Valamelyest ülepedtek a gondolataim, így én is firkálnék néhány sort. Nem kellett csalódnom, a finálé kellően eleget tett a várakozásaimnak, hozva a szokásosnál is bravúrosabb szintet. Túl az 1. évadon, kijelenthetem, hogy Filoniék ismét remekeltek. Felhasználva a TCW terén szerzett tapasztalataikat, sikerült olyan sorozatot alkotniuk, ami tisztelettel nyúl az SW univerzum minden szegmenséhez, számos pluszt adva hozzá. Nem szeretem a Rebelst a TCW-hez hasonlítani, így ezúttal se élek a lehetőséggel. Számomra hasonló a helyzet, mint a régi-új trilógia esetében. Eltérő a stílus, az éra, a történetmesélési mód, de összességében mindkettő egy még nagyobb egészbe illeszkedve alkotja a Star Warst.
A főszálas, ívet alkotó sztori szorosabban illeszkedő epizódok általi megvalósítása remekül sikerült, mely így érdekes kontrasztot alkot az antologikus mesélési formával. Okos húzás, hogy fokozatában láthatjuk a dolgokat, nem csapunk azonnal azok közepébe, majd evickélünk a kialakult helyzetben epizódokon keresztül. Eleinte egy átlagos, rebellis csapatot követhettünk nyomon, akik a puszta megélhetésük biztosítását igyekeztek hasznosabbá tenni azzal, hogy egyúttal a Birodalmat is hátráltatták. Ennek a jól bevett rendszernek sikerült odáig fejlődnie, hogy hőseink időközben Lázadó sejtté csíráztak, egyre hatalmasabb személyek figyelmét felkeltve (mindkét oldalon), egyre komolyabb mértékben borsot törve a Birodalom orra alá. Ennek indikátora pedig egyértelműen Ezra, akinek érkezése alapjaiban változtatta meg a Ghost legénységének életét. Nélküle nem valószínű, hogy Kanan visszatért volna a Jedik útjára. Ezra és a csapat találkozását nyilvánvalóan az Erő, semmint a véletlen számlájára írnám. Így még több értelmet nyer az a tetszetős hasonlat, hogy Ezra az Erő válasza a sötétségre, miután Luke-hoz és Leiához hasonlóan épp azon a napon született, amikor a Jedi Rend és a Köztársaság elbukott, míg a Birodalom és a Sith-ek teret nyertek. Ők a remény magvai, melyekből később az az erő válhat, aminek jelentős esélye van a diktatúra megdöntésére.
Kicsit kitérnék a csapatra, mennyiben változott a véleményem róluk a Spark of Rebellion óta...
Ezra kezdetben nem gyakorolt rám különösebb hatást, így aggódtam az előrejelzéseket illetően, melyek szerint a sorozat "fő-főszereplője" lesz. Idővel egyre kedvelhetőbbé vált, ahogy folyamatosan megmutatkoztak a pozitív jellemvonásai, a bajtársiasságtól kezdve, az elszántságon át, a nemes szándékokig. Ezra fejlődése a Jedik útján való előrehaladásában is szépen megmutatkozott. Az a srác, aki kezdetben egy fénykardot is gyermeki ámulattal csodált meg, később egy inkvizítor, majd egy Sith Nagyúr figyelmét vonzotta magára. Erő-használatának fokozatos fejlődése is ízlésesen lett tálalva, így adva valós, érzékletes súlyt annak, hogy a kölyök gyors iramban, mégis lépésről lépre halad. Nincs azonnal birtokában ez Erő-használat legtöbb formájának. Úgy érzem, bár hasonló utat járnak be (ezidáig), Luke és Ezra kellően eltérő karakterek ahhoz, hogy utóbbi egyedisége érzékelhetően megmutatkozzon. Láthatóan megvan benne mindaz, amitől a későbbi Lázadók Szövetségének értékes tagjává válhat. Ugyanakkor éppen ez az, amiért nem hiszek abban, hogy a történet vége boldog végkimenetelű lesz a csapat számára. Hiszen "jelentéktelen" lázadó bandából egy komoly fenyegetést jelentő sejtté nőtték ki magukat, akik a későbbi Lázadás egyik