Bomarr

A Beyond: Two Souls nekem is kifejezetten tetszett. Mindhárom említett játék remek a maga módján.

Gyönyörű kiadvány de engem az ilyen díszdobozok valahogy nem vonzanak. Én azt szeretem ha pár pillanat alatt kitudom venni a lemezt a tokjából. A 4K-s Saga kiadást majd külön megveszem, ha lesz rá lehetőség. Az úgyis olcsóbb lesz.

Hát ez az utóbbi években már nem annyira igaz. Digitalizáció ide vagy oda újabban elég nagyok a gondok a balti államokban. Az elvándorlás terén Magyarországot is lepipálják. Litvánia és Lettország benne van a három leggyorsabban zsugoródó országban a világon de az észtek se sokkal maradnak le. A kiugró GDP növekedés is már a múlté.

A következő város, aligha szorul különösebb bemutatásra hisz szinte tényleg itt van a szomszédban. Bécsről lenne szó. Az osztrák fővárosban talán az a legjobb, hogy nincsenek kellemetlen meglepetések. Pontosan azt adja, amit elvár tőle az ember. Egy gyönyörű európai nagyváros, ahol aztán van pénz dögivel. Ez nem csak a város állapotán hanem a boltok választékán is látszik. Bécsben magyarként nagyon otthonosan érezheti magát az ember. A közös múlt ugyanis rendre visszaköszön: az egyik múzeumukban például ki van állítva a Szent István Lovagrend piros-fehér-zöld palástja. A köztereken többször is bele lehet bukkanni a Magyarországot jelképező díszitésekbe. A székesegyházuk oldalán az egyik szobor Kapisztrán Jánost jelképezi és pont a nándorfehérvári diadal emlékére emelték. Mária Terézia sírján pedig ott van a Szent Korona mása a Magyarországot jelképező nőalak ölében. Nyilván az építészeti stílusuk is ismerős, no meg persze rengeteg a magyar a városban. Nem csak a turisták. Volt olyan étterem, ahol a pincér hallva a magyar akcentusunkat jelezte hogy nyugodtan leadhatjuk a saját nyelvünkön is a rendelést Ami talán a legjobban meglepett, hogy mennyi gyönyörű kastélyuk van. Schönbrunn persze roppant híres, de azon kívül is vannak meseszép nemesi lakjaik. A Belvedere kertje például az egyik legszebb amit valaha láttam. Néhány fotó, amiket még 2011-ben készítettem: Ez lenne az emlegetett Belvedere: Egy példa a "magyar diszítésekre". A magyar címer az egyik szobor talapzatán:

Resident Evil Zero: Volt párszor, hogy majdnem bedobtam a törölközőt, de végül ma végigvittem. Szívesen megnéznék egy remake-et ebből a játékból is, mert a hangulat jó, a két főszereplő pedig bár elég sablonosak, szerethetőek. Mielőtt belevágtam szinte semmit nem tudtam róla, ezért azt hittem, hogy a játék nagy része a vonaton fog játszódni. Kellemesen meglepett, hogy ennél azért nagyobb ívű volt a cselekmény. A kamera és az irányitás viszont néha kicsapta a biztositékot. De ami a legbosszantóbb tudott lenni az a kis inventory. Ez eleve egy olyan játék, ahol sokszor különféle szobrokot, elemeket, vegyületeket vagy kulcsokat kell "A" pontból "B" pontba vinni. De alig tudsz bármit magaddal vinni. Hisz ha van nálad két fegyver meg a hozzá való töltények akkor van hogy már tele is a zsákod és akkor még nem vittél magaddal gyógyitó növényt, a mentéshez használható tinta patront stb. Ráadásul szemben a remake-el itt ugye nincsenek ilyen nagy ládák, amikbe raktározhatod a dolgaidat. Szóval jobb hiján csak úgy otthagyod a földön a dolgaid.... sokszor olyan tárgyakat, amikről aztán fél órával később derül ki hogy fontosak voltak és vissza kell menni értük. Szóval azért néha kiakadtam rá. De mostmár tetszik annyira a Resident Evil univerzum hogy azt mondjam: így is megérte. Összességében minden hibájával együtt is tetszett. De azért csinálhatnának neki egy remake-et.

