Pildi

Ez a könyv versus film téma érdekes dolog. Én is előbb a filmet láttam, és utána olvastam el a könyvet (fordítva tenni meg sem fordult a fejemben, mert az ilyesminek mindig csalódás a vége - kivéve a Harry Potter V. részt - de ez más lapra tartozik), és nagy élmény volt. Szerintem is ez messze a legjobb könyvváltozat a hatból - bár a IV-VI. rész könyvváltozatát nem is érdemes számításba venni, mert azok kifejezetten a forgatókönyvek regényesített változatai (nincs bennük se más, se több, se kevesebb). A Baljós árnyak és a Klónok támadása regény is már más műfaj volt, mert vannak bennük eltérések a filmekhez képest, és lényegesen több a plusz információ, a leírás, és megkockáztatom, hogy irodalmi alkotásként is megállják a helyüket a könnyedebb művek között. És hát a Sith-ek bosszúja valódi gyöngyszem... Ha csak mint egy regényt nézem, úgyis nagyon jó: jól felépített cselekmény, hatásos párbeszédek, a nagyon sok leírás ellenére rendkívül izgalmas. A film megnézése után olvastam (tehát nem volt ismeretlen már a történet), és hát alig tudtam letenni, olyan volt, mintha ugyanazt a történetet egy más, tágabb szemszögből látnám. Erre a könyvre a leginkább igaz, hogy nem csak a cselekmény puszta papírra vetése történt meg, hanem a karakterek gondolatait, érzelmeit is megismertették velünk, amelyek szerintem nagyon fontosak pont ebben a kritikus részben, ahol minden eldől. Mert nagyon nem mindegy, hogy Anakin hogyan csalódik a Jedi Tanácsban, és hogyan tudja őt manipulálni Palpatine, amihez szerencsétlen módon és önkéntelenül a Tanács is jócskán hozzájárul, és főleg hogyan jut el ahhoz a szörnyű döntéshez, hogy mindent elárul a szerelme életének megmentése érdekében. És hát csak a könyvből derül ki, hogy mi történik a Yoda-Sidious összecsapásnál (Yoda a filmben alulmarad, míg a könyv szerint kihátrál, mert rájön, hogy a győzelmet nem ott és nem akkor kell keresnie - és ez az utóbbi sokkal szimpatikusabb, ráadásul összeköti a prequelt a klasszikus trilógiával). És az is csak a könyvből derül ki, hogy mit érezhetett Anakin-Vader, amikor magához tért a Vader-páncélban: a remélt örök dicsőség és szerelem helyett a fájdalom, a csalódás, a magány és az örök tűz jutott osztályrészéül. Ezek a részek olyan jók a könyvben, hogy az elolvasása óta még inkább élvezem a filmet, többek között azért, mert már nincs olyan érzésem (ami azért első megnézésnél megvolt), hogy túl gyorsan történik minden. Szóval számomra nincs verseny a film és a regény között, egyszerűen kiegészítik egymást. És szólnom kell a Revenge of the Sith angol nyelvű audiobook-járól, amit sikerült az interneten keresztül beszereznem. Egy Jonathan Davis nevű ember olvassa fel a könyvet, de valami olyan nagyszerűen, hogy számomra még a magyar könyv olvasásánál is nagyobb élményt tudott nyújtani. Davis szépen és érthetően beszél angolul, nagyon jól hangsúlyoz, és picit utánozza a filmszínészek eredeti hangját, épp csak annyira, hogy ráismerjünk az adott karakterre. Obi-wan, Mace Windu, Dooku és Palpatine hangja nagyon jól sikerült, Anakiné is, mert bár nem igazán hasonlít Hayden Christensenéhez, de a karakterhez viszont ebben a változatban is remekül illik. Padmé viszont elég pocsék, sajnos, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egy férfinek elég nehéz lehet női hangot utánoznia. De ez még belefér. Szóval az egész produkció szuper, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki tud valamennyire angolul.

Örömmel elmegyek, ha lesz fórumtali. Londonnal kapcsolatban ugyan a városról több tapasztalatom gyűlt össze, mint a CelEu-ról, de mindenképpen szívesen beszélgetnék bármelyikről.

