-
Összes hozzászólás:
4.878 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
21
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
pb69 összes hozzászólása
-
Hmm, azért azt mindenképp tegyük hozzá, hogy sajnos ezek nem az ő fejéből pattantak ki. Az, hogy ezt leírja, ilyen formában szavakba öntse, szőjön köré ilyen sztorikat, az igen. Ugyanakkor maguk ezek a beteg ötletek teljesen reálisak, és sajnálatos módon nem feltétlenül fantáziára van ezekhez szükség, csak kicsit szélesebb körű tájékozottságra, történelmi vagy jelenre vonatkozó ismeretekre. Utána lehet nézni mik voltak pl. a középkorban, a sorozatban látott elemek (köztük a kiemeltekkel) halovány szemelvények csak ebből. De manapság sem kell messze menni, ha valaki pár órára felcsapja a dark web finomságait, akkor rájöhet arra, hogy az ember bizony bántóan keveset fejlődött morálisan az elmúlt évezredekben. Példának okáért nem keveset fizetnek azért "emberek" (és nem kevesen), hogy többek között elrabolt kisgyerekek kínzására és kivégzésére tegyenek extrémebbnél extrémebb javaslatokat, majd élvezkedhessenek ezek kivitelezésén, fogadásokat kössenek meddig bírja életben a delikvens. Lehet azt hisszük, hogy a Trónok Harca az emberi kegyetlenség és sötétség legmélyebb bugyraiba kalauzol minket, de a valóság ennél sokkal szörnyűbb. Valójában a GoT csak a felszínt súrolja, mindezt úgy, hogy a világ egyik legbrutálisabb és -nyersebb alkotásaként tarthatjuk számon.
-
Szegény Jack Gleesont nem irigylem emiatt.
-
Na, az alábbiak közül melyik tántorít el ettől? a sorozat hossza az érzelmi hullámvasút a lezárás minősége az egész sorozat nem jött be annyira meglepetések nélkül már nem ütne úgy, nem lenne olyan izgalmas egyéb
-
Bocsi, lehet, hogy félreértem, de ezt többször is írtad. Itt arra gondolsz, hogy a digitális formátumban történő forgalmazás ugyanúgy váltja ki a mozis megtekintést és konkurál vele, mint a hagyományos formátumban történő megvásárlást és vásárlással? Csak mert ez szerintem egyértelmű tévút. Ez akkor lenne így, ha egyrészt a digitális forgalmazás ugyanakkor kezdődne, mint a mozis vetítések. Tudtommal viszont nincs meg ez az időbeli egybeesés, a mozik hamarabb vetítik a filmeket, minthogy kiadnák őket digitális formában, tehát aki nem akar lemaradni, az mindenképp megnézi moziban. Ezzel szemben a digitális és hagyományos forgalmazás között nincs (vagy kisebb) az időeltérés, viszont mindkettő csak a mozi után indul be. Másrészt pedig akkor lenne igaz a fenti állítás, ha a moziélmény mindenki számára tökéletesen reprodukálható lenne otthon. Ez értelemszerűen nincs így, ebből fakadóan a mozis megtekintésnek nem lehet alternatívája a digitális vásárlás, hiszen teljesen más élményt ad, itt az alma a körtével van összehasonlítva. Ezzel szemben a hagyományos és a digitális vásárlás már sokkal inkább összemérhető, hiszen ott a film és filmélmény tekintetében tényleg (többnyire) ugyanazt a tartalmat kapod meg. Persze ez sem tökéletes párhuzam abból a szempontból, hogy hagyományos vásárlásnál kapod a csicsás lemezt és tokot a borítóval együtt, akár kis könyvecskét hozzá stb.. De ez már legalább kb. azon a szinten van, mintha mondjuk egy zöldalmát hasonlítanánk össze egy jonatánnal. Szerintem nem igazán, ez nagyon torzíthat. Egyrészt ott van, amit Frenkie is írt. Az emberek helyzete változik, én pl. az OT idején nem éltem, a PT idején gyerek voltam, a ST-ra már felnőtt. Nyilván más anyagi és függetlenségi (szabad döntési) helyzettel. A generációs különbségek pedig ezt nem egyenlítik ki, hiszen ott már eleve más a hozzáállás. Ehhez jön hozzá a technikai fejlődés, ami teljesen más alternatívákat kínál. Az Ep.1-et nem volt lehetőségem megvenni, hiába rágtam a szüleim fülét, ők sem vették meg nekem. Ellenben legalább 5x kikölcsönöztük könyvtárból vagy tékából, mert akkortájt ez volt a divat, nem a P2P fájlcserélők. Ha kalózkodás, akkor az átjátszott kópiák terjedtek. Ezek a kölcsönzések pl. meg se jelennek a fent írt statisztikában. Évekkel később, például egy Ep.3 esetében már felénk totálisan kiment a divatból a kölcsönzés, helyette bejött a letöltések világa. Mivel ekkor sem volt lehetőségem megvenni, ráadásul az az öntudatosság se volt meg bennem, hogy igyekszem pénzt juttatni az alkotóknak, így "torrentékás" verziókon éltem. A ST idejére már eljutottam oda, hogy meg tudtam és meg is akartam venni a filmeket, de a technológiai lehetőségek azért itt is számítanak. Van olyan ismerősöm, aki pl. nem akarta hagyományos hordozón megvenni az általa kedvelt filmet, akár olyan bagatell okokból kifolyólag, hogy már nem tudta hol normálisan tárolni, így sokkal jobban megválogatta mit vesz meg. Nála a digitális formátumban történő vásárlás megnyitotta annak kapuját, hogy minden filmet megvehessen, amit a saját ízlése alapján arra méltónak talál. De évekkel korábban nyilván az is segítette a vásárlás ösztönzését, hogy egyre könnyebben lehetett online vásárolni, megrendelni a cuccokat, ki is szállították házhoz, nem kellett személyesen felkerekedni, sorban állni stb.. Ráadásul itt bejön a képbe az is, amit a többiek írnak: kit tekintünk rajongónak. Olyasmit írtál, hogy azokat, akik mindig minden filmes alkotást megnéztek moziban és megvettek aztán maguknak. Ha ezt a definíciót nézzük, akkor biztosan nem fogja a rajongói elfogadást mutatni a VHS/DVD/BR stb. eladás, ugyanis ha azt nézzük, hogy a rajongók közül hányan vették meg a filmet, akkor ez az arány a definícióból adódóan fixen 100% lesz. Hiszen aki nem vette meg, azt nem is tekinted rajongónak. Amúgy se jó a rajongókat és az ilyen vásárlásokat összekötni, mert a legtöbb rajongó pont azért veszi meg az adott filmet valamilyen formában, mert rajongói mivolta miatt ezt kötelességének érzi. Teljes szettet akar magának a rajongása tárgyából, akkor is, ha 1-1 darabja nem tetszett neki. Ez az elhivatottság része. Vannak, akik tüntető jelleggel azt mondják, hogy dafke nem veszik meg az adott részt, hogy ezzel jelezzenek, de ez egy elhanyagolható kisebbség. Jó eséllyel még azok a perfekcionisták is többen vannak, akik mindenféle kiadást megvesznek külön-külön. Ha épp az általuk legkevésbé kedvelt filmből/filmekből érkezik 4 extra kiadás, akkor is megveszik mindet.
-
Fehér éjszakák: Ha van itt valaki, akinek ez az iszonyat tetszett, akkor össze tudná nekem foglalni röviden, hogy miért? Illetve, hogy pontosan miről is szólt ez a film? Megint egy felhype-olt horror, amibe csomóan a műfaj újraértelmezését és egy korszakalkotó művet látnak bele, miközben egy B-kategóriás, művészfilmnek álcázott fostenger, tele logikai bukfencekkel és értelmetlen jelenetekkel. Kezdjük ott, hogy a mai napig nem értik a rendezők, hogy a horrornál az egyik legfontosabb dolog, hogy a szereplők szerethetők legyenek. Akkor fogunk izgulni értük, akkor fogjuk félteni őket, akkor fogunk azonosulni velük. Egy csapat buta tahó nem jó, mert bennük senki nem látja meg magát, ill. az antipátia miatt inkább kívánjuk az eltűnésüket, mint a túlélésüket. Ezt is kiválóan példázza ez a film, mert olyan szereplőket kapunk, akiknél az a minimum, ha valaki idegesítő, de általában rosszabb a helyzet. Már az elején látjuk, hogy itt álbarátságokról van szó, tudjuk is mi lesz belőle. Az egyetlen szimpatikusabb figuráról meg lerí, hogy valami nagyon nem stimmel vele, és nyilván ő lesz itt az, aki körül fordulhat a sztori. Természetesen így is lesz. Ez pedig a következő legnagyobb probléma, a szörnyű sablonosság. Már eleve az alaptéma nem túl érdekes és eredeti, mert az őrült szektás vonalat elég sokszor sokféleképp feldolgozták már. Az, hogy ebbe kívülálló ostoba "tiniket" dobálnak, akik elvileg barátok, valójában nem is, egy szintén jellemző klisé. Ebből a sablonos alapból pedig nem is hoz ki semmi váratlant az alkotás, teljesen kiszámítható, végig követi a műfajra és erre az alapsztorira jellemző "tankönyvi" karakter- és történetvezetés lépéseit. Eleve, a filmnek nem sok köze van a horrorhoz, attól, hogy beraknak pár totál indokolatlan nyers brutalitásában mutatott jelenetet. Ennyi erővel a Logan is horror. Nem, nem az. Annyiból kellemetlen, hogy az erőszak ilyen jellegű bemutatásának semmi értelme nincs, csak azért került be az a pár jelenet, hogy a gyengébb idegzetűeket kikészítsék, nagy port kavarhassanak, egyszerű hatásvadászat. Egyfajta drámát látunk, amiben az a kemény, hogy ha ezt rendesen megcsinálják drámának, akkor még jól is elsülhetett volna. Ehelyett inkább csak súrolták a dráma határát, de amikor el kellett volna mélyülni a dologban, akkor jött valami kisstílű poén vagy horrorelem. Következő gond, hogy a film nem szól semmiről. Végigkísérjük fél tucat érdektelen karakter érdekes, de kiszámítható és klisés sorsát, amiben nincs semmi tanulság és érték. Ha már egy filmben nincsenek jó szereplők, nem elég érdekes és izgalmas, nem túl nyomasztó a hangulata, nincs min félni vagy igazán nevetni, akkor legalább lenne valami mondanivalója, üzenete. Itt semmi. És akkor ide jönnek be totál értelmetlen és magyarázhatatlan jelenetek, motívumok.
