Donát

Örülök, hogy neked is tetszett az epizód, frenkie

Ez igaz. Csak sajnálom, hogy nem egyezik a véleményünk.

Szerinted

Jó, ebben igazad van, de én nem erre gondoltam

Oldie, neked a múmia is jobban tetszett a TDK-nál

Szerintem is érdemes gondolkodni azon, hogy pontosan mi végre is él az ember, és milyen szabályok között. Nem hinném, hogy ez a jelen rovására menne, sőt... Az az ember, akinek határozottabb elképzelése van az életének céljáról, sokkal elkötelezettebben, határozottabban léphet fel a "rendes" életében is.

Levadzsi: Nekem akkor csúszott ki egy könnycsepp a szememből, amikor Obi-wan végre lefordította a kislány szavait a legvégén.

Igazából hipotézisvizsgálat analógiájára gondolkodom ezekben az esetekben. Példaként: Legyen H hipotézis, hogyha egy alacsony valószínűségű események bekövetkezik, az a Sors 'akarata'. Jól látható, hogy két hibalehetőség is rejlik ebben a dologban. Az egyik, hogy olyan eseményt is a Sors javára könyvelek el, amit csupán rosszul becsültem, és valójában a magas valószínűsége miatt következett be. A másik lehetőség, hogy egy eseménynek magas valószínűséget tulajdonítottam, holott alacsony valószínűségű volt, s mikor bekövetkezett, nem írtam a Sors számlájára. Persze nyilván ez egy elrugaszkodottan gyakorlatias gondolkodás, ha a Sorsról van szó, mégis, szeretem alkalmazni, mert úgy gondolom, hogy a hibák száma minimalizálható, ha az ember jól becsli meg a valószínűségeket, és persze hisz magában a hipotézisben.

Szép gondolatok, nem hazudtoltad meg magad Bomarr A Sors, eleve elrendelés esetén vitatkoznék. Vannak dolgok, amiknek a bekövetkezése igen valószínű. Ha én szeretem a focit, elég valószínű, hogy ma délután a tévé előtt találom magam, meccset nézve, hiszen ilyen az érdeklődési köröm. Ha viszont kis valószínűségű esemény következik be, olyan implikációk következményeként, amelyek rajtam kívülállóak, és számos döntés szerteágazását követően lépnek fel, akkor szerintem le lehet vonni azt a végkövetkeztetést, hogy ez számomra "előre meg volt írva". Mit is jelent ez? Hogy életünk minden pillanata meg van határozva? Nincs szabad akarat? Saját döntés? Kétlem. Inkább azt, hogy vannak az életedben mérföldkövek, lépcsők, események, amelyeknek meg kell történniük. A meccsnézés épp úgy lehet a "Sorsom", mint találkozás egy lánnyal, csak az előbbit nem fogom megemlíteni, nem fog megdöbbenteni, hiszen valószínűnek tartom, hogy megtörténik, így nem akadok fenn azon, amikor tényleg bekövetkezik. Ellenben vannak olyan események, amelyek bekövetkezése olyan kicsiny valószínűségű volt, olyan parányi, hogy az ember mögé látja az elrendelést. Nem biztos, hogy helyesen!, teszem hozzá, hiszen lehetséges, hogy valóban a véletlenek összejátszásáról van szó, de mennyivel izgalmasabb feltenni az ellenkezőjét? Mennyi gondolkodásra ad teret, ha feltesszük, hogy vannak dolgok, amelyeket át kellett és át kell élned életedben, mert van egy ösvény, amely kijelöltetett számodra. Például: feltételezhetnénk, hogy engem látott valaki 1789-ben, 200 évvel a születésem előtt. Ez azt jelenti, hogy nem hallgatok meg mindaddig, amíg valóban időgépbe nem pattanok, s meg nem járom 1789-et. Az események végkifejlete, az időgépbe kerülés adott, az odavezető utat viszont magam alakítom. Ennek az analógiájára hiszem, (természetesen nem azt, hogy megjártam a múltat ) hogy az életben igenis vannak mérföldkövek, szakaszhatárok, amiken mindenképpen túl fogunk jutni, bárhogy is döntünk, mert ez a Sorsunk. Izgalmas gondolat. Vajon nem ölhetem magam ebben a pillanatban? Nem dönthetek bármiről? Igazság szerint visszakanyarodnék a Föld Gömbölyű elmélethez... ha megkérdezné tőlem valaki, miért hiszem azt, hogy egyes eseményeknek be kellett következnie, én is csak hebegnék-habognék, de belül azt érzem, hogy így van... ezzel egyébként nem a terhet akarom a vállamról levenni, nem kisebbíteni akarom ezáltal a döntéseim súlyát, mert nem: ha az ember hisz is a Sorsban, nem tudhatja, mik azok a "szakaszhatárok", amelyeket látnia kell, de azok átélése után érzékelheti, hogy ezt most át kellett élnie, mert ennek meg kellett történnie. Tehát bőven megfojthatom most magam egy kanál vízben, kiugorhatok az ablakon, vagy épp az ellenkezője... az ember ugyanis később jön rá, hogy mely eseményeket ítéli meg utólag "elkerülhetetlennek".

