Donát

Az álomból valóság lett Jó kis meccs volt, persze a Fradi még mindig jobban áll összességében, de legalább feljött a Loki a tabella második felébe... ideje volt.

Nagyon durva, tiszta élethű. Én nem gondoltam, hogy legóból így vissza lehet adni az eredeti képet.

Tegnap végre véget ért a böjt, és ahogy jeleztem itt nyár közepén, megnéztem az Expandables-t moziban. Nagyon állat volt.

A féfi beront az orvoshoz: - Doktor úr, doktor úr!! A lányomnak inaszakadása van! - Ersze...

Phobos: Amúgy ez a te kitalációd, nem? Csak mert utánanéztem, és október 16-ot írnak a puszi világnapjára

Én meg küldök puszit Pildinek születésnapja alkalmából! Így aztán a puszi világnapja is kipipálva.

Ugye jól láttam, hogy a láncfűrészre nem tértél ki?

Magam sem írhattam volna jobban.

Ha már visszásságok... Kedves kollégák, szakszervezeti vezetők! Köszönöm, hogy megjelentek az új korszak alapkőletételénél. Mint tudják, most neveztek ki ennek az egész fekete lyuknak az élére, melynek neve MÁV-Start zrt. Nyilván azt is tudják, hogy az éves veszteségünk olyan nagy, hogy akár már a GDP százalékában is ki lehetne fejezni, ha nagyon akarnánk, a költségvetési deficithez mért arányáról meg inkább ne is beszéljünk. A választásokkal - ezzel mind tisztában kell, hogy legyünk - új korszak kezdődött. Nemcsak ott fent, de itt is. Sőt, maguknál is. Mindenhol. Megkaptuk az utasítást, emberek, csökkentenünk kell a hiányunkat. Várom az ötleteket, kinek milyen elképzelése van... - Vegyük rá az embereket, hogy hagyják abba a bliccelést! Növeljük a szigort. Emeljük a pótdíjakat. Kevesebb bliccelés? Eredeti, mit mondjak. Ha meg tudnánk valósítani, már megtettük volna. Túl sokba kerül, és túl körülményes. Más ötlet? - Emeljük a jegyek árát! Úgy sincs választása az utasoknak...! Nos, valóban emelhetnénk a jegyárakat, de azt felülről tiltotta meg Mr. Prezidente. Sajnos a nép már így is zúgolódik, mert a kis távolságú jegyek ára 8 év alatt három szorosára emelkedett... Nem uraim, ennél kifinomultabb megoldásokra van szükség. Engedjék meg, hogy prezentáljam Önöknek azt, amit én csak úgy hívok: AKF, azaz Aljas Költség Faragás! A hatása pont olyan, mintha emelnénk az árakat, a nép mégsem fog zúgolódni, mert rá se jön, hogy hogy vesszük ki a pénzt a zsebéből! Uraim! Szoktak Önök IC-vel utazni? Nem? Gondoltam. Szeretünk időben odaérni, ahova indulunk, igaz? Nos, az utasok szerencsére nem így vannak ezzel, úgyhogy nyilván nem bánják, ha picit késik a vonat. Miért fizetnénk nekik vissza az IC pótjegy árát 15 perc után, ha nem is érdekli őket, hogy időben érkezzenek meg valahová, nem igaz? Egyébként is, végső soron mi teszünk nekik szívességet azzal, hogy eljuttatjuk őket oda, ahová menni akarnak, nemde? Úgyhogy elég a visszatérítésekből. Ha nagyon zúgolódnak, 30 perc után irattathatunk velünk egy postai kötelezvény, aminek értelmében 1 hónapon belül visszafizetjük nekik postán a pótjegy árát. Persze úgy se fogjuk kifizetni, ők meg 500 forintért nem fognak a nyakunkra járni. Hát nem zseniális? A másik, már-már géniuszi ötletem, hogy a retour jegyek érvényességét korlátozzuk le 1 hónapról fél hónapra! Így azok a szerencsétlenek, akik kifutnak az időből, kénytelenek lesznek új jegyet venni! Hát nem logikus! És ha valamelyik élelmes vissza akarná váltani a jegyét, csapjunk le 20%-nyi kezelési költséget is, hogy legközelebb eszébe ne jusson! Az üdülési csekkes vásárlásokból is elegünk van, mert túl sok jutalékot vesz le róla az állam. Tegyünk rá, hogy a kormány szorgalmazza a minél szélesebbkörű használatát! Kössük a felhasználását személyigazolványhoz, hátha a diákok többé nem vesznek ÜCS-re jegyet! ÉS persze továbbra se adjunk belőle vissza egy vasat se! Ugye, hogy ugye, emberek! Kiszámoltam, ezekkel a változtatásokkal évente több milliárdot megspórolhatunk, amit aztán szétosztunk magunk között bónusznak. Megoldjuk ezt okosban, ne féljenek. A végkielégítések adói nem igazán tetszenek nekünk, úgyhogy addig kell megzsírosodnunk, amíg itt vagyunk. Fejjük meg ezt a nagy tehenet, ha már itt vagyunk! Kérdés, gondolat, óhaj, sóhaj? - Elnézést uram, nem lenne egyszerűbb inkább a szolgáltatás színvonalát emelni, hátha akkor bővülne a forgalmunk, és csökkenne a bliccelés? Például időben érkeznének a vonatok, nem lennének összehányva a falak, stb... Ki alkalmazza magát?! Maga megőrült?! Azonnal tüntessék el előlem ezt az embert! Méghogy a szolgáltatáson javítani... ki hallott még ilyet?!