-
Nem az volt a kérdés, hogy volt-e tapasztalatod mindkét típusú vezetéssel, hanem hogy próbáltátok-e konkrétan a jelenlegi főnököddel a személyes megoldást, miközben minden más változatlan. Annak nem sok jelentősége van, hogy más emberekkel vagy más körülmények között mi hogy működött, mert nem lehet tudni, hogy mitől működött az rosszabbul (vagy emez jobban). Így van, ebben egyetértek. Szerintem sem ez az elsődleges, nem is mondtam ilyet soha, amiket sorolsz, azok mind valóban fontosabb tényezők. Én pusztán annyit állítottam, hogy a személyes kontakt is egy faktor, egy a sok közül, nem a legfontosabb, de attól még az, és számít. Visszatérnék az első ponthoz, ez így nem jelent semmit. Hiába van Tőled 3 méterre valaki, ha más tekintetben nem jó vezető. De nem azért nem működött, mert egy helyen dolgoztatok, ahogyan az ír nővel sem azért működik, mert nem. Ez annyit árul el, hogy a jelenlegi főnöknőd sokkal jobb vezető, mint a 3 méteres faszi, mert annak ellenére működik az egész sokkal jobban, hogy távol vagytok egymástól és nincs személyes kontakt. Egy a lényeg ennek kapcsán, abból, hogy akár minden eddigi főnököd rossz volt, akivel egy irodában voltál, miközben az ír nő meg távolról is jól működik, abból még nem következik, hogy a távoli munkakapcsolat ugyanolyan hatékony és jó, mint a "hagyományos". Az open door policy egy ettől teljesen független dolog, nem ez a dimenzió. Ez lehet úgy is, hogy a világ másik végén vagytok, és hiányozhat akkor is, ha egymás mellett ültök. Szóval ezt kár idekeverni, mert irreleváns. Nem tudom feltűnt-e, de ennek már semmi köze a nőkhöz. Tipikus megbélyegző magatartás, a szexista kártya kijátszása. Teljesen mindegy, hogy nőről vagy férfiról beszélünk, a home office munkavégzés kevés spéci munkafajtától és területtől eltekintve kevésbé hatékony és célravezető. Ha ettől eltekintve ugyanolyan körülményeket vizsgálunk, tehát csak ez az egy szempont tér el, akkor jól kijön a különbség. Hidd el, én is tapasztalatból beszélek, ha egy kompetens és jó vezető személyes hiánya hetekig nem tűnik fel, akkor ott valami bűzlik. Hiába éred el skype-on, telefonon bármikor, hiába baromi jó vezető egyébként, ezt nem lehet 100%-ig kompenzálni. Ezért is írtam a párkapcsolatos példát. Legyen minden akármennyire is frankó, a személyes érintkezés hiányát sosem tudja teljes mértékben ellensúlyozni semmi.
-
Valahol a szexrobotok kapcsán merült fel és írta valaki, hogy ezek nagyon jó cuccok. A legfőbb előnyük, hogy nem kell velük beszélgetni és udvarolni nekik, a legnagyobb hátrányuk pedig csupán annyi, hogy nem kell velük beszélgetni és nem kell nekik udvarolni. Ez persze vicc, de fura belegondolni, hogy még egy ilyen bagatell okfejtés is mennyivel árnyaltabb képet és gondolkodásmódot sejtet, mint a végletes kijelentések... Nem akadtam fenn rajta. Hol láttál olyat, hogy kételkedem ebben vagy nem hiszem el? Hol kérdőjeleztem meg, hogy ez technikailag kivitelezhető? Arról mondjuk már érdemes lehet beszélgetni, hogy mennyire működik jól és hatékonyan. Ugye ehhez persze nem ártana összehasonlítási alap is, megnézni hogyan működne ugyanez a buli ugyanazokkal az emberekkel és ugyanazzal a céggel, ha lenne is természetes és személyes kapcsolat. Amúgy meg attól, hogy valamit meg lehet csinálni és működik,az semmit nem mond el annak helyességéről vagy korrektségéről, igazságosságáról. Ha már nem a 19. vagy 20. században vagyunk, hanem ugye 2019-ben, akkor egyre gyakoribb a tinderes kufircszervezés, de egyre többen telefonon vagy SMS-ben szakítanak a párjukkal, ha épp úgy van. Vagy dobnak egy üzit, ha nincs kedvük beszélni és találkozni. Akkor ez így rendben van, mert meg lehet csinálni és működik? Ez a home office cégvezetés tényleg olyan, mint a távkapcsolat. A legendáriumok szerint ezek tök jól működnek és helyénvalóak. Nem akarok senkit megbántani, de ha úgy élni egy párkapcsolatot, hogy nem találkozol a másikkal, nincs köztetek testi kontakt, az pont olyan bullshit, mint amikor szegény vakoknak vagy láb/kéz nélkül élő embereknek mesélik be, hogy teljes életet élnek. Aha, jól hangzik, ki lehet próbálni és majd akkor rájön mindenki, hogy mennyire tekinthető az teljesnek.
-
Hogyne, pont erre gondoltam én is... Most nem ezért vagy azért, de elég szomorú, ha ezekből az okfejtésekből valakiben ennyi csapódik le. Dehát ugye a végletes gondolkodást nagyon szeretjük, pedig már a jó öreg Kenobi bácsi is megmondta, hogy csak egy sith tárgyal végletekben.
-
Te olvasod egyáltalán, amit írok, vagy csak kiragadsz belőle néhány szemelvényt, ami alapján össze-vissza magyarázol? Az eddigiek alapján úgy tapasztaltam, hogy megy az értő olvasás, tehát nem tudok másra gondolni, minthogy vagy nem is olvasod, amit írok, vagy szándékosan félre akarod magyarázni. Mi az, hogy nem hallottam a home office-ról, amikor egyrészt én hoztam fel a fogalmat, másrészt elég hosszasan írtam róla. Ennek a felvetésednek annyi értelme volt, mintha én most bedobnám, hogy nem is hallottál még a kvóta fogalmáról, sőt azt sem tudod mit jelent a nő... Hálát is adhatsz, ha ennyire nem érted miről van szó az otthoni munka kapcsán. Részletesen kifejtettem az ezzel kapcsolatos helyzetet, nem gondolnám, hogy ezek annyira magasröptű gondolatok lettek volna, amiket ne lehetne egy kis odafigyeléssel és toleranciával ugyebár megérteni. Szó nem volt arról, hogy szüttyögni kell egy irodában, ahogyan arról sem, minél többet van bent vki, annál jobban teljesít. Ez olyan szinten szándékos kifacsarása annak, amit írtam, hogy a szalmabábok csak úgy dülöngélnek a soraidtól... Arról van szó, hogy bizonyos feladatokat nem lehet kellő hatékonysággal elvégezni otthonról. Ilyen a vezetői feladatoknak jó része, ugyanis személyes kontakt kell hozzá. És hát meglepő módon, ha vki otthon van, akkor nehézkesen tud személyesen meetingelni, kommunikálni másokkal. Márpedig sok dologhoz nem elég egy webkamerás kapcsolat. Persze ebben a fene nagy technokrata világban sokak már minden személyes kapcsolatot kukáznának, hisz ott a telefon meg a számítógép. Szerintem meg ez a rohadt szomorú és szánalmas, hogy van aki szerint lehet embereket irányítani, céget vezetni otthonról, személyes találkozások nélkül. Eléggé elkorcsosult már ez a világ így is, már csak az hiányzik, hogy a home office szélesebb körben elterjedt legyen. Egy csomóan papolnak a toleranciáról, empátiáról, a szociális érzékenység hiányáról, ehhez képest olyan kijelentéseik vannak, hogy minden feladatot el lehet végezni távolról. Persze, legyenek magániskolák, lehetőleg önképzéssel, aztán meg otthoni munka. A lényeg az, hogy emberrel se nagyon kelljen találkozni a mindennapokban, szép kis világ lesz ez. Biztos remek anyuka lesz abból, aki így fogja fel a dolgokat. És oké, tudom, hogy most továbbgondoltam ezt és túloztam is némiképp, de azért remélem érzi mindenki, hogy mekkora felelőtlen kinyilatkoztatás, hogy személyes kapcsolatok nélkül is ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, pláne magasabban kvalifikált és/vagy vezetői pozícióban. Nálunk is elvégzik a kijelölt feladatokat, akárhol is vannak az emberek, de a vak is látja mennyivel csökken a hatékonyság, ha valaki nincs bent, vagy nincs elég megbeszélés, közös egyeztetések stb.. Ja, csak szülni meg szoptatni nem tud egy férfi, hát így mennyivel jobb a helyzet. Ennyi erővel tényleg ugyanolyan egy nő, mint egy férfi, csak épp másak a nemi szervei, illetve a hormonjai. Kiemelünk így két pici apróságot, amit a férfi nem tud csinálni, végül is a gyerekvállalásban alig játszik szerepet az, hogy ki tudja kihordani, megszülni, majd szoptatni a gyereket. Gondolom az is smafu, hogy ezekből fakadóan a fogantatástól kezdve a születésen át bizonyos korig szinte csak az anyára van utalva a gyerek, mindent tőle kap. Sok gógyi nem kell hozzá, hogy megértsük, hogy ez idő alatt kialakul egy kicsit erősebb kötődés és kapocs anya és gyerek között, ami miatt elég röhejes kijelentés, hogy ezeken kívül igazából mindent csinálhat az apa. Persze, fizikailag alkalmas már azokra a feladatokra, csak éppen az átszokatás nem megy egyik napról a másikra. Most arról nem is beszélve, hogy azért léteznek ösztönös dolgok is a világon. Meglepő módon az utódokról való gondoskodás a természetben is eléggé tipikusan a nőstényekre hárul, de biztos ott is csak a rossz kondicionálásról, a rossz szocializációról és az akartról van szó. Biztos nagyon jól dolgozhattak, ha fel se tűnt, hogy nincsenek bent. Komolyan azt gondolja valaki, hogy vezetői beosztásban elfogadható az, ha valaki nem tart személyes kapcsolatot az embereivel vagy a partnerekkel? Nem tudom mekkora volt köztetek a távolság hierarchiában, ha kellően nagy, akkor nyilván nem vetted észre, mert nem kellett közvetlen kapcsolatban lennetek. De kíváncsi lennék azok véleményére, akik közelebb voltak a tűzhöz. Ha pedig közvetlen (vagy közeli) felettesed volt, akkor igencsak szomorú, ha nem tűnt fel a face-to-face kontakt hiánya. Jobb helyeken az ilyenre mondják azt, hogy felesleges vagy könnyen pótolható. Természetesen nem arról van szó, hogy 1-1 nap valaki home office-ban van, de ezt nem lehet huzamosabb ideig értelmesen csinálni. Ennyi erővel egy gép is irányíthatná meg vezethetné a céget. Minden valamirevaló cég odafigyel arra, hogy a vezetői szinte napi szinten kapcsolatban legyenek a beosztottjaikkal és feletteseikkel. Ugyanígy egy olyan partner, aki kicsit is ad magára, elvárja, hogy rendszeresen legyenek személyes megbeszélések és egyeztetések. Nem beszéltem a gyesről, bár érdekes téma. Tudtommal angolszász területeken eléggé dívik, hogy bébiszitterek és dajkák nevelik a gyerkőcöket, már elég korán kezdve. Nyilván ez is egy opció, de messzire vezet a téma. Nem tartom egy egészséges felfogásnak azt se. Mert azért gondolom nem arra akartál utalni, hogy az íreknél vagy usákoknál mindenki be tudja vinni melóhelyre a gyereket, ill. minden munkahelyen megoldható, hogy felváltva ne menjenek be dolgozni, ill. sztenderd családmodell, hogy a férfi is ugyanannyit van a gyerekkel. Vigyázz, mert megint félremagyarázod a dolgokat. Ilyet sehol nem mondtam. Szándékosan fordítottam meg a mondanivalód, ugyanakkor sikeresen lehagytál az írpsomból egy igen fontos részt. Ugyanis abból derül ki, hogy arról beszéltem, hogy sok helyen ez a felfogás jellemző. Nem azt mondtam, hogy Nálatok is tuti így volt, vagy hogy semmit nem rének az ottani női vezetők, pusztán utaltam rá, hogy érdemes szkeptikusabban hozzáállni a dologhoz. Az aláhúzott rész pedig egyáltalán nem igaz. A természetes következtetés az lenne manapság, hogy azért van így, mert a gonosz férfitársadalom elnyomja a nőket, nem engedik őket vezető pozíciókba jutni, kirekesztik és hátrányosan megkülönböztetik őket. Ja és persze mindig szexuális ajánlatokat is tesznek nekik, tárgyiasítják és zaklatják őket, Nem árt nyitott szemmel és füllel élni a világban, akkor meg lehet hallani a szeleket. Hagyjuk már ezt az álszent és demagóg dumát. Persze, a középkorú fehér férfi mindenre könnyen von vállat, pedig az egész világ minden bűne az övéké. Meg hogyne, ha valaki nem látja be azt, hogy a jelenlegi helyzet (tehát érted, az egész jelenlegi helyzet teljes egészében) olyan, amilyennek lefested, az csak azért lehet, mert szociálisan érzéketlen. Végül is csak lassan kb. 38 logikus érvet írtam le csak én, amiből sikerült 34-et csak úgy sunyiban lesöröpni az asztalról, kiragadni a maradék 4-et, aztán abba kapaszkodva ügyeskedni, de azt is azért kellőképp kiforgatva, kiragadva a kontextusából. Erről a kvóta témáról meg lassan már úgy beszéltek, mintha valami konteó lenne, mint a gyíkemberek meg a laposföld-elmélet. Miközben kvázi az egész világ erről beszél, egyre nyíltabb és egyértelmű, hogy ilyen megoldások és felfogások igenis léteznek. Ez a fajta skatulyázás és agresszívan kierőszakolt diszkrimináció pedig az emberiség legsötétebb rendszereit idézi meg. Odáig már sikerült eljutni, hogy mindennemű értelmes diskurzust, vitát, illetve bárminemű kritika megfogalmazását ellehetetlenítette a pol. korrektség és a safe space. Emellett pedig bizonyíték nélkül vádolnak meg embereket a lehető legsúlyosabb bűncselekményekkel, sok esetben tönkretéve a karrierjüket, a családjukat, a pszichéjüket. És ez az, amire csak vállvonás érkezik, hogy "ja bocsi, kiderült, hogy nem tudtuk rád bizonyítani, semmi gond". Az, hogy ettől még egy életre megbélyegezték őket és soha nem lehet már normális életük, az nem számít. A lényeg az, hogy pistikének meg mancikának kényelmesebb az élete, mert soha nem kapnak kritikát, soha nem nézik meg őket az utcán vagy a munkahelyen, soha nem sütnek el nekik ártatlan, de félreérthető tréfákat.
