Bomarr

Igen... valahogy irnék valamit, de mégsem. Magamban tartom. Legyen no comment.

Jaja. Mondjuk Lugosinak csak egy Dracula filmje volt. A folytatásokban már nem ő szerepelt. Viszont azzal az eggyel is ő az egyik legjobb Christopher Lee-s Draculából viszont elég sok van. Egy részüket már láttam, de a legelső -ami állitolag a legjobb- az kimaradt. A régi Hammer filmek, amikben Lee is szerepelt egyébként nagyon hangulatosak.

Köszi szépen a dicséreteket! Akkor majd fogok még feltenni részleteket

Persze, hogy horror a Légy. Még az eredeti '58-as Légy is az, amiben már tényleg semmi ijesztő nincs mai szemmel

Én viszont imádom a horror-filmeket. Majdnem annyira odavagyok értük, mint a Star Wars filmekért. Az összes fajta érdekel, a régi '30-as évekbeli klasszikus regény-feldolgozások, a korai német expresszionisták pont úgy mint a '60-as évekbeli inváziós filmek vagy éppen a splatter, slasher, exploitation, zombi, giallo stb. stb. al-kategóriák. A Légy tényleg jó film, bár Cronenbergnek ennél durvább filmjei is vannak. A Meztelen ebéd és a Videodrome nem feltétlenül horror viszont mindkettő elég durva és igen mély benyomást képesek tenni az emberre, ha ráhangolodik

Szerintem igazán azok a filmek hagynak mély nyomot az emberben, amiket gyerekként lát. Akkor még viszonylag könnyű megijeszteni. Én a mai napig emlékszek a 'Fészek' cimű film elözetesére, amiben csotányok mészárolták az embereket... aznap este alig birtam elaludni. De az Életerő is hasonlót váltott ki, akárcsak az Alien első része vagy a Sötétség fejedelme... aztán egy idő után felnő az ember és maximum már csak megijeszteni lehet egy-egy pillanatra.

Köszi

Én is hasonlóan jártam... mondjuk annyira ne mis izgultam.

Bizony, bizony... egy érdemtelenül elfelejtett film. A sárkány-barlangos jelenet már-már horrorba csap át És egy rövid szerep erejéig maga a Császár is megjelenik benne (Ian McDiarmind).

Itt a Fan Art részlegben csináltam egy 'Bomarr firkálmányai' topic-ot. Egyenlőre feltettem egy részletet az egyik regényből

