Darth Sky

Bezony, nagyon remek game, anno nekem is elnyerte a tetszésem. A folytatást valamivel kevésbé éreztem interaktívabbnak, mint amilyen az 1. évad volt, de ez semmire nem nyomta rá zavaró módon a bélyegét. A történet, a karakterek, az elénk kerülő szituációk és nehéz döntések halmaza, és a saját sztorialakítás illúziója továbbra is elsőosztályú élményt nyújtott. A gyors döntések pedig rákényszerítik az embert, hogy szívből döntsön, nincs idő agyalni... szerintem sikerült egy nem várt módon hozniuk az 1. évad végén átélt katarzist. Kíváncsi vagy, Dzséjt, te hogy döntöttél az 5. rész végén?

Mert az ismerősökből sosem elég. Újabb érkezik a Call to Action c. részben...

Boldog születésnapot, Frenkie.

Az utóbbi részek sötétebb hangulata után, egy könnyed epizóddal árnyalták az évadot. A depresszívebb hangvétel után, számítottam hasonlóra, főleg, hogy tudtam Lando feltűnéséről (ami valahogy önmagában kizárta számomra a "vérkomoly" rész lehetőségét). A topik hozzászólásainak mennyisége alapján, jóval gyengébbre számítottam, összességében szerintem egy bőven nézhető filler volt. A példa kedvéért, a Fighter Flight engem kevésbé szórakoztatott, de a TCW-ben is akadtak már ennél gyengébb részek. Lando feltűnése különösebben nem hatott meg, persze érdekes volt látni egy újabb ismerőst, de kb. ennyit váltott ki belőlem a fickó megjelenése. Ha szőrszálat akarnék hasogatni, megemlíthetném, hogy vagy igen kicsi ez a galaxis, vagy az Erő sodor jó néhány ismert karaktert épp a Lázadók útjára. A 77 éves Billy Dee Williams mellesleg furcsán hatott egy kb. 25 éves ember hangjaként, még ha nem is meglepő, hogy az egykori Calrissiant kérték fel szinkronizálni. Egyébként meglepődtem, hogy a hivatalos Rebels FB oldal szerint, Lando itt a 20-as évei közepén jár, míg az V. részben 40 éves volt a színész. Tehát, egy tizest lecsaltak a csempész korából. A filmekből megismert Lando személyiségét szerintem sikerült hűen átületetni a sorozatba... főleg ami a közelében lévő, nőnemű lényekre való rámozdulást illeti. Jó, hogy részletesebben megtudhattuk, milyen életet élt Lando a Bespin előtt, és végre a sabacc is debütált mozgóképen. Azt nem tudom, miféle blokádról beszélt Lando... én két csillagrombolón és néhány TIE-vadászon kívül nem sok egyebet láttam az orbitális pályán. Egy bolygó méreteit tekintve ez nem sok. Mi gátolta meg a Ghostot abban, hogy szimplán Lothal túloldalán közelítsék meg a felszínt? Ott is lettek volna hajók? Értelme csak így lenne. Hera ezúttal is remekelt, továbbra is ő a legszimpatikusabb a csapatban, ez egyre egyértelműbb előttem. Az Azmorigantól való szökése abszolút kiszámítható volt, de azt ismét leszűrhettük, hogy a váratlan helyzetekben is képes feltalálni magát, és hideg fejjel alkalmazkodni a rögtönzött tervhez. A Lando-féle diótörő, majd a szöveg a fickó hiábavaló próbálkozásairól mind újabb piros pontok. Továbbra is ő a csapat legmegfontoltabb tagja, a Ghost "anyjaként" pedig nélkülözhetetlen az, amit tesz. Szerencsére, ezúttal Chopper is a ritkábban látott, hasznos, csíphető droid formáját hozta, ami főleg annak fényében meglepő, hogy Zeb elkártyázta őt. A rész tartalmi mondanivalóját a megbecsüléshez kötném... a legénység valamennyi tagja ráébredt, hogy kölcsönösen fontosak egymás számára. Ezra féltékenysége borítékolható volt, nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy kitaláljuk, milyen kapcsolatot szánnak számára a készítők Sabine-nel kapcsolatban. Azmorigan és az "organikus strandlabda" egyértelműen a poén kategória, ami megfelelő arányban eddig is ugyanúgy szerves részét képezte az SW-nek, mint a komorság és a sötétebb tónusú dráma. Ettől még természetesen mindkét elem röhejes, de nyilván a készítők célja sem volt más velük.