Ettől függetlenül, amit Frenkie ír, az igaz, és nem csak városi legenda. A "loss-leader policy", ahogy nevezik, azt jelenti, hogy a kereskedőlánc beáldoz egy-két terméket, amelyeket leáraz, veszteségessé téve azt a pár terméket, (ezért is vannak korlátozások, hogy egy ember maximum mennyit vehet), cserébe viszont becsalogatja az áruházba a vásárlókat, akik a többi terméket megvásárolva összességében profitot hoz a láncnak. Elméletben. Mert azért nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban túl nagy nyereséget egyik áruházlánc sem tudott felmutatni.

Nem hiszem, hogy Zolit ez bármilyen szinten is meghatná. Sok h/lye.

Sőt. Ha Dzséjt bácsi igazat mondd, és 3 hónapig nyomták az EpI-t, akkor gondolom azért nem játszották tovább a mozik, mert a végén már nem volt elég néző. Ergo a három hónap alatt összejött nézőmennyiség jelentős része az időszak első két harmadára tehető, azaz ez még dinamikusabb nézővonzó képességről tanúskodik...

Igazából az életben az a "szép", hogy a vásárló a saját pénzszavazatát adja le az adott termékre, kiskereskedelmi terjesztőre, vállalatra. Mindenkinek szíve joga, hogy mire adja a "szavazatát". Van pl. olyan ismerősöm, akinek megér az a tudat +50 forintot ugyanazért a minőségért, hogy ezzel támogatja a hazai termelőt. Nekem nem ér meg, mert szeretem azt támogatni, aki a leghatékonyabban termel, mert ez jólét növelő és szerintem racionális döntés. De más másképp látja. A mikró tanárom pl. azt mondta, hogy egyáltalán nem számít neki a kenyér, amit vesz, hogy ki termelte, amíg ár érték arányban az a legjobb. És hajlok egyetérteni, bizonyos kereteken belül.

A szakdogám nem ebből írom.