Sajnos arra nem lehet játszani, hogy az emberek maguktól oda fognak figyelni. Nem véletlen hogy szinte mindenütt nagyon komoly szabályok vannak érvényben. Nem értem nálunk miért ennyire könnyelműek, pláne úgy hogy a vállalhatatlanul gyenge, kivéreztetett egészségügyünk pillanatok alatt összetud omlani. Sajnos egyre több helyről hallom, hogy az emberek megunták a karantént a hatóságok meg nem csinálnak semmit. A boltokban be se tartják a korlátozásokat. Úgyse hogy nálunk eleve sokkal lazábbak a korlátozások mint a régiós országokban. Némi jó hir, hogy most már több európai országban is esik az aktiv betegszám. Ausztriában egy hét alatt 9300-ról 7700-ra, Svájcban 14 300-ról 12 500-ra, a németeknél pedig négy nap alatt 72 ezerről 63 ezerre.

Az első 20-25 óra játék a Red Dead Redemption-nal szenzációs volt. A rengeteg apró részlet, a grafikai motor kis nüanszai, minthogy a hó megolvad a kabátunkon és persze a hangulat amit irsz nagyon ott volt. Viszont az a rengeteg lovaglás.... na az egy idő után megtörte a lelkesedésemet. Úgyhogy még nem vittem végig bár tervben van. Már csak azért is mert rengeteg időt/energiát öltem bele és pont ahol abbahagytam volt egy elég ígéretes új fejlemény. Érdekes a mentési rendszer kapcsán az rémlik hogy simán lehet manuálisan menteni. Tehát kilépés előtt elmentheted ahol vagy és onnan folytathatod. Vagy rosszul emlékszem? Mindenesetre nekem ezzel nem volt gondom. Hogy az RE tetszene-e? Attól függ mennyire szereted az akcióba oltott túlélőhorrort. Itt azért nem lehet úgy irtani mint az FPS-ekben. Sokszor van hogy az ellenség egyszerüen túl erős. Meg nagy hangsúlyt kap hogy keresgélned kell. Átkell nézni a pályákat. Hol milyen eszköz van aztán megnézni hogy mire lehet használni őket. Ha ezek nem zavarnak akkor mindenképp próbáld ki.

Maszk kapcsán ez esetleg? Házhoz is tudják vinni. https://www.konzolvilag.hu/otthon/xiaomi-youpin-an-star-ffp2-mask

A Days Gone eléggé más. Az egy nyilt világú játék. Közelebb van a Red Dead Redemption-höz mint a Resident Evilhez. Ami ott picit zavaró hogy az ellenségek újratermelődnek, a lőszer és az üzemanyag meg gyakran kifogy. Nekem vegyes érzéseim voltak vele kapcsolatban. Lehet újra bele kéne fognom.

Ha valamelyiket kipróbálnád akkor érdemes a Resident Evil 2-vel kezdeni. Ügyességi, ugrálós részek nincsenek benne. Horror, kaland, akció keveréke. Általában ami a kihivást jelenti, hogy ügyesen kell tartalékolni a lőszert, mert nem mindig az a jó út, ha lelövöd az ellenséget, hanem lehet hogy jobb elmenekülni előle. A másik kihivást a logikai feladványok jelentik: meg kell találni egy kulcsot vagy olyan tartozékot ami segit tovább lépni. Ha elolvasod az utadba kerülő jegyzeteket akkor azok segítenek eligazodni. Ha a lőszeres taktikázás fáraszt akkor lehet olcsón szerezni olyan DLC-t, ami végtelen lőszert ad. Bár ettől eléggé megváltozik a játékmenet. Xbox One-ra is megjelent! A Resident Evil 3 már jóval akcióközpontúbb. Ott szinte eleve mindig van elég lőszered. Itt egy előzetes a Resident Evil 2-höz, ami jól átadja a hangulatot, de ugyanakkor nem lő le semmi poént vagy érdekességet. Ha megnézed akkoris bőven lesz még meglepetés:

Szivemből szóltál. A hetedik résznek a demojával játszottam, de ez elég is volt ahhoz, hogy elvegye a kedvem az egésztől. Az ilyen jellegű horror játékok nem tudnak lekötni.