Felmerült bennem egy kérdés az idővonal szerkesztgetése során. Palpatine azt mondja a II. részben, hogy a Köztársaság ezer éve fennáll. Ezzel szemben, Obi-Wan azt mondja a IV. részben, hogy a Jedik több, mint ezer emberöltőn át (ami alsó hangon is 25 ezer év) szolgálták a Köztársaságot. Elképzelhető, hogy az új kánon szerint is több Köztársaság létezett? Erre utal, hogy Palpatine "THIS Republic"-ot mond, míg Kenobi "OLD Republicot", ami könnyen jelentheti, hogy a kettő nem ugyanaz (sőt, szerintem csak így van értelme a dolognak). Továbbá, az egyik TCW részben Saesee Tiin megjegyzi az egyik ütközet során, hogy nem látott ekkora csatát a Régi Köztársaság kora óta... mivel ekkor még állt az általunk ismert Köztársaság, miért hívná "réginek", főleg, hogy mint a II. részből kiderült, a Köztársaság fennállása óta nem háborúzott, tehát, nem utalhatott erre. Mellesleg, Sidious utal rá a III. részben, hogy a Sith-ek egykor uralták a Galaxist... Ebben a képletben láttok realitást? (kizárólag kánon szinten, a Legendst most hagyjuk) Megjelennek az első Jedik ---> létrejön a Régi Köztársaság, mely több ezer évig fennáll a Jedik oltalma alatt [ben - Ep4] ---> megjelennek a Sith-ek, majd megdöntik a kormányt, átvéve a hatalmat [sidious - Ep3] ---> kb. ezer évvel az I. rész előtt a Jedik kiiktatják a Sith-eket, akiket ezt követően kihaltnak hisznek [Ki-Adi - Ep1], majd megalakul a filmekben is látott Köztársaság [Palpatine - Ep2] ---> ez az állam több, mint ezer évig viszonylagos békében működik, míg az I. részben fel nem fedi magát a Sith Rend...

Boldog születésnapot!

Nem 13 részes? Eleinte 16-volt szó, de a rövidek és a "film" után 13-ra módosították. Furcsa, hogy még nem kerültek ki a megbízható Insideres címek.

A minőségibb regényeket szerencsére (ha minden a tervek szerint halad) még kiadják idén. Néhány könyvet leszámítva csak a hosszabb sorozatok maradnának, amikbe nem lenne egyszerű belevágni a kánon regények mellett. Igen, a TFU II vége folytatásért kiált... bár engem még olyanok is érdekelnének, mi történt Starstone-nal és csapatával, vagy Skiratáékkal... mi a Hullámtörés folytatása, stb. Érthető, ha a jövőben a Kánon univerzumot szeretnék tartalommal megtölteni, ennek ellenére sajnálom, hogy a Legends gyakorlatilag teljesen megállt.

Szívesen mindenkinek!

Szerintem érthető, ha azok, akik eddig az EU (Legends) felé sem néztek, a jövőben valamennyi kiadvány elolvasását tervezik, miután ugyanannak a "hivatalos" univerzumnak a részei lesznek. Ez persze nem garancia mindjárt a minőségre is, de a következetesség iránti eltökélt szándék szerintem pozitívum. Bár én a Legendst is követem (a Szukits színre lépése óta szvsz sok minőségi regény született), én mindenképp szeretnék majd képben lenni a Lucasfilm Story Group által generált "nagy egészet" illetően is. Persze nyilván lesznek, akiknek továbbra is csak a mozifilmek lesznek elfogadhatók, stb... mint korábban már írtam, számomra létezik a "Kánon" és a "Legends" SW univerzum, szerintem így bőven helyén kezelhető és élvezhető minden történet.

