Pildi

Nagyon hangulatos ez a kép, szépek a színei.

Nekem Vistám van, de sajnos fogalmam sincs, mert még nem volt erre szükség.

Szegény, allergiás vagy, és parlagfű nő a szomszédban? Ez felér egy merénylettel... És mennyi volt a büntetés? Mert ha jó sok, akkor talán jövőre neki sem fog nehezére esni kaszálni úgy júliustól októberig.

Köszi Phobos. Még jó, hogy ennyien képben vagytok. De a youtube is jó ötlet, nekem is ezzel kellett volna kezdenem.

Nem sz*r

Én már előrendeltem a Star Trek-et, és alig várom, hogy újra lássam.

Jók voltak a felmenőik. Én sajnálom is, hogy ilyen gyorsan nőnek, mert lassan oda lesz ez az aranyos ugri-bugri stílusuk, és az ölünkben sem fognak elférni egyszerre.

orki, frenkie, köszi mindkettőtöknek a tanácsot , bár ezzel a négy címmel nem sokkal jutottam közelebb a célhoz Bele kellene hallgatnom a lemezekbe, az az igazság... No, majd megoldom ezt valahogy.

Kicsit vidámabb témára evezve: készült ma pár új kép a cicáinkról, s mivel MissKarrdénak is ígértem, hogy küldök, plusz tudom, mennyi macskabarát jött itt össze, így felteszek párat. Szeretünk ölben lenni Cirmi, aki férfi módra szeret lustálkodni Álmoska, amint korántsem álmosan néz Csöpi, aki nem érti, hogy mit akarunk tőle

Donát, én biztos vagyok benne, hogy Te Debrecenben is megtanulod majd azt, amire szükséged lesz az életben.

Igazad van, azért mostanában már nem járok késő esténként egyedül az utcán. De azért itt a nappalokról is szó volt, és mivel nem autóval járok dolgozni, és a buszmegállótól 10 percet most is gyalogolni kell, és van egy lerobbant munkászálló a közelben, amihez elég rossz arcú emberek szoktak leszállni, adódhatna ez meg az, de hál'istennek még sosem adódott.

Maradjunk annyiban, hogy ez az egész nagyon helyfüggő, mégcsak azt sem lehet mondani, hogy Borsodban meg nagy a gáz, mivel a nagymamám történetesen épp ott lakik, és az ő falujukban csupa rendes kisebbségi él. Voltak zűrös családok, de őket már a saját fajtájuk is kiközösítette, így szép lassan eltűnedeztek onnan.

Tudna nekem segíteni valaki Tankcsapda-témában? Szülinapra egy lemezüket kérte tőlem valaki, aki még csak hallott róluk, de nem ismeri a zenéjüket (ahogy én sem), és jó lenne tudni, melyik lemezt lenne a legjobb megvenni...

Ezek már annyira klasszikusok, hogy az apám szerette őket ifjú korában. Viszont érdekes látni az együtteseket, mivel én őket mindig csak hallottam. A Sommertime-ról pl. meg voltam győződve, hogy feketék éneklik, és erre dehogy...

Én kisgyerekkorom óta élek Budapesten, és még sosem támadtak meg, sem nappal, sem éjszaka, pedig diákéveim alatt sokszor mentem haza éjszakai járattal, rendszeresen késő este jártam haza az énekkari próbákról, és nem a Rózsadombon laktunk, hanem az Árpád-híd pesti oldalán, úgy hogy a metrótól még jó 10 perc gyalogút volt a házunkig. Az sem Angyalföld legnívósabb része volt. Persze, lehet, hogy csak végig nagy szerencsém volt. Mert azért egy nagyváros tényleg vészes hely a békés kisvárosokhoz képest.

