Donát

Pedig ezt is Knight csinálta... na mindegy, leszedem ezt, és meglátjuk Donát.

De-de! Megvan otthon... egy pillanat... meg is mondom, mikor: 09:52-től Atlasz mögött a sarokban... ejj, de szarul néztem ki Ha ugyanarról a videóról beszélünk persze Donát.

Én is látszom a videón... szerencsére csak egy másodpercre. Ejj, de hülyén néztem ki anno Donát.

Obi1.: Lehetséges, hogy így történt Egy kérés: Figyelj, a spoiler elé, vagy mögé odaírnád, hogy az egyes, vagy kettes seasonre vonatkozik? Csakmert mindig félek elolvasni, ami utána jön, nehogy belebotoljak valami utalásba a második idényből. Illetve az utolsó két részt még nem láttam az első idényből sem, szóval... Donát.

Én se vágom minden percét Csak most megnézek egy-egy részt, és arról készítek egy összefoglalót. Visszatérve a kérdésekre: Te tudod, hogy került oda Jack? Donát.

Épp az a cél, hogy végignyálazzuk mégegyszer Hogy az apró dolgokat is felfedezzük... Donát.

SPOILER Nagyon impozáns a kezdés. Már rögtön az elején adódik nekem az azóta sem megválaszolt kérdés: Mit keres Jack az erdő közepén? Hogy került oda? Nagyon tetszik, hogy formabontó a cselekmény. Végre nem egy olyan katasztrófa film, ahol azzal kezdünk, hogy zuhanunk, stb. És sokkal humánusabb, emberibb oldaláról fogja meg a dolgokat. Érdekes megfigyelni az emberek első reakcióját, viselkedését. Jack segítőkész, Kate kétségbeesett, Lock a boldogság határán, Boone talpraesett, Shanon önző, Hurley bizonytalan, Micheal aggódó, Walt naív, Chairle izgága, Claire félénk, Sayid szigorú, a koreai férfi (nem tudom a nevét) kemény kezű, és bizalmatlan, stb... Aztán itt van egy szintén számomra még megválaszolatlan kérdés, hogy mi mozog az erdőben? A túlélők találgatása szerint: Nem természetes, nem feltétlen állat, félelmetes. Ami érdekes, hogy szerintem nem ragadozó. Merthogy a pilóta teste megmaradt. Márpedig, ha ragadozó lenne, akkor megette volna. Lehet, hogy nem is állat! Donát.

