Dzséjt

Nem te vagy az egyetlen

Hát olyan NDK-s, csúszkálós ping-pong játéka volt valakinek? Nekem az volt az első és máig egyetlen konzolom, de milyen deathmatchokat és coop modokat nyomattunk

Ez a routeres probléma. Ha routeren keresztül kapcsolódik több gép a netre, akkor kívülről látszólag mindegyik ugyanarról az ip-ről fog csatlakozni. Azonban ez a cím tulajdonképpen nem a gép címe, hanem az egész alhálózaté, illetve azé az eszközé, ami ezeket a gépeket "kijuttatja" az internetre. Az alhálózaton belül az egyes gépeknek NEM lehet ugyanaz az ip-címük. (Ezek a belső címek rendszerint 192-vel kezdődnek.) Vagy egy hálózaton voltak. Vagy még az is megeshet, hogy mindkettejüknek dinamikus IP-je van, és véletlen egymás után megkapták ugyanazt az IP-t. Bár mondjuk ennek a valószínűsége 1 a jó magas számhoz, de megeshet.

Azt én is imádom, pláne, ahogy ki lehet vele szedni a fedezék mögött lapító gazokat. Apám össze-vissza röhögött azon, ahogy szórakoztam a golyókkal. Bebújt a teherautó mögé a csávó? Sebaj, szép nagy ívben beröpítettem. Pajzs mögött sunnyog a disznaj? No problémó, földközelbe viszem a golyót és bokán lövöm. De a kedvencem, golyót kilövöm A jelű tetű felé, de mielőtt becsapódna a golyó, huss, kimanőverezem és B jelűt tetű fejét robbantom le vele. Nem tudom, ki találta ki ezt az irányítható golyót, de nagyon feldobta vele a játékot A Half Life 1 nem tudom miért, engem valahogy nem tudott megfogni. Lehet azért, mert a HL2 megjelenésének küszöbén ismertem meg (láttam a videókat és gondoltam, kipróbálom). A HL2 nekem mai napig nagyon nagy játékélmény, de a HL1 ahhoz képest csak átlagos. De mondom, ez valószínűleg csak amiatt van, mert későn ismertem meg. Na majd ha egyszer elkészül a Black Mesa mod. A HL2 viszont, ajaj Az hihetetlen hangulatú (és olyan jó magyaros, trabik, Keleti pályaudvar, City 17 baromi ismerős lakótelepei - nálunk ilyen a Csolnoki lakótelep ), ráadásul remek a sztorija és szerintem kevés olyan játék van, amiben ennyire élnének a karakterek. A Quake széria nálam különleges helyen van. A Quake 1 volt az első játék, ami telepítve lett az első PC-émre. A Quake 2 volt az első 3D-s játékom (még Voodo 2-es 3D-s gyorsító kártyán) és egyben az első játék, amit megvettem eredetiben. Imádtam, személy szerint jobban, mint a Quake 1-et, pedig azt többször játszottam végig. A Quake 3 volt az első (és azóta is egyetlen) multi játék, amit nem csak kipróbáltam, de huzamosabb ideig játszottam is. A Quake 4 pedig az első játék volt, amit a jelenlegi gépemre telepítettem. A Quake 2 a kedvencem, bár a Quake 1-et többször végigvittük haverral (ő lőtt, én vezettem, jaj a régi szép idők ). Az első résznél fogalmunk sem volt még, mi az a load és save, így minden héten pénteken, mikor haver átjött, elölről kezdtük. És akárhányszor meghaltunk, a pálya elejéről kellett újrakezdenünk (hol volt még akkor a quicksave és quickload ). Így ha egy Quake pályát nem játszottunk végig százszor, akkor egyszer sem, de tuti keveset mondtam, hiszen négy játékszakasza van az első résznek, és ahhoz, hogy előjöjjön a végső pálya, mind a négy szakasznak teljesülnie kell. Szóval minden pénteken végigjátszottuk az előző szakaszokat és mindig csak egy kicsit jutottunk előrébb az új szakaszon. Lehet ezért rögzült belém, hogy gyorsan végigtudok vinni egy játékot. A Quake pályáin a sokadik végigjátszásnál már hardon sem okozott gondot az ellenség letarolása Persze ennek meglett az a hátulütője, hogy a mai napig fejből fel tudom mondani a játékot ellenség hollétre és fajtára, ellenük bevetendő taktikára és viselkedésre pontosan Aztán jött a Quake 2 és felfedeztük a save és load csodáját, s hopp, máris nem kellett ezerszer végigjátszani a játékot. Azok a régi szép idők.

Csak ha ugyanarról a gépről írnak vagy ugyanaz a router osztja meg őket, amúgy nem.