-
Az a baj, hogy pont Te/Ti nem tudtok hátrébb lépni és komplexitásában, egyben nézni a kérdéskört. Sokan vagytok leragadva ott, hogy mindent egyetlen aspektusra vezettek vissza, a mai világ pedig ezt sajnos tökéletesen támogatja. Leírtam több megközelítésből, legalább 3 oldalról megtámogatva, és logikus érvekkel alátámasztva azt, hogy miért tipikusan a nők maradnak otthon a gyerekkel. Ebből sikerült annyit leszűrni, hogy azért van így, mert kevesebbet fizetnek, és ez egy ördögi kör. Miközben egyáltalán nem az, ugyanis attól, hogy a nőknek ugyanannyit fizetnek, attól még ez csak ezt az egyetlen faktort kezeli, az összes többi, ami miatt a nők vannak otthon még megmaradnak. Zseniális gondolatok ezek... Ugyebár azt lehet szabályozni, hogy egy nőt amiatt ne lehessen elbocsátani, mert gyereke van vagy épp annak vállalására készül. Na már most ebből kétféle dolog következhet, egyik rosszabb, mint a másik. Az egyik opció, hogy egyébként el lehet küldeni vkit, ha más probléma van vele, nem pedig a gyerek az ok. Megnézném azt a vezetőt, aki ha bármilyen okból kifolyólag (akár a gyerek miatt) ki akar tenni vkit, akkor ne tudna olyan hibát találni a munkájában, ami alapján ezt meglépheti. Magyarul ebben az esetben nem védi a nőket, ugyanis mindenképp elküldi őket az, aki el akarja. A másik opció, hogy az ilyen nőket egyáltalán nem lehet kirúgni, mert akkor mindegy mi áll a háttérben, rásütik, hogy a gyerek miatt történt. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez mekkora baromság és nonszensz. Teljesen mindegy, hogy innentől kezdve mit csinál az illető, érinthetetlen. Az aláhúzott rész pedig megint egy óriási csúsztatás, ami annak fényében nem túl biztató és előremutató, hogy elég részletesen kitértünk már rá korábban, hogy miért. Egyszerűen azért, mert szó sincs egyenlő teljesítményről. Az nem lesz egyenlő teljesítmény, hogy az egyik fél gyakran nem tudja felvenni a munkát, vagy ha igen, akkor csak otthonról, vagy épp el kell mennie idő előtt, akár teljesen váratlanul. Ahogyan sok esetben az sem egyenlő teljesítmény, amit otthonról végeznek, vagy úgy a munkahelyen, hogy közben ott van letéve a gyerek. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy az otthonról végezhető munkák nem éppen a legmagasabban kvalifikált dolgok. Minél magasabbra jut valaki, minél felelősebb pozícióba, annál fontosabb a személyes kontakt és jelenlét. Most az hagyjuk, hogy mivel megtehetik, sokan ellébecolják ezt, de alapesetben ez a helyzet. Nálunk is az van, hogy aki csak a "lánc alján" van, ki van adva neki a munka (kódolás, adatfeltöltés, tesztelés stb.), annál nincs szignifikáns különbség, ha home office-ban van. Aki már embereket irányít, megbeszélésekre jár, valamiféle vezetési vagy koordinátori szerepköre is van, nála már erősen feltűnő, ha nincs bent. Ugye nem kell mondanom, hogy az milyen felháborodást keltene, ha az otthoni munkavégzés miatt kialakulna egy olyan tendencia, hogy ezeket a munkákat adnák oda a nőknek. Miközben így is megy az aggódás és siránkozás azon, hogy nincs elég nő a menedzsmentben, a vezetők között. Csak ugye adódik a kérdés, hogyan kéne megoldani azt, hogy egyre többen legyenek ilyen helyeken, ha közben azon megy az agyalás, hogyan lehetne megoldani, hogy minél kevesebbet legyenek a munkahelyen, vagy ha ott is vannak, akkor vihessék a gyereket is. Aha, és ha azt mondják, hogy ez nem lehet szempont, akkor nyilván ez így is van. Gondolom fordítva sincs semmi megkülönböztetés, teljesen random van annyi női vezető, még véletlenül sincs mögötte koncepció. Mert végül is a rövidlátó, kizsigerlő szemüveg szemüveg levétele azt jelenti, hogy kvótákkal, ill. mindenféle társadalmi nyomással, mozgalmakkal beerőltetünk bizonyos embereket adott pozíciókba, aztán hevesen mutogatunk, hogy van ahol és akinél jól működik. Csak mert manapság ez a jellemző. Persze, ez igaz, Én is tapasztalok ilyet. Ezt nem is vitatta senki. Szerintem nem is csodálkozik ezen senki. Legalábbis az biztos nem, aki csak kicsit is átlátja a világ működését.
-
Pontosan, csak ahogy Te is írod, illetve én is említettem, manapság még kifejezetten az a gyakori, hogy inkább a nők viszik ezt a szerepet. Ezen persze lehet változtatni, de még ez a helyzet, a munkáltatók meg nyilván a jelenben nézik a kockázatokat, nem építhetnek arra, hogy majd pont XY női alkalmazottnál lesz kivételes a helyzet, vagy fordul meg a tendencia. Ráadásul, ahogy írtam is korábban, ne felejtsük el, hogy mindez, amit leírtál, csak azokra a gyerekkel kapcsolatos feladatokra igaz, ahol tényleg ugyanolyan jól helytállhat egy férfi. Sok olyan teendő is van viszont, ahol egyszerűen ez nem működik, mindenképp a nőnek muszáj vagy "csak" érdemes ellátni ezeket a feladatokat, mert sokkal jobbak benne. Ez mindörökké így lesz, szintén ott tartunk, hogy a munkáltató számol ezzel. Szóval ez a fentiek tükrében csak félig igaz, ez pedig sajnos bőven elég ahhoz, hogy meglegyen a nehezített pálya a nőknek, amiből viszont soha nem is lesz kiút. Könnyíteni lehet rajta, mondjuk azt sem ilyen eszközökkel kéne, ahogyan évek óta teszik, de teljesen sosem fogják tudni ezt ellensúlyozni. Vannak pozitív példák, nem megoldhatatlan vagy elképzelhetetlen, de egy vezető jó esetben racionális döntéseket próbál hozni, ahol a kockázatot minimalizálni akarja. Ha választhat a 10% és a 70%-os közül, akkor a kisebbet fogja bevállalni. Márpedig arra nehéz alapozni, hogy pont kifog egy pozitív kivételt. A külső segítség tök jó, ha van, de erre a munkáltató nem lát rá. Főképp, hogyha netán érdeklődni mer egy interjún vagy csak úgy a szülés előtt álló alkalmazottnál, hogy van-e külső segítség a gyerekhez, akkor sok esetben rögtön felháborodás a vége, jönnek az emberjogi aktivisták, hogy mi köze hozzá és hasonló finomságok. Itt is az a helyzet, mint az élet rengeteg területén, a tiszta egyenes és nyílt kommunikáció segítene a legtöbbet, csak hát ugye a PC és safe space totálisan ellehetetleníti az értelmes diskurzust. A home office nem rossz koncepció, de a legtöbb munkakörben bizonyíthatóan kevésbé hatékony és működőképes, mintha személyesen bent van valaki a munkahelyén. Megint csak azt tudom mondani, hogy a munkáltató nem szívesen mozdul el ebbe az irányba, mert csak veszíthet vele. Ha van más út, könnyebb út, akkor azt fogja választani. Jó, de ez már csak a saját írásod alapján is logikus és érhető. Persze, a munkahely felelőssége is ez, pont ezért nem akarják bevállalni. Magukra húznak vele olyan felelősséget és megoldandó problémákat, amik amúgy nem lennének. Ha ezt be is vállalják, akkor nyilván hol fogják kompenzálni? A fizetésben. Meg ugye akkor nem elég, hogy alakítsanak ki lehetőséget arra, hogy a gyerekek is bent lehessenek egy munkahelyen (ami azért egyrészt nem triviális, másrészt érdekes kérdéseket vet fel, de most ebbe nem akarok belemenni), de azért ott megint bejön egy elég magas kockázat, hogy mennyire lesz hatékony annak a kollégának a munkavégzése. Arról nem is beszélve, hogy közben valakinek figyelni is kell a gyerekekre, hiszen a felelősséget vállalni kell, ha ne adja a sors, de történik valami. Egyébként az én melóhelyemen is viszonylag gyakran megesik, hogy vki behozza a gyerkőcöt. Szépen hangzik, hogy anyu/apu dolgozik, amíg a gyerek legózik vagy mozizik, de sajnos az élet nem ezt igazolja. Láttam már rá nem egyszer példát, hát köszönöm szépen én azt a hatékony és teljesértékű munkavégzést, amit ilyenkor a szülő le tud tenni az asztalra. Ha alkalmaznak is így valakit, az hót ziher, hogy nem fognak neki ugyanolyan bért adni, mert közel se tudja hozni azt a figyelmet, koncentrációt, teljesítményt.