vezetőjével működnek együtt - mindezt 1 évad után! Ezek fényében, furcsán venné ki magát, ha mindannyian életben lennének, még sincs egyikük sem jelen a Lázadás éveiben, és nem is hallunk róluk, említés szintjén sem. Ha izzadtságszagúan is, de belemagyarázható, hogy mind a Halálcsillagnál, mind a Hoth-on, mind az Endoron valamennyien épp másutt voltak (elvégre csak a birodalmi erőkhöz képest elenyésző az a "maroknyi" Lázadó), annak ténye mellett akkor sem lehet elmenni, hogy Bail kérésére, Leia Obi-Want nevezi meg utolsó reménynek a Lázadás sikerét illetően. Szerintem magáért beszél, hogy ennek nincs sok értelme abban az esetben, ha még ekkor is aktívan segítik őket olyan tagok, mint Ezra, Kanan vagy Ahsoka - csak hogy az Erő-használóknál maradjunk. Ráadásul, ők mind olyan személyek, akik köré kiépülhet egy lázadás... nem pedig eldugott tagjai annak, huszadrangú missziókon bóklászva. De erről majd később... Ezra ebben a részben is megmutatta, milyen odaadással viseltet társai, köztük mestere sorsa iránt, holott kezdetben, a Spark of Rebellionban is csak Hera unszolására volt képes a segítségükre sietni. Érdekes kikacsintás volt az V. részre, amikor Ezra és Kanan megérezték egymást az Erőben.
Kanan szintén jelentős fejlődésen ment keresztül az évad folyamán. Hitehagyott, múltját palástoló személyként arra az ösvényre lépett, melyen évekkel korábban indult el a Jedivé válás útján. Ez nagy mértékben, ha nem teljes mértékben Ezrának (vagy a körülményeket figyelembe véve az Erőnek) köszönhető, aki ugyanazt a reményt hozta el Kanan és csapat, mint az egész Galaxis számára. Nagyra nőtt padawan révén, közel sem tökéletes tanító, de kettejük összecsiszolódása teljesítményükben is megmutatkozik, így Ezra legalább olyan mértékben tanítja Kanant, ahogy a férfi tanítja a kölyköt. Azért is érdekes ez a kapcsolat, mert korábban nem láthattunk ilyet. Ennek fényében, Ezra és Kanan útjának végkimenetele külön érdekes, nem várt meglepetésekkel is szolgálhat. Így vált egy birodalomellenes kalózból és egy permvidéki utcakölyökből a Jedi Rend fennmaradásának egyik utolsó jelenlegi reménye, mint mester és tanítvány. Bár lényegesen más módszereket követnek az említett Rendhez képest, az alapvető, tiszta, arroganciától mentes Jedi-eszmék ott rejlenek bennük. Mindez pedig elég reményt ad ahhoz, hogy később akár egy új Jedi Rend szülessen, amely mentes elődje hibáitól. Bár ez a remény akkor lenne valós, ha nem ismernénk a végkimenetelt a közeljövőt illetően. Kanan rezisztenciája dicséretre méltó, ha kínzóját is lenyűgözte vele, az tovább fokozza ennek mértékét. Az Inkvizítorral való párbaja kiemelkedik az évad többi küzdelme közül. Számomra legalábbis biztosan. Annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert erős I. részbeli Qui-Gon, Obi-Wan vs. Darth Maul érzést keltett a harc. A dupla pengés, sötét alak küzdelme két Jedivel, ráadásul mindezt egy függőhídon keresztül, nagy mennyiségű energia (reaktor) közelében, úgy, hogy az egyik Jedi egy lentebbi hídra esik, elszeparálódva mesterétől, míg a sötét alak a mélybe zuhanva leli feltételezett halálát. De kaptunk kikacsintást Dooku lenyakazására is. Erős a gyanúm, hogy itt arra akartak rávilágítani, hogy Anakinnal ellentétben, Kanan Jedihez méltó módon cselekedett, és nem rövidítette meg egy fejjel fegyvertelen ellenségét. Lassan, de biztosan, Kanan megtanulja, mit jelent Jedinek lenni.
