Nute Gunray

Kevés undorítóbb nagydíjat láttam ennél. Én is végleg végeztem ezzel a sportággal. Úgy látszik, az FIA eldöntötte, hogy Hamilton-t segíteni kell minden áron, hogy meglegyen az a 8 vb cím, megelőzve Schumachert.

Ez most azért hosszabb volt a szokásosnál.

Az én elmaradásom már bőven két számjegyű. Egyébként, tegnaptól végre már a Librinél és Líránál is kapható A koréliai hajsza valamint a már korábban a kiadónál megjelent idei képregények, mint a Széthasadt Birodalom és a Darth Maul, a Dathomir fia.

Persze, ha már itt tart a folyamat, akkor ne bontsák meg a csomagot. Majd később biztos sor kerül rájuk.

Erről a két könyvről mindig hajlamos vagyok megfeledkezni. Mivel standalone-kötetek, akár előrébb is lehetne hozni a kiadásukat, ha további Legends könyvekre szerződnek.

Boldog születésnapot, Fulcrum!

Én támogatom, hogy ez egy spoileres topik legyen.

A biztonság kedvéért beraktam spoiler mögé, amíg nincs konszenzus.

(Szerintem a spoiler gombot most már hanyagolhatjuk)

Nagyon szép a borítója.

Ez a könyv nekem is tetszett anno. Jó a stílus meg az alaptörténet is (persze a fordítás kicsit ront az összképen).

Évekig kerülgettem, a sok kötet mindig eltérített, de a mai nappal elkezdtem olvasni a Térség-sorozatot, ha már annyi jót olvastam róla.

Nekem a 8. évad jobban tetszett, mint az előző évad, ott tényleg nagyon kapkodtak. Mióta véget ért a GoT, olyan ürességet érzek. A Lost után ez volt a legmeghatározóbb sorozat eddig az életemben. Mai hír, hogy Martin 2020 közepére ígéri a 6. kötetet. No majd meglátjuk.

Boldog születésnapot Donát és Tomcsi

Csak még egy érdekesség

Egy pár gondolat a fináléról, ami éppen eszembe jut:

Mur Lafferty: Solo Nem éppen a kedvenc műfajom a SW filmekből készülő könyvadaptációk. Vannak persze üdítő kivételként jól sikerült alkotások (Stover-féle EPIII, de talán ide sorolható még a Terry Brooks által írt EP1 is), de a legtöbbjük meglehetősen átlagos, sőt, akadnak egészen borzasztó példák is (Az Ébredő Erőre gondolok, szerintem ez nem meglepő). Jelen könyv a semmilyen, teljességgel felejthető alkotások közé tartozik. Se nem rossz, se nem jó, tisztes iparos munka, amely azonban a filmhez nem sokat tesz hozzá. A beharangozott "bővített" változat valójában egy-két törölt jelenetet tartalmaz, amelyek nagy része azonban okkal maradt ki a film végső változatából. A regény cselekménye pörög, karakterábrázolásokra és mélyebb leírásokra nem sok hely marad, pedig talán itt az író szabadjára engedhette volna a tehetségét. De néhol a leírások is meglehetősen egyhangúak. A Kessel Futamot például egyáltalán nem sikerült érzékletesen visszaadnia Lafferty-nek. Nyilván a sztorira nem lehet panasz, mivel a könyv hűen követi a film cselekményét. Erős közepes.

Persze, de sokan ezt kifogásolták, hogy a tűz "nem így" működik (mintha nem egy in-universe mágiáról lenne szó). Harrenhal tökéletes példa, hogy mire képes egy sárkány.

Jó volt olvasni ezt a higgadt, logikusan felépített véleményt.

Isten éltesse.

Különösen az tetszik Ody fejtegetésében, amit Rey-ről írt. A TLJ után sokan húzták a szájukat, mi az hogy, "senkik" szülötte, meg hogy hogy nem egy eltitkolt Skywalker stb. Szerintem pedig ez volt a film egyik legzseniálisabb húzása, hiszen pont az a lényeg, hogy a hétköznapi hősök is megválthatják a Galaxist. Így utólag meg teljesen beleillik a képbe, hogy a Skywalker-rögeszméssé vált Palpatine már nem számol olyan tényezőkkel, mint Rey. Láthatjuk, hogy az EP3 után az öreg folyamatosan veszít manipulációs készségeiből, és most a "halála" után akár az is elképzelhető, hogy olyan elvakulttá és bosszúszomjassá vált, hogy ugyanabba a gödörbe fog esni. Egyébként nekem Snoke fizimiskája, arcberendezése mindig is kicsit Palpatine hitvány, elfajzott másának tűnt. Lehet, hogy ez nem is olyan véletlen.