Donát

Nem ezen következtetés miatt írtam be Csak gondoltam, megosztom veletek.

Én meg kötve hiszem, hogy 1000 év múlva lesz emberiség

Én úgy gondolom, hogy bár az EpI a leginkább gyerekeknek szóló epizód, teljesen mindegy, hogy a kissrác-kislány melyikkel kezdi. Nem a történet fog benne rögzülni (így ez nem is fog galibát okozni), hanem érzések, és arra mind a hat rész alkalmas, én viszont biztos nem az EpI-gyel kezdeném, mert engem az elsőre egyáltalán nem fogott meg. Lehet, hogy ettől még működne (és működik is, sok esetben), én viszont nem azzal indítanék, saját tapasztalatok miatt.

Alapesetben én is a kronológiai sorrendre szavazok, de egy kicsi esetében más. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor meg akarsz venni egy könyvet: Általában nem a bevezetésbe lapozol bele, hanem a közepébe. A kicsinek most egy részt kell mutatni a történetből, nem feltétlenül a bevezetést.

És hogy ne csak offoljak... Délután öt óra volt, és néhány ember társaságában álltam a vasútállomáson. Ahogy azt a pénztárostól megtudtam, még hozzávetőlegesen 1,5 órát kellett várnom a vonat indulásáig, de én már ennek is örültem. Sztrájk ide vagy oda, a modern világ csak megoldja valahogy, ami 160 éve Petőfinek is sikerült: eljutni Debrecenből Szolnokig. A másfél óra azonban bosszantó dolog volt, többek között azért, mert 5 kilós táskával a vállamon és mindenfajta ülőlehetőség hiányában nem egy leányálom ennyit várni. Ekkor döntöttem el, hogy felszállok a villamosra. Akik nem lennének otthon Debrecenben (akadhatnak ilyenek, valljuk be), azok kedvéért most elmondom, hogy a villamos a Nagyállomástól (vasút) indul, és oda is érkezik, azaz körbemegy, s mindezt 35 perc alatt teszi meg. Nekem ugyebár 90 szabad minutumom volt, úgyhogy a döntés adta magát. Legalább ülőhelyem volt. Persze a villamosozásra is hamar ráun az ember, pláne ha legszívesebben már otthon ülne egy csésze meleg teával a kezében, s mivel magam is ember vagyok (de legalábbis én személy szerint annak tartom magam), ez nálam is bekövetkezett, körülbelül 20 perc után, de valahogy csak tartottam magam. Figyeltem, ahogy emberek színes kavalkádja száll le, s fel a sárga vilóra, s közben beszélgetnek, ecsetelik ilyen-olyan problémáikat egymásnak. A tekintetem aztán egy szomorú képű, gyanúsan hajléktalannak kinéző öreg bácsin állapodott meg. Az öreg nem szólt egy szót sem, csak ült, bánatosan, nézett maga elé, nem zavart senkit, s őt sem zavarta senki. Egy ideig figyelgettem, mígnem észrevettem, hogy belenyúlt az egyik zacskójába (kettő volt neki), és kivett belőle egy sárga csomagolású apró szaloncukrot, s mint aki a világ legdrágább ételébe harap bele, olyan gondoskodással, olyan óvatosan majszolgatni kezdi. Fogalmazzunk úgy, éltem a gyanúperrel, hogy a napi elemózsiája nem sokkal többet tesz ki ennél. Hirtelen ütött szöget a fejemben a gondolat. Bár igencsak reménytelenül indultam neki a vasútnak (elvégre sztrájk van, nem hittem, hogy járnak is vonatok), azért amikor gyorsan összecsapkodtam a holmijaimat a táskámba, azt a négy kókuszos szaloncukrot (amit már idejét sem tudom, mióta őrizgettem a hűtőmben) csak beledobtam a cuccaim közé, hátha jól jön még később. Úgy emlékeztem, hogy a táskám oldalsó részébe csúsztattam, mert az utolsó pillanatban akadtak csak a kezeim közé. Rövid kutakodás után meg is találtam, és még rövidebb hezitálást követően odanyújtottam a bácsinak. Talán senki sem látta, s azt is valószínűsítem, hogy a Föld sem állt meg forogni e nemes tettől, de ahogy a meglepettség és a hála keverékével rám nézett az öreg, s hitetlenkedve annyit mondott, hogy "Köszönöm... Boldog karácsonyt", attól olyan melegség és boldogság csapott meg, amilyen életemben sosem (pedig volt már részem egysmásban, elhihetik!) Még most is beleborzongok az érzésbe, s a tudatba: nemcsak tanúja lehettem egy csodának... hanem én magam tettem azt. Úgy hiszem, erről szól a karácsony.

Holnap lenne az utolsó zh-m, de nem jutok haza, mert a ... ... ... ... VDSZSZ révén továbbra sem járnak a vonatok. Az utolsó busz pedig Debrecenből 14:25-kor indul Szolnok felé (2-kor kezdődik a zh...). Köszönöm, köszönöm nektek, ti utolsó... EZ A MAGYAR VALÓSÁG! 250 ezer forint, meg 10%-os béremelés... ha rajtam múlna, tudom, mit adnék nektek...

