Bomarr összes hozzászólása
- Filmek
-
Egyéb fontos
A járvány elején viszonylag megszokott rutin volt, hogy a súlyos eseteket ha az állapotuk rosszabbodott, akkor lélegeztetőgépre kötötték. Azok között akik lélegeztetőgépre kerültek nagyon magas volt a halálozás. Volt ahol az arány 70-80 százalék volt. De ez elsőre nem volt fura, hisz aki lélegeztetőgépen van az nyilván már nagyon súlyos eset. Úgy tűnt hogy csak arról van szó, hogy akinek az állapota annyira leromlik hogy már gépre kell kötni annak már nem jók a túlélési esélyei. Aztán ahogy egyre jobban megismerték a virust, elkezdett gyanús lenne hogy magának a lélegeztetőgépnek a túlzott használata is lehet káros. Áprilisban az elsők között erről az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene írt. Aztán egyre többen jutottak hasonló következtetésekre. Kiderült, hogy egy csomó embernél a lélegeztetőgép több kárt okozott, mint hasznot. Aki erről eredetiben akar olvasni ITT van erről egy Time írás még áprilisból. Sajnos az ilyen felfedezéseknek van némi átfutási ideje, szóval időbe került mig a kórházak többsége változtatott a gyakorlaton de azóta nagyrészt változtattak. Most már óvatosabban használják a lélegeztetőgépeket. Sajnos nagyon úgy néz ki hogy az emberek egy része azért halt meg tavasszal mert félre lett kezelve.
-
Egyéb fontos
De remélem nem gondolod hogy ezt csak a magyarok csinálják. Ez megy az egész világon. Németországban most volt egy óriási tüntetés a járvány korlátozások ellen. Berlinben 38 ezer ember ment az utcára mert szerintük ez az egész egy marhaság. Itt egy kép a tüntetésről. Ez tegnap volt: A németeknél kezd általánossá válni ez, hisz korábban is volt több hasonló demonstráció, amit a járvány szkeptikusok tartottak. De ugyanez megy többek közt a franciáknál, az osztrákoknál meg Svájcban is.
-
Egyéb fontos
Az emberek hozzáállása kapcsán én Dzséjttel értek egyet. Semmi furcsa vagy különös nincs az emberek hozzáállásában. Ez egy nehezen detektálható veszély. A koronavirusnál is halálosabb spanyolnátha se érdekelte a többséget 100 éve. Egyszerüen irreális elvárni hogy az emberek féljenek egy olyan veszélytől ami ennyire kevés látványos kárt okoz. A betegségnél sokkal látványosabb károkat okoznak az átlagember életében a korlátozások. Az emberek ennek megfelelően viselkednek. Ráadásul akár csak Dzséjt én is azt tapasztalom, hogy pont a fiatalok azok akik még valamennyire komolyan veszik a dolgot. Köztük is egyre kevesebb az aki odafigyel, de még mindig jobbak ebből a szempontból mint az idősek.
-
Egyéb fontos
Ez is bejátszhat de azért nem ilyen egyszerü a képlet. Olaszországban például volt olyan kórház ahol ugy esett vissza drasztikusan a halálozási arány (két hónap alatt 20 százalék fölöttiről 2 százalékra), hogy a betegek átlagéletkora változatlan maradt. Igazából az is ott van hogy messze többet tudunk a vírusról és jobban tudjuk kezelni. A járvány elején rengeteg ember félre lett kezelve. Ma már tudjuk hogy hiba volt boldog-boldogtalant lélegeztetőgépre kötni mert csomó embert pont a gép nyirt ki. Ma már vannak tényleg működő kezelési módszerek is. Hogy ezek mennyit érnek majd ősszel meg télen az még kérdéses, de az biztos hogy nem csak a betegek átlagéletkora miatt van az esés.