Na de napokig? Oldie mintha azt írta volna, hogy 3 óráig tartott neki végignyomni. Egyébként Frenkie, ha átfogalmazzuk a lentebbi általad "politikainak" vélt megnyilvánulást úgy, hogy: "A multik megnehezítik a kkv-k gazdálkodását", akkor ezt gazdaságilag sem lehet elvitatni. A TNC-k előnye tőkéjükből, kapcsolataikból, nagyságaikból (skálahozadék) és lobbi erejükből ered. Előbbi miatt akár azt is megengedhetik maguknak, hogy (bizonyos körülmények között) veszteségesek legyenek (ld. még: Coca-Cola és Pepsi a kínai piacon), és általában, ha az anyacégnek jól megy, komoly likviditási problémáik nincsenek, óriási tőkeállományukra való tekintettel pedig a bankok is kedvezőbb feltételekkel bocsátanak ki számukra hiteleket, mint a kis és középvállalatok termelőinek. A kapcsolataikból, lobbierejükből az fakad, hogy óriási befizetett adóik illetve a technológiai transzereik valamint a munkalehetőség biztosításuk miatt a kormányok szeretik becsalogatni és bent tartani őket, amiért cserébe azok minél jobb feltételek mellett lobbiznak. Mivel kevesebben vannak, a kollektív döntések elméletének értelmében könnyebben tudják érvényesíteni az akaratukat, mint pl. a kkv-s termelők, ergo nemcsak alanyai a közvetlen környezetüknek, de sok esetben alakítói is. Szintén fontos előny, hogy a termelésüket is messze a méretgazdaságosság felett tudják belőni, ebből kifolyólag megengedhetik akár azt is, hogy egy termék nyereségességét beáldozva csalogassák be a vásárlókat (a Tesco és a kiskereskedelmi értékesítést megszervező multik sajátja ez főleg). Tehát a multik nagyságuk, tőkéjük, kapcsolataik és lobbijuk révén valóban előnyben vannak a kkv-kal szemben, pontosan ezért engedi az EU a kkv-k támogatását. Alapból ugyebár minden versenytorzító támogatás tilos lenne (lentebb felmerült a kérdés, hogy miért. A válasz egyszerű: mivel olyan gazdasági integrációról beszélünk, ami már kiépítette a közös piacot, azaz a tőke, a munka, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását biztosító diszkriminációktól tehát megkülönböztetésektől mentes piacot, ebből kifolyólag minden terméknek, származzon az No-ból vagy Fro-ból esetleg hazánkból, ugyanakkora esélyt kíván biztosítani a piacon. Ha egy állam egyes termékeket előnyben részesít, így ők az árversenyben is előnnyel szállhatnak be, ami a különböző országokat egyfajta támogatási versenyre ösztökélheti, ami káros, hiszen az árak információtartalma torzul), azonban az EU is felismerte a KKV-k fontosságát és nehéz helyzetét, figyelembe véve azt a tényt is, (ha jól emlékszem), hogy a népesség 60%-a valamilyen kkv-ban dolgozik/tulajdonosa, és a GDP-ből is jelentős részarányt vállalnak minden országban. Ezért minden országnak számos lehetősége van saját KKV-i megsegítésére, ha valakit érdekelnek a részletek, október 29. után szívesen leírom, mert akkor kell leadni a szakdolgozatom.

Ody: Oké, de Almec tudja, hogy Ashoka padawan, hiszen ott volt, amikor Anakin kikísérte a platformra. A gyerekek számára minden Jedi "mester". Emellett szerintem a tanáraikat is mesternek nevezik.

Revan: Minél magasabb a minimálbér, annál nagyobb lesz a munkanélküliség.

Oldie: Azért a hasonló árak kijelentés elég téves. Javaslom átgondolásra a Balassa-Samuelson jelenséget.