Elkezdem a Lost részek leírását. Aki még nem kezdte el nézni, ne olvasson bele lehetelőleg, tehát nekik SPOILER. LOST Eltűntek Első idény - Első epizód. TÚLÉLŐK Egy lecsukott szempárt látunk magunk előtt. A kamera ráközelít az egyik szemhéjra, az kinyílik, és meglátjuk mögötte a zöld szemet. A pupilla kitágul. Egy 30-35 év körüli férfi szemeit nézhetjük, aki most eszmélt fel hatalmas bambuszok közepette. A férfi ruhája tépett, haja csapzott, és oldala véres. Látszik, hogy fájdalmak gyötrik. Hamarosan futni kezd, és kijut az erdőből. Egyenesen a tengerpartra. Sikolyok hatolnak fülünkbe, majd végre körülnézhetünk. A parton egy repülőgép roncsai terülnek szerteszét... A férfi nem tétlenkedik, rögtön segítséget ad annak, aki tud. A repülőgép roncsok megnehezítik a mentést, feletébb instabilak. Az egyik hajtómű ráadásul még mindig működik. A férfi kiment egy embert, akinek beszorul a lába. Már épp bekötné a végtagot, amikor felfigyel egy terhes nőre, akinek fájásai vannak. A nő mellett egy idősebb asszony hever, egy férfi próbálja újraéleszteni. A terhes nőt a segítőkész hősünk egy másik férfira bízza, hogy vigye biztonságba, ő addig segít életet lehelni a nőbe. Eközben egy szerencsétlen túlélő túl közel merészkedik a meghajtóhoz, az beszippantja, és felrobban az egész. Egy túlélővel kevesebb... Hősünk eközben megmenti a terhes nőt, és a társát a lezuhanó repülőgép szárnyról. Átmenetileg mindenki biztonságba került. Ekkor ugrunk egyet az időben: bepillantást nyerhetünk, hogy mi történt Jackkel a zuhanás előtt. Azzal a nővel beszélgetett, akit sikeresen újra élesztett. A nő közli, hogy férje a mosdóban van. Ő maga pedig nagyon fél a repüléstől. A gép erre válaszul meg is rázkódik. Jackék becsatolják magukat, ám a rázkódás egyre nagyobb méreteket ölt, míg végül már embereket vág a plafonhoz. A főszereplők már most bemutatkoznak: segítőkész hősünk neve Jack, és orvos, a terhes nőt Claire-nek hívják, akinek a gondjaira bízza, ő pedig Hurley. Megjelenik Kate is, aki bevarrja Jack sebét, valamint Boone is, aki pedig megpróbálkozik az egyik túlélő újraélesztésével. Testvére az önző Shanon, aki abban bízik, hogy hamarosan értük jönnek. Megjelenik Sawyer is. Emellett megjelenik Sayid is, illetve Charlie. A gépen szinesbőrűek is utaztak, Michael, és a fia, illetve egy koreai házaspár, akiknél egyértelműen a férj dirigál. Miután sikerül mindenkit biztonságba helyezni, Jack és Kate megpróbálják feleleveníteni mi történt. Jack azt állítja, hogy 4000 lábnál légörvénybe kerültek (ez 1200 méter) és lezuhantak 200 lábig (60 méter). Itt pedig olyan erős turbulencia lépett fel, hogy elájult. Kate tovább meséli a történetet. Emlékszik, amikor leszakadt a hátsó rész, majd a pilótafülke. Jack úgy véli, hogyha megtalálnák a pilóta fülkét, akkor esélyünk lenne arra is, hogy az ott található jeladó segítségével jelezzék eltűnésüket. Kicsivel később Jack felfedez egy újabb sérültet, egy férfit, aki Kate mellett ült. Valami belefúródott az oldalába. Eközben a táborban mindenki igyekszik valamivel foglalatoskodni. Charlie és Sayid tüzet raknak, Boone telefonálni próbál, de nem működik a telefon. Az ideiglenesen kialakult békét furcsa, és vészjósló hangok törik meg. Az erdőből jönnek, és a hangok egy jelenséget kísérnek: valamik mozognak a rengetegben, és fákat csavarnak ki. Kate Jack és Charlie - utóbbi kérte, hogy csatlakozhasson - elindulnak megkeresni a pilótafülkét. Kate emlékszik, hogy füstöt látott a völgyben. Hamarosan meg is találják a fülkét, benne a pilótát, aki agyrázkódást szenvedett. Elárulja, hogy a felszállás után hat órával bekrepált a rádió, majd a műszerek is. Megpróbáltak visszafordulni a Fidgi szigetek felé, ám még mindig 1000 mérföldre (1700km) jártak attól, amikor fellépett a turbulencia. A pilóta megkeresi a jeladót, ám az nem működik. Hangot ad kétségbeesésének, miszerint, ha keresik is őket, biztos nem itt fogják. Amikor a pilóta kilépne a fülkéből, valami elemi erővel rántja föl, és hatalmas vértócsát fröcsköl az ablakra. Jackék fejvesztve menekülnek, miközben ismét hallják a vészjósló hangokat. Hasonlóképpen Jackhez, Charlie közvetlen múltját is megismerhetjük - a fiú éppen a mosdóba menekült, hogy enyhítse elvonási tüneteit. Drogos. Miközben épp drogozott a gép elkezdett rázkódni. Ő maga kirohant a mosdóból, de az anyagot ott felejtette. Mindenesetre becsatolta magát, és magára vette az oxigénes maszkot. Eközben elered az eső. Egy újabb szereplő mutatkozik be - Locke. A túlélők igyekeznek behúzódni valami biztonságos helyre. A géptest erre nem alkalmas, mivel tele van hullákkal. Jackék menekülnek, ám Charlie elcsúszik. Jack felsegíti, de így lemaradnak. Kate egyedül menekül tovább. Majd miután megszűnnek a hangok kétségbeesetten kiáltozik Jack után. Hamarosan megérkezik Charlie is, és együtt keresik a férfit. Egy kisebb pocsolyához érnek, és felfedezik a halott pilótát. Egy fán elterülve, véresen. Donát.