Közben lefordítottam a képregényt. Ha van rá igény, a többit is megcsinálom majd.

Újabb 3 concept art került fel...

Szerintem is kifogástalan a rajz, és a történet is jó kezdésnek. Ha a jövőben is hozzák ezt a színvonalat, nem lesz gond. Azt figyeltétek, hogy a VII. részhez alkotott lény felbukkant a foglyok közt? Imádom, amikor ilyen apróságokkal próbálják segíteni a folytonosságot.

Mivel jelenleg a Szukits által fénykorát éli a magyar SW-könyvkiadás, szerintem megvalósítható az USA-ban kiadott valamennyi új SW könyv minimális csúszással való megjelentetése (tapasztalataim szerint lenne rá igény, így a kiadónak is megérné). Ez esetben nem maradnánk le semmiről... mivel az új kánon még gyerekcipőben jár, nem kell semmit visszamenően bepótolni, tehát tarthatnánk az iramot amcsi társainkkal.

Sean Williams: Tomboló Erő II. Szerencsére végig megőrizte az első 130 oldal színvonalát, így továbbra is tartom, amit korábban írtam: kellemes csalódás, mi több, komoly versenyben lehet a 2014-es év legjobb regénye címért (ezt csak azután tudom eldönteni, hogy végeztem az Árnyjátékkal és a Maul: Vesztegzárral). A regény előtt osztoztam Nute aggodalmában, elképzelni se tudtam, miként lehet ebből épkézláb könyv, miután a sztori hosszúsága jócskán elmarad az 1. résztől, ráadásul a játék kb. 80%-os akció, 20% történet aránnyal operál. Ám ez a 20% remekül duzzad élvezetes történetté, ahol annak ellenére szorítottam a szereplőkért, hogy játszottam a játékkal, így ismertem a sztorit. Az 1. részben sokaknak nem tetsző "végigjátszás-feelinget" én egyáltalán nem érzékeltem ezúttal, sőt, a 80%-nyi hentelés kimerült néhány (a játékhoz képest elenyésző mennyiségű) rohamosztagos kiiktatásában. Az akció ugyanolyan átlagos mértékben van jelen, mint bármely szokványos SW regényben. Bár az író keze nyilván meg volt kötve valamelyest, szerintem a maximumot hozta ki a történetből, és elhagyta az olyan játékban látott nyilvánvaló túlzásokat, mint pl. Starkiller villámhárító mivolta, vagy a hosszú percekig tartó zuhanás Goroggal... szintén az adaptálás előnyére vált, hogy Williams "finomított" mindazon, amit a játékban átélhettünk, így jóval "kompatibilisebb" a regény társaival, továbbá a körülményekhez képest maximalizálja a realitás érzetét. Emellett, vadonatúj szálakat kaptunk Juno részéről (messze kedvencemmé vált a TFU 1-2-ből), akinek új dimenziókkal bővült a karaktere... míg a játékokból minimálisan tudjuk meg ki ő, mi vezérli, milyen ember, stb., addig a regényben alaposabban megismerhetjük a gondolatait, személyiségét, ami rengeteget dob a karakterén, élettel tölti meg. Természetesen Starkiller is jóval érzelmesebb, esendőbb, "emberibb" hatást kelt, mint a játékban, már nem az a pszichopata terminátor, aki parancsra öl, kérdés nélkül. Kettejük szerelmi szálát szintén sikerült jól tálalni, ami hosszú idő óta az első a témában, ahol nem kerestem esernyőt a nyáltenger ellen. Szerintem abszolút reálisra és átérezhetőre sikerült az egész. A klón-nem klón dilemmát igyekezett nyitva hagyni az író, sokszor még engem is elbizonytalanítva. A Lázadás színfalai mögé is bepillantást nyerhettünk, olyan karakterek feltűnésével kísérve, akikre korábban nem is gondoltam. Az egyetlen, ami rossz szájízt hagyott bennem, az a nem kicsit nyitva hagyott befejezés... engem baromira érdekelne, mi történt ezután a karakterekkel, mi zajlott a Lázadás berkein belül és természetesen hogy szabadult ki a fogságból az, akinek ki kell... ha a játék nem is jött volna létre, regény formájában megkaphattuk volna a befejezést Williamstől. Sajnos már erre is minimális az esély, miután nem valószínű, hogy folytatják a Legends univerzumot, a jövő a Canon bővítéséről fog szólni. Tudnék írni TCW/Rebels hosszúságú értékelést, de azt hiszem, a legfontosabb gondolataimat már leírtam. Lényeg a lényeg, szerintem kiváló regény, bátran ajánlom mindenkinek, aki az 1. rész után idegenkedett tőle. Egyébként van bármi infótok arról, történetileg mit terveztek a TFU III-ra, vagy ez örök kérdés marad? Sajnos várható volt, bár bíztam/bízom benne, hogy az évi 9-10 könyves csomagokba befér néhány Legends is, miután nem adnak ki 9-10 Canon regényt egy évben.

