Mindig is szimpatikus volt Luke karaktere az EPVI -ban, de csak most ért meg benne a téma annyira, hogy topikot is nyissak neki.
Mint Jedi, erre a részre érik be igazán, és ismerve az előzményeket, ezzel együtt a Jedi rendet, külön élvezetes látni, hogy ő is hasonló kvalitásokkal rendelkezik, mint letűnt rendtársai.
Miközben a csodálatos hasonlóságoknak méltatjuk, meg kell jegyezni, hogy bizony van jó néhány különbség is, ami már a generációváltáshoz, és talán egy életképesebb Jedi rend kialakulásához vezethet.
Luke jellemfejlődését jól nyomon követhetjük az első két filmen keresztül. Láthatjuk naiv gyerekként, majd nyughatatlan és türelmetlen ifjúként, hogy aztán letisztult, ízig-vérig Jedi lovagként térjen vissza a hatodik részben. Örök kedvencem a Jabba palota béli belépője, ahol is képet kaphatunk milyen változáson ment keresztül az EPV óta. Az egész megjelenése tekintélyt parancsoló, alig látni belőle valamit a palást alatt, minden szavának súlya van. Igazi Jedi érzést áraszt magából. Akaratlanul is Qui-Gon és Obi-Wan EPI-es feltűnése jut eszembe erről a jelenetről. Jellembeli megnyilvánulásait tekintve már itt, a Tatooin-i jelenetekben is felfedezhető az egyik legjellemzőbb Jedi vonás. Nem erőszakkal akarja megoldani a problémát, hanem tárgyalásos úton, és amíg csak lehet, ragaszkodik ehhez a verzióhoz. Persze ha harcra kerül a sor abban is megállja a helyét, ráadásul jó újra egy Jedit akció közben látni.
Ha Luke bemutatását illetően a Tatooin-t tekintjük bevezetőnek, akkor a Dagobah-on játszódó jeleneteket már mindenképp a tárgyaláshoz kell sorolnunk.
Közös jelenetei Yodával meggyőznek minket arról, hogy nem csak külsőségekben és harctudásban, hanem mentális téren is tökéletes Jedivel van dolgunk. Párhuzamba állítva az EPV és EPVI ?os látogatását, még hangsúlyosabban tárulnak elénk eme különbségek. Nyugodtan üldögél mestere ?árnyékában?, akivel igen súlyos, mondhatni sorsfordító dolgokról értekeznek. Reakcióiból és stílusából árad a tisztelet öreg mentora felé, és láthatóan igyekszik minden elhangzott szót a legmélyebben magába vésni. Nem véletlen, hogy Yoda utolsó szavaival mintegy megbízza Luke-ot a tanultak továbbadásával, ezzel burkoltan a Jedi rend újjáépítését testálva rá! Óriási teherként nyomhatják a vállát az elhangzottak, ráadásul a közelgő konfrontáció Vaderrel, észrevehetően nyomasztja kissé. Remek az a megjegyzése R2 felé, miszerint - ?nem mehetek egyedül? Igen! Egészséges kételkedés és bizonytalanság van benne, ami szerintem feltétlen szükséges ahhoz, hogy sikerrel járjon. Gondoljunk csak a régi lovagokra, akik nem egyszer fejjel mentek a falnak? Tudja, érzi, hogy az előtte álló feladatok szinte erejét meghaladó próbáknak fogják alávetni, ezért a legjobbkor jön Obi-Wan túlvilági segítsége. Szinte mindenre fény derül a Skywalker család múltjából. Bár régi tanítója Vader megölésére biztatja, Luke bevallja, hogy képtelen ezt megtenni. Ezen a ponton két világnézet is szembe kerül egymással, hisz míg Obi-Wan továbbra is a régi rend merev és egysíkú gondolkodását prezentálja, addig Luke már az érzelmeire is hallgat, és feltétlen bízik a megérzésében! Ez egy nagyon fontos és új elem a Jedi gondokodásban (persze Luke mit sem tud a régi kódexről), így mondhatjuk, hogy tanúi vagyunk az új Jedi eszmerendszer kialakulásának. Luke egész élete ezt szolgálja, hisz ha vége a harcnak, nyilván ennek az újjászervező tevékenységnek fogja szentelni életét.