A Crispin féle könyvekben (arról volt szó az előbb?) ezt úgy magyarázzák, hogy a Kessel-run egy olyan űrút, ami rendkívül veszélyes, mivel csillagok tucatjai övezik, így nagyon pontosan ki kell számolni az utat, és ez még így hipertérben is kerülőkkel jár. Han hencegése így tehát arra vonatkozhat, hogy neki sikerült a legrövidebb utat megtalálnia... EU-sok, jól emlékszem? Donát.

2005. 02. 08. Sajnos most nem azért írok a naplóba, hogy fantasztikus képekről adjak hírt, nem is azért, hogy fantasztikus spoilerekről jelentsek, még csak a zene felvételének következő napjáról sem tudok információkkal szolgálni! Valamiért mégis csak fontos ez a mai nap... de még mennyire: most már csak száz nap van hátra a Star wars Episode III-ig, sőt, ahogy azt Plokoomtól megtudtam, pontosan ezer nap telt el a Klónok támadásának bemutatója óta. Illetve egy kicsit csalok, ugyanis valójában már csak kilencvenkilenc nap van hátra emellett egy óra és negyven perc (ne számoljatok, negyed tíz múlt, amikor e sorokat írom ). Azonban tegnap tizenegykor volt a nagy átlépés, amikor én már aludtam. Így aztán most jött el az ünnepélyes pillanat, hogy kijelentsem: száz nap van hátra! Mindent bele fiúk-lányok, és éljen a Star wars! Donát.