A sorozat korai fázisában úgy gondoltam, Kanan lesz az a vezető, aki köré a Ghost legénysége csoportosul, Jedi múltjára való tekintettel pedig útmutatással szolgál valamennyiük számára a remény felé vezető úton. Ám néhány rész elég volt ahhoz, hogy egyértelműen konstatáljam: ez a személy sokkal inkább Hera. Nem csak a Ghost, egyúttal a legénység "anyja" is. Igencsak fiatal kora ellenére, kellően megfontolt, hidegfejű, okos, ugyanakkor érző szívű, pozitivitást árasztó személy, aki ha kell, képes nehéz döntéseket is hozni a cél érdekében. Bár mindnyájan fontos tagok a sejtben, úgy érzem, leginkább Hera az, aki a legnagyobb összetartó erő a csapat számára. Valami oknál fogva, mindig is az erős női karakterek voltak a kedvenceim, Heráról pedig nyugodt szívvel állíthatom, hogy ilyen. Róla tehát nem változott a véleményem, csupán sikerült megerősítenie korábbi meggyőződésem. Azt mellesleg a mai napig nem értem, Hera és Kanan kapcsolatát miért nem ábrázolják egyértelműbben. Ők elméletileg egy pár, mégis úgy tesznek, mintha egy szimpla csók az alapjaiban döntené romba a Lázadást. Az egyik kisfilmben Chopper szakította félbe őket, míg ebben a részben megelégedtek gy öleléssel... nem nagy ügy, számomra mégis furcsának hat az egész. Ahol indokolt lenne a csók, mint jelen esetben, ott nem élnek vele, de egy A Friend In Needben látott szituációba szükségtelenül beleerőltették.
Sabine-ről szintén sok mindent lehet állítani, de azt nem, hogy gyenge női karakter lenne. Emlékszem a kezdeti vehemens reakciókra, a rózsaszín páncélos, melírozott hajú, mindent össze pingáló Sabine-ről. Bár nem ismerem mindenki véleményét, szinte biztos vagyok benne, hogy a legtöbben pozitív irányban csalódtak a karakterben. Mivel mandalore-i születése ellenére, nem olyan értelemben vett mandalore-i harcos, mint Jango Fett, vagy épp a Death Watch tagjai, igen szokatlan és egyedi megjelenése szerintem cseppet sem zavaró. Csak egy Mandalore-on született lány, aki megelégelve a Birodalmi Akadémián átélteket, beszerzett némi páncélt, majd felcsapott lázadónak. Így én nem látok semmi olyat, ami ütközne a hatalmas Mandalore-iak harcos múltjával (aminek a java amúgy már Legends), ugyanis Sabine-nek nem sok köze van hozzájuk. Eleinte attól tartottam, kissé túlzásba esnek Sabine lazaságát illetően, ami könnyen átcsaphatott volna idegesítőbe, semmint jópofába, de érzésem szerint, ez szerencsére nem következett be. Kellően szerethető, ízlésesen laza és vagány csajt sikerült alkotni, aki a szó szerint vett értelmezés mellett, jellemileg is színt visz a Ghost legénységébe. A művészet iránti szenvedélyét pedig nem tudom nem átérezni. Jó, hogy kiderült, mit is csinált Ezra és Sabine off-screen a Path of the Jedi elején: TIE-vadászt pingáltak.
Zeb és Chopper azok a karakterek, akik érzelmileg a legkevesebb hatást gyakorolták rám a főszereplők közül, nem sikerült úgy hozzám nőniük, mint a többieknek. Mégis úgy érzem, ők is szerves, hasznos részeivé váltak a csapatnak. Zeb Ezrával való marhulásait időnként soknak éreztem, ám ahogy a tét nőtt a csapat számára, úgy vált egyre komolyabbá a sorozat hangvétele, az említett gyerekes piszkálódások pedig minimálisra mérséklődtek. Chopper Artoo szöges ellentéte, bár időnként akadtak jó pillanatai. Értem, hogy eltérő "személyiségű" droid megalkotása volt Filoniék célja, de nemigen sikerült megkedvelnem a droidot. Trollkodása helyenként túlzó mértékű és életveszélyes, noha azt aláírom, hogy időnként hasznos tagja a legénységnek.