-
Ez most a globális irány világszerte, egy vezető vagy rektor nem fog nyíltan felvállalva eltérni ettől. Bár azt nem tudom mennyire hangzott el tényleg az, hogy a jelenségnek csak ez az oka, mert ezzel nem értek egyet. Persze el tudom képzelni, mert az aktuális szexi világnézetbe passzol. Másrészt ez az az aspektus, amire van ráhatásunk, és amivel tudunk és érdemes is foglalkozni. Én is úgy gondolom, hogy ez a társadalmi beidegződés létezik és megszüntetendő, így üdvözlöm az iskolarendszer átalakítását. Ahogyan ezt írtam is korábban. Mondjuk kezdhetnék azzal, hogy nem 3x annyi humán tárgya van egy átlagos iskolában, de sajnos nem errefelé haladunk. Azt kell mondjam, hogy ami eddig történt az ügyben, az leginkább bullshit, látszattevékenység, amivel kampányolni jól lehet, érdemi hatása kevesebb van. Persze a statisztikákat is felhúzza, mert annak mindegy milyen eszközökkel erőltetik be a lányokat/nőket ide-oda, az meg már mélyebb kérdéskör, hogy mennyire gyógyír valóban a problémára vagy mennyire csak látszatkozmetikázás, netán pont mennyire árt az ügynek. Nagyon durván össze vannak mosva jelenségek, következmények ok-okozatok. Attól, hogy évről évre egyre több lány megy műszaki pályára, ez még nemcsak az oktatás átalakításából fakad. Annak pláne semmi köze hozzá, hogy a tapasztalatok alapján mi rajzolódik ki annak kapcsán, hogy mit tud megcsinálni egy lány és egy fiú. De ami a legnagyobb csúsztatás, az a kiemelt rész. Levontál egy olyan konzekvenciát, ráadásul teljesen világosnak titulálva, ami logikailag abszolút nem következik a feltevésedből. Amit meg tud csinálni egy fiú, azt egy lány is. Ebben nem is kételkedett senki, persze, hogy meg tudja csinálni. Ez mindenre igaz, nagyon kevés a kivétel. De ebből egyáltalán nem következik az, hogy akkor nincs köztük semmi különbség és a fiúknak ne lenne előnyük. Ez pont olyan, mintha azt mondanád, hogy a lányok is tudnak csomagokat cipelni, érceket bányászni, betonozni stb., és tényleg tudnak. Ettől még nyilvánvaló, hogy hátrányban vannak. De a férfiak is (értelmes határokon belül) meg tudnak csinálni mindent, amit a nők, ettől függetlenül van, amiben hátrányból indulnak. És ezzel mit akarsz mondani? Remélem nem azt, hogy ez önmagában bizonyítja a totális egyenlőséget a cégvezetési területen, elegánsan kihagyva a képletből, hogy manapság az egyik legmasszívabb társadalmi és politikai irány a feminizmus, annak is egy erősen kifacsart és agresszív fajtája (ami valójában már nem is feminizmus), valamint a PC. Nem tudom mit kell csodálkozni azon, hogy ha ekkora energiákat tolnak bele valamibe, akkor annak hatása van. Márpedig iszonyatos erőforrásokat és erőket tesznek bele abba, hogy kikényszerítsék a nők komolyabb képviseletét az élet minden olyan területén, amiben pénz, felelősség és dicsőség van, ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy tényleg egyre többen lesznek. Ez kb. olyan, mint meglepődni azon, hogy az ókorban mennyi rabszolga volt, aztán "hirtelen kevesebb lett". Vagy hogy a 20. század bizonyos szakaszában nem volt annyi zsidó a felsőoktatásban. Azért erre kíváncsi volnék, hogy hogyan állt ez össze, kikkel beszélgettél, de szerencsére később írod, úgy már világos. Amúgy megint akadnak szándékos ferdítések. Elég nehéz mérni a teljesítményt bizonyos téren, ilyen a cégvezetés is. Miben mutatkozik meg, hogy többet kell teljesíteniük? Ha többet teljesítenek, akkor ha amúgy ugyanolyan jók, mint a férfiak, akkor sikeresebbnek kell lenniük. Sikeresebbnek a piacon, elismertebbnek, de legalábbis kedveltebbnek a saját cégükön belül stb. Tudunk ilyen eredményekről? Milyen mérések és statisztikák támasztják alá, hogy többet kell teljesíteniük? Vagy csak úgy kijelentették, hogy így van? Meg ugye baromi kényelmes rámondani, hogy csak azért kell többet teljesíteniük, mert elnyomják őket és kompenzálniuk kell azt hogy nők. Ha csak úgy 2 ember közt adódik egy olyan szitu, hogy az egyiknek többet kell dogoznia ugyanazért az eredményért, akkor azt is be szokás venni a lehetséges okok közé, hogy kevésbé tehetséges vagy valamilyen eredendő hátrányból indul. Természetesen, ha erről az emberről kiderül, hogy nő, meleg, más a bőrszíne stb., akkor hirtelen az előbbi aspektus még csak véletlenül sem merülhet fel, az ok innentől egyértelmű, csak direkt hátráltatva vannak, elnyomásban élnek. Vhol irigylem azokat, akik ilyen egyszerűen gondolkodnak. Az előítélet és a csinosság pedig megint csak egy érdekes kérdés. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy egy csinosabb nő versenyhátrányban van az előítéletek miatt? Ugye nem? A képlet baromi egyszerű, mivel jelenleg több a férfi, ezért egy női vezető jó eséllyel férfival fog találkozni. Ha a nő külleme (de amúgy a belső értékeket is lehet mondani) a férfi kedvére való, akkor ez kihat az együttműködésre, amin lehet duzzogni. De azért vegyük már észre azt, hogy mindez szimmetrikus. A nemek között van előítélet, ezt kár szépíteni, annyira meg ne legyünk már naivak, hogy egy nőnek nincsenek előítéletei egy férfival szemben. Vagy ez nem számít? Ugyanígy, ha egy olyan faszival kell tárgyalni meg üzletelni, aki jól néz ki, tetszik a női félnek, akkor ne legyenek illúzióink, hogy ugyanúgy befolyásolótényező. Na, nekem ez tetszik a legjobban. Megkérdeztél nőket, hogy volt-e bmilyen hátrányos megkülönböztetésben részük a nőiségük miatt, mily' meglepő, hogy mindegyikőjük igent mondott és elkezdett sztorizni erről. Remélem érzed, hogy ez mekkora melléfogás. Melegeket vagy romákat nem akarunk kérdezgetni arról, hogy hátrányban vannak-e? Nonszensz. Már csak azért is, mert akkor bővítsük a kört. A szemüvegeseket nem kérdezted ugyanezen okból? Vagy az alacsonyakat? És a "csúnyákat"? Szőke nőket kérdeztél a szőkeségükről? Időseket vagy épp gyerekeket arról, hogy voltak-e már diszkriminálva az életkoruk alapján? Vegánokat, "influenszereket", kövéreket/soványakat? Ha igen, akkor tök jó, kár, hogy ezt nem dobtad be. Ha még nem, akkor érdemes, bár annyiból kár fáradni, hogy előre borítékolható az eredmény. Mindegyikre hasonló válaszok fognak érkezni, és ugyanúgy sztorikkal alá is tudják támasztani. Ha esetleg a saját előítéleteinket félredobva (igen, rossz hír, de bizony az is egyfajta előítélet, ha mindenhol elnyomást és negatív diszkriminációt feltételezünk) reális képet is akarunk kapni a témáról, akkor érdemes kevésbé manipulatívan és részrehajlóan kialakítani a megkérdezettek körét. Cégvezetés és menedzsment terén egyébként azt vallom, hogy ha van is némi különbség, akkor az minimális. Nem azért, mert az ehhez szükséges kompetenciákban és készségekben a két nem egyenlő, hanem azért, mert a különböző erősségek és gyengeségek (értd ami általánosan egyik félnek jobban megy, mint a másiknak) kiegyenlítik egymást. Ettől függetlenül amikor szóba került a női/férfi vezető kérdésköre, akkor kb. az esetek 2/3-ában egyértelműen azt a választ kaptam, hogy sokkal kevésbé szeretik a női főnöküket, illetve sokkal kevésbé szeretnének női főnököt, mert nehezebb velük együtt dolgozni. Na erre lehetne mondani, hogy persze, mert eleve rosszul állnak hozzájuk és megbélyegzik őket, mert nők. De azért az erősen árnyalja a képet, hogy a nőknél sem volt jobb az arány, sőt. Amikor lányokat/nőket kérdeztem, ott is sima többségben voltak azok, akik rosszabbul élték meg a női vezetőt. Szóval általában még a nőknél is addig szokott tartani az egyenlősdi, amíg ez csak a konkrét egyén saját lehetőségeire vonatkozik, de ha már arról van szó, hogy kapna maga fölé egy női vezetőt, akkor hirtelen már nem olyan fontos. Na most értem én, hogy elnyomás, hátrányos megkülönböztetés, többet kell teljesíteniük és társai, de felmerül a kérdés, hogy mennyire van értelme ilyen szinten agresszívan előretolni a női vezetőket, ha a nők és férfiak egyaránt kevésbé értékelik ezt az irányt... Azért vigyázzunk ezzel is. Nemcsak reál téren kevesebb az átlagbérük, szóval ez nem indokolja, hogy kevesebben legyenek reál pályán. Sajnos egy nő sportolóként, mérnökként, kőművesként vagy tanárként is esélyes, hogy kevesebbet fog kapni, mint egy férfi, ugyanakkor arányában ugyanúgy megvannak az eltérések az egyes munkák között. Tehát ilyen összefüggés nincs, ez nem hátráltatja őket a reál téren, pontosabban semmivel nem hátráltatja őket ezen a területen jobban, mint máshol. Elöljáróban én is inkább azon az állásponton vagyok, akit zavar a fizetések közötti különbség, ugyanakkor nem tartom sem felháborítónak, sem pedig nonszensznek. Ennek 2 oka van. Az egyik az, amit fentebb is pedzegettem. Sajnos szép álom az, hogy a nők ugyanolyan jól teljesítenek, de sokszor az élet nem ezt mutatja. Ha egy vezetőt kevésbé kedvelnek és állításuk szerint kevésbé tudnak/szeretnek/akarnak vele együtt dolgozni, akkor arra nehéz azt mondani, hogy ugyanolyan jó, hiszen a munkájának egyik legfontosabb része az együttműködés. Ha már sportos példák is előjöttek, nézzünk meg egy női meccset fociban, teniszben, kosárban stb.. És és föld a színvonal a 2 között, ebből fakadóan sokkal kevesebben érdeklődnek, csak meg kell nézni a nézettségi arányokat. Az pedig elég logikus és érthető, hogy ha valamire sokkal kevésbé kíváncsiak, kevesebb jegyet is vesznek, otthonról is kevesebben követik, akkor nem fognak érte ugyanannyit fizetni a versenyzőknek is. Van pár kivétel, ahol a női vonal is elég népszerű, mint pl. a kézilabda, de messze ez a ritkább. A másik ilyen dolog a gyerekvállalás. Ez egy nagyon érzékeny téma, és tökéletesen megértem, ha a nők ezt igazságtalannak érzik, de sajnos a biológia így hozta ki. Emiatt a kérdéskör miatt szenvednek a legtöbb hátrányt a nők, a fizujuk is leginkább emiatt kevesebb. Kérdés, hogy igazságtalan-e. Bizonyos nézőpontból igen, más aspektusból viszont nem érthető és logikus. Alapvetően én is azt mondanám, hogy ne érje emiatt hátrány a nőket, emellett is kardoskodtam nagyon sokáig. Sajnos ezt az elmúlt jó pár évben erősen