A Színvallás szerintem a sorozat legjobb darabjára sikerült. Jelenleg a TFU II-t olvasom... az eddigi 130 oldal után kellemes meglepetés, nem is kicsit. Az 1. rész minőségével köszönőviszonyban sincs, pozitív értelemben. Az író a legtöbbet hozza ki a sztoriból, miközben új szálakkal is bővül a történet, főként Juno szemszögéből. Hosszabban majd a regény után, egyelőre csak annyit, hogy nálam a 2014-es könyvek közt versenyben van az 1. helyért. Aki esetleg az 1. rész minősége miatt idegenkedett a vételtől, annak mindenképp ajánlanám.

Ha minden igaz, lesz valami a sorozatból. 30 rész megjelenését ígérik májusra, digitális formában. Seth Green állítása szerint, már 39 résszel elkészültek, viszont ebből 9 még nem áll készen a megjelenésre.

Akiben maradt még szemernyi kétség, ki lesz az online hamarosan debütáló Idiot's Array-ban szereplő ismerős, annak íme pár kép:

Yoda eredetileg fel is tűnt volna, de mint Filoni mondta, nem akarták összezavarni a nézőt azzal, hogy mit keres egy Dagobah-n bujdosó Jedi a Lothalon, így végül maradtak a fénypontoknál és hangnál. Ez ráadásul passzol is a TCW-s Qui-Gon/Papnők szálhoz. Plusz mivel mellőzni akarták az összezavarást, szerintem biztosra vehetjük, hogy Yoda valóban Yoda volt, nem pedig Erő-kivetülés.

Ha a Clone Warsra gondolsz, ott tényleg nem halt meg Shaak Ti, Grievous csak elbánt vele. A filmből kivágott halálai után végül a TFU-ban látott maradt hivatalos, bár csak a Legendsben ami viszont már nem kánon. Tehát, a Legendsben a TFU-ban látott halála a "hivatalos", míg a Kánonban egyelőre nem tudjuk a sorsát.

Ha az, akit "kisakkoztunk", Fulcrum kiléte nem lesz akkora meglepetés. Arra gondoltam, hogy a személy felfedése milyen kérdéseket hagy nyitva a rákövetkező részekre...