Olaszoknál úgy történt ez meg, hogy sokkal rosszabbak voltak a számaik és nem volt jó idő. Nem is kell az hozzá hogy az emberek többsége ostoba legyen. Elég ha Budapest és Pest megyének mondjuk az 5 százaléka ezt csinálja. Az már 150 ezer ember.

Ha nem országos akkor többet árt mint használ. Olaszoknál nagy hiba volt, hogy először csak Lombardiát zárták le, ami miatt rengetegen elkezdtek "menekülni" a régióból és sokan délre utaztak. Közben vitték magukkal a betegséget. Ha ma bejelentenék hogy csak Budapest és Pest megye lesz lezárva akkor a fél főváros kocsiba vágná magát és a hosszú hétvégére menne a Balcsira, vidéki rokonokhoz stb. Aztán jól megfertőznék az egész országot.

Igazából eddig a világháborúk, a válságok és a Föld lakosságának 3-5 százalékát kiirtó spanyol nátha után is egész jól mentek a mozik. Ez majd hogynem a legolcsóbb otthonon kivüli szórakozás.

Dettó igy vagyok. Ha már idén moziba lehet menni az egy nagy plusz lesz. De alapból arra számitok hogy majd csak jövőre tudok menni. A mozik lesznek az utolsók amiket hagynak kinyitni. Zárt tér ahol több mint egy óráig ülnek együtt az emberek. Strandra előbb megyünk.

Szerintem jól néz ki. Közben készülve a hosszúra nyúló karanténra a Resident Evil 7-et leszámitva fizikai hordozón az összes RE játékot megvettem ami PS4-re kijött