-
Egyéb fontos
Mondjuk ennek kapcsán érdekes hogy itt Európában rengeteg olyan ország van ahol a vírus már messze nem olyan halálos mint tavasszal volt. Ennek kapcsán négy ábra. Ez az alábbi a spanyol napi megbetegedéseket mutatja. Mint látható még júliusban beindult a második hullám. És mi látható ebből a napi halálozási adatokon? Majdnem semmi. Ugyanez Franciaországban: náluk most nyáron több volt az új esetszám mint tavasszal. Ehhez képest a halottak számában brutális a különbség. Tavasszal volt olyan nap, hogy napi több mint 1400 ember halt meg. Az utóbbi hetekben viszont nem volt napi 35 fölött a napi halálozás. Természetesen nem azt mondom, hogy döljünk hátra és innentől ne foglalkozzunk a dologgal. De ugyanakkor ha azt nézzük hogy az emberek miért nem félnek a koronavírustól akkor azt hiszem ezaz egyik ok: azok a rémtörténetek amikkel még tavasszal tele volt a net eltűntek. A vírus most per pillanat a legtöbb európai országban -nem az összesben jegyzem meg- messze nem olyan durva. Így meg nem könnyű félni.
-
Egyéb fontos
Egyébként ha már szóba került a történelem. Olvasok egy nagyon érdekes könyvet, amelyik meglepően hosszan foglalkozik a magyar szitokszavak és káromkodások eredetével. Ami engem nagyon meglepett: a legerősebb szavaink, mint amilyen a sz*r, a f*sz, a b*szás, vagyis azok amiket itt a fórumon is csillagozva kell irni, nos ezek ott vannak a legősibb szavaink között. Az eredetük miatt szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy korai változataikat már a honfoglalók is használták. De nem is ez az igazán érdekes hanem az hogy miután megérkeztünk a Kárpát-medencébe, utána még hosszú évszázadokig nem voltak szinonimáik ezeknek a szavaknak. Tehát például a férfi himvesszőt csak a f*sz szóval lehetett megnevezni. Pont ezért a középkorban ezek a szavak még nem számítottak durvának. Annyira normálisak voltak, hogy van olyan oklevelünk, amelyben szerepel a f*sz szó (ugyan a dokumentumok ekkoriban latinul készültek, de sokszor előfordult, hogy egy-egy szó latin megfelelőjét nem ismerte a szerzetes ezért a magyart tette bele. Így került bele a magyar "lágyf*szú" szó az egyik oklevelünkbe). De van más példa is. Egy német anyanyelvű diák még az 1400-as évek elején készített egy kis könyvet a német utazóknak. Ebben a legfontosabb magyar szavak és kifejezések szerepelnek, amiknek a használata jól jöhet ha valaki Magyarországra téved. Az egyik ilyen kifejezés a következő: "akarod-e a f*szt?". Vagyis egy ilyen kérdés akkor még az 1400-as években úgymond normálisnak számított. Aki leakart feküdni valakivel, az igy is tudott közelekedni a szebbik nemhez. Szintén ebben az időben készül németföldön egy szójegyzék ami 2140 magyar szót gyűjtött össze. Ezek között is rengeteg olyan szerepel, amelyik ma már finoman szólva is durvának hat. Most inkább nem sorolom fel ezeket. Egészen a XVI. és a XVII. századig kellett várni ahhoz, hogy eljussunk oda, hogy bizonyos szavakat trágárnak minősítsenek. Innentől elkezdenek sokasodni a szinonimák. Ami korábban csak "k*rnak" meg "b*sznak" volt az innentől "háltak, csintalankodtak, bujálkodtak" stb.