Bár a szünet alatt kissé alább hagyott a sorozat iránti lelkesedésem (SW fanként nem vagyok rá büszke, de konkrétan az öcsém vett rá az eddigi részekből álló maratonra, még december végén ), ez a rész viszont azonnal felélénkítette a lelkesedésem. Minden pillanatából áradt a nagy betűs, ősi Star Wars hangulat úgy, hogy közben tartalmazta a Rebels sajátos jellemvonásait is. Szerintem egyértelműen az eddigi legjobb, legmélyebb epizód a sorozatban. Annak ellenére remekül működik, hogy nagyon hasonló az alapszituáció, mint a TCW-s The Gathering c. részben... ahol a leendő Jediknek szintén szembe kellett nézniük legmélyebb félelmeikkel, majd legyőzniük azokat. Ám jelen esetben főként Ezrára koncentrált az epizód, aki a próba során több teret kapott a kibontakozásra, mint anno az ifjoncok. Ami leginkább tetszett, hogy alaposabban megismerhettük Ezra jellemvonásait; motivációit, szándékait és rejtett félelmeit. Eddig nem kedveltem különösebben a srácot (igaz, zavaró sem volt, néhány Zebbel való jelenetét eltekintve), de a rész során valamivel közelebb került hozzám. Szeretne Jedi lenni, szeretne a Ghost többi tagjával együtt olyat véghezvinni, ami számít (amúgy többek közt Sabine is pont ezt akarja), ugyanakkor fél, hogy múltjára való tekintettel nem lehet belőle az a Jedi, akit mestere lát benne. Fél, hogy Sabine csak szánalomból keresi a társaságát, illetve "viseli el". Fél, hogy Hera csupán rejtett szándékok által vezérelve kedves vele. A Zeb által táplált ellenérzésekről nem is beszélve. Ám mindezek eltörpülnek az Inkvizítor által megtestesített Birodalom jóval valósabb fenyegetettségétől való félelménél. Arra ugyanis reális esély van, hogy a fickó egy napon valóban kivégzi Kanant (eddigi párbajaik alapján képzettebb, jobb harcos a Jedinél), majd a Ghost legénységét is könnyűszerrel küldi utána. Ezra új kardjával mellesleg sikerült kiegyeznem a magyarázat után... a körülmények fényében, sokkal életszerűbb az, hogy innen-onnan összeguberált kacatokból tákolta összes saját, egyedi fegyverét, mint az, ha egy szabványos, tökéletes Jedi-kardot alkotott volna. A bekapcsolódás hangja mellesleg egyértelműen hasonlított Kylo Ren kardjának aktiválására... talán az is egy "összetákolt" cucc, ezért a hasonlóság? Ez egy kamunak nyilvánított Ep7-es infócsomagból erősítene meg egy állítást. Arra még kíváncsi lettem volna, Hera végül közölte-e Ezrával, mi történt a szüleivel... Ezrán túl, Kanan részéről is gazdagabbak lettünk. Fény derült rá, hogy milyen fenntartásai vannak annak kapcsán, hogy Ezrát tanítványává fogadta, holott még ő maga sem "teljes értékű" Jedi. Teljes mértékben bízik a kölyök képességeiben, ám önmagával szemben kevésbé derűlátó. Továbbra is attól tart, hogy nem a megfelelő tanítást nyújtja a srácnak, ezzel jövőjét veszélyeztetve. Megtudhattuk, hogy Kanannel történt egy s más azt követően, hogy Depa Billaba padawanjaként történő pályafutása véget ért, és maga mellé vette Ezrát. Kíváncsi vagyok, mely cselekedetekkel tért le annyira a Jedik útjáról, hogy Ezra tanításában keresse ennek helyrehozásának lehetőségét. Természetesen Yoda feltűnése és útmutatása tette fel a koronát az egész próbára. Ahogy Ezrának, úgy Kanannek is próbálta eloszlatni kételyeit, és segíteni őket félelmeik legyőzésében, ráadásul mindezt Frank Oz, az eredeti Yoda hangján. Érdekes, hogy hasonló formában öltött alakot az Erőn keresztül, ahogy Qui-Gon Jinn jelent meg korábban előtte. Látszik, hogy a Jedi-mester nem tétlenkedett a 15 év alatt, miután a Dagobah-ra került. Yoda tehát tudott Kanan és Ezra