Mivel a másik topicban felvetödött, hogy többeket érdekel, igy hát ide rakom be. Ez itt a Gallion cimű regényemből egy részlet (egy bekezdéssel hosszabb, mint amit Dzséjtnek küldtem ). Ez még az elejéből van, ami valamivel komolytalanabb, mint a későbbi részek. Bár nagyrészt önmagában is érthető, azért egy kis intro, hogy elötte miről is volt szó: a szereplők egy Rezug nevü piciny faluból jöttek. M'avarius az ügyetlen varázsló azért kelt útra, hogy feltöltse apadozó mervus-gyökér készleteit (fontos varázs-szer számára). Gallion azért kisérte el, mert nagy hős akar lenni és a mágustól ugy tudja, hogy az úti-céljától nem messze van egy barlang, ahol egy démon óriási kincset őriz. A naiv Marcia pedig csak rájuk akaszkodott, mert szerelmes Gallionba. És innentől a részlet: "Egy órányi sétálgatás után M'avarius hirtelen megállt, majd az eddigieknél is jelentőségteljesebb arckifejezést erőltetett magára. -Mi az, miért álltunk meg? ?nézett rá kérdően Gallion. A mágus még egy kicsit kivárt a hatás kedvéért, majd megszólalt: -Ez itt elöttünk a Ferongasi-rét. A Revondi Hercegség egyetlen helye, ahol megterem a mervus... melynek gyökeréért jöttünk ?mondta titokzatosan miközben kicsit még hunyorgott is a hatás fokozása érdekében. -Hüha ?nyögte ki Gallion. Elöszőr valami frappánsabbat akart mondani, de aztán hatalmába kerítette egy érzés, amely meggátolta ebben. Félt... talán annyira mint még sohasem. Félt a közeli barlangtól, és attól ami odabent várhatja őt. -Én szedek egy kis gyökeret... te pedig Gallion? neked arra van dolgod ?szólalt meg fura ünnepélyességgel a mágus, miközben a rét keleti oldala felé mutatott. Gallion jól látta a keleti oldalon huzodó hegyoldal lábánál a kis szürke sziklás részt, mely valószinüleg a barlang bejáratát rejtette. A Nap korongja már elbujt a horizont vonalánál, hogy átadja helyét a különös, szürkés égboltnak. Az enyhe szürkületben egy lassú szellő vonult végig a rét fűszálai felett egészen a három különös utazóig. Gallion megborzongott ahogy a lágy szellő elérte őket. A levegőben, mintha a halál izét lehetett volna érezni. Gallion legalábbis azt érezte. Nagyot nyelt, majd megszórította rozsdás kardja markolatát. -Mire vársz, fiam? ?nézett kárőrvendő tekintettel a mágus az ifjúra. -Se? semmire. Már megyek is ?mondta ki bizonytalanul és ezzel elindult a hegyoldal felé, határozott léptekkel. -Hova mész Galli? Én is veled mehetek? ?érdeklődött Marcia. -Nem. Te inkább maradj M?avariussal. Hamarosan én is jövők? remélem ?szólt vissza Gallion, miközben már húsz- harminc méterre is elkeveredhetett a mögötte álló két bámuló alaktól. Ahogy közeledett a barlang bejárata felé egyre inkább inába szállt a bátorsága. Felkészült rá, hogy bármelyik pillanatban elkezdjen rohanni? vissza a többiekhez. Szive egyre erősebben zakatolt a mellkasában, miközben izzadsága is egyre jobban elborította a homlokát. A barlang bejárata a hegy sziklás oldalába volt beékelödve, úgy hogy a fény alig érte. Mint valami különös sötét lyuk, mely csak arra vár, hogy beszippantsa a gyanutlan vándorokat. Ahogy a tátongó mélyedés közelébe ért különös bűz csapta meg az orrát. Csak nem a démon bűze?! Gallion félt, de mégsem futamodott meg. Különös bátorság lett rajta urrá, mely erőt adott neki ahhoz, hogy belépjen a büzölgő, sötét barlangba. Miután belépett kicsit várt, míg a szeme megszokja a fény hiányát, majd elindult befelé; kardját erősen maga elött tartva. Beljebb menve némi fényt látott égni a barlang végében? valaki van itt! Talán a démon az! Gallion egy kis időre megállt, kardját még erősebben kezdte el szorítani, majd ovatos léptekkel beljebb merészkedett. Még nem látta pontosan, hogy mi van a barlang végén, mivel a folyosó szerű mélyedés a távolban bekanyarodott. Egyelőre takarásban volt a barlang különleges titka? Gallion azonban nem állt meg. Tovább ment és végül meglátta azt, ami ott rejtezett a folyosó legvégén, azt ami ott feküdt a barlang legbelsejében? és azt amitől eddig félt: a démont. És Gallion mégsem futott el. Ebben közre játszott különös bátorsága és a démon látványa egyaránt. Merthát különös egy démon volt az nem vitás. Nem lehetett nagyobb egy-másfél méternél. Szürkés böre mintha kikopott volna. Mint egy elhasználodott bábú, úgy feküdt ott elterülve. Pocakja igencsak terebélyes volt. Olyan hogy izom, nem igazán látszott a szörnyetegen. Sehol egy nagyobbacska bicepsz vagy kockás has, netalántán egy kidolgozott vádli. Toka, háj és zsir? főleg ezek jellemezték a démon külsejét, aki leginkább egy öreg kis köpcösnek tünt. A démon lassan kinyitotta a szemét és a bámuló Gallionra nézett, aki bár érzett némi félelmet ám korántsem akkorát, mint mondjuk akkor amikor a mezön állt és a hegyet vizslatta. -Hello ?köszönt rá illedelmesen a démon- Mi a helyzet? -Helyzet? ?nézett zavarodottan Gallion ?Nem értem? ki vagy te? -Az én nevem Vazur? Vazur a dirodasi démon. -Tényleg? ?nézett furán Gallion, akinek a félelme egyre inkább tova szállt ?Te lennél a félelmetes démon? -Én biza? -Te véded a barlang kincsét? -Ja én ?válaszolta, miközben lassan visszaaludt. -Hé