Én csak januárra vettem fel vizsgát. Más kérdés, hogy pl. 22-n még zh-t írok... (nem is tudok rá koncentrálni...)

Egy OFF remélem még belefér: A McDonaldsnál értékalapú árazást csinálnak. Ez azt jelenti, hogy nem azért adják 330-ért, mert 300-ba kerül előállítani, és 30 profitot akarnak, hanem mert tudják, hogy ennyit is megér az emberek szemében. Ha harmad annyiért adnák, akkor a Wembler hatás lépne fel, azaz a fogyasztók azt hinnék az árcsökkenésből, hogy azért olcsó, mert rájuk száradt, rossz minőségű, stb., és az értékesítések nemhogy nőnek, hanem inkább csökkennének. A Coca Cola is azért adja annyiért, mert megteheti, és ilyen árpromóciós mixet alkalmaz, nyilván azért, mert így maximalizálja a profitját. Dédapám pár éve már a föld alatt van, de azért volt egy örökbecsűje, amit idéznék: "Fiam, ha nem tudod miről van szó, inkább ne akarj meggyőzni." ON

Hát ezt eddig én se tudtam!

Gratulálok Pildinek az 1500. hozzászólásához! Ha jól emlékszem, 1,5 év sem kellett hozzá

Nem össze-vissza beszélek, nyilván azért írtam be a 30 Ft-os dolgot, mert úgy is van. Azt hiszem Mr. Kotler számomra elég hiteles forrás.

Gondolom a szigonypuskákat kimondottan az AT-AT-k ellen szerelték fel.

Gyoka: A gyorsétterem azért károsabb még a rendesnél is, mert pl. egy McRoyalra eső összes költség (beleértve: gyártás, szállítás, marketing) 30 Ft. Képzelheted a minőségét. A Coca Cola esetében egy fél literre eső költség 50 Ft, amiből 25 a kupak.

Mivel pedig a CW-t nyugodtan hanyagolhatjuk a TCW esetében (Grievous és a mesterek esete), ezért egyelőre lövésünk sincs Ventress motivációiról. Valahol mindig úgy érzem, mintha Dooku a saját tanítványaként kezeli, ebből arra következtetek, hogy Ventress vágyik arra, hogy Sith legyen, és Dooku ezt használja fel ellene. De ez csak egy sejtés.

Egy nyolc éves esetében? Sok sikert!

Persze, hogy van. Hiszen az élet egy leegyszerűsített modelljén alapszik az egész mikró. Csak sütött a közgázos szemlélet a mondatodból, azért emeltem ki

Jedik, csaták és fénykardok az EpIV/VI-ban is voltak, és nem hatottak rám, ezért írtam, azt amit. Ellenben megfogott pl. Yoda, a Dagobah, és Luke fájdalma. Ez egy véletlenszerű hatás. Ezért érvelek amellett, hogy tök mindegy, melyiket teszed be, az hogy I-II-III-IV-IV-VI rész, az tök mindegy jelen esetben.

Szerintem 5-6 évesen maximum csak a pozitív érzéseket lehet felkelteni a csemete fejében. Ilyenkor még csak tetszés és nem tetszés van, pozitív értelemben vett rajongás akkor alakulhat ki igazán, ha mélyebb értelmeit is átérzik a történetnek.

Ismerem magamat, és az 5-6 éves énemet is olyan szempontból, hogy tudom, mik ragadtak meg annak idején. A jedik, a villogó fénykardok és a hatalmas csaták nem tartoztak volna ebbe a kategóriába.

Enyhe mikroökonómiai vonulatot vélek felfedezni az írás ezen részében

Lehet igen, lehet nem, de semmiképp sem hinném, hogy ez az epizód sorszámától függene, inkább Kolmilan húgának az ízlésétől. Én pl. 6 évesen a Birodalom Visszavágot láttam először, és maradandó élményt okozott (pozitívan), mégha nem is néztem újra egyiket sem 2002-ig, de a mai napig emlékszem az érzésekre, amit keltett bennem. A gyerekeknél kiszámíthatatlan, hogy melyik résszel érdemes nyitni, mert minden gyerek másmilyen. Rám 5-6 évesen nem hiszem, hogy az EpI mély benyomást tett volna (persze akkor még nem is létezett), ahogy az EpIV és az EpVI sem tett. Mivel az EpV igen, így könnyen belátható, hogy a sorszámnak semmi köze ehhez, még akkor sem, ha a Baljós a "leggyerekebb" rész.

Eszerint a logika szerint a mesterek fénykardján szerepel a nevük. Ez nem hinném, hogy így van...

Nekem meg tök mindegy. Amíg az R2-Artu kombinációból az egyik lesz, (R6-Arszix, stb.) addig egy rossz szavam sem lesz

Ody, egy nyolc éves kislányról beszélünk. Évek múltán már nem fog emlékezni a történetre, csak az érzéseire, amik hozzákapcsolják. Aztán egy vagy két év múlva újra fogja nézni, ha jó érzések fűzik a Sagához, és akkor már figyelni fog a történetre is, na akkor kell az EpI-gyel kezdeni.

Nekem kedden volt "szerencsém" látni a Hazugságok hálóját. Hát mit ne mondjak, nem tetszett túlzottan. Volt benne pár jó rész, de tucatfilm, leginkább. 10/4