Nálam a Tresspass volt a legjobb önálló rész, amikor szavaztunk. Bár a végső sorrendben a Rookies megelőzte. Szerintem az jó, hogy keveredik egy évadon belül az önálló és az összefüggő részek esete, mert mindkettőre szükség van. Épp azért, amit Te is írtál: egy jó történetszálat érdemes tovább vinni, viszont igazán ütős lehet egy olyan epizód is, ahol 22 percben sikerül érzékeltetni egyfajta hangulatot, átadni egy fontos mondanivalót pl. A Tresspass mind hangulatban, mind mondanivalóban sokat ad. De igazából én a legtöbb önálló részt szerettem.

A zene nálam is fontos tényező. Egyébként nem hiszem el, hogy utólag visszanézve az első évadot a készítők nem érzékelik, hogy mely epizód zenéje sikerült jól és melyiké nem. Ebből le lehetne vonni a következtetést a jövőre nézve.

A múltkor volt arról szó, hogy milyen csúnya dolog a nálunk élő külföldiek részéről, hogy nem tanulnak meg magyarul, inkább elvárják, hogy itt is angolul, németül stb. kommunikáljunk velük. No, én találkoztam ma egy pozitív példával. Dolgozik nálunk egy német csaj kb. két éve, és eddig mindig angolul vagy németül működött, de ma kaptam tőle magyarul írt e-mailt, és egész jól megy neki a nyelvünk. Nem volt tökéletes, de pár ragozási melléfogáson kívül helyesen írt. Írta is, hogy mostanra vette csak a bátorságot, hogy magyarul próbálkozzon, mert rohadt nehéz a nyelvünk. Én meg is dícsértem érte.

Irígylésre méltó a lelkesedésed. Az egy dolog, hogy nekünk vagy bárki másnak tetszik-e, mert nem ez a lényeg, hanem az öröm, amit a készítésével átélsz, és utána mindig eszedbe fog jutni, amikor majd ránézel arra az adott alkotásra (én bátran használom ezt a szót). A többi már csak hab a tortán. Nem így van?

Dzséjt, ez nagyon jó hír! És remélhetőleg ez csak a kezdet Majd kérjél egy saját példányt!

Dzséjt, igazad van, de én sem ilyen sarkítva gondoltam, hogy a kor=tapasztalat automatikusan igaz.

Miért? Végül is a 90-es évek eleje már csaknem 20 éve volt... Egyébként én a retró szót a 70-es és 80-as évek zenéjére szoktam hallani egészen konkrétan, pedig vannak ennél régebbi és még ma is slágerként játszott zenék.

MissKarrde, én értem, mit szeretnél mondani, és csak bólogatni tudok. Nem csak az a fontos, kinek mennyi élmény sűrűsödött bele az életébe, hanem az is, hogy mennyi idő távlatából tud rá visszatekinteni. Mert az évek növelik a bölcsességet (hogy ilyen nagy szót használjak erre, bár nem nagyképűségnek szánom egyáltalán), és egy idő után maguktól helyükre kerülnek a dolgok, és minnél hosszabb ez az idő, annál jobban. Átértékelődnek az eredmények és a kudarcok, még olyan is van, hogy felcserélődnek.

Ma részt vettünk egy nagyon érdekes kiránduláson. Piacon szoktuk venni a mézet, termelőtől, ráadásul elég sokat (heti egy kg elfogy), és most a termelő meghívott minket a többi törzsvevőjével együtt egy méhészet látogatásra, Dömsödre és Soltra. Megmutatták, hogy szorgoskodnak a a méhcsaládok a lépeken, hogy kell a lépből kipergetni a mézet (lehetett próbálkozni is vele), aztán hogy szűrik át felmelegítve a még benne maradt szennyeződéseket a mézből, hogy aztán egy tök jó kis gépezettel megtölthessék az üvegeket. A méhekről nagyon sok érdekeset megtudtunk, a kommunikációjukról (pl. a hogy tánccal magyarázzák el a társaiknak, merrefelé, és mennyit kell repülniük, hogy jó nektár lelőhelyet találjanak - bár ezt a Vizipók sorozatból én már ismertem, de azért jó volt hallani egy méhész szájából is, hogy igaz ). Remek nap volt, felért egy komplett biológia órával!

Sok boldog szülinapot, Dzséjt!