Az Inkvizítorral sikerült kellően egyedi, jellegzetes negatív karaktert alkotni. Nem éreztem senki "másolatának", annak ellenére, hogy számos vonásában Vaderre hajaz. Jól eltalált arányban ötvözték benne Grievous provokatív stílusát és Jedi-vadász szerepkörét, valamint Dooku eleganciáját és higgadtságát. Kanan és Ezra fejlődése az Inkvizítorral való párbajokon is nyomon követhető. A férfi kezdetben gond nélkül elbánt a Jedivel és padawanjával, míg utolsó találkozásuk Kanan számára jóval gyümölcsözőbben alakult. Vegyes érzéseim vannak az Inkvizítor halála kapcsán... Jó látni, hogy bátran hozzá mernek nyúlni azokhoz a karakterekhez, akiknek nincs kőbe vésett életbiztosításuk a jövőben. Tudom, nem akkor kell kiírni egy karaktert, ha az már teljesen ki lett facsarva, így kevésbé válik jelentőssé a halála. Ugyanakkor úgy érzem, volt még potenciál a fickóban. Vader feltűnése történetileg valamelyest indokolja, miért kellett az Inkvizítornak ilyen korán távoznia, de egy közös Jedi-vadászat tartogathatott volna érdekességet. A Vader haragjától való félelem reális gondolat lehetett az Inkvizítor fejében. Ismerjük a Sith módszereit. Nehéz megmondani, volt-e kiút az Inkvizítor számára. Kanan láthatóan nem akart végezni vele, így ha akarja, szerintem megúszta volna. Az első gondolatom az volt, nem halt meg, csak "eltűnt a tűzben". A reaktor jól láthatóan később robbant komolyabbat. Nagyon távol áll az eset Palpatine halálától. Trench és Echo sérülései, valamint Maul visszatérése után nem lehetetlen, hogy később esetleg előveszik a fickót. Még ha nem is hiszek ebben (történetileg kézenfekvő a halála), a kiskaput igenis nyitva hagyták. Aztán vagy élnek vele, vagy nem.
Nos, Ahsoka... sokakhoz hasonlóan, Fulcrum kilétének felfedését komoly teóriagyártások és elmélkedések előzték meg részemről is. Ami engem illet, már az Out of Darknessnél erősen úgy véltem, hogy Ahsoka a legjobb lehetőség a titokzatos illető kilétére, ez a gyanúm pedig a szállingózó infómorzsák begyűjtésével vált csaknem 100%-os bizonyossággá, még a rész megtekintése előtt. Ennek ellenére mindaddig megvolt bennem az a szikrányi félelem, hogy mi van, ha mégsem ő az, amíg le nem lépett a Ghost létráján. Ekkor vált igazán valóságossá Ahsoka visszatérése, aminek írnom se kell, mennyire örülök. Minden túlzás nélkül, számomra felejthetetlen és SW-történelmi jelenet volt. Természetesen a karakterrel kapcsolatos érzéseim hangyányit sem változtak azóta, hogy lesétált a Jedi Templom lépcsőin, továbbra is abszolút első helyet birtokol nálam a Star Wars univerzumban. Igen izgatottan várom, milyen irányt vesz a karakter élete most, hogy felfedte kilétét. Sokakkal ellentétben, az ő sorsa még szabadon alakítható, így tartogathat meglepetéseket, lehet izgulni érte. Óhatatlanul is motoszkál a fejemben az az elsőre bevillanó gondolat, miszerint Vaderrel megütközve nem lehet kétséges a sorsa. Márpedig azt hiszem, kettejük találkozása, párbeszéde, szembenállása és küzdelme olyan kihagyhatatlan ziccer a sorozat számára, mellyel nehéz elképzelni, hogy ne élnének. Fogalmam sincs, Ahsoka tudja-e, ki rejtőzik a maszk mögött, teljes mértékben kétesélyes a dolog. Érvek továbbra is egyaránt akadnak pro és kontra... "hivatalosan" Anakin Skywalker meghalt Coruscanton, a Jedi Templom ostromakor, míg egy Vader