Így igaz, ahogy lokatelli írta. Arcról senkit sem ismertem közületek, csak az avatarokat (de azt hiába kerestem volna ). Zolit próbáltam többször elérni a standjánál, de nem jártam sikerrel, aznap ő is a rendezvényt járta. Persze lehet, hogy összefutottunk ismeretlenül, bár én nemigen hallottam magyar szót, pedig figyeltem... Mivel már régebb óta olvasom a fórumot, tudtam, hogy mennek ki néhányan közületek, és először gondoltam rá, hogy felveszem velük a kapcsolatot még indulás előtt, de aztán inkább nem tettem, nem akartam tolakodó lenni. Gondoltam, majd ott személyesen talán összejön - hát nem jött össze. Azért is mentem el a Filmzenei Fesztiválra, mert Zolit mindenképpen szerettem volna megismerni. Ez szerencsére sikerült, vele és lokatellivel is váltottam pár szót. Végül is azt hiszem ez adta a végső lökést ahhoz, hogy regisztráljak.

Az a helyzet, hogy 2005 októberétől 2006 augusztusáig Párizsban volt ez a kiállítás, ami Londonban Star Wars The Exhibition nevet viselte, Párizsban viszont Star Wars L'Expo néven futott. Ott a Cité des Sciences (a londoni Excelhez hasonló, csak még tágasabb, több emeletes tudományos múzeumféle) adott otthont neki. Itthon nem kapott túl nagy publicitást a dolog még a SW-berkekben sem, én pl. a starwars.hu egyik apró cikkében olvastam róla, és kaptam kedvet a megtekintéséhez. (Párizs nincs olyan messze, menetrendszerű buszon elzötyögtünk a családommal egy hétvégére ebből az alkalomból.) Ahogy a ti képeiteket nézem, a párizsi kiállítási környezet eléggé más volt, mint Londonban, tekintve, hogy nem kisebb termekben, hanem az Excel nagyterméhez hasonló nagy helyiséget fekete drapériával bevonva, és azon belül 12 teremre felosztva alakították ki a bolygókat, ahol az adott bolygóhoz kapcsolódó tárgyakat (eredeti makettek, kosztümök, rajzok stb.) láthattak a látogatók. Talán érzésben ez a fekete háttér jobban kifejezte a SW-feeling-et, viszont sokkal nehezebb volt jó képeket készíteni - és a legnagyobb hátrány az volt, hogy óriási volt a tömeg. Jegyet venni is csak előre lehetett az interneten keresztül félóránkénti bontásban. Mindenféle náció képviseltette magát a látogatók között, szerintem az európai rajongók nagy része elment, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy Európában is lesz Celebration, és Londonban ismét megnyitja kapuit ez a nagyon illusztris kiállítás. Szerintem szerencsések vagytok, hogy ilyen nyugodt körülmények között láthattátok azt, amit nekem csak nagy tolongások közepette sikerült. Biztos jobban lehetett szemrevételezni minden egyes érdekességet, és a fényképezési körülmények is sokkal kedvezőbbek voltak, ahogy látom. De abban egyetértünk, hogy a kiállítási anyag szenzációs volt, és én is külön kiemelem Darth Vader jelmezét, akit nem vitrinben lehetett megcsodálni, hanem ott magasodott az ember orra előtt egy karnyújtásnyira... Tényleg fenséges és hátborzongató volt. Egyedül azt sajnáltam, hogy Padmé ruhái közül nem állítottak ki többet. A CelEu hírére aztán Londonba is szerveztem egy 3 fős családi hétvégét (ide "sajnos" már kénytelenek voltunk repülőn menni), de a családi kompromisszum szerint csak a pénteki nap délutánját töltöttem a rendezvényen. Mint utólag a beszámolókból megtudtam, mázlim volt, mert pénteken még viszonylag kevesen voltak, minden látnivalóhoz hozzá lehett férni kényelmesen. A rövid időre való tekintettel, amit ott tölthettem (és persze látva az igen hosszú sorokat) egyetlen talk show-n sem vettem részt, de igazából nem is hiányzott. Ha hiszitek, ha nem, a legnagyobb örömet maga