te! Ne aludjál már! -Mi? Micsoda?! -Milyen démon vagy te? Véded a kincset, azt közbe elalszol? -Héé?! Több ezer éve vagyok már itt. Mégis mit képzelsz? Hogy évezredeken át nézek magam elé és örködök. Egy kis alvás nekem is kijár. -Pföö? hát szép mondhatom. És az elmúlt pár ezer évben nem csináltál mást csak itt ültél és aludtál? -Hát naggyából? no meg néha kimegyek a barlang bejárata elé egy kiss friss levegőt szivni? Gallion nem kis mértékben csalodott volt. A lelke legmélyén azért már vágyott némi kalandra. És most egy öreg, álomkórban szenvedő duci démon az, amivel meg kell elégedjen. -És hol a kincs, amit őrzöl? ?kérdezte Gallion. Hirtelen eszébe jutott, hogy M?avarius valami óriási vagyonokról hadovált neki? -A kincs? Az itt van nálam ?mondta büszkén Vazur és előhuzott egy vaskarikát a háta mögül, melyen valamiféle irás lehetett. -Micsoda? Ez lenne a kincs? ?nézett döbbenten Gallion. -Ja hát ez? miért mit vártál? -Hát a legenda valami óriási vagyonról meg aranyról beszélt? -Ahh? a legendákban mindig szeretik kiszinesíteni a dolgokat ?legyintett a démon. -Pföö? -nyögött fel teljes elkeseredettségében Gallion. -Miért csak nem ezt akarod megszerezni? ?nyujtotta előre a fémkarikát. -Csak azt ne mond, hogy magadtól odaadod? -Én? Dehogyis. Hisz ezt védem. -Na végre ?dünnyögte Gallion- Én pedig azt akarom megszerezni ?jelentette be határozottan és a kardját maga elé tartotta. -Micsoda egy erőszakos ember vagy te ?állapította meg Vazur. -Jaj ne legyél már ilyen kiherélt pöcs ?dühödt fel Gallion ?Legalább próbálj meg úgy csinálni, mintha lenne értelme az itt létednek. Próbálj meg védekezni vagy valami? -Hééé? én egy démon vagyok? elintézlek ha kell ?dühödött fel Vazur, majd lassan lábra állt, bár beletellett némi időbe. Ezalatt Gallion háromszor is kinyirhatta volna, ha akarja, de mostmár kifejezetten kiváncsi volt arra, hogy mivel áll elő a vén tohotya szörnyeteg. A démon ahogy lassan feltápászkodott egy követ fogott a kezébe és Gallionra dobta. Ám Gallion simán elhajolt a dobás elöl, és felröhögött. -Hát így maximum halálra nevettetni tudsz ?bögött fel röhögve. A démon erre bepipult és lassú léptekkel elindult Gallion felé. Ám elbotlott egy kis repedésben és előre esett. Pont bele Gallion kitartott kardjába. -Ahh? mit tettél ?nyögött fel a démon, majd egy fülsüketítő kiáltás hagyta el a száját, amivel végleg kilehelte a lelkét. Gallion megilledtődve nézte a démon végső haláltusáját. Tulajdonképpen ő nem szándékosan ölte meg a démont? na de sebaj? egy gyors erős mozdulattal kirántotta a kardját a démon mellkasából. Végülis még mindig jobban járt, mintha valami óriási nyáladzó démonnal találja szembe magát, aki egy pillantásával megöli őt. Gallion nem tudta, hogy most csalodottságot vagy örömöt kéne érezzen a történtek miatt. Végül gondolkodás helyett a fura fémkarikát vette a kezébe, melyet a démon a bal kezében szorongatott. Talán több ez, mint holmi fémkarika! Talán varázsereje van ?gondolta magában Gallion. Feltürte a felsőjét és felhuzta a karjára a karikát, mely a könyöke alatt egy kicsivel szorult meg. Ezután Gallion veszettül elkezdett vele hadonászni, hátha történik valami. Mivel nem lett túl eredményes a próbálkozása elkezdett ugrálni, és rohangálni? hátha valami repülést segítő vagy más hasonló eredményt produkáló tárggyal van dolga. Ám ez se jött be. Gallion még probálkozott egy kicsit, de végül be kellett lássa, hogy egy szimpla irással tarkított fémgyűrű boldog tulajdonosa lett. Az írást mely a karikán állt, nem tudta elolvasni? Ezekután Gallion kissé komoran lépkedett ki a barlang sötétségéből. -Ohh? nézd M?avarius! Ott van Gallion! ?üvöltött Marcia és elkezdett rohanni Gallion felé ?Már azt hittük, hogy meghaltál? valami borzalmas sikolyt hallottunk a barlangból? azt hittük, hogy te haltál meg? DE mi ez a vér az ingeden? -A démon vére, akit megöltem ?jelentette be nemes egyszerűséggel Gallion. -Ohh? Gallion, te egy igazi hős vagy ?jelentette be Marcia átszellemülten és megölelte az ifjút. -És hol a kincs? ?vágott közbe az ünneplésbe M?avarius. -Hát itt ?nyögte ki Gallion és feltürte az ingje ujj részét, megmutatva a fémkarikát? -Én továbbra se látom a kincset ?jegyezte meg a mágus. -Ez a kincs. Ez a karika vagy micsoda? -Marha jó? -jegyezte meg M?avarius, ám közben némi áhitattal vegyült tekintettel mérte végig az ifjú véres ruháját. Bár nem mondott semmit, jól érzödött, hogy igencsak ledöbbent azon, hogy Gallion leölte a démont. Gallionnak pedig esze ágában se volt elmesélni nekik, hogy a démon valójában egy kivénhedt, köpcös tehetetlen démonkácska volt. Miután hazaértek hamar hire ment Gallion hőstettének. Az egész falu felbojdult. Vurdez a falu vezetője ünnepnappá rendelte el ezt a napot. Az ivóban innentől Gallion ingyen ihatott és bárhová ment mindenütt nagy hajbokolás övezte. Különös élet volt ez? Gallion érezte azonban hogy ez igy nem mehet sokáig. A hirnév és a rang melyet elért valójában nem illette meg. Tudta, hogy ennek egy napon véget kell érnie?. véget fog érni? ám azt még ő sem sejthette, hogy erre nem is kell olyan sokat várni."

