@Dzséjt , a Maul valamelyik részéhez írt véleményedben irtál arról hogy Qui-Gon, Ashoka és Obi-wan nagyon jó vívók voltak. Nem akartam már megkeresni az eredeti írásodat , meg amúgy is ide kéne rakni.

Obi-Wan és Ashoka esetében ezt helyt áll szerintem is, de Qui-Gonn-nál mire alapozod ezt ?

Mert tudomásom szerint a Jedi mester kétszer találkozott egy Sith-tanitvánnyal aki másodszor legyőzte ős úgy hogy meg is halt. Tudomásom szerint azelött Qui-gon nem párbajozott senkivel hisz nem volt kivel. Szerintem az hogy egy Sith-tanítvány elsőre(ok másodikra, de az első párbajból Jinn felszökött egy hajóra, annak nem tudjuk mi lett volna a vége), úgy győzi le hogy meg is öli nem vall jó vívóra.

1 órával korábban, Frenkie írta:

Obi-Wan és Ashoka esetében ezt helyt áll szerintem is, de Qui-Gonn-nál mire alapozod ezt ?

Elsősorban a tudás mesterről tanítványra szállásának folyamatára alapozom:

Yoda -> Dooku -> Qui-Gon Jinn -> Obi-Wan Kenobi -> Anakin Skywalker -> Ahsoka Tano (-> Sabine Wren)

Qui-Gont valóban csak kétszer láthattuk párbajozni Sith-tel szemben és egyszer sem győzedelmeskedett, de a felsorolt személyek közül öt elég sokszor bizonyította, hogy magasan a legjobb párbajozók között vannak. És ott van Sabine is, aki ugyan nem tudja olyan szinten használni az Erőt, mint egy átlagos Erőhasználó, mégis derekasan helyt állt az átlagos Erőhasználónak tűnő Shin ellen. Bár Shin első alkalommal legyőzte, másodszorra Sabine megfutamította. Szóval 1:1 az állás egy nem feltétlen fair felállásban.

Szóval logikai alapon elég valószínűtlennek látszik, hogy a kiváló kardforgató Dooku tanítványa és a rendkívül tehetségesen párbajozó Obi-Wan mestere nem tud szintén kimagaslóan bánni a fénykarddal. És tudjuk, hogy Kenobira nagy hatást gyakorolt Jinn, mert a Rebels-ben, pont Maullal szemben Ben ugyanazt az alapállást vette fel, amit Qui-Gon is használt az ep1-ben.

És bár valóban, Qui-Gon nem harcolt sokat fénykardpárbajban, legalábbis élesben, de az Obi-Wan Kenobi megmutatta, hogy a mester és a padawanja azért bizony vívtak intenzív párbajokat a Templom falai között. Ugyan ezek nem mentek életre-halálra, de ettől függetlenül arra törekedtek, hogy az egyik fél legyőzze a másikat, szóval nem fogták vissza magukat. Úgyhogy ha nem is életre, de győzelemre menő párbajokban bőségesen lehetett tapasztalata, mint minden Jedinek. Qui-Gon Dookuval és Obi-Wannal is sok ilyen vívást rendezhetett. És mivel mind a mestere, mind a tanítványa kiváló vívó, ha labdába akart rúgni mellettük, neki is lépést kellett tartani velük. Valószínűleg a fent felsorolt mester-tanítvány vonal tagjai azért is mind kiváló kardforgatók, mert az ilyen egymás elleni vívások során elég komolyan egy szintre edzették magukat.

Emellett még ott van az, hogy Qui-Gon mégis csak egy Sith Nagyúrral szemben állt helyt, Maulnak nem volt az azért könnyű győzelem. Pedig a zabrakot egész életében Jedik elleni harcra képezte Sidious, ráadásul akkor még ereje teljében lévő, egészséges, fiatal férfi volt. És hát azért na, Maul még kiborgként, kissé megbomlott elmével és tíz, sőt több mint húsz évvel később is veszélyes ellenfél volt (nem Qui-Gon volt az utolsó Jedi, akit megölt), hát még akkor, amikor Qui-Gon harcolt ellene. A The Acolyte-ban azért láttuk, milyen gyorsan le tud gyűrni egy képzett Sith egy vagy több kevésbé képzett Jedit. Sőt azt is láttuk, hogy Darth Sidious milyen gyorsan képes volt végezni Kit Fistóval, Agen Kolarral és Saesee Tiinnel, pedig ők a Jedi Tanács tagjai és klón háborús veteránok voltak.

Ezek miatt gondolom, hogy Qui-Gon nem kispályás, hanem kiemelkedő párbajozó volt. Csak Maul jobb volt nála. Ahogy akkor jobb volt Obi-Wannál is, hiszen ott a Naboo-n őt is legyőzte, csak aztán... Nos, fogalmam sincs, miért a földet kezdte csapkodni a fénykarddal. Az agyát nem trenírozták eléggé.

Szerkesztve: 8 órával korábban8 órája - Dzséjt