Immár felvértezve a kellő tudással készen állt arra, hogy maga álljon apja elé, és próbálja meg visszatéríteni őt a jó ösvényre. Luke valóban hitt apja megmenthetőségében, és nem a szörnyet látta benne, hanem annak a jó embernek a szikráját, aki valaha volt. Ezt a sugallatot az érzései közvetítették felé, azok az emóciók, melyeket a Jedik oly nagyon kordában akartak tartani, és kizárni mindennemű döntéshozatalból. Az Endori beszélgetésük igazán lúdbőröztető! Sikerül elbizonytalanítania Vadert, és ezt olyan jó látni! Minden egyes szó újabb döfés Vadernek, és kéznyújtás Anakinnak. Luke hazárdjátékot játszott, de ezt ő nagyon jól tudta. Én úgy látom, hogy Luke alapesetben azzal számolt, hogy az Uralkodó elé fog kerülni. Az Endori próbálkozás csak az érzelmi ráhatás kezdete. Mert bizony ez a harc főleg a lelkekben, érzelmi síkon dőlt el.
A tróntermi történések lenyűgözők. Egyszerűen nem lehet betelni velük. Luke itt ér el a csúcspontra. Az csak az egyik dolog, hogy fél perc után az Uralkodó képébe vágja, mi a legnagyobb gyengéje, de kitart, és ellenáll ameddig csak lehet. Mi már tudjuk Sidiousnak mekkora a hatalma, Luke-ot is szinte percek alatt hipnotikus befolyás alá vonja, gyenge pontjain támadva őt. Ám a fiú állja a sarat, sőt még arra is van ereje, hogy Vadert tovább gyengítse.
Azonban eljön az a pillanat, amikor olyan dologgal hozakodnak elő, ami éktelen haragra gerjeszti. Leia! Luke reakciója, vehemens támadása, szinte állatias előrenyomulása rémisztő, és eszembe juttatja az apját, aki hasonlóan mindent megtett volna (és meg is tett), hogy megmentse Padmét. Kis idő múlva győzedelmesen tornyosul a legyőzött géptest fölé, kardjának pengéje pár centire apja mellkasától. Gyakorlatilag ennyi választotta el a sötét oldaltól.
Ám ekkor történik valami?.valami olyan dolog, ami a szememben a legnagyobb Jedivé avatja Luke-ot. Ez pedig a ?hit ugrása?, azaz egy még bölcsebb állapot elérése! A Jedi rájön, hogy ez az egész zsákutca, és sehová nem vezet. Kardját eldobja, és rábízza magát a sorsra, amit jelen esetben az apja testesít meg. Inkább meghal, de nem lesz a sötétség szolgája! Érdemes idézni az Uralkodóhoz intézett mondatait: ??Soha! Soha nem állok a sötét oldalra. Jedi vagyok! Mint hajdan apám.? Ízlelgessük e szavakat. Csodálatos monológ és bevallom, ezekben a fennkölt pillanatokban én is szoktam büszkeséget érezni (ami azt mutatja mennyire átélem a történetet ) Igazából Yoda és Obi-Wan arcára lettem volna kíváncsi, miként reagálnak az eseményekre. Főleg akkor, amikor Anakin végre győzedelmeskedik, és beteljesíti a próféciát.
Szerintem elmondható, hogy apa és fia egymást segítették ebben a csatában, még akkor is, ha látszólag ellenségek voltak. Luke azt az eszmeiséget testesíti meg számomra, ami Padmé ?ban is megvolt a halála pillanatában. Nem adta fel a reményt, és végsőkig kitartott Anakin igaz és jó szellemében! Ezáltal nem csak magát mentette meg, hanem Anakin lelkét, és nem utolsó sorban a galaxist is. A szeretet a válasz a sötétségre ? milyen igaz. Luke pedig Jediként építette be ezt a tételt saját értékrendjébe, ami nyilván a későbbi szerveződés alapelvei között, kitüntetett helyen fog szerepelni.
Luke Skywalker tehát az új Jedi rend megalapítója lehet, és a látottak alapján bizton állíthatjuk, hogy a legjobb kézbe került a staféta bot. Egy frissebb, jobb, életképesebb eszmeiséggel felépítheti azt az új rendet, ami a Birodalom romjain megalakuló Új Köztársaság erőskezű támasza lehet.
Számomra a legszimpatikusabb, és a legjobb Jedi mind közül.