Nocsak... most látom csak, hogy a nyári törléssel a ROTS-ról írt kritikám is törlődött (ez a májusi, azóta nem írtam újat). Annyi baj legyen, íme mégegyszer, " A főcím lemegy, egy csillagromboló meg el... közvetlen előttem, a hangja szétveti a fülemet. >Jóságos tervezőm!< Kiáltottam volna fel, ha lett volna időm, de nem volt, mert olyan űrcsata kezdődött el, amilyen talán még sosem volt a vásznon. Az egyetlen negatív maga a pozitívum: annyi minden volt, hogy nem lehetett első nézésre mindent felfogni, pláne nem éjfélkor. Az egyetlen hiányérzet - most mondhatnám stílusosan - maga a hiányérzet volt, ugyanis, mint ilyen, egyáltalán nem jelent meg nálam. Mivel az időérzékem teljesen elvesztettem, fogalmam sem volt, meddig tartott a csata, de nekem pár másodpercnek tűnt. Fantasztikus volt. Nagyon jó! A poénok is bejöttek, amik már az Invisible Handen zajlottak, a liftes helyzet maga volt a tökély, egyszerűen így képzelem el a két állandóan bajba kerülő galaktikus párost. Aztán Dooku... na ez is nagyon ott volt, viszont megjelent az első negatívum: az Anakin Dooku kettőst hosszabbnak képzeltem el. Egyébként Tibi házifeladatát megcsináltam - Darth Metro igazolhatja! - mert bejött a tippem, valóban a gróf azon mondatát vágták ki, mely azt taglalja, hogy attól, hogy ketten vannak hőseink, ne higgyék,hogy előnyük is van. Szóval ez is bejött. Viszont tény, hogy rövidebb volt, mint amit szerettem volna. Hayden viszont parádésan játszott, már Dooku lefejezésénél is elkezdődött valami. Nagyon ott van a fiú! A hátralévő Invisible cuccok közül Grievoust emelném ki, valami fantasztikus a csávó, nagyon bejön, meg a droidok poénja is ("You're welcom"= szívesen), szóval tény, hogy poénosabb lett ez a rész, mint amit vártam, de nagyon bejött. A landolás akkorát szólt, hogy azt hittem, kirepülök a teremből, de szerencsére ez nem következett be. "Only through me can you chiev a power is grater then any Jedi!" Darth Sidious, EpisodeIII, Revenge of the Sith Ezután kicsit lelassult a film. Ez, így visszagondolva,egyáltalán nem baj, hiszen az összes többi rész pörgött, ott és akkor viszont nem jött be az ütem változtatás. És szivesen kihagytam volna Padmé és Anakin Nabbo-s beszélgetését, sokkal jobb lett volna, ha egyből a Nightmare-t, a rémálmot látjuk, ehelyett pedig visszakerült volna Qui-gonn. Szóval voltak ennél jobb jelenetek is, amik a vágópadon végezték,viszont ne feledjük: ezzel tökéletesen bemutatja az idillből a halálig tartó Anakin-Padmé kapcsolatot. Így mélyebbre süllyedve a filmben: ez briliáns. A Tanács és a főkancellár viszonya érezhetően feszült, és ennek egyértelműen szegény Anakin issza meg a levét. DE mindenképpen a Jedikkel maradt volna, ha nincs Darth Plagueis és az ő legendája. Mert az operában nagyon védi őket, és Palpatine nem is tudja meggyőzni, ezért tér át erre a témára. Enélkül nem tudná átállítani a saját oldalára a fiút. Közben elkezdődik a Kashyyyk-i csata, na az se semmi ám, csak tényleg rövid, de annyi minden van a filmben, hogy nem bánom. Yoda nagyon jó. Grievous és Obi-wan harca is parádés, amikor a két pörgő kardjával közelít Obi-wan felé... na az valami fantasztikus... nagyon bejött a párbaj. ÉS AKKOR!!!!!!!!!! "In the name of the Galactic Senate of the Republic... you're under arrest, Chancellor!" - Mace Windu, Episode III, Revenge of the Sith Valami hihetetlen, de hihetetlen jött. A négy Jedi beállítása hihetetlen volt. Ez elindított bennem valamit, valamit, amit már régóta nem éreztem. Öszzeszorítottam a kezeimet, és imádkoztam az égiekhez, hogy soha ne legyen vége a kép soroknak. Palpatine ugrása hihetetlen, a kéj, ahogy leöli Kollart és Saesse-t felülmúlhatatlan, a kis szoba tökéletes csapda volt a Jediknek, melyből egyedül Windu tudott kikecmeregni. A kettejük közt dúló harc hihetetlen egészen a lézerkard párbaj végéig. Mert onnantól... FENOMENÁLIS! Akkora hidegrázást kaptam Mace Windu és Palpatine villámaitól, és beszédeitől, és mindentől, Anakintől, a háttérben elterülő panorámától, Sidious színjátékától, hogy azt hittem, ki kell mennem a teremből. És aztán... Anakin dönt. Ahogy levágja Windu kezét, ahogy tombol a Jedi-tanács tagja a fájdalomtól, ahogy felpattan Palpatine, és ordítja, hogy HATALOM, KORLÁTLAN HATALOM, ahogy Windut rázzák az áramok, ahogy kilöki őt a Coruscant-i éjszakába Sidious... na az volt a katarzis. Onnantól indult el az a folyamat, amit nem állított meg semmi és senki. Anakin "What have I done?"- ja egyszerűen minden érzésemet magába foglalta. Ez egyszerűen fantasztikus. "Who could have done this? - Obi-wan Kenobi, EpisodeIII Revenge of the Sith Nem hittem volna, hogy ennél nagyobb töltetű dolgot átélhetek... tévedtem. Mert bevallom őszintén minimum egy könnycsepp legördült az arcomon, amikor a Jedi-tanács terembe elbújó Padawanokra került a sor. Azt nem bírta tovább, fájdalom mart a szívembe, olyan, amit még egy filmnél sem éreztem. Ez volt a sötét oldal hatalma. Anakin eltorzult, gonosz volt. Erre NINCS mentség. SE Padmé, se semmi. Nem ez volt az utolsó alkalom, hogy könnyeztem. Alig pár perccel később: A Jedik halálakor újabb pár csepp gurult le az arcomon, egy fényes rend búcsúztatásának pillanatai voltak ezek. Itt egyébként kellemesen csalódtam, sokkal rövidebb montázst vártam, és ez így nagyon-nagyon jó volt! Amit viszont vártam, hogy legalább ilyen töltetű lesz, az Obi-wan felfedezése Anakinnel kapcsolatban, de az nem volt olyan drámai, mint vártam, sajnos. Obi-wan nem kapott akkora sokkott, illetve nem mutatta ki, és nem is volt alatta semmilyen kegyetlen, drámai zene, ami növelte volna a hatást. Ám ezek után a képsorok után tudtam: következik a végjáték. "Anakin, don't try it!" - Obi-wan Kenobi, Episode III, Revenge of the Sith Padmé és Obi-wan beszélgetése nagyon tetszett, de nem igazán tudtam rá koncentrálni. Nagyon vártam a két duelt. És meg is kaptam. Sajnos a Yoda villámokat már hamarabb lelőttem, így nem volt meglepi, hogy mekkorát koppan, viszont az ő lökését még sehol sem láttam, és nagyon bejött. Közben egyszerűen fantasztikus párbeszéd zajlott le Anakin és Obi-wan között. Aki eddig kritizálta a dialógusokat, most egy szót se szólhat, mert ezek a sorok... elképesztőek. És ami utána következik úgy szintén. A Yoda-Sidious harc rövid, de annál hatásosabb volt, és nagyon bejött, és megkaptuk a magyarázatot, hogy Yoda miért ugrott el a podról - mert nem ugrott el a podról Azért sajnálom, hogy így kellett véget érni a harcnak, mert érzésem szerint Sidioust simán verte volna a Jedi. És utána kezdődött minden rajongó várva várt perce, a végső harc. Elképesztő volt, elképesztő. Szóhoz nem nagyon tudtam jutni, mindenhol Anakin vesztőhelyét láttam, hogy ott fog elégni, nem mégse, de aztán a végén csak bekövetkezett a dolog. Anakin túlzott önbizalma okozta a vesztét, mint a legtöbb Sith-nek. Hihetetlen volt látni az égő Anakint, hallgatni Obi-want, és közben tudatosítani: ennyi volt, nincs több. Mindez újabb könnycseppet csalt szemembe. Vader megszületése nagyon nagyon jó volt, Padmé temetésével összevágva pedig ismét nagyon megérintett, és a végén, a végén tudatosult benne végleg: nincs több Star wars film. A saga a kiegészült, befejeződött, kinek hogy tetszik. Nekem tetszik. Én imádom!" Donát.