Oldie: Nem is olyan rég kifejtésre került, hogy hogyan alakul az emberek fizetésének vásárlóereje évről évre mostanában. Szerinted ilyen körülmények között hogyan várható el egy fogyasztótól, hogy ne racionális döntést hozzon? Az emberek jelentős részének csökken a fizetésének a reál értéke. Nyilván az olcsóbbat fogja megvenni, akár külföldi, akár hazai. A támogatások legnagyobb bibije, hogy a támogatottak elkényelmesednek. Ha támogatással tudják csak felvenni a versenyt a külföldi versenytársakkal, és ezt a támogatást megkapják, akkor nincsenek motiválva a fejlesztési beruházásokra. Érdemes utánajárnod, ha tényleg érdekel a téma, hogy hogyan járt a brazil autóipar, és a dél-kelet ázsiai országok importhelyettesítési stratégiája. Kezdetben nagyon jövedelmező volt, később aztán a visszájára fordult az egész, mert egyrészt a) rengeteg állami pénzt öltek bele b) hosszú távon úgy is csak akkor fenntartható egy iparág hazai termelése, ha versenyképes, támogatással pedig ezt nem lehet versenyképessé tenni. Az EU emellett a költségvetésének kb. a felét a korábbi CAP most már CARPE programra szánja, ami a mezőgazdaság és a vidékfejlesztéssel foglalkozik. Ennek keretében belül számos eu-s pénzt lehet megpályázni, más kérdés, hogy most már csak KONKRÉT elképzelések finanszírozását (önerő mellett természetesen) pénzelik, ami szerintem nagyon is helyénvaló. Tehát az EU is azon dolgozik, hogy Európa KÖZÖS mezőgazdasági piaca minél életképesebb legyen. Mert ugye arról nem szól a fáma, hogy a sokak által szidott EU megvédi a magyar termékeket az Európán kívüli mg termékek versenyétől a különböző vámokkal, illetve az egyetlen illetékkel, ami maradt (cukorilleték), hogy az adminisztratív eszközökről ne is szóljunk. Az a nagy helyzet, hogy a magyar mezőgazdaság nem elég versenyképes. Ezen kell változtatni, de nem feltétlenül támogatással, inkább beruházással, fejlesztéssel. A közvetlen ártámogatás, vagy direkt készpénzes szubszidiálás hosszú távon nem kifizetődő.

Oldie: Mi nem a külföldit védjük, hanem a racionalitást. Ahogy Frenkie is írja: nem fogjuk megvenni a CBA-ban a sört 240-ért, ha egy másik áruházláncban ugyanaz 169. Nem vesszük meg a magyar zöldséget, ha jóval drágább, mint a külföldi. Miért drágább? Mert nem termel elég hatékonyan a magyar termelő. Ez van. Persze a mezőgazdaság mindig is érzékeny szektornak számított, hiszen sokakat foglalkoztat (bár a GDP-hez kevéssel járul hozzá), ezért mindig is lesz igény a támogatásra, de be kell látni: a racionális döntés az azonos minőségű áru olcsóbb megvétele, nem pedig a drágább.

Ez a rész sokkal jobban tetszett, mint az előző, bár érdekes, hogy Satine ilyen dolgokat akar megvalósítani a kadétok révén, illetve egy fiatal Jedi Padawannal, később pedig mégis úgy tesz, mintha nem is érdekelné, hogy mit találtak. Mindenesetre háttérszálként így a két rész együtt már sokkal jobban tetszett, a korrupció bemutatása pedig valóban kicsiben mindaz, ami a köztársaságot jellemzi.

A batmanes

Mekkora!!!

Rothadó Aranykalász Kietlen az óriás Néma búzamező Magányosan áll, Mint kopár sík Legelő. Kalászán termés, Termésén remény, Még sincs itt learatni Néhány Kemény legény. A traktor, mely Szántana, Sötétségben pihen, Rég nem tudja Igazán, A munka dandárja Milyen. Ásít a kapa is, S alszik az ásó, Nem jajgat a Máskor gödörből Kimászó Paraszt sem Többé; Nincs már rá kedv, Sem erő vagy akarat, Tenger sok idő: Ez az egy, mi maradt. Kietlen távolban Kopár sík legelő, Egykoron életet, Munkát szült Temető, Földjén, mi régen volt, Semmi az Most már, Mint tenger után Maradt Süllyesztő mocsár.