árnyalta az, amikor olyan nőkkel dolgoztam együtt vagy láttam rá a munkájukra, akik épp akkor vállaltak gyereket vagy gyerekük volt. A világ sajnos jelenleg messze van attól, hogy az olyan gyerekkel kapcsolatos tevékenységekben, aminél nem számít a nem, ott az apa is ugyanolyan aktív legyen. Ennek sok tényezője van, az egyik legmarkánsabb, hogy több esetben már egyszerűen nincs is ott az apa, hiszen ha válás van, akkor szinte kizárólagosan csak a nőnek ítélik oda a gyereket, ez alól csak brutálisan indokolt esetben térnek el. Sok tehát az egyedül gyereket nevelő anyuka, de ha egyben van a család, akkor is megvannak a női és férfi szerepek. Viszont azt is látni kell, hogy ez a helyzet csak részben javítható, ugyanis nagyon sok olyan dolog van, amiben viszont minimum hatalmas előnyben van egy nő ilyen téren, de sokszor konkrétan tényleg csak ő képes rá. Lényeg a lényeg, ha egy nő gyereket szeretne, akkor évekig kiesik a munkából, ami a munkahelynek is erős kockázat. Pláne úgy, hogy a törvényi hátteret itt is sikerült annyira "nőbarátnak" megalkotni, annyira figyelve arra, hogy meg legyenek védve, hogy alaposan kicsesztek velük. Ugyanaz a jelenség, mint a pc-vonalnál. Ha egy terhes nővel vagy friss anyukával "packázol", akkor te vagy a patás ördög. Ezzel sokan visszaélnek, így a cégek kiemelten ügyelnek arra, hogy ne csússzanak bele ilyen kockázatos szitukba, így megelőzve a bajt, sokszor eleve nem alkalmaznak nőket, vagy kevesebb fizuért. És sajnos tényleg nehéz elmenni szó nélkül a visszaélések mellett. Nem egy ízben tapasztaltam, hogy egy nő "elfelejtette" közölni a munkáltatóval, hogy már állapotos, akár még új munkahelyre is úgy vették föl, hogy már az volt. Extrém esetben még ki is kérte magának, amikor szóba került, hogy ez csakis az ő magánügye, semmi köze hozzá a főnökének. Nem mondom, hogy ez az általános, de ilyen gondolkodás mellett sajnos nehéz egy józanul és felelősen gondolkodó vezetőnek ezt nem rizikónak venni. Másik szitu, amikor már megvan a gyerek. Nálunk egyelőre kb. 3x annyi faszi dolgozik, mint nő, korábban durvább volt az arány. Nagyjából ugyanolyan arányban vannak ezen belül anyukák, apukák. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor fordult elő, hogy egy apuka nem jött be, otthon kellett maradnia vagy hirtelen le kellett lépni a gyerek miatt. Ehhez képest a nők esetében ez heti szinten előfordul, úgy, hogy ugye jóval kevesebben vannak. Volt olyan kolléganő, aki ugyan eleve csak félmunkaidőben dolgozott, de átlagban hetente 2x kellett otthagynia csapot-papot és hirtelen lelépni, mert vmi volt a gyerekkel, vagy éppen nem jött be dolgozni ugyanezen okból. És itt csak azokat az eseteket mondom, amikor nem lehetett előre tervezni, de nyilván sok olyan kiesés volt, amit tudtak előre, megbeszéltek, de attól még kiesés. Ezzel nehéz mit tenni, nincsenek könnyű helyzetben a nők, sőt. Tudom, hogy többnyire nem tehetnek róla és nem róható fel nekik. Ettől függetlenül azt kár tagadni, hogy ez munkáltatói oldalról hatalmas extra kockázat. A kockázatokat pedig kezelni kell, amire sajnos leginkább 2 út van. Ebből ugye az egyik, ha kisebb a bér, és ez a kevésbé rossz. És itt kanyarodnék vissza az ugyanolyan teljesítmény kérdéskörére is. Vajon tekinthető-e ugyanolyannak a teljesítmény 2 olyan ember esetében, akik közül az egyik rendszeresen nem tud bemenni dolgozni vagy haza kell mennie a legkiszámíthatatlanabb időben? A megbízhatóság, kiszámíthatóság nem része a képletnek? Lásd a technikai sportokat, ahol szintén rendszeresen elkövetik egyesek azt a hibát, hogy két autó vagy motor közé egyenlőséget vonnak csak azért, mert az effektív teljesítményük és versenytempójuk ugyanolyan, csak épp az egyik 3x gyakrabban hibásodik meg. Igen, ez már egy valósághoz közelibb felfogás. És ugye a beállítottság és az érdeklődés messze nem olyan egyszerű, hogy ki mire van kondicionálva vagy milyen a társadalom. Azért ne gondoljuk azt, hogy a hagyományos női és férfi szerepek csak és csupán véletlenül, mindenféle logika és megalapozottság nélkül alakultak anno úgy, ahogy. Pl. a kislányok tipikusan (nyilván vannak kivételek) babáznak, a fiúk meg a kocsikat tologatják. Ez egyfajta kondicionálás? Igen, az. Egyértelműen káros és értelmetlen, megalapozatlan? Nem az. Főképp, hogy azért ilyen szinten megszüntetni a nemek közti különbséget messzire vezetne, hiszen akkor miért nem lehet ugyanúgy öltöztetni a lányokat, mint a fiúkat? Az is egyfajta terelés és társadalmi nyomás, hogy a fiúk nem hordanak szoknyát vagy harisnyát. Lásd skótok, lehetne is akár. Én is azt tapasztaltam amúgy a BME-n is (de más egyetemekről is ezt hallottam), hogy a lányok jobban haladnak a tanulmányaik során, mint a férfiak. Ennek leginkább az az oka, hogy sokkal szorgalmasabbak és elhivatottabbak. Ha egy lány reál pályára megy, akkor az tényleg tutifix, hogy érdekli, akarja csinálni, illetve meg is van hozzá a kellő kvalitása. Innentől kezdve azzal, hogy szorgosabb, lelkiismeretesebb, precízebb, jókora versenyelőnybe kerül a fiúkkal szemben.
-
Azt hiszem az volt a hatalmas világszenzáció, amikor Polgár Judit a világ legjobb női sakkozójaként 8. volt az összesített ranglistán. Azért ez elég nagy különbség. Igen, kell hozzá fizikum, de abszolút nem az a legfontosabb. Mindenhez kell fizikum, ettől függetlenül nem érzem indokoltnak azt, hogy a kanyarban sincsenek a technikai sportokban. Már úgy értem, hogy nem gondolnám, hogy ezt önmagában a fizikális különbség indokolná. Arra a fizikai szintre, ami az ilyen versenyzéshez kell, a nők is el tudnak jutni. Sokszor pedig ugyebár az idővel megy a verseny, nemcsak az ellenféllel. Ne nevettess már, azért szerintem Te is érzed, hogy ez már szörnyű maszatolás és terelés. Kisajátították maguknak a gyakorlási lehetőséget? Pár ezer forint egy Darts tábla és nyílkészlet, otthon is nyugodtan lehet gyakorolni. A biliárd kicsit komplikáltabb, de az is megoldható teljesen saját berkeken belül is. Mindazonáltal én nem láttam még olyat, hogy egy "krimóból" vagy konkrét iskolából kitették volna a lányokat. Vagy ezt hogy kell elképzelni, nem engedik be őket gyakorolni? Ilyen a golf is pl.. Aha, hát nyilván. Gondolom a rák ellenszerét vagy épp a teleportálást is kitalálták már a nők, csak éppen a gonosz férfitársadalom inkább 7 lakat őrzi ezeket, nehogy kitudódjon. Elég közel dolgozom az egyik legnívósabb magyar egyetemhez, nem kevés lány/nő kutat/fejleszt ott, szóba nem került még, hogy elnyomnák őket, vagy bármi hátrányos megkülönböztetésben lenne részük. Ha bármi ilyesmiről van szó, inkább azt emelik ki, hogy meglepődnek rajta, hogy pozitívabban állnak hozzájuk, amiért lányok.
-
Nem is állítottam ilyesmit. Csak azért mondom, mert ez is egy általános jelenség. Pedig bizony valakit rasszistának, nácinak, homofóbnak, nőgyűlölőnek, szexistának, zaklatónak stb. titulálni is egyfajta negatív diszkrimináció és megbélyegzés, csak ezt sokan nem veszik észre. Ezt ilyen kis halovány csínytevésnek veszik, miközben ha valakit b*ziznak, niggereznek, ribancoznak stb., akkor az a világ egyik legcsúnyább bűne. Nem igazán érzem, hogy ez csak egy lépés lenne, de nem baj, persze. Attól dobod ki, amitől csak akarod. Viszont azt ugye Te is látod a konnektoros példa alapján, hogy a dolgok általánosítására és absztrakciójára azért sokszor szükség van? Ha egy gyereknek (vagy akár felnőttnek is) részletesen elmagyarázod az elektromosságot, olvastatsz vele pár könyvet és esszét a témában, akkor lehet, hogy globálisan jobban otthon lesz benne és okosabb lesz, viszont az nem biztos, hogy egyértelmű lesz számára, hogy ne nyúlkáljon a konnektorba. Ha pedig nem sikerül felkelteni az érdeklődését, nem figyel, nem tanul, mert komplexitásában a dolog nem érdekli vagy nem érti meg, akkor pláne belenyúlhat. Utána lehet magyarázni a bizonyítványt. Elég merész dolog volt a sportokat felhozni, de akkor legyen. Miért van az, hogy érdekes módon a nem-fizikális sportokban is erősen le vannak maradva a nők? Nézzünk olyan példákat, ahol nem az erő a hangsúlyos, hanem a gondolkodás vagy a mentális képességek: sakk, darts, mindenféle biliárdsport, lövészet, technikai sportok (azért ott se a fizikum a legfontosabb) stb.. Nézzük meg az eredményeket és látjuk, hogy a nők igencsak alulmaradnak teljesítményben. De meg lehet nézni a tudományos eredményeket is. Bántóan kevés eredményt tudnak felmutatni. Erre persze el lehetne sütni azt a közhelyet,hogy nem is adnak nekik teret, meg nem arra kondicionálják őket, de azért már elég régóta adva van a lehetőség számukra is. Nyilván nem azt várom, hogy akár csak megközelítsék a férfiakat e téren, mert ahhoz még sok időnek kell eltelnie, hogy erre lehetőségük legyen, de a jelenleginél sokkal-sokkal közelebb kéne már lenniük, ha csak ezen múlna. Még egy utolsó rendkívül érdekes példa, egy olyan területről, ami sokak szerint női vonal, ahol ők vannak előnyben. Ez pedig a főzés. Nézzünk szét a legnevesebb mesterséfek között és megdöbbenve tapasztaljuk mekkora férfidominancia van. Vajon ez is azért van, mert a férfiakat főzésre kondicionálják, a nőket meg nem eléggé? A legtöbbször pufogtatott (elég tróger) beköpés, hogy a nőknek a konyhában a helyük, meg a tűzhely mellett. Ehhez képest elég érdekes, hogy még ilyen területen sem ők a legkiemelkedőbbek. De gondolom ennek semmi köze a mentális és szellemi dolgokhoz, ill. az eltérő gondolkodáshoz. Nem Neked címeztem. Maximálisan egyetértek. Egyetlen dologban fogalmaznék másképp, a kvótázás nem tüneti kezelés, semmilyen szinten. A kvótázás egy pozitív diszkrimináció, ami ugyanolyan indokolatlan, veszélyes és kártékony, mint a negatív. Már csak azért is, mert a megkülönböztetéssel egy halmazt húzunk, amelynél mindegy, hogy pozitívan vagy negatívan emeljük ki, ugyanis a komplementerhalmazra az az ellentétes hatást fogja kifejteni. Magyarán, ha valakiket jogosulatlan előnyhöz juttatunk, azzal másokat jogosulatlan hátrányba hozunk.