Hogy milyen volt? Beszúrom az akkori élménybeszámolómat, az a leghitelesebb "Körülbelül 21.20-ra érkeztem meg a Dunaplázába a haverommal és az ő apukájával. Amikor megérkeztem a mozi elé: döbbenet. ENNYI STAR WARS RAJONGÓ??? Hiába, kétezer ember, az kétezer ember. A hangulat fantasztikus volt, megadta az alapokat a filmhez. Minden falon 5 hivatalos plakát, min. két tévén Star wars végestelen végig, árusok (hadd jegyezzem meg, mert poén: kérdeztem a büfénél,hogy van-e Star wars menü, amihez adnak hivatalos posztert, mondja a nő, persze, van, ránézek: 12900Ft. Mondom: Ez mi? Ez a poszter ára??? Nem - mondja - adunk hozzá DVD-t, meg... De nekem csak poszter kellene, meg pop-corn/no nem a filmre/. Hát olyan nincs ) Szóval a hangulat parádés volt, mindent ütött. Találkozhattam a fórumosokkal is, bár sajna Jedi master Yodát, Obi1-t és Bubát nem találtam sehol, de Odyval, Tibivel, Plokkal, Tureggával, Darth Metróval, B'ommarral, Llew-vel, Hadmikkal és persze a haveromal együtt vártuk a filmet, ami nagyon jó érzés volt. Az ingyenes vetítéseken sokan voltak, én addig "üzérkedtem" meg néhány filmbe bekukkantottam. Aztán eljött a tizenegy óra, mi meg, a fent említett társaság , átvonultunk a kilences "indesit" terem elé, és láttuk, hogy mindenki alig bír magával - köztük én is. Aztán beültünk a tök hideg terembe. És ami ott történt... az már legenda... Az emberek szivárogtak, a szívem a torkom környékén doboghatott. Nem elég, hogy reszkettem az idegességtől, még a hideg is befolyásolt. Kinéztem magamnak, hogy hova ül Tibi, Plok és a többiek, már akit láttam, aztán már csak átadtam magam a vászon mellől szóló zenének... egyelőre kép nélkül. Természetesen a film késett, bár ez várható volt, de azok a percek örökké valóságnak tűntek. Mert azok is voltak. Egy másik dimenzióban: a Star wars dimenziójában. Aztán végre elkezdődött a vetítés. Először az első rész trailere - pocsék szinkron, jeee - aztán a második részé - "klónokat !tenyésztenek ki!" - majd a "pánik" című kis film, melyet nekem kín volt kivárni, amellett, hadd jegyezzem meg, hogy nem értem, minek kellett betenni, hiszen az említett nosztalgiát max pár embernél érhették el, mert hogy ők látták az EpIV ősbemutatóját... na mindegy, valahogy csak túl éltem azt a pár percet, immár Star warsra hangolódva, amit az egész addigi programnak köszönhettem. Felhangzott a fox fanfare, majd a főcím. Én meg eggyé váltam a vászonnal..." Átment valami, Szisz? Donát.

