak lettünk. Fény derült rá, hogy milyen fenntartásai vannak annak kapcsán, hogy Ezrát tanítványává fogadta, holott még ő maga sem "teljes értékű" Jedi. Teljes mértékben bízik a kölyök képességeiben, ám önmagával szemben kevésbé derűlátó. Továbbra is attól tart, hogy nem a megfelelő tanítást nyújtja a srácnak, ezzel jövőjét veszélyeztetve. Megtudhattuk, hogy Kanannel történt egy s más azt követően, hogy Depa Billaba padawanjaként történő pályafutása véget ért, és maga mellé vette Ezrát. Kíváncsi vagyok, mely cselekedetekkel tért le annyira a Jedik útjáról, hogy Ezra tanításában keresse ennek helyrehozásának lehetőségét. Természetesen Yoda feltűnése és útmutatása tette fel a koronát az egész próbára. Ahogy Ezrának, úgy Kanannek is próbálta eloszlatni kételyeit, és segíteni őket félelmeik legyőzésében, ráadásul mindezt Frank Oz, az eredeti Yoda hangján. Érdekes, hogy hasonló formában öltött alakot az Erőn keresztül, ahogy Qui-Gon Jinn jelent meg korábban előtte. Látszik, hogy a Jedi-mester nem tétlenkedett a 15 év alatt, miután a Dagobah-ra került. Yoda tehát tudott Kanan és Ezra párosának Jedik útjára való lépéséről mint mester és tanítvány... később mégis azt mondja Luke-nak, hogy ha ő meghal, az utolsó Jedi Skywalker lesz. Ez nem sok jót ígér párosunk jövőbeli sikereit illetően. Bár az sem, hogy Leia üzenete szerint Kenobi a Szövetség "utolsó reménye". Kicsit sajnálom, hogy Yoda nem jelent meg "személyesen", érdekelt volna a Rebels-féle animációja. De sztori szempontjából nyerőbb a "csak hang és fénypontok" rejtélyesebb formátuma. Lothal folytonos szerepeltetése nem zavaró, amennyiben kellően változatos és érdekes marad a jövőben is. Sarkított példa, de más sorozatokban sem akadok ki azon, ha az epizódok ugyanazon a bolygón: a Földön játszódnak. Az SW természetesen a végtelen lehetőségek tárháza, de nem értem, ezt miért ne lehetne egyetlen bolygón keresztül is szimbolizálni? Számomra nyerőbb 5-6 aprólékosan kidolgozott világ, mint az, ha kapunk több tucat sivatag-, erdő-, havas-, hegyes- vagy akármilyen bolygót, minimális eltéréssel. Szerintem pont abban rejlik az SW galaxis egyik erőssége, hogy megpróbálja szimulálni a mi világunk részletességét, így szinte "kézzel fogható". Ehhez pedig kellenek coruscantok, tatooine-ok és lothalok. Ezen kívül, Lothal mellett nyilván kapunk a jövőben is más látványvilággal, felszínesen bemutatott bolygókat is, mint a Kessel, Garel, Stygeon Prime vagy a Fort Anaxesnek otthont adó aszteroida... az eddig megjelent anyagból szerintem nem szegényes felhozatal, és valami azt súgja, hogy a sorozat végére jó néhány tucat új világgal színesedik még az univerzum. A Jedi-templom lothali feltűnését szintén nem éreztem zavarónak. Az illumi barlang kapcsán kiderült, hogy a Galaxis eldugottabb szegleteiben is létrehoztak ilyen templomokat. Ésszerű, ha egy Jedi-vizsga számára nyugodtabb, hemzsegő élettől mentesebb planétákat keresnek fel. Ráadásul, veszélyes időkben ezeket nehezebb fellelni és elpusztítani. Plusz az előbb említett havas világon a kristályok jelenléte is közrejátszott. Érdekelne, hogy vajon a Lothal is ilyen lelőhely-e, vagy Ezra kristályát az Erő "teremtette"? Csak mert nem láttam mindenütt hemzsegő kristályokat odabent. Hallottam már különféle véleményeket, mindenesetre, nekem eddig tetszik a sorozat. Van stílusa, sikerül remekül kihasználni a 20 perceket, mély SW tartalommal megtölteni az epizódokat, és egy-két kivételtől eltekintve, az animációnál sem érzek problémát. A TCW-vel nem szívesen hasonlítom össze, mert esetenként ég és föld a két sorozat. A TCW-t is szerettem/szeretem, ahogy jelenleg a Rebelst is, noha még nem nőtt hozzám annyira, mint az előbbi... nyilván teljesen más egy témában úttörő animációs sorozat, egyedi koncepcióval, a Köztársaság érában, és más egy már sokat tapasztal gárdával dolgozó, eltérő koncepcióval bíró, Birodalom érában játszódó animációs sorozat. Érthető, hogy a TCW 1. évada még nem tartott itt. Részemről az "ez ezért jó, az meg amazért" esete. Bár eddig a Rebels is nagyon jó úton jár, én túlzásnak érzem azt állítani, hogy ez az egy rész kenterbe veri az egész TCW-t... Összegzésként, az eddigi legerősebb Rebels rész, SW-feelingtől duzzadó hangulattal és karakterépítéssel. Eddig elégedett vagyok, jöhet a folytatás.