-
Nem, pont ez a lényege, hogy nem az számít, amit Te vagy én tapasztalunk, hanem amiket tendenciaszinten tapasztal a világ, az emberiség. Ahhoz messze nem elég, hogy ebből tudományos publikációk szülessenek, ahhoz viszont pont elég, hogy ez alapján éljük a mindennapjainkat és hozzunk döntéseket. Igen, akár a cégvezetők, menedzserek is. A sztereotípiák és az előítéletesség bizonyos aspektusból és bizonyos mértékig szörnyen káros és erkölcstelen, erről rengeteget beszélünk, pláne napjainkban. És ez jól van így. Viszont arról senki sem beszél, hogy ezek nem véletlenül, a semmiből alakultak ki, hanem bizonyos mértékig igenis megalapozottak. Sőt, az evolúciós fejlődésben is hatalmas szerepe van ennek. Erről már tabu beszélni, minden ami általánosítás és előítélet, az eredendően üldözendőnek lett titulálva, ugyanakkor ez az álláspont szintén káros. Jó, hát ilyen a világ, merész és egyszerűsítő kijelentésekkel dolgozunk, mert különben mindenkinek mindenhez érteni kéne, minimum tudósszinten. Az is egy merész és bátor kijelentés, ahogy a sebességet és időt a hétköznapokban értelmezzük (sőt, konkrétan tudjuk, hogy tudományosan nem korrekt), mégis ez alapján működik a világ, és a hétköznapokban mégis működik. Ugyanez igaz az orvostudományra, a gazdaságtanra, a szociológiára, mindenre. De mondom, ha ezt ennyire alá akarjuk támasztani tudományosan, itt nem lehet egyszerűsíteni, nem lehet bátor kijelentéseket tenni, tapasztalati alapon sem, akkor várom ugyanezeket a tudományos alátámasztásokat arra vonatkozóan, ami a férfiakat illeti, de igazából bármit, ami nem "elnyomottakat" érint. Mert nácizni, kommunistázni lehet, szexistának, sőt zaklatónak, erőszaktevőnek, pedofilnak bárkit lehet titulálni, akár nyíltan is, az nem gond. Ja, igazából nem történt semmi komoly, csak egy kósza pillantás volt? Nem baj, majdnem ugyanaz, mint zaklatni valakit. Ja, az a kiskorú 17 éves volt és teljes tudatában beleegyezett egy aktusba? Részletkérdés, kiáltsunk farkast és pedofíliát, mintha egy 8 évest erőszakoltak volna meg. Beszóltak egy fekete focistának? Rasszizmus. Nem fogtak kezet egy meleggel? Homofóbia. Nem is lehet más. Itt nemhogy nem igény a tudományos alaposság, de semmilyen alaposság nem az. Ezeket érdekes mód kritika nélkül el kell fogadni ténynek. Egyetértek. Ha precízen (pláne tudományos mércével) nézzük a dolgot, akkor baromság, sőt konkrétan hazugság. Csak ahogy mondtam, ez rengeteg mindenre elmondható, de enélkül az absztrakció nélkül nem lehetne élni. Például az is egy baromság, hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor megráz az áram és kampó. Nem, elég sok dolognak kell teljesülnie ahhoz, hogy ez megtörténjen, csak épp nem sok értelme van elmélyülni a fizika törvényszerűségeiben és tudományos elemzéseket olvasni a témában, precízen körüljárni a témát. Ne nyúlkálj a konnektorokban és kész, majd ha olyan helyzetbe kerülsz, hogy kell vagy fontos ez, akkor majd rájössz mindennek a nyitjára és lehet elemezni a témát. Köszi, én meg tapasztalatból mondom, hogy rengeteg alkalmatlant vesznek fel csak azért, mert lány vagy meleg vagy fekete stb.. Itt még csak az sincs meg, hogy próbálják valamivel indokolni, kvóta és kész. Vagy kommunikálják nyíltan, hogy emiatt van, vagy próbálnak sumákolni, de más indokot nem szoktak tudni előhozni, nyilvánvaló a dolog. Aha, értem. Tehát az a kijelentés, hogy "az agyunk másképp működik, ettől még a nők nem lesznek alkalmatlanabb bizonyos szellemi munkákra" teljesen jogos és korrekt, az viszont természetesen nem az, hogy "a testünk másképp működik, ettől még a nők nem lesznek alkalmatlanabbak bizonyos fizikai munkákra". Logikus... Úgyis errefelé halad a világ, majd kiderül mi fog kisülni belőle. Biztos nagyon szép világ lesz az, ahol majd minden magasabban kvalifikált munkánál 50-50 lesz a nemek aránya (akkor is, ha nem olyan hatékony), a kulimunkát meg csinálhatják a férfiak, ott nem fontos az egyenlőség, arra a piacra nem akar betörni senki. Meg végül is biztos hasznos, amikor nőket eltiltanak olyan munkáktól és tevékenységektől, amivel jól keresnek, szeretik és élvezik csinálni, mondván rossz az üzenete, dehonesztáló a nőkre vonatkozóan. Ez aztán a fejlődés. Ja, és még mielőtt az kerekedne ki ebből, hogy a férfiakat, fehéreket, heterókat stb. félteném, sajnos ebből pont nem ők szenvedik a legnagyobb hátrányt, hanem azok, akiket védeni és segíteni szeretnének. IT iparban nem egy helyről hallottam már azt, hogy konkrétan azért nem szívesen vesznek fel nőket, mert a #meetoo kampány felfutásával egyszerűen irreálisan magas a kockázata a visszaélésnek. Vagy feketék/romák esetében a rasszista kártya kijátszásának. És sajnos vagy nem sajnos, de egy felelős menedzser a kockázatelemzésnél figyelembe vesz minden tényezőt. Márpedig manapság egy teljesen reális gondolat, hogyha egyszer csak, teljesen mindegy milyen okokból kifolyólag, de valaki farkast kiált, akár évekre visszamenőleg, ez pedig kitudódik, ügy lesz belőle, akkor annak a cégnek reszeltek. Ha elég nagy és tehetős cég, akkor megússza annyival, hogy erősen visszaesik a brand, egy jó ideig megbélyegzettek lesznek, uszítókampányok lesznek felépítve ellenük, bizonyos csoportok bojkottálják őket stb.. Mindezt attól függetlenül, hogy semmit nem sikerül rábizonyítani az adott vádlottra, vagy épp akár bizonyításra kerül az ártatlanság. Ilyenbe pedig senki nem akar belefutni.
-
Nem tudom miért pont ez a szempont lett így kiemelve, és miért pont a nők. Megint jó ez a kettős mérce... Előítéletes vagyok a nőkkel szemben, miközben egy rakat területet írtam, amiben meg ők a jobbak, ők vannak előnyben. De nyilván azon kell leragadni, hogy van valami, amiben olyat mer valaki kijelenteni, hogy rosszabbak. De itt egy cikk pl. az eltérő agyműködésről: https://www.livescience.com/41619-male-female-brains-wired-differently.html Csak halkan jegyzem meg, hogy olyan tudományos cikket nem fogsz találni, ahol kerek-perec ki lenne jelentve, hogy a nők ebben vagy abban rosszabbak és kész. Ennél azért összetettebb a kérdéskör, illetve kényesen ügyelnek a finom megfogalmazásokra. Ez is egy tipikus tévút, hogy olyan tudományos alátámasztásokat várnak el adott dolgokra, amik ebben a formában nem létezhetnek tudományos alapokon. Mert a tudományos módszertanok másképp működnek, nem olyan "ökölszabályokat" definiálnak, amik amúgy a hétköznapokban remekül működő és köztudott tapasztalatok. Csak ugye megfordítani már itt sem szokták a dolgot. Tehát egy csomó dologra totál természetesen húzzák rá, hogy abban a férfiak nyilván rosszabbak, ne is akarjanak ott érvényesülni, ha netán igen, akkor biztos látens homokosok, vagy amúgy is tök ciki, meg hát nekik semmi nem elég, még onnan is ki akarják szorítani a nőket. Ott érdekes módon nem szokott felmerülni érvként, hogy tudományos publikációkkal és kutatásokkal legyen alátámasztva az "ítélet", elvégre "ezt mindenki tudja, triviális".
-
Én is ismerek több ilyen lányt, de ez még semmit nem jelent. Fontos, hogy ezek általánosabb dolgok, mindig az átlagértékek számítanak. Ez olyan, hogy nyilván egy súlyemelőnő sokkal erősebb, mint a férfiak döntő többsége, de egy bármilyen női sportoló állóképessége és fizikuma meghaladja a férfiak többségéét, de ez nem azt jelenti, hogy fizikai adottságokban a nők is ugyanolyanok lennének, mint a férfiak. Miért nem? Azért, mert egy sportoló férfi viszont (az adott szinten) minden esetben erősebb a nőinél, illetve ha egy átlagos nőt és férfit választunk ki mintának, akkor szintén a férfi erősebb. Ugyanez van más területeken. Próbálkozhatnak a férfiak mindenféle tornával, rúdtánccal stb., nyilván egy hétköznapi családanyánál vagy üzletasszonynál sokkal hajlékonyabbak, rugalmasabbak stb. lehetnek, de megint csak az helyzet, hogy a saját kávéházukban nem kelhetnek versenyre a nőkkel. Ugyanígy, ha nézünk egy átlagot, akkor is azt látjuk, hogy a nők ezen a téren előnyben vannak, ahogyan gyermeknevelésben, gondoskodásban, szorgalomban, párhuzamos feladatvégzésben és figyelemmegosztásban és sok más egyébben is. Szóval nem én állok úgy hozzá, hogy a nők bizonyos téren kevésbé tehetségesek vagy hátrányból indulnak, hanem ez tény, ilyen az élet. Más területeken a férfiakat sújtja ugyanez. Vagy ha kosárlabdázni szeretne valaki, akkor igen komoly hátrány, ha 160 cm. De én pl. sok sportnál futottam bele abba, hogy konkrétan egy olyan apróság, hogy szemüveges vagyok, mennyi problémát tud okozni, mennyire hátráltat. Mondhat bárki bármit, ezek tények. Lehet rajta maszatolni, meg mindent arra fogni, hogy ez csak a társadalmi berendezkedés és hagyományok miatt alakult így, de ez csak kevés esetben van tényleg így. Az meg egyáltalán nem áll össze, amit írsz hogy alkalmazzuk azt, aki a legalkalmasabb és legügyesebb (amivel amúgy tökéletesen egyetértek), de ha nekem döntenem kell 2 között, akik ugyanazt nyújtják és ugyanolyan jók, akkor a férfit fogom előnyben részesíteni, mert amúgy átlagban a férfiak szoktak jobbak lenni abban a dologban. Ennek így nincs értelme, miért tennék ilyet, ez önellentmondás. Teljesen mindegy átlagban mi a helyzet, ha konkrétan ott van előttem az az egy nő és egy férfi, akik ugyanazt tudják vagy épp jobb a női jelölt, akkor miért venném fel a férfit. Sőt, a nőnek jó eséllyel többet kellett dolgoznia, hogy kompenzálja a hendikepet, tehát jó eséllyel szorgalmasabb, motiváltabb stb.. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy bejön Laci, aki 50 kilót emel fel, bejön Juci, aki 70-et, de én csak azért is Lacit venném fel, mert hát a férfiak általánoságban erősebbek. Ez bullshit, nyilván ebben az esetben Jucit fogom felvenni. De attól, hogy Juci erősebb, mint Laci, ez még nem azt jelenti, hogy általánosságban a nők is ugyanolyan fizikummal bírnak, mint a férfiak, ill. ne lenne biológiai előnyben valamely nem. És pont mivel az átlag alapján ezen a téren férfidominancia van, így a legtöbb esetben fordítva lesz a dolog, Peti már erősebb lesz, mint Ági, és ha statisztikai alapin nézzük, akkor a bányászcsapatomban a végén lesz 2 nő a 8 férfival szemben, hiába nem került be Laci, és van ott Juci.
-
Az eddigiekből nemigen, mert a minőségük igencsak megkérdőjelezhető, ahogyan az az irány is, ami felé elindultak az elmúlt pár filmben.