A képregények többsége laza hangvételéről, látványfelvonultatásról, és maximum közepes történetről szól. Azért a Batmant összehasonlítani ezekkel elég nagy felelőtlenség... teljesen más kategória a kettő. A Batman történetnek a cselekménye a Dark Knightban összetettebb volt mint a legtöbb mostani filmnek, a karakterábrázolások pedig messzefelülmúlták a szokásos adagot. Igazából a Batman filmnek csak annyi köze volt a képregényfilmekhez, hogy egy képregény adta az alaptörténetet, de semmi egyéb. Ez olyan, mint a Clone Wars sorozatot és a Star Wars filmeket hasonlítanánk össze. Az alaptörténet mindkettőnél ugyanaz, de teljesen eltérő módon fejtik ki a mondanivalót.

A legszebb rész, amit eddig láttam. Egyszerűen úgy éreztem, hogy minden stimmelt. A zene, a látvány, Obi-wan szereplése, a kis twi'lek lányé, a klónoké... minden passzolt! Még egyik rész sem fogott meg ennyire érzelmileg, mint ez. Az utolsó mondat pedig egyszerűen zseniális volt. Az évad legjobb része nálam, és kizártnak tartom, hogy bármelyik következő letaszíthatná...

Nálam Mr. Daniels a nyerő

Én is nagyon sok boldog Nő napot kívánok minden kedves hölgy fórumozónak. Egyúttal. Zoli! Boldog névnapot :)

Revan nyilván úgy értette, hogy alapos csúszásban vannak, ahhoz képest, hogy 2 éve még 2009-et rebesgettek. Egyébként a Lucasfilmnél négy helyett három éves ciklusok vannak (legalábbis ha a filmekből indulunk ki): 1999 - EpI, 2002 - EpII, 2005 - EpIII, 2008 - The Clone Wars, 2011 - Sorozat (???)

Vegyünk egy egyszerű példát, hogy lásd a különbséget: sin[ß]/cos(180-ß))*8 sin B osztva cos (180-B)-val, szorozva nyolccal. Na most a cos(180-B) az = - cos(B), így: sin (B) / - cos (B) (ami nem más mint - tangens Béta) * 8, azaz -8 tg (Béta), ahol béta tetszőleges szög, így az értéke is tetszőleges lehet Sorry, ezt nem hagyhattam ki

Oldie: Világos, de én nem is azt mondtam, hogy ő életem szerelme, hanem annyit, hogy talán a sors akarta, hogy találkozzam vele, ami innentől kezdve jelenthet akármit. KisKósa: És arra nem gondoltál, hogy a nagypapa a nagymama miatt halt meg tüdőrákban? (Passzív dohányzás...)

Ezt én is láttam, és hihetetlen erőt ad az embernek. Itt a feliratos formája: Oldie: Kössz a feltételezést És persze hogy túlkomplikálom, arra ment ki az egész hsz-em lentebb

Boldog születésnapot, Zoli, és boldog névnapot, Dzséjt!