Velem előfordul máskor is. Premieren megkönnyeztem: - Az Order 66-et - "Skywalker mester, túl sokan vannak, mit csináljunk?" - "You were the chosen one..." - Vader páncélba kerülését - Padmé halálát Hát ha nem is sírtam végig a felét, de sok helyen eleredt a könnyem... Donát.

Good... good... Donát.

Köszönjük nektek, Ody, Legas, Coce. Ody: Az eddig megírt dolgok ugye megmaradnak? Donát.

Mint én majdnem egy éve. "Ki játszotta az uralkodót?" [iAN MECDIARMID] ÉLjen a kiejtés De legalább nyertem Donát.

Én meg csak hármat láttam... viszont a négyet olvastam... Donát.

Tion Medon - utaiak, - Boga. Miattuk szeretem ezt a jelenetet. Tion Medon valóban parádés, az utaiak nyelve meg kicsit hasonlít a jawáékhoz - vagy tévednék? - és viccesek, Boga hangja meg gyönyörű... vajon egész véletlen hasonlít az EpIV-es Obi-wan által kiadott hangra? Donát.

Hát igen Én pl. most a sorozatot várom nagyon... csak sajna messze még az info csöpögés Donát.

Engem Palpatine és Anakin kapcsolata emlékeztet Tajfunra. Anakin a tomboló viharfelhő, Palpatine pedig a középső, nyugodt mag - ez főleg az EpIII leírásából tűnik ki. Donát.

Okés Donát.

Érdekes, ez a yodás rész megint a könyvből való... úgy látszik akkoriban nagyon nagy volt a kavarodás a kémek között, hogy most mi a könyv, és mi a film. Egyébként szerintem messzemenőleg ebben a könyvben van a legtöbb eltérés a filmhez képest. Ti nem így látjátok? Palpatine: Hát igen, a híres politikai szál, amit kivágtak - én csak Mon Mothma karakterét, és Bail Organa kevesebb szerepét sajnálom -, de én azok mellett vagyok, akik úgy vélik, ez nem baj. A képek: emlékszem, a Sw.hu-n ez a kép úgy jelent meg (mármint a Windus): "csak a vázát ne!!!! Egyébként holnap és holnapután nyugi(sabb) lesz, holnap csupán egy apró bejegyzés van, hogy mi, az majd kiderül, kilencedikén pedig semmi. Nem is baj, egy éve elég sok minden kikerült egyszerre az "eltelt" pár napban Donát.

Hát, lehet, hogy előnyöm volt, de gyorsan ledolgoztad, tekintve, hogy én 2002ig gyakorlatilag azt sem tudtam mi az a STAR WARS! ÉS még egyesek azt mondják, hogy az új részek nem képesek rajongókat toborozni... Donát

Ody: kérlek ítéld már meg: beleolvashatok Obi1 írásába, vagy ez még nekem is spoiler (két rész van még hátra az első évadból) Donát.

Hát jah... enyhén szólva emésztenem kellett a látottakat Én már ott "meghaltam" amikor elindult a két Jedi-vadász Coruscant felett a csatában... soha semmi nem nyomott ennyire a székbe. Donát.