-
Egyéb fontos
Valódi, de azért érdemes tudni, hogy ezek a korabeli beszámolók mindig roppant szubjektivek. Sokszor más nemzetek lehúzása mögött vagy személyes vagy politikai sértődöttség áll. Plusz a régi kor embere nagyon szeretett általánosítani és más népek pocskondiázásából szinte sportot üztek. Ami mondjuk annyira nem is változott meg. Viszont pont azért mert szerettek általánosítani épp igy találni olyan írásokat is amik meg kifejezetten dicsérik a magyarokat. Például az ősmagyarokról a honfoglalás után egy arab fickó, bizonyos Gardízi ezt írta: "bátrak, szép külsejűek és jó megjelenésűek" Ami a középkori magyarságot illeti: miközben van olyan beszámoló ami arról szól, hogy mennyire engedetlenek vagyunk, másokból meg az ellenkezője derül ki. Mint ebből: „[a király iránt] olyan engedelmességet tanúsítanak, hogy istentelen gaztettnek tartják nemhogy nyílt ellenszegüléssel felingerelni, de alattomban folytatott suttogással megbántani is”, és ha bíráskodásra kerül sor, „a fejedelem akarata egyedül elegendő mindenki számára döntő érvként” - ezt a német Freisingi Ottó írta rólunk (bár ez jóval korábbi mint a fentebbi idézetek). Arról hogy a középkorban miként változott sok esetben a magyarok megítélése más nemzeteknél annak kapcsán itt egy érdekes interjúrészlet, melyben Csukovits Enikő történész nyilatkozik: "Az egyik kedvenc szerzőm az itáliai Domenico da Gravina, aki Nagy Lajos király nápolyi hadjáratainak a legjobb leírását készítette. Magyarpárti volt, rajongott Lajos királyért és legismertebb hadvezéréért, Lackfi István erdélyi vajdáért, lelkesen számolt be minden magyar győzelemről. Amikorra azonban szegény Domenico megírta a krónikáját, addigra a magyarok kivonultak Dél-Itáliából, a magyar király ellenfelének, Johanna királynőnek az udvarában pedig egy magyarbarát szöveggel – érthetően – nem lehetett sikereket elérni, ezért a szöveget eltette, és az utána a 18. századig elő sem került." Itt egy másik érdekes részlet (ami csak azt mutatja hogy ha nem is minden esetben de jó párszor politikai szándék van a lehúzás mögött): "A magyarok megítélésében újra negatív fordulatot hoztak a keresztes hadjáratok. A Szentföldre szárazföldi úton induló seregek átvonultak Magyarországon, és – különösen a szedett-vedett előhadaik – raboltak, fosztogattak. Ezt a magyarok – érthetően – nem tűrték, ezért komoly konfliktusok alakultak ki, aminek következtében a keresztesek hőstetteit dicsőítő munkák a magyarokat szidják, holott ők csak a saját tulajdonukat védték."
- Filmek
-
Lego Star Wars
ITT a hivatalos bejelentés arról, hogy a játék 2020-ban fog megjelenni. Az október 20 pedig nem pletyka volt, hanem az egyik hivatalos előzetes végén jelent meg ez a dátum, amit aztán áttettek privátba.
-
Lego Star Wars
Korábban hivatalosan is bejelentették, hogy idén fog jönni.
-
Vélemények és javaslatok
Szuper lett!
-
Az Obi-Wan Kenobi sorozat
Én örülök, hogy egy évados lesz. Néha jól jön ha egy projekt kicsit koncentráltabb és van eleje, közepe meg vége. A Solonál a mai napig zavar hogy láthatóan hosszútávra terveztek vele és elindítottak egy csomó olyan szálat, amikkel igy két évvel a premier után még mindig nem tudni, hogy mit fognak kezdeni. Mivel az Obi-Wannál az eredeti ötlet egy mozifilmre szólt pláne nem baj ha nem kezdik el dagasztani.
- 2. évad trailer
- Game of Thrones
-
Game of Thrones
Az hogy Jon egy Targaryen már a könyvekből kiderül. Ez már nyilt titok volt a TV sorozat előtt is. Nincs kerek perec kimondva, helyette viszont rengeteg komoly utalás van a szüleire. Most nem találom, de arról, hogy Jon egy Targaryen már a hatodik évad előtt is beszéltünk itt. A könyvrajongók körében egyébként volt egy népszerű teória arról, hogy a könyvekben is majd Aegon lesz mindkét gyerek. De a részletekre itt már nem nagyon emlékszem csak annyi rémlik, hogy a könyvekből kiderül, hogy Rhaegart foglalkoztatta a prófécia és hit abban hogy esetleg a gyereke lesz a kiválasztott (a herceg akit megjövendöltek). De a teória részleteire vagyis hogy miért akarhatta, hogy mindenképp az Aegon nevet kapja a lehetséges kiválasztott arra már nem emlékszem.