Fulcrum személyének felfedése jó évad végi cliffhanger lenne. Nem tudom, el akarják-e húzni későbbre, én minden esetre örülnék, ha ezzel zárnánk az évadot.

Sikerekben és Star Warsban gazdag, boldog újévet kívánok minden SW Saga fórumozónak!

Részlet a következő részből... Kanan kapcsolatba lép egy régi ismerőssel. http://www.youtube.com/watch?v=Ai8FMUYCF20#t=27

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Vannak utalások a képregényekre, de nem szükséges az ismeretük, a könyv sztorija megáll a saját lábán. Kiegészítésnek viszont mindenképp érdekes.

Kíváncsi vagyok, milyen irányba akarják elvinni Ventresst... a regényhez kiadott korábbi promókép alapján úgy tűnt, Quinlan ellenlábasa lesz. Az alábbi kép viszont az ellenkezőjét sugallja. A sárga fénykard szimbolikus utalás lehet arra is, hogy Ventress hátat fordított a Sötét Oldalnak. Dooku árulása és az Obi-Wannal, majd Ahsokával való átmeneti szövetsége után ez nem túl meglepő.

Eddig nekem is bejön. Kellően könnyed, mégsem túl komolytalan. Tartom, amit korábban írtam róla. A Flash-Arrow dupla crossover hogy tetszett? Ha jól rémlik, te nem nézed hétről hétre az Arrow-t, a crossover sztori 2. fele viszont ott zajlott. Vagy erre az 1 részre megnézted az aktuális Arrowt? Csak mert ez utóbbi esetben elég durva spoilereket hintenek el a 3. évad korábbi részeiből.

Lassan az lenne meglepő, ha valakinek normális fénykardja lenne, kezd kicsit sok lenni a rendellenes verziókból. Értem, hogy az egyediségre utaznak, de ezzel könnyen az ellenkezőjét érhetik el. A templomos lovagok kardja mellé, megkaptuk a polgárháborús szablya SW-s verzióját is.

Megszokás kérdése. Egyedül Daisy neve csalódás, a Kira Solo jobban bejött volna. Rey számomra valahogy a legkevésbé sem nőies (bár eddig a csaj is elég "fiús"), a lentebb levezetett magyar kicsengésről nem is beszélve.

A starwars.com szerint (ahol amennyire tudom, csak kánon infókat tüntetnek fel az adatlapokon), Quinlan Vos szerepelt az I. részben, ami arra utal, hogy a hivatalos álláspont szerint is őt látjuk Mos Espában. Bár kevésbé hiteles (a nagy baromságokat azért kiszűrik), a Wookieepedia Canon szekciója is megerősíti Quinlan tatooine-i feltűnését.

Kikerült a Dark Disciple borítója! Szerintem kellően badass. Nem mellesleg, baromi várós!

Az egyszer nézős dologgal nem értek egyet, engem sokadjára is ugyanúgy képes elszórakoztatni. Szerencsére ezek a filmek nem is kívánnak többet nyújtani, mint amit ígérnek... látványos popcorn mozi, egyszerű sztorival. Bár szerintem a fejlődés itt is tetten érhető. Elég összehasonlítani az 1. és a 2. fázis filmjeit. Ég és föld. A Winter Soliderben pl. elég komoly politikai szálat írtak a sztoriba, ami nehezen passzol egy agyatlan látványfilm színvonalához. Ebben rejlik az egész MCU sikerének kulcsa... képesek filmről filmre megújulni és érdekesek maradni. Legalábbis számomra. A szerintem eddig legnyerőbb Guardians of the Galaxy is erre utal. Ebből is látszik, hogy nem feltétlen hátrány, ha "futószalagon" jönnek ki a filmek, ez még garantálhat egyfajta folyamatosan javuló minőséget. Ha az SW-nél is így lesz (már ami a sorozatgyártás elleni minőséget illet), szerintem mindannyian elégedettek leszünk.

Ez az Indy-s ball droid tényleg nagy. Ötletes poén. Nem mintha lettek volna kétségeim efelől, de ebből a számtalan videóból is leszűrhető, milyen populáris is az SW... egy alig pár másodpercnyi újdonságot tartalmazó teaserből máris mi miden született... és hol van még a VII. rész, illetve mi lesz még akkor.

Erre gondoltam. Ami a lap alján van.

A III. rész játékverziójának készítői ezt másként látták... http://www.youtube.com/watch?v=gbuB4zUjFO8

Ha lehet hinni a wikis listának, akkor január 4-én lesz a "Gathering Forces", 11-én pedig a "Path of the Jedi".