Delilah S. Dawson: Inkvizítor - A vörös penge felemelkedése

[Dzséjt]

A könyv 2024. március 29-én jelent meg Magyarországon.

 

E könyv nemrégiben jelent meg kis hazánkban, de már akkor felkeltette a figyelmemet, amikor bejelentették. Bár rengeteg sorozatban, képregényben és videójátékban feltűntek már, az Inkvizitóriumot még mindig sok rejtély lengi körbe. A legfontosabb, hogy egy hajdan az igazság és a gyengék védelmezése mellett elkötelezett Jedi lovag hogyan fordulhat ki magából annyira, hogy aztán Jedikre kezdjen vadászni. Egy-kettőnél még szóba jöhet az, hogy csalódtak a Jedi Rendben és önként átálltak a Sötét Oldalra, de már több mint egy tucatot ismerünk közüllük, ez meg azért elég nagy szám. Emellett kardinális kérdés volt még az is, hogy mégis hogyan élték túl ezek a Jedik a 66-os parancsot.

Bár elképzeléseink és utalások formájában már kikövetkeztethető válaszaink is voltak, reméltem, hogy ez a könyv fog igazi konkrétumokkal szolgálni. Optimizmusomat az is táplálta, hogy a könyvet ugyanaz a Delilah S. Dawson írta, aki a Phasmát, ami az ST egyik leglaposabb biodíszletéből csinált egy a maga nemében érdekes, a filmekben látottakhoz tökéletesen passzoló karaktert, mindezt úgy, hogy sikerült egy az átlagos Star Wars könyvek sorából kilógó regényt alkotni, gondolok itt a Mad Max hangulatra és arra, hogy Phasma már önmagában sem egy tipikus SW karakter, még a gonoszok oldalán sem.

 

Nos, az Inkvizítor - A vörös penge felemelkedése beváltotta reményeimet, hovatovább, igen gyorsan az egyik kedvenc SW regényemmé vált. Nem csak azért, mert bepillanthatunk az Inkvizitórium kulisszái mögé, hanem azért is, mert egyáltalán nem azt adja, amire számítasz. A cím láttán ugyanis az ember azt képzelheti, hogy itt egy inkvizítor történetét ismerhetjük meg, aki felemelkedik az Inkvizitórium ranglétráján. Nos, valójában egy Jedi lovag történetét ismerhetjük meg, aki idővel inkvizítorrá válik.

Sőt a könyv elején Iskat Akaris még csak nem is lovag, hanem csak egy padawan. Sok szempontból hasonlít Anakin Skywalkerre, azzal a különbséggel, hogy ő nem a Kiválasztott, hanem egy tizenkettő egy tucat Jedi. Annak ellenére, hogy teljesen egyedi a Jedi Renden belül, ami sajnos számára azt jelenti, hogy kivülállóként tekint magára. Ez egyfelől a karakter jellembeli gyengesége, ami alapot ad mindarra, ami vele történik. Másrészt a regény erőssége, ugyanis így egy kívülálló belsős szemszögén át ismerhetjük meg a Jedi Rend mindennapi életét. Iskat szemén át pedig szinte testközelből ismerkedhetünk meg azzal, hogy a Jedi Rend hibás működése miképpen hatott az ifjú lovagokra, akiknek ráadásul a háború szörnyűségeivel is meg kéne valahogy küzdeni. Bár Iskatnak nem mindig van igaza, nagyobb részt jól látja a Rend problémáit és azt, ahogyan a háborút kezelik. Lényegében Iskat kimondja azt, amit a TCW-ben már sokszor láthattunk: a Jedik nem valók tábornoknak, mert nem katonák, nem is képesek úgy gondolni, és pláne nem képesek ennek szellemében rendes döntést hozni.

Mindezen túl körbejárjuk azt a témát, hogy a Jedik döntéseikben mennyire hagyatkoznak az Erő helyett saját eszükre, szívükre, érdekükben vagy egyéb külső befolyásokra, mennyi tartalma van még a tanaiknak, hogyan viselkednek az elképzeléseikhez nem igazodókkal, és úgy alapvetően, mennyire az a Jedi Rend, aminek próbál látszani: béke őrök. Mindezeknek hála Iskat Akaris egy érthető, bár nem feltétlen szerethető karakterré kerekedik ki, akivel különösen akkor lehet együtt érezni, ha az olvasó már maga is érezte magát egy közösségben (legyan az család, iskola, munkahely, baráti társaság, stb) kívülállóként. Tetteivel nem mindig lehet egyetérteni, azután pedig, hogy inkvizítorrá válik, már egyáltalán nem. Mégis, tragédiája jól körülhatárolható, az okok és okozatok szépen le lettek festve.

Mindezek mellett a könyv szépen illeszkedik be a Star Wars lore-ba is, rengeteg mankót kapunk, hogy mindig tudjuk, épp hol járunk az idővonalon. Ebben kifejezetten nagy segítséget nyújtanak a már más művekben elmesélt események beszúrása, így Iskat szemszögéből láthatunk bizonyos eseményeket az Attack of the Clonesból, a Testvériségből vagy éppen a Darth Vader képregényből, amiben Iskat először jelent meg. És persze rengeteg ismert szereplő is cameózik, mint Obi-Wan, Anakin, mindenki kedvence, Mace Windu, inkvizítorok a Rebels-től a Fallen Orderen át az Obi-Wan Kenobiig, és több, más könyvekben feltűnt Jedi is beugrik.

Összességében tehát egy remekül megírt, érdekes, az Inkvizitóriummal kapcsolatban sok kérdésre választ adó műről van szó, ami a Phasmához hasonlóan más megközelítésből prezentálja a Star Wars jól ismert univerzumát, szereplőit. És Iskat démonaihoz különös realitásérzetet ad az írónő személyes vallomása saját belső démonairól, amit a könyv elején oszt meg olvasóival.

Szóval, ajánlom mindenkinek a könyvet, akit érdekelnek az inkvizítorok, a nem mindennapi helyzetben lévő Jedik, és a Rend problémáinak körüljárása egy, a tápláléklánc legalján ülő Jedi szemszögéből.