-
2. évad trailer
Nekem úgy tűnik hogy amikor az emberek várják az előzetest akkor a következő egy-két napban mindig tudnak találni valami olyan eseményt, amikor pont jól jönne a trailer premier. Persze ettől még lehet hogy most fog jönni de erősen szkeptikus vagyok. Más előzetesekkel volt hogy hetekig ezt játszottuk, hogy most már biztos hogy jön.....
-
A Star Wars jövője
Ezt a féle hype-ot rengeteg helyen elsütik. Ebben nincs semmi új. Ezzel szereznek jó PR-t az amerikai sajtóban. Ebből szerintem nem következik semmi.
-
A Star Wars jövője
Az egyik projektje a Végtelen matrjoska egész jó kritikákat kapott. Melyik filmje volt az ami miatt gáznak tűnik, mint showrunner? Azt látom hogy elég sok romantikus-vígjátékhoz volt köze ami kétségtelenül fura, de mintha az utóbbi években ettől kezdett volna eltávolodni. Én mindenesetre semmit nem láttam még tőle.
- Képregények
- Képregények
- 2. évad trailer
- Filmek
-
Filmek
Jómagam nagy rajongója vagyok a Hófehérkének. A legtöbb igazán régi filmnél azért szükség van némi háttérismeretre a műélvezethez. Hisz 70-80 év alatt rengeteget változott a filmes nyelvezet. Ehhez képest a Hófehérkénél semmi ilyesmire nincs szükség. Bárkit nyugodtan le lehet ültetni elé: még most is tökéletesen működik. Ami '37-ben ijesztő, humoros vagy bájos volt, az mai szemmel is ijesztő, humor vagy bájos. Érdekes belegondolni, hogy régen mindenki megvolt győződve róla, hogy ez a film óriási bukás lesz. Ugyanis ez volt az első egészestés animációs film. Egész addig csak kis pár perces szkeccsek készültek animációval. Ezeket általában a mozifilmek előtt mutatták be. A közvélekedés az volt, hogy önmagában egy animációs film nem tud megállni a saját lábán. Walt Disney rengeteget kockáztatott a Hófehérkével. Már csak azért is, mert pár évvel a premier előtt még nem igazán voltak kiforrva azok az animációs technológiák amik szükségesek voltak ahhoz, hogy a Hófehérkét tető alá lehessen hozni. Hogy lehet hitelesnek tünő emberi alakokat rajzolni vagy hatásosan megidézni mondjuk egy vihart vagy egy baljós erdőt? Ahhoz, hogy minderre rájöjjenek a rövidfilmeket készítő animációs részlegük direkt olyan szkeccseket kezdett el gyártani ahol egy-egy technológiát tökéletesiteni tudtak mielőtt a Hófehérkében bevetették. Így is a projektet Hollywoodban csak úgy emlegették, hogy "Walt Disney ostobasága". Igazából ha nincs a Hófehérke, ma nem lenne Disney stúdió. A későbbi filmjeik ugyanis megbuktak a pénztáraknál. Az volt a szerencséjük, hogy a Hófehérke olyan kolosszális siker volt a maga idején (mai értéken csak Amerikában közel 1 milliárdot hozott), hogy abból a pénzből tudták finanszirozni a stúdiót.
-
Filmek
A napokban főleg klasszikus magyar filmeket néztem, illetve olyan külföldi produkciókat amiket nálunk forgattak. Így futottam bele az 1964-es "Az aranyfej" című filmbe. A történet végig nálunk játszódik. A sztori szerint egy brit mestertolvaj meg az ügyefogyott társa elrabolják Szent László királyunk aranyhermáját. A film nagy fináléja Budapesten az épülő Erzsébet-hídon játszódik. Itt üldözik a tolvajokat. Én eddig túl sok színes felvételt erről az építkezésről nem láttam. Gondoltam már csak emiatt is megosztok pár képet itt is (a képarány azért ilyen furcsa mert Super Technirama 70-ben lett forgatva): A filmben van egy kis moló az épülő híd lábánál, ahol csónakkal is át lehet menni a túlpartra. Gondolom ez a valóságban is igy volt.