párosának Jedik útjára való lépéséről mint mester és tanítvány... később mégis azt mondja Luke-nak, hogy ha ő meghal, az utolsó Jedi Skywalker lesz. Ez nem sok jót ígér párosunk jövőbeli sikereit illetően. Bár az sem, hogy Leia üzenete szerint Kenobi a Szövetség "utolsó reménye". Kicsit sajnálom, hogy Yoda nem jelent meg "személyesen", érdekelt volna a Rebels-féle animációja. De sztori szempontjából nyerőbb a "csak hang és fénypontok" rejtélyesebb formátuma. Lothal folytonos szerepeltetése nem zavaró, amennyiben kellően változatos és érdekes marad a jövőben is. Sarkított példa, de más sorozatokban sem akadok ki azon, ha az epizódok ugyanazon a bolygón: a Földön játszódnak. Az SW természetesen a végtelen lehetőségek tárháza, de nem értem, ezt miért ne lehetne egyetlen bolygón keresztül is szimbolizálni? Számomra nyerőbb 5-6 aprólékosan kidolgozott világ, mint az, ha kapunk több tucat sivatag-, erdő-, havas-, hegyes- vagy akármilyen bolygót, minimális eltéréssel. Szerintem pont abban rejlik az SW galaxis egyik erőssége, hogy megpróbálja szimulálni a mi világunk részletességét, így szinte "kézzel fogható". Ehhez pedig kellenek coruscantok, tatooine-ok és lothalok. Ezen kívül, Lothal mellett nyilván kapunk a jövőben is más látványvilággal, felszínesen bemutatott bolygókat is, mint a Kessel, Garel, Stygeon Prime vagy a Fort Anaxesnek otthont adó aszteroida... az eddig megjelent anyagból szerintem nem szegényes felhozatal, és valami azt súgja, hogy a sorozat végére jó néhány tucat új világgal színesedik még az univerzum. A Jedi-templom lothali feltűnését szintén nem éreztem zavarónak. Az illumi barlang kapcsán kiderült, hogy a Galaxis eldugottabb szegleteiben is létrehoztak ilyen templomokat. Ésszerű, ha egy Jedi-vizsga számára nyugodtabb, hemzsegő élettől mentesebb planétákat keresnek fel. Ráadásul, veszélyes időkben ezeket nehezebb fellelni és elpusztítani. Plusz az előbb említett havas világon a kristályok jelenléte is közrejátszott. Érdekelne, hogy vajon a Lothal is ilyen lelőhely-e, vagy Ezra kristályát az Erő "teremtette"? Csak mert nem láttam mindenütt hemzsegő kristályokat odabent. Hallottam már különféle véleményeket, mindenesetre, nekem eddig tetszik a sorozat. Van stílusa, sikerül remekül kihasználni a 20 perceket, mély SW tartalommal megtölteni az epizódokat, és egy-két kivételtől eltekintve, az animációnál sem érzek problémát. A TCW-vel nem szívesen hasonlítom össze, mert esetenként ég és föld a két sorozat. A TCW-t is szerettem/szeretem, ahogy jelenleg a Rebelst is, noha még nem nőtt hozzám annyira, mint az előbbi... nyilván teljesen más egy témában úttörő animációs sorozat, egyedi koncepcióval, a Köztársaság érában, és más egy már sokat tapasztal gárdával dolgozó, eltérő koncepcióval bíró, Birodalom érában játszódó animációs sorozat. Érthető, hogy a TCW 1. évada még nem tartott itt. Részemről az "ez ezért jó, az meg amazért" esete. Bár eddig a Rebels is nagyon jó úton jár, én túlzásnak érzem azt állítani, hogy ez az egy rész kenterbe veri az egész TCW-t... Összegzésként, az eddigi legerősebb Rebels rész, SW-feelingtől duzzadó hangulattal és karakterépítéssel. Eddig elégedett vagyok, jöhet a folytatás.

Fulcrum személyének felfedése jó évad végi cliffhanger lenne. Nem tudom, el akarják-e húzni későbbre, én minden esetre örülnék, ha ezzel zárnánk az évadot.

Sikerekben és Star Warsban gazdag, boldog újévet kívánok minden SW Saga fórumozónak!

Részlet a következő részből... Kanan kapcsolatba lép egy régi ismerőssel. http://www.youtube.com/watch?v=Ai8FMUYCF20#t=27