- 1.631 válasz
-
- dc
- képregények
-
(további 3 címke)
Címkézve mint:
-
Ez hatalmas utópia, felesleges ilyen álmokba dédelgetni magadat. A világ soha nem lesz ilyen, nemcsak a melegeknek, de senkinek. A különböző rasszok, vallások, nemek, eszmék, szubkultúrák, állatok stb. ellen is napi szinten megy az uszítás, a megkülönböztetés. De ennél egyszerűbb dolgokban is. Mennyivel van könnyebb dolga valakinek, aki szép vagy épp gazdag másokkal szemben? Az élet igazságtalan, az emberi faj meg bizonyos mértékig a biológia által meghatározott. Ahogyan azt is nehéz lenne elérni, hogy ne legyen gravitáció, vagy legyen 8 lábunk és szemünk, úgy azt is felesleges keresni, hogy az adott korban kirívó vagy különc egyedek, kisebbségek ne legyenek bizonyos mértékig lenézve, megvetve. Nézd meg az X-Men filmeket, játssz a Mass Effecttel, tökéletesen körüljárják ezt a kérdéskört, elvonatkoztatva a tényleges földi konkrétumoktól. Ezzel az absztrakcióval remekül követhetők ezek a jelenségek és társadalmi folyamatok. Hát persze, aki nem úgy látja a dolgokat, ahogyan Te, az csak nem elég figyelmes vagy toleráns. Tehát, ha a véleményed és világnézeted megváltoztathatod, akkor jogos, ha megvetnek és elnyomnak érte. Elvégre változtasd meg, hogy tetsszen másoknak. Akkor egy keresztkérdés: ha megváltoztatható lenne a szexuális identitás vagy a származás (a nem egyébként lényegében megváltoztatható, legalábbis bizonyos szintig), akkor rendben lenne a melegek elnyomása és megbélyegzése? Csak mert lényegében ezt mondtad ki. Direkt nem arra a halmazra reflektálsz, amit írtam. Értelemszerűen nem azokra gondolok, akik tényleg elkövették a gerinctelen gaztetteiket, mert ők jogosan szívták meg. Sőt, többet érdemeltek volna. Azokra gondolok, akikre csak úgy rásütöttek bizonyos vádakat, meghurcolták őket, bizonyítani semmit nem sikerült, de bukták a munkájukat, családjukat, azóta is mki megbélyegzi őket. És ez csak abból fakadhat, hogy a nők el vannak nyomva, igaz? Véletlenül sem lehet más, racionális oka, ami a maga természetességében magyarázza a jelenséget. Hát ja, a hiba elsősorban az oktatásban keresendő. Ugyanakkor ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy bizony a reál vonalhoz szükséges kompetenciákban és készségekben a nők erős hátrányban vannak már eleve. Ki miben jó, de nagy átlagban a rendszerszintű gondolkodás, térlátás, logikai összefüggések feltárása, analitikus gondolkodás sokkal jobban megy a férfiaknak. Van amik meg a nőknek mennek jobban. Bár gondolom szerinted az, hogy a család összetartása, a gyereknevelés, a gondoskodás pedig alapvetően a nők kezében összpontosul, az is csak azért van, mert így kondicionálják őket, a férfiakat meg másképp. Véletlenül sem azért, mert pl. konkrétan ők hordják ki és szülik meg a gyerekeket. Bár lehet ez is csak kondicionálás kérdése, ha eléggé toleráns és nyitott lenne a társadalom, akkor hirtelen teherbe esnének férfiak, megindulna a tejtermelésük és hasonlók. Értelmezhetetlen kijelentés. Tehát jogilag húzunk egy korhatárt, akinek az érzelmei ezzel az önkényes limittel szembemennek, az türtőztesse magát. Ennyi erővel mi a különbség, ha azt mondom, hogy önkényesen döntsük el, hogy szerelem csak nő és férfi közt lehet, aki azonos nemű iránt érez vonzalmat, attól igenis elvárható, hogy türtőztesse magát? Ezt mégis honnan veszed? Milyen alapon jelentesz ki ilyet? Csak mert ez baromi erős kijelentés. Kategorikusan kizárod annak a lehetőségét, hogy ha hierarchia van a felek között, akkor ez ne befolyásolja az egymás iránti vonzalmukat és esetleges szeretetüket, szerelmüket. Ezt a gondolkodást egyetlen lépés választja el attól, hogy akkor a társadalmi és "gazdasági" rétegeket is ugyanilyen kizáró tényezőnek vegyük. Egy szegény és gazdag nem lehet együtt, mert soha nem lesznek egyenrangúak. Egy híres és egy "senki" szintén.
-
Tudni kell különbséget tenni, hogy valakinek a melegekkel van baja, vagy a melegekkel kapcsolódóan bizonyos jelenségekkel. A Pride-dal nekem pl. hatalmas fenntartásaim és "bajaim" vannak, de a melegekkel nincsenek. Ez olyan, mintha amikor Te a nácikat hozod fel, akkor ezt úgy általánosítanám, hogy bajod van az emberekkel vagy az emberiséggel. Nem, egy eszmével, egy jelenséggel van bajod, illetve néhány emberrel, akik azt képviselik, akik azzal azonosulnak. Hatalmas különbség. Elég komoly érvelési hibákkal operálsz. Attól, hogy valami nincs közvetlen hatással az életünkre, még nem jelenti azt, hogy nem lehet véleményünk róla vagy nem szólhatunk bele. Mekkora hatásal van pl. az életünkre, hogy Afrikában éheznek-e. Vagy, hogy a világ másik felén hány embert irtanak ki nap, mint nap. És ahhoz, hogy a szomszéd városban agyonvernek-e vagy kirabolnak-e valakit? Vagy épp az sincs hatással a döntő többség életére, ha a melegeket elnyomják és alárendeltként kezelik. A Te logikád szerint akkor nem kell ezzel foglalkozni, ne "pofázzunk" bele. Többedjére futunk bele abba, hogy vmit csak az egyik oldalról vizsgálsz, miközben mindig van másik szempont és oldal. Ha támadólag nem lehet beleszólni abba, ami közvetlenül nem érint, akkor támogatólag és védekezőleg sem. A házasság meg egy jóval bonyolultabb dolog ennél. Egy törvényileg erősen szabályozott formális dolog, aminek ebből fakadóan rengeteg olyan vonzata van, ami nem feltétlenül magyarázható logikusan. Ennyi erővel ugyanúgy jogosan be lehet dobni azt is, hogy milyen neműek között köttethet. Ha azt meg lehet kötni, hogy az egyház meg az állam milyen szinten szabhat feltételeket és állhat bele ebbe, akkor ez is lehet egy szempont. Én úgy általánosságban nem értek egyet a házasság intézményével és meghaladott dolognak tartom. Na bumm, ez van. Ahogy én kimondhatom ezt, úgy az is kifejtheti a véleményét, aki meg ott húzza meg a határt, hogy milyen neműek alkothatnak egy házaspárt. Hozzátenném, hogy a gondolataidnak megint adható egy olyan bővebb kontextus, mai érdekes kérdéseket vet fel. Ha a házasság magánélet, amibe nincs jogunk beleszólni, illetve nincs közünk hozzá, nem hat ránk, akkor innentől csak egy lépés, hogy bárki bárkivel és bármivel házasodhasson. Azt hiszem talán az USA-ban és Japánban vannak olyan példák, hogy valaki összeházasodott a szexbabájával, a kispárnájával, sőt még olyan is van, aki egy óriáskerékkel kötött házasságot.
-
Milyen nácik, ne vicceljünk már... Jók az ilyen túlzások. Meg ha már ezt az oldalt megemlítjük, akkor azért ne menjünk el szó nélkül a pozitív diszkrimináció mellett sem, mert igenis létező jelenség. Egy ismerősöm egy holland multinál dolgozik, egy hónap alatt 4 meleg figurát vettek fel, mert hát kvóta. Ne mondja nekem senki, hogy ez normális és véletlen. Szerencsére messze nem tartunk már ott, hogy az elmondásodnak megfelelő elnyomás és üldöztetés sújtsa a melegeket. Nyilván vannak még szélsőséges barmok, akik agresszívan lépnek fel ellenük, de ez nemcsak őket érinti, hanem minden réteget. Az pedig totál egyértelmű, hogy a szélsőségekre nem lehet szélsőség a válasz. A negatív diszkriminációt se pozitívval kell ellensúlyozni, mert értelmetlen, káros, ráadásul még kontraproduktív is. Oké, de ennek nincs köze a homoszexualitáshoz. Ennyi erővel mindenki felvonulhatna meg büszkélkedhetne mindenféle olyan tulajdonságával, ami nehezíti az életét. Felnőtt emberek tisztában vannak az adottságaikkal és az ebből fakadó előnyökkel, hátrányokkal. Csak a primitív ember döngeti a mellkasát olyan dolog miatt, amihez semmi köze nincs, amiért nem dolgozott, ami mögött nincs teljesítmény. Ennek a tüntető jellegű fellépésnek egyedül akkor van létjogosultsága, amikor tényleg elnyomásban él egy adott csoport, és tényleg csak azért, mert kisebbségben vannak. Jelenleg nem ez a helyzet, sem a melegekkel, sem a nőkkel. Errefelé legalábbis tuti nem, még Magyarországon sem. Ráadásul megint erős a kettős mérce, ugyanis ha ennyire hatalmas hőstett kiállni azért, mert más vagy, nem hagyod magad a 4 fal közé kényszeríteni stb., akkor ezt elmondhatják magukról pl. a szélsőséges gondolkodásúak is, nem? Akár az álatalad is annyiszor farkaskiáltott nácik. Vagy egy ennyire túltolt PC és safe space világban (sajnos ma már ezeknek a fogalmaknak nem sok közük van az eredeti jelentésükhöz) vajon nem mondható el ugyanaz a hozsanna azokról, akik nem ülnek fel ennek a propagandának és megbélyegzésnek, hanem őszintén felvállalják a véleményüket? Ők nem kockáztatnak? Az a több ezer ember, akikre ráhúzták, hogy nácik, szexisták, molesztálók stb., nekik nem lett tönkretéve a családjuk, a karrierjük? Vagy ők le vannak ejtve, elvégre ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács? És mi köze annak, hogy hány nőt öl meg a partnere, hogy mennyire egyenrangúak a nők? Szeretem, amikor összefüggéstelen módon összemosunk dolgokat. Azért ölték meg őket, mert nők? Ez volt az indíték? Ennyi erővel nézzük meg hány férfit ölnek meg nap, mint nap, aztán kezdjünk aggodalmaskodni, hogy mennyire férfiellenes a világ. Patriarchátusról meg szó sincs, ahogyan arról sem, amit az utolsó mondatodban írsz. Attól, hogy próbálsz tényként beállítani teóriákat, konteókat és feltételezéseket, még nem lesznek igazak. Megint csak halkan jegyzem meg, hogy amióta a melóhelyemen új menedzsment van, duplaannyi nőt vettek fel, mint férfit, az arányok erőteljesen eltolódtak a 50-50 felé. Erre lehetne mondani, hogy ez így van jól, ez az egyenlőség. Csak ugye az IT szegmensben nem épp arányos és ugyanolyan a szakmai felhozatal, ha a nemeket nézzük. Nem igazán hiszem, hogy előremozdítja a világot, ha pl. mérnöki területen is kvótákkal erőltetjük a nők behozatalát. Vajon az építőiparban is ennyire nyomják őket előre? Vagy az egyébként durván hiányszakmákban? Érdekes mód nőket nemigen látok betonozni, villanyt vagy gázt szerelni és hasonlók. Valahogy csak olyan területeken akarnak egyenlő lészámban lenni a férfiakkal, ahol lehetőleg klimatizált iroda van, komoly karrierlehetőség és egyebek. Félreértés ne essék, nem azt akarom, hogy olyan munkába legyenek kényszerítve, amit nem akarnak és megviseli őket, csak akkor más területen se kvótázgassunk. Érdekes módon pl. a szinkronúszók, ritmikus gimnasztikával foglalatoskodók vagy ilyen-olyan hoszteszek terén nem sírják tele a párnájukat a férfiak, hogy mennyire alul vannak reprezentálva. Miért? Azért, mert 40-es IQ fölött mindenki megérti, hogy bizony van különbség nő és férfi között, ennek megfelelően nem minden munka passzol az egyik vagy másik nemhez. Már bocs, de ez egy hatalmas bullshit, és semmi köze a pedofíliához. Miért, egy 20 és egy 50 éves ugyanaz a súlycsoport? A pedofíliát pedig igencsak rosszul értelmezed. Senki nem lesz attól pedofil, hogy kiskorúhoz vonzódik. Ez eredendően nem egy jogi, hanem egy orvosi fogalom. Ha egy szexuálisan érett 14-5-6 éveshez vonzódik, valaki, akkor nem pedofil, teljesen mindegy hány éves ő maga. Akkor lesz valaki pedofil, ha még nemileg éretlen fél iránt érez szexuális vonzalmat. Az pedig, hogy ki tekinthető szexuális téren érettnek, szintén nem ilyen önkényes lózungok alapján dől el, hanem elég pontosan meg lehet határozni az orvostudományban. A szellemi és érzelmi éretlenség pedig más dolog, aminek nincs köze a pedofíliához. Természetesen súlyos erkölcstelenség (akár szexuálisan) kihasználni egy érzelmileg vagy mentálisan visszamaradott embert, de ez független az életkoroktól, így a pedofíliától is. Aha, tehát szerinted egy 14 vagy 17 éves nem szerethet idősebbet, illetve egy idősebb se szeretheti őket, csak kihasználni akarhatja. Ugyanígy egy tanár vagy orvos csak a hatalmával történő visszaélés miatt szerethet bele egy diákjába vagy páciensébe, akik közül pedig nyilvánvalóan senki nem vonzódhat egy orvoshoz vagy tanárhoz, elvégre őket csak kihasználni lehet. Jópofa liberális gondolkodás ez... Van egy dolog, amivel vissza lehet élni, tiltsuk be. Ez ám a liberális szellemiség. Én nem látok ebben nagy talányt vagy kérdést. Az emberben a hagyományokon kívül semmi nincs, ami miatt a monogámiát kellene normálisnak és elfogadottnak tekinteni. Ráadásul ez a hagyomány és társadalmi megítélés is erősen kultúrafüggő, sok helyen egyáltalán nem ez a módi. Abszolút nincs megkötve sehol, hogy egy ember csak egyetlen másikat szerethet, párhuzamosan nem lehet szerelmes többe. Ahogyan az sem, hogy csak akkor vonzódhatsz szexuálisan valakihez, ha amúgy szereted és szerelmes vagy belé. Tökéletesen működő párkapcsolat lehet 2 (vagy akár több) ember közt úgy is, hogy közben rendszeresen "megcsalják" egymást. Amikor ez őszintén és nyíltan történik, az a nyílt kapcsolat, ami egyre inkább terjed. Természetesen a tolerancia iránti elkötelezett harc ezesetben is ki tud törni az emberekből, nagy kár, hogy igazából mégsem. Ugyanis a nem monogám kapcsolatok tiltottak, a legtöbben egyértelműen erkölcstelennek bélyegzik. A nyitott kapcsolatban élőket pedig lehülyézik, leqrvázzák stb..