Ody: Asszem ezzel sikerült igencsak feltornáznod az elvárásokat De köszi szépen Dzséjt: Már ment is.

A neten csak egy-két esszé-szerü irásom jelent meg. Például a dvdextra.hu-n a Star Wars képregényekről csináltam összeállitást. Illetve az swgalaxis.hu kirakta az eredeti filmeket az SE-t és a DVD változatokat összehasonlitó irásomat. Nomeg ha szoktál Fangoria magazint venni akkor esetleg találkoztál pár kritikámmal A fikciós novelláimat/regényeimet (ez utobbinál kicsit túlzás a többes szám) egyenlőre megtartottam magamnak, bár néhányan olvasgattak belőle, például Ody is Ha érdekel, akkor küldök pár részletet a mail-cimedre. Egyenlőre SW témában még nem irtam (bár vannak ötleteim), tehát ezek nagyrészt fantasy-k.

Én viszont tragikusan rossznak látom: rögtön a Dungeons & Dragons ugrott be róla... A németek csináltak nemrég egy Nibelung-mitoszos filmet. Az se lett különösebben nagy durranás, de TV film létére volt benne potenciál és ott pl. az elözetes is okés volt. Ez még azt a szintet se éri el... de persze várjuk ki a teljesen filmet

Nem, sőt hizelgő Egyébként én is most néztem meg és tényleg nagyon jó lett. Anno elég sok külföldi fan-filmet néztem és ez simán veri a nagy részét. Általában az a baj ezeknél a filmeknél, hogy hiába tudnak kitalálni valami jó kerográfiát, nem tudják úgy "megrendezni", hogy dinamikus legyen, de nektek ez remekül sikerült. Tényleg emelem a kalapom...

Ez még semmi... mit fog irni az ipse, ha majd kijön a jubileumi kiadás és aztán a HD-DVD-s

Eddig is sejtettem, hogy ezaz Eragon nem lesz nagy durranás, de ezaz elözetes még a kezdeti várakozásaimat is alulmúlt. Tisztára, mint valami közepes TV-film...

Mondjuk a csőr olyan szempontból érdekes, hogy amikor oldalra fordul, hogy bekapjon valamit könnyen felnyársalhatják a kiálló fogak... sőt igazából azok ezzel a csőrrel teljesen funkciójukat vesztették. Ami mondjuk engem nem zavar... a nagyszájú, vaskos fogakkal felvértezett űrkukacban sincs sok logika, de jól néz ki. Ezért űropera

Nagyon jó kis elemzés! Engem föleg a bolygó-méret kiemelése tetszett. Erre még nem gondoltam, de érdekes dolog lenne ezt leveztni a prequeleken. Pl. az ep.3-as Utapau-ra remekül illik, hisz mint a háború kiemelt helyszine nagyként látjuk először és kicsiként mikor Obi elhúz... mig pl. Coruscantot sose látjuk távolba vesző kis pontként (bár ebben most nem vagyok annyira biztos ).

Közelebbről megnézve a Halálcsillag is kissé alternativnak tünik... szerintem hósiklók lesznek azok. Mellesleg nagyon hangulatos doboz

Boldog 21. szülinapot Dzséjt!

Wilderness - Az idei év legjobb horror-filmje. Akárcsak a Descent ez is Angliából jött, de ez annál is sokkal jobb

Talán már mondtam, de nézd meg a sorozatot, ha tudod. Sokkal jobb!

Hm... Oldfighter, hogy te hova el nem keveredsz a net szövevényes dzsungelében De ezek szerint Dzséjt is... és ha találsz egy regisztrált Bomarr felhasználót: na az nem én vagyok

Nekem sokkal jobban tetszik az új változat. A réginél még abban se voltam biztos, hogy tényleg egy élőlény-e a Sarlacc vagy csak egy design-os gyűjtöhely Viszont ne felejtsük, hogy már az eredetiben is voltak csápok... egy ilyen le is akarja húzni Landot. Tehát logikusnak az első változat is logikus, csak fele annyira se néz ki jól