nevű illető megjelent az Uralkodó jobb kezeként, a támadást vezetve. Ennyit tudhat az átlagember. Nehéz elképzelni, hogy bárki bármi összefüggést gyanítana csupán ezek tudatában. Kik tudhatták Vader kilétét ekkoriban? Palpatine, Obi-Wan és Yoda egyértelmű. Tarkinról annyit tudunk, hogy ismerte Vader Jedi-gyökereit. Bail Organa szintén képben lehetett, miután meglehetősen közeli baráti viszonyban volt Yodával és Kenobival. Ha pedig Bail képben volt, könnyen informálhatta Ahsokát... a kérdés már csak az, megtette-e? Ha elhallgatta, arra jó okot kell találni. Én személy szerint kíváncsi lennék Ahsoka első reakciójára, miután megtudja egykori mestere sorsát. Palpatine elmondhatta legfőbb bizalmasainak birodalmi körökben Vader kilétét, bár nem sok értelmét látom, hogy ezt tegye... az öregnek éppen az állna érdekében, hogy eltörölje Anakin Skywalkert, Vaderről bőven elég annyit tudatnia, hogy egykor járt a Jedik útján. Bár Ahsoka kapcsán irreleváns, mit tudnak a legfelsőbb birodalmi arcok. Feltételezhető, hogy Ahsoka megérezte volna mestere halálát, de az Erőben való érzékelésre nemigen lehet érveket alapozni... Vader a tulajdon gyerekeit nem érezte meg, amikor az orra előtt álltak. A 66-os parancs során egyébként is akkora zavar keletkezett az Erőben, hogy ember (vagy togruta) legyen a talpán, aki egy személy halálát elkülöníti és meghatározza abban a káoszban.
A kezdeti öröm elmúlta után, a togruta sorsára tekintve, az első gondolatom az volt, hogy Ahsoka meg fog halni a Vaderrel való találkozás során. Jelenleg erre tippelek, azon egyszerű oknál fogva, mert a logika ezt diktálja: mint Ezra kapcsán már írtam fentebb, ha a három Erő-használó aktív tag a Lázadás régi trilógiában látott éveiben, hol vannak? Miért nincsenek jelen a Yavinon, a Hoth-on, az Endoron? Miért nincs hangyányi említés sem róluk? Nyilván in-universe vonatkozik a kérdés, hiszen technikailag egyértelmű a válasz. Szerintem ők már most túl fontos és jelentős tagjai a Lázadásnak ahhoz, hogy egy-egy mondattal függöny mögé lehessen állítani őket. Személyesen Bail Organával kooperálnak együtt, aki a Lázadás egyik feje! Ezt követően, nyilván még feljebb emelkednek a ranglétrán, ami után hihetetlen az, ha nyomuk vész a IV-V-VI. részekre. Ez az, amiért Ezráék mellett Ahsokának sem jósolok happy endet. Ha túl is éli a Vaderrel való találkozást, el tudom képzelni, hogy társaival (Ezra, Kanan) egy végső áldozattal járul hozzá a Lázadás azon sikeréhez, ami a Halálcsillag tervrajzainak ellopásában csúcsosodik ki, és biztosítja első győzelmüket. Ezzel komorodna a Birodalomról kialakult, mostanában megcsorbult kép, meg lenne magyarázva, hová tűntek az említett karakterek később, ráadásul valamennyien hősként halnának meg, halálukkal járulva hozzá ahhoz, amit a filmekben látunk kiteljesedni. Újabb tökéletes, potenciális konzisztencia kapocs. Próbáltam a TCW-hez hasonlítani a szituációt, nem sok sikerrel. A TCW idején sokan meg voltak győződve arról, hogy Ahsokának meg kell halnia a III. részre, különben miért nincs Anakin mellett, miért nem beszélnek róla, hogyhogy nem kerül elő később se, stb... ám ezt a kérdést ügyesen sikerült áthidalniuk a Rend elhagyásával, illetve Ahsoka későbbi rejtőzködésével. Jelen esetben viszont nehezemre esik bármi hasonlót elképzelni, a fentebb írtak miatt.