Kissé formabontó módon most egy olyan úticélról számolok be, amelyik inkább volt negatív élmény, mint pozitív. Arra a kérdésre, hogy visszamennék-e egyértelmű nem a válasz. Most Izraelről lesz szó. Előre leszögezném, hogy nem turistaként voltam itt, emiatt a leglátványosabb részeit az országnak (pl. Názáretet vagy Jeruzsálemet) nem láttam. Munka miatt voltam ott teljesen egyedül és időm nagy részében Tel-Avivban, illetve a Negev sivatag legnagyobb városában Beér-Sevában voltam. Azt ugye úgy tudja az ember, hogy Izraelben állandó háborús készültség van. Na de mit jelent ez a valóságban? Nos mivel 18 év fölött az állampolgárok (nők és férfiak egyaránt) több év katonai szolgálatot kell teljesítsenek ezért tele van katonákkal az ország. Érzésre olyan mintha minden 18 év körüli egyenruhában lenne. Megjegyzem: a katonák kifejezetten rendesek. Fiatalok, tehát lazák. Tudnak angolul és a tapasztalataim alapján szívesen útba igazítják a külföldieket. Nekem ha kérdésem volt akkor általában a legközelebbi katonához mentem. A rengeteg baka miatt a helyiek hozzá vannak szokva a fegyverek látványához. Egyszer amikor vonaton utaztam egy 5 éves forma gyerek ott játszott a puska csöve előtt. Ettől szerintem az átlag európai simán hülyét kapott volna, de nekik ez semmiség. Hát finoman szólva én viszont ehhez nem tudtam hozzászokni. Ugyanigy ahhoz se, hogy akárhova megyek állandóan különféle ellenőrzésekbe futok bele. Náluk a pályaudvarok is olyanok, mint nálunk a repterek. Mindent átvilágitanak. Ez az állandó készültség és maga a tény hogy folyamatosan emlékeztetnek rá, hogy bármelyik pillanatban történhet valami, azért eléggé eltudja cseszni az ember nyugalmát. Ráadásul a repterükön különösen nagyot szívtam. Amikor már mentem volna haza kiválasztottak fokozott ellenőrzésre. Kértek, hogy minden elektromos kütyüt vegyek ki a táskámból. Én a hülye fejemmel benne hagytam a diktafonomat. Na innentől teljesen rám cuppantak és úgy csináltak mintha valami terrorista vezér lennék. A reptér biztonsági főnöke csinált velem interjút, aztán többszörös motozáson estem át. Az egész procedúra rém kellemetlen volt és vagy bő fél óráig tartott. Ráadásul ezek a szerencsétlenek a jegyemet is elvesztették a nagy ellenőrzésben úgyhogy ezzel még külön bajom volt. Emlékszem ezután Ferihegyre belépni micsoda fantasztikus érzés volt. Egyébként is szeretek hazaérni, de ezután az itthoni reptér olyan volt mint a menyország. Csak mutattam a magyar útlevelem és már mosolyogva engedtek is tovább. Emlékszem ott aztán fokadkoztam is, hogy én többet sose megyek Izraelbe. Nade kicsit a közegről. Tel-Aviv a legcsúnyább város, ahol valaha életemben voltam. Minden túlzás nélkül mondom, hogy láttam észak-afrikai nyomortelepeket is amik hivogatóbbak és szebbek voltak, mint Tel-Aviv. Pedig nem feltétlenül egy szegény város. Vannak egész pofás parkjaik, meg érzésre mintha véletlenszerűen itt-ott lepottyantottak volna egy két kisuvickolt iroda negyedet is. A legszebb része igazából a tengerpart. Azt nem tudták elrontani. Ez volt a kilátás a szállodám ablakából: Ez meg az irodanegyedek egyike: De ahogy letértem egy kicsit az irodanegyedektől vagy a tengerparttól máris valami lepattant utcán kötöttem ki. Nem segít a köztereken, hogy a legtöbbje tisztán se lenne valami szép, így lelakva viszont rém elkeserítő ahogy kinéznek. Általában szeretem a kanyargós utcákat itt viszont a kacsakaringós, koszos utcák csak még szlömösebb hatást adnak a városnak. Általában szeretek idegen városokban sétálgatni, itt viszont inkább riasztó az egész. A képek nem tudom mennyire adják vissza ezt, de mindenesetre berakok ide kettőt: Beér-Seva azért egy fokkal ennél jobb volt. Ami ott érdekes volt, hogy az a város valami elképesztő mód terjeszkedik. Pár évtized alatt megduplázódott a lakosság száma. Ezt egy közeli dombról fotóztam: Csak egy esetben mennék vissza: ha Izrael egy európai típusú demokráciává változna és beköszöntene a Közel-Keletre a béke. De addig is, nekem ennyi elég volt.

Köszi a válaszokat Dzséjt! Szerencsére a CODE: Veronica megvan Playstation 4-en az online boltban. Mivel ilyen fontos sztori szempontból ezért meg is vettem. Legalább egy próbát teszek vele.

Resident Evil 3: Tényleg rövidebb, mint a második rész, de így is atomjó lett. Biztos, hogy még jó párszor újra fogom játszani, mert elképesztő hangulata és látványvilága van. A végső főellenség harcnál rendesen tátottam a szám. Közben a Resident Evil Zero-val is haladtam, de felfedeztem még egy dolgot, ami bosszant: az irányitás. Most egy templomban vagyok, ahol rám támadt egy óriási denevér. Igazából csak annyi lenne a dolgom hogy rácélozzak és lőjjek (gondolom én). De annyira retek nehéz célozni ebben a játékban hogy az csuda. Kicsit kezd tőle elmenni a kedvem pedig nagyon szeretném egybe látni az egész Resident Evil sorozatot. Egyébként ha szeretném tudni hogy mi történt az RE 3 után melyikbe fogjak bele? Resident Evil 4 vagy CODE: Veronica? Az utóbbi mennyire jó játék? Illetve a két Revelations-ről itt mik a vélemények?