Azt hiszem, Dzséjt álláspontja áll az enyémhez legközelebb. Engem vallásosnak nevelt a nagymamám - kevés sikerrel - én is inkább a "tudomány embere" vagyok, de pont itt jön valahol a kettősség. Hogy érzékeltessem, minél többet tud az ember, mondjuk matematika terén, annál inkább átlátja, milyen kevés esély is volt egy-egy esemény megtörténtére. Vegyük alapul a tegnapi napot. Annak az esélye, hogy én fogom hurcolászni tesómat, mondjuk 70% (mert volt olyan verzió is, amiben múlt héten vittem volna). További 95%-os eséllyel kalkulálhatunk arra nézve, hogy azt a vonatot, amit kinéztem magamnak Szolnok és Debrecen között, elérjük. Az esély egyelőre 70% x 95%. (66,5%) Annak a valószínűsége, hogy az IC-m annyit késik, hogy helyette inkább a következő személlyel menjek mondjuk 10%, azaz máris 6,65%-nál járunk, és ha ezt megszorozzuk azzal, hogy a felszállás előtt közvetlenül hátrébb sétáltam 2-3 kocsinyit, (10%), akkor máris egy alatti valószínűséget kapunk. Ezt eddig még mindig simán lehet nevezni véletlenek furcsa összejátszásának, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az életben megtörténnek alacsony valségű események is, azonban ehhez a találkozáshoz mindkettőnkre szükség volt, és Ő sem ezen a vonaton tervezett jönni eredetileg. Nem tudom, annak mekkora a valsége, hogy egy nő kizárja magát ( ), de ha még barátságos 20%-ot veszünk is, akkor is, nos, mondjuk úgy, felülbecsültük az előfordulást. Két lehetőség van. Ha az ő eseményrendszere (kizárta magát) független az enyémtől (ic késés, stb), akkor a közös valószínűség természetesen 0,00665 x 0,2-vel, ami 0,00133. A másik eset, hogy a fenti események egymástól függő események (magyarán: A SORS akarata), ami egy jóval magasabb valószínűséget biztosít a korreláltság miatt. (Egy példa: Ha egy béka megszületése előidézi egy légy halálát, akkor ezek egymástól függnek, ergó nagyobb esély van arra, hogy a béka megszületésével a légy halála is bekövetkezik.) Szóval pusztán tudományos szemszögből nézve, a véletlenre adott magyarázat igényességére törekedve a SORS jobb opciót kínál

A mai napi élményem ihlette ezt a topikot, s persze mi más lehetne líraibb eszköz egy téma felvezetésére, mint maguk a NŐK. Történt ugyanis, hogy ma megismertem egy lányt... aki persze annak rendje és módja szerint nagyon szép, kedves és nyílt volt, ahogy az szokott ilyenkor lenni, de nem is ez a lényeg (vagyis nekem igen, de jelen esetben... ) A dolog pikantériája, hogy a mai napom totálisan különleges volt, ugyanis háromszor kellett megtennem a Debrecen-Szolnok távolságot, ugyanis tesómat (Szolnokról) nekem kellett elvinnem anyához (Debrecenbe), így szinte az egész napot vonatozással töltöttem. Ha nem vállalom el tesóm hurcolászását, Ha egy héttel hamarabb hozom-viszem, Ha nem késik a harmadik csatlakozásom 90 percet, így választva a 'közös' vonatot IC helyett, Ha nem gondolok egyet az utolsó percben, s sétálok hátrébb a peronon két kocsival (sosem szoktam ilyet tenni) Ha a csaj nem zárja ki magát a lakásából, így felkerülve a 'közös' vonatra, Ha a felszállás után jobbra (jobb oldali kocsi) s nem balra (baloldali kocsi) fordulok... Sosem találkozunk... Ennyit a személyes élményemről. Most viszont adódik a kérdés: ti hisztek a Sorsban? Vannak dolgok, amelyeknek meg KELL történniük? És ha már Sors, akkor miért nem rögtön Isten? Vagy e kettő ugyanaz lenne...? Érdekel a véleményetek.

Ez nekem nagyon tetszik!

Nehéz is lenne, mivel tele van rakva paraméterrel

Yulareen ott van az EpIV-ben?

;) Ebből a fajta videóból sosem elég

Én viszont csak holnap este látom...