-
Pl. az egész "Pride" erről szól, a melegbüszkeségről. Ami egy végtelenül káros jelenség és felfogás. Azt sugározza, hogy önmagában a homoszexualitásuk és annak felvállalásának büszkeségre kéne okot adnia, hogy ettől különbek lennének bárkitől is. Márpedig erről szó sincs, az egyenlőség egyenlőséget kell jelentsen, nem pedig a ló túloldalára való átesést. Ugyanez van a feminizmussal is. Amúgy is általánosan jellemző, hogy emberek olyan dolgokra büszkék, amik mögött semmilyen érték vagy teljesítmény nincs. De ebbe most nem mennék bele jobban, mert egyrészt részben kontextuson kívüli, másrészt messzire vezet. Na igen, ez már érezhetően maszatolás, amit a törvény alátámasztására hoznak fel a jogászok. Egy 19 vagy 40 vagy 68 éveset is ugyanúgy ki lehet használni, mint egy 15 vagy 17 éveset. A korkülönbségre meg pláne nonszensz megkötéseket alkalmazni, hiszen nem ezen múlik az érettség vagy a másik kihasználása. De ugyanígy elővehetjük a munkahelyi szexualitást vagy a hierarchiával kapcsolatos kérdéskört. Itt is az szokott lenni a magyarázat, hogy visszaélésre ad okot a dolog. Persze, ez igaz, csak éppen egyáltalán nem biztos. Így aztán tiltani erősen aggályos. Ugyebár mi a garancia arra, hogy egy tanár nem szeretheti a diákját és viszont, ugyanez orvos-páciens, főnök-beosztott stb. viszonylatban. Azért az tuti nem lenne rendjén, hogy a homoszexualitás mellett kiállunk, elvégre csak 2 ember szereti egymást, miközben egy 17 vagy 14 évesnek, egy tanárnak vagy egy orvosnak nem adatik meg az, hogy bárkivel szerethessék egymást. Sőt, munkahelyen legtöbb esetben senkinek sem. De mondok akkor másik vonatkozást. Családon belüli szexuális kapcsolat és szerelem. A genetika és vérfertőzés egy dolog, de nem kell a vonzalomból vagy minden aktusból gyereknek születnie. Miért nem fogadjuk el és kampányolunk ugyanolyan nyíltan mondjuk amellett, hogy testvérek egymáséi lehessenek, akár szülő a gyerekkel, pláne unokatestvérek vagy távolabbi rokonok egymással legyenek? Vagy egy nagybácsi és unokahúg nem szerethetik egymást csak úgy egyszerűen, ahogyan férfi a férfit, nő a nőt, meg a ki tudja még hány gender egymást keresztbe-kasul?
-
A SW-ban mindig is nagyon erősen jelen volt a szexualitás. Férfiúi szemmel nem lehet okom panaszra a látvány miatt, de azért hozzátenném, hogy már-már zavaró mértékű volt ennek erőltetése. Ezt a fenti példák is remekül mutatják. Leia metálbikinis szettjének semmi értelme nem volt, csak az "eye-candy". De azért az Ep.4-ben is sikerült úgy befektetni a cellába, hogy azért erősen átsejlettek a legnőiesebb idomai a fehér ruhán. Padmé Ep.2-es ruhája nemcsak elég sokat mutat, de ahol takar, ott is úgy teszi ezt, hogy emberi és mesterséges szövetnek nehéz lenne annál jobban egymáshoz feszülni. És akkor Aayla Secura ruházatát már fel se merem hozni, ahogyan úgy általában a twi'lek nők is érdekesen vannak ábrázolva. Ezt sikerült aztán megfejeli azzal, hogy a 14 éves Ahsokát hát finoman szólva sem épp szűziesen és kislányosan vitték filmre. Az a röhej amúgy, hogy a SW alapjában véve messze áll ettől. A csók a legtöbb, amit látunk, nincs tele félmeztelen férfiakkal, nem mennek rá erre a vonalra úgy amúgy. Itt sok ellenpéldát lehetne hozni, ahol ezt a vonalat igencsak kiélik az alkotók. Csak valahogy néha totál indokolatlanul és megmagyarázhatatlanul, a legváratlanabb szituációkban beesik egy olyan jelenet, ahol csak kapkodni lehet a fejünket, hogy ez hogyan jöhetett egyáltalán így elő.
-
Én is egyetértek azzal, hogy ezt így bedobni szánalmas és felesleges. Ha be akarják emelni ezt a vonalat, akkor legyen t*kük, vállalják fel, de adjanak neki értelmet is. Ha ezt nem húzzák meg, akkor hagyják az egészet. De ez, hogy így a háttérben elhintenek egy ilyet... értem, hogy marketingfogásnak tökéletes, de amúgy kifejezetten ízléstelen.
-
Egyetértek azzal, amit a FemShep-Liara vonallal kapcsolatban írtál, hozzátéve, hogy a leszbikusság mindig sokkal elfogadottabb volt, mint a férfi homoszexualitás. Ennek egyszerű okai vannak, a férfiak kevésbé toleránsak, legalábbis sokkal erőteljesebben és nyíltabban fejezik ki az ellenérzésüket a témával kapcsolatban, ellenben a perverziójuk és a szexuális ösztöneik miatt képtelenek nem vonzódni ahhoz, ahogyan két nő egymással van. Ebben a pornónak is nagy szerepe van, illetve a szexualitás értelmezésének. A nők sokkal inkább érzelmi síkon élik meg a szexualitást, míg a férfiak a testiségre koncentrálva. Természetesen mindkét félnél él mindkét opció, csak átlagban ez a helyzet, más hangsúlyos. Emiatt egy férfi egy leszbikus aktust leginkább úgy értelmez, hogy 2 nőt lát "akciózni", két női testet lát vagy vizionál, sok esetben még magát is beleképzelve a szituációba. A nők érzelmi alapú megközelítése teszi őket amúgy elfogadóbbá is, hiszen a férfiak döntő többsége amiatt elutasító, mert undorítónak tartja a férfi-férfi testiséget és annak kivitelezését. Mivel a nők nem fókuszálnak annyira erre, így nem is undorodnak tőle úgy. Itt érdemes megjegyezni, hogy (legalábbis a legendák és a szűk személyes tapasztalataim alapján is) a nők sokkal szabadabban/szabadosabban állnak hozzá a homoszexualitáshoz. Nők között messze sokkal gyakoribb, hogy próbálkoznak ezzel, beszélnek róla, örömüket lelik benne, még akkor is, ha amúgy heterók. Ezt egyfajta látens biszexualitás, ami nőknél gyakoribb. Annak szerintem viszont máshol keresendő az oka, hogy a földönkívüli-ember viszonnyal szemben sokkal nagyobb az általános elfogadás. Ennek oka, hogy ezen esetekben a földönkívüli faj nemcsak egyértelműen kategorizálható nőnek és férfinak, de elég erőteljesen rendelkeznek ezek szexuális és nemi jellegével. Ha már Mass Effect, Liara (és minden asari) humanoid, ugyan látványosan nem ember, de annyira nem is különbözik, egyértelműen nőies és a férfiszemnek megszokott vonzó női tulajdonságokkal bír. Érdekes, mert a klasszikus értelemben nem rendelkeznek nemmel, de tegye fel a kezét, aki szerint nem egyértelműen nőként vannak ábrázolva. Tali is totál emberi nőként viselkedik, olyan a testfelépítése, a maszk és zárt ruházat alá is mindenki nőt vizionál. Ennek kapcsán voltak is vicces mémek anno, hogy mi van, ha mégsem. Ugye az pedig nem véletlen, hogy krogan, szalarián vagy turián női románclehetőség nincs, mert ők már annyira látványosan különböznek tőlünk, hogy ott már fel is merülnének problémák. Általánosságban elmondható, hogy minél emberibb egy idegen faj, annál erősebb és elfogadottabb a szexuális kapcsolat. Nyilván vannak extrém példák, főképp Ázsiában az ilyen-olyan csápos lények iránti vágy, de ezek már egyértelműen szélsőséges dolgok, amik nem is nyíltan elfogadottak. Nekem nincs semmi bajom a homoszexuálisokkal, amíg nem nyomják a propagandát, illetve nem próbálják magukat különbnek feltüntetni. Ugyanakkor azzal nagyon vigyáznék, hogy ezt a fajta nemi identitást annyival elintézzük, hogy "ez csak a szeretetről szól, semmi másról, két fél szereti egymást, hát egészségükre". Más aspektusból ugyanis ez nagyon messzire vezet. Elvégre mi a helyzet a pedofíliával vagy a zoofíliával? Ott sem jelenthető ki mindig egyértelműen, hogy a két fél nem szereti egymást vagy vonzódik a másikhoz. Jó, erre mondhatjuk, hogy nem egyenrangúak a felek, egy gyerek vagy egy állat érzései és akarata nem eldönthető, így ezek tabuk. Viszont a már nemileg érett kiskorúak szexuális együttléte már semmilyen szinten nem támadható. Akkor se, ha a másik fél felnőtt. Ha egy 16 és egy 40 éves szeretik egymást, akkor miért nem lehetnek együtt? Vagy egy 14 és 17 éves. Mégis nemhogy törvény tiltja, de az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, amit ismerünk. Vagy ott van az élettelen dolgokkal folytatott együttlét kérdése.