Tehát, szerintem kötött Ahsoka sorsa, de ne legyen igazam. Lepjenek meg ésszerű keretek közt, bár ezt jelenleg tényleg nem tudom elképzelni. Annak örömét viszont így is tudom értékelni, hogy a megannyi bizonytalanság után, Ahsoka végre visszatért, kikövetkeztethető, mit csinált, látjuk, hová jutott és mi a célja. Nagyon remélem, megtudhatjuk, mit csinált a Rend elhagyását követően, engem nem meglepő módon érdekelnének a részletek. Akár Kananhez hasonló saját képregény formájában. Bár korábban már leírtam az elképzelésem (Out of Darkness), ami eddig nem dőlt meg, így önismétlés nélkül, továbbra is tartom. Jó lenne tudni, miként reagált a Köztársaság és a Jedi Rend bukására, a Birodalom megszületésére, Anakin "halálára", a 66-os parancsra - egykori társai kiirtására, miegymás. Potenciál itt is rejlik bőven. Ami még érdekes, az a nem-Jedi mivolta... kíváncsi vagyok, ez miben nyilvánul meg. Mert bár elhagyta a Rendet, azok bizalmatlansága miatt, csalódott az egész rendszerben, kétlem, hogy egyúttal az alapvető, tiszta Jedi-elveket is sutba dobta volna, melyek közt hároméves kora óta nevelték. Ellenkező esetben miért kreált volna új fénykardokat? Mit keresne a Lázadók kötelékében? A Sötét Oldaltól értelemszerűen messze áll, így olyasmit tudok elképzelni, mint Kanan és Ezra esetében... a saját, helyesnek vélt útján jár, értelmetlen szabályoktól mentesen, ugyanakkor jelképezve azt a pozitivitást és helyes eszméket, amik egyeznek az Erő útmutatásával, korrupciótól és a sötétség leplének romlásától mentesek. Érdekes lesz látni, ilyen körülmények közt, mihez kezd egymással a három "padawan". Szabad utakon, a Rendtől függetlenül, egymásra kölcsönhatással.
Igaz, ami igaz, szokni kell az új modeljét, ezzel együtt nekem tetszik az összhatás. Sokkal érettebb, felnőttebb, nőiesebb, mégis Ahsokás. Ez a szokatlanság nem meglepő, miután gyakorlatilag a nulláról kezdték meg a Rebels-beli modell animálását. Érhető, ha nem volt minimális meló a baltával faragott stílust kerekebb formákra konvertálni. Ügyesen oldották meg, hogy a 16 éves lányból 32 éves nő vált úgy, hogy közben felismerhetőek maradtak a sajátos vonások, melyektől az ember elhiszi, hogy igen, ő valóban Ahsoka idősebb korában.
Persze lemásolhatták volna a Mortis-beli megjelenését, de mivel az csak látomás volt, a valósághoz nem sok köze, így nem bánom, hogy szabadabban nyúltak a modellhez, szárnyaló kreativitással. A minták elváltozása nem zavaró (ahogy azt olvastam már nem egy helyen), miután már a hároméves Ahsoka külseje egyértelművé tette, hogy az arcán, lekkuin és montraljain lévő jelek az idővel párhuzamosan változnak. Szerintem ruháját is sikerült eltalálni a maga lázadó harcos módján. Nyomokban emlékeztet második Jedi-szerelésére, mégis "lázadósabb". A kezdeti csőtop után rájöhettek, hogy a kevesebb csupasz felület néha jobban eléri a kívánt hatást. Ezt az elvet követhették a lázadó szerkónál, ami mint írtam, elég cool lett. Amúgy érdekes megjegyezni, hogy Ahsokát a The Wrong Jediban láthattuk utoljára, ami 2013. március 2-án került adásba az USA-ban. Míg a Rebels visszatérésére kereken 2 év múlva, 2015. március 2-án került sor.
Még biztos nem írtam le mindent, amit szerettem volna, bár így se lett rövid a kis szösszenetem. Természetesen nagyon várom a 2. évadot, ha sikerül megfejelni az 1. évad színvonalát, és tovább fejlődve még jobbat nyújtani, nem lesz okom panaszra. Kíváncsi vagyok, hogy alakul Ahsoka élete; mihez kezd Vader most, hogy színre lépett; milyen szerepük lesz Ezráéknak a Lázadás egyre aktívabb tagjaiként, stb. A TCW és Rebels eddigi részeit követően, rengeteg bizalmam van Filoniban és csapatában, bízom benne, hogy ez a továbbiakban is így lesz.