A következő 1-2 hétben mindenképp végigtolom. Pláne hogy a PS boltban le is van árazva. Viszont most Sky-hoz hasonlóan én is a Resident Evil 3-at viszem. Akár csak az előző rész ez is lenyügőz. Úgy érzem hogy ezeknek a remake-eknek hála kész Resident Evil fan lettem. Régen csak az ötödik részt vittem végig, de most az egész világ nagyon megtetszett. Ezen felbuzdulva elkezdtem a Resident Evil 0-t is tolni. Elvileg ennek játszódik a legkorábban a története. Egy részről ez is leköt és alapvetően a hangulat elég jó, másrészt viszont most már emlékszem hogy régen mi bajom volt ezzel a szériával. Ez már ugye nem remake, csak simán felhúzták a grafikát HD-ra. De az összes gyerekbetegsége ott van a játékmenetnek: a fix kamerák miatt csomószor van hogy belépek egy szobába és gőzöm sincs mi van előttem. Hallom a zombi hangját, de hogy épp előttem áll vagy méterekre van tőlem arról fogalmam sincs. Az inventory iszonyat pici. Alig tudok magammal vinni valamit. Az külön idegölő, hogy menteni csak úgy lehet ha van nálam festékpatron az irógépekbe, ahol a mentést kell végezni. Az eleve pici helyből viszi fölöslegesen a helyet. Szóval a régifajta Resident Evilek továbbra se lesznek akkora kedvencek. Bár a Zéróval elvagyok. A vonatos részen túlvagyok és a kiképző központban most jutottam el a titkos alagsorba.

Úgy látom a karantént többen is videojátékozással töltjük Én most egy régi elmaradásomat pótoltam és kivittem a Rise of Tomb Raidert (a 2013-as "első részt" a maga idején kijátszottam). Jó volt, bár azért nem egy Uncharted.

Tudom ezzel a kisebbséghez tartozom, de nekem az AC sorozatban mindig épp a kerettörténet volt az a mi a legkevésbé tetszett. Ez az asszaszin-templomos harc engem sose érdekelt. Sokkal jobban tetszik az, hogy történelmi helyeken kalandozhatunk. Nekem pont azért is tetszett a Black Flag mert kicsit eltávolodott az alapötlettől. És ezért jött be nagyon az Odyssey is, ami a Black Flag után a második nagy kedvenc nálam.

Az AC3 tényleg tragikus, a Black Flag pedig nálam is személyes kedvenc.

Itt nálunk is kifejezetten komolyan veszik. Meg ahogy hallom a pesti belváros is kiürült.

Hiába erősödik a digitális értékesítés a játékeladások óriási része még mindig a fizikai lemezek eladásából jön be. Hiába brutál erős az online értékesítés mondjuk Amerikában vagy a briteknél, globális szinten tavaly jutottunk el oda a Playstationnél, hogy kb fele-fele volt a megoszlás a digitális és a fizikai értékesités között. És nem azért mert az emberek megszokásból nem akarnak váltani hanem mert sok helyen annyira gyenge a net, hogy az online játék vásárlás kifejezetten kényelmetlen. Na most egy Playstation exkluziv cimnél ez már csak azért is baj, mert eleve kisebb piacra lőnek. Csak azok vehetik meg a játékot akiknek van Playstationje. Ha most a járvány alatt kijönnek akkor viszont azok is kiesnek a vásárlói körből akik majd fizikai hordozón akarják megvenni. Persze van ahol opció a házhozszállitás de pont ahol erre komoly szükség lenne rá ez nem feltétlenül igaz.