Na ja, csakhogy mi, akik ilyen személyes körben találkoznak, mint egy lakás vagy ház, már több éve, nem egy néhányunk esetében több, mint öt éve ismerjük egymást, napi szinten kommunikálunk itt és többünk msn-en is, és még így is az első ilyen találkozót csak tavaly rendeztük meg, amit sok-sok nyilvános helyen találkozás előzött meg. Azaz az ismerkedés. Normális esetben először ismerkedik az ember és csak aztán megy "szobára". Egy lakásba/házba történő betorpanás az ismerkedés szakasz illetlen mellőzése. Gondolom megérted, hogy az, aki meghív a saját otthonába, meg akar ismerni, hogy megbízhasson benned. Te sem hiszem, hogy beengedsz vadidegeneket az otthonodba. Szóval, szerintem érthető, hogy ezúttal elutasítást kaptál, de hidd el, szívesen látunk nyíltabb találkozókon (olyat is rendezünk eleget), ahol hipp-hopp össze lehet velünk haverkodni. Amúgy Llew nem volt túl jó példa, mert lehet, hogy nem ír sokat, de sokunk már több, mint öt éve ismeri. Ebből is látszik, hogy nem a hozzászólások száma a lényeg, hanem, hogy ismerjük valami úton-módon.

Igaz, ami igaz, én sem voltam éppen mesterlövész állapotban Amúgy majdnem úgy van, ahogy írod. Ebéd után ülök le általában játszani, ha időm engedi. De legfeljebb csak négy órát játszok, az ülepem erre van szabadalmaztatva Illetve, ha érzem, hogy már jön a vége, akkor kitolom, de az ritka. Meg néha, ha olyan a játék, este is játszom még egy-két órát, ilyen volt most a Singularity. Akkor van baj, ha eme délutáni négy óra alatt kipörgetem a játékot, mint a Modern Warfare 1-2-t Illetve szoktam kivételt tenni kolosszális játékokkal, amik tényleg nagyon sok időre oda tudnak szegezni (na már, ha nincs dolgom) a monitor elé. De az ilyen ritka, mint a fehér holló, és voltaképpen csak négy van: Half Life 2, Mass Effect 1-2, The Witcher. A HL2 előtt egyszer több, mint tizenkét órát töltöttem el úgy, hogy észre sem vettem. Kilenckor neki álltam és este tízkor arra lettem figyelmes, hogy sötét van. Na ilyen se előtte, se utána nem volt. Még egy hozzátétel ehhez a gyors végigjátszáshoz. Az Assasin's Creed 2-t már napok óta játszom (bár most úgy két hete nem nyúltam hozzá az elfoglaltságaim miatt), és még mindig nem hiszem, hogy a vége felé járnék. Az megfelelően hosszú játék, ráadásul hatalmas játéktérrel. A Singularity-nek és társainak (Modern Warfare 1-2, hogy mást ne mondjak) az is a baja, hogy lineáris, kis játéktérrel (jószerivel bunkerek, faluk lezárt utcái), így még a mászkálás és a nézelődés is erősen korlátozott. Kösz, bepróbálom.

Nem is igaaaaaz Na jó, tényleg nem igaz, én nagyon sokat nézelődöm, keresgélem a felvehető cuccokat (muszáj is, különben nem lehet fejleszteni a fegyvereket, képességeket), sőt, még fölöslegesen szórakozom is, ha adódik rá lehetőségem. Ebben az időmachináló kütyünek hála bőven akadt lehetőségem, és csak nagyon kevés olyan ellenfél volt, akit színtisztán lelőttem. De sajnos ezek a játékok akkor is rövidek, és a sok szórakozással sem lesznek hosszabbak. Kellemes csalódás, hogy ezt nem négy órába telt végigvinnem, hanem két délutánba, meg egy kicsi esti lődözésbe. Szóval durván 8-12 óra. Ha viszont csak végigrohannék, akkor lenne szerintem 4-6 óra a tiszta játékidő. Ráadásul a játék maga nem is nagyon nehéz, normál fokozaton körülbelül hatszor, talán hétszer haltam meg. Anno a Half Life 2-t minimum 24 órába telt végigjátszanom, réges-régen pedig a Quake 1-et és az első Aliens vs Predator játékot hetekbe tellett végigvinnem. Az mondjuk más kérdés, hogy most az előbbit kettő, az utóbbit négy óra alatt kivégzem a legnehezebb fokozaton Összességében ja, a rutin azért visz előre (az biztos, hogy nem állok le, még nézelődés közben is mozgok, szóval a folyamatosság tényleg meg van), de sajnos a játékok is, különösen az FPS-ek mocskosul rövidek. Amúgy Frenkie, te már láthattad, hogy hogyan játszom. Más, ajánljatok valamit. Valami jó lövöldözőset (lehetőleg olyat, amivel még nem játszottam ), mert most olyan hentelős hangulatban vagyok, de amióta nem veszem a PCGurut, kiestem kicsit a képből (ha Frenkie nem szól, erről a Singularity-ről is megfeledkezem).

Akkor nem ez lenne kiírva, és nincs minden nap razzia. Nem ez az első eset, hogy egy napig áll (még nincs két napja, tegnap délután állt le).

Nem többet, mint ami ki van írva az oldalra.

Lost ideiglenesen félre rakva. Valahogy kiestem a hangulatból, bár az is igaz, hogy rajtam részben kívül álló okok miatt voltam kénytelen abba hagyni. Addig is, amíg nem kap el újra az érdeklődés, előkaptam két régi, nagyon régi nagy kedvencemet. Seaquest és ALF Az előbbi talán tizenhárom évvel ezelőtt ment az RTL-en, az utóbbi meg száz évvel ezelőtt az HBO-n (arra nem emlékszem, hogy adták-e máshol is). Hatalmas széria mindkettő. Abba meg durva belegondolni, hogy bár a Saequest '93-tól '96-ig futott, de már hárman is halottak a főszereplők közüll: Roy Scheider (Nathan Bridger kapitány), Jonathan Brandis (Lucas Wolenczak) és Royce D. Applegate (Manilow Crocker főnök).

Singularity kivégezve Pro: - Utóbbi idők legjobb sztorija FPS-ben (szerintem a Half Life 2 óta nem csináltak ilyen jó sztorit). - Frenetikus hangulat. - TMD szerkentyű és fegyverek. - Nem csak darálni kell, hanem néha gondolkodni is. - Több befejezés és mindegyik ütős. - Jó seggű társcsaj Kontra: - Rövid. - Kettőnél lehetne több fegyver is nálunk. - No gránát, pedig kellene. - Lineárisabb, mint egy vonalzó és még irányjelző is van, nehogy véletlen eltévedjen a játékos az egyfelé vezető úton. - Mentés hiánya, dugják fel mélyre a chackpointot.

Az lehet, de a második coolabb

Éspedig? (Válaszban figyelembe venni, hogy én mindig csak a 2x10-nél járok Losban )

MI a szösz? Terjed a vigyorex?

Hú gyerekek, jó kis játék ez a Sungularity. Spoiler: A boss fightok nem semmik. Most nyírtam ki egy clovert a vonaton

Nekem is

Azért lepődtem meg igazából, mert eddig mindenki, akivel beszéltem az ME-ről, a Therumra ment elsőnek, direkt azért, hogy Liarát a csapatban tudhassa. De így, hogy már megjártad Ferost, már nem meglepő.

Nem, mintha az eddigi Predator filmek nagy anyagi sikert mondhatnak magukénak. Eddig csak az első rész volt igazán sikeres, de a Predator 2 nagyobbat bukott a kasszáknál, mint a két AVP film együtt véve.

Oks, és köszi szépen A többit akkor meg viszem.

Na, én is kipróbáltam, jó pár órára előtte is ragadtam. Az időmachinálás nagyon jó benne. Már három funkciót szedtem össze. Kíváncsi vagyok, hogy a sztori hogyan fog alakulni, eddig érdekes (bár időutazásos történetekhez szokásosan nem túl logikus ). A fegyverek is jók, de én baromira keveslem őket. Bár az a bullettime fegyver nem semmi Most viszont elakadtam a sok ellen miatt. Apropó, nektek nincs gondotok a hanggal? Tökig feltekerem a hangerőt mind játékon belül, mint a hangfalamon és így is halk.

Hű, már megjelent? Lemaradtam. Szerintem ott mindenki megszívta (hiába, egy Geth Armature nem az a fajta, amivel gyalogosan jó kikezdeni... kivéve, ha van nálad atomvető, de azt meg sajnos csak az ME2-ben kapjuk meg). Szerencsére ez az egyetlen ilyen szitu, máshol már le lehet lőni az animációt (vagy lehet utána menteni). De azt a szakaszt sokadik játéknál is utáltam. Frenkie, még csak most mentél el a Therumra Liaráért? A többi világon jártál már (Feros, Noveria).

Hepi börtcdéjt, Riddick! Okézsoké, már csak meg kell próbálnom nem elfelejteni Apropó, melyik részre mondtad, hogy akár meg is tarthatom? Élnék a lehetőséggel, ha még áll az ajánlat.

Ja. tényleg nem, csak két hozzászólással lejjebb van Nyissátok már ki a szemeteket, mielőtt videót linkeltek, könyörgöm!

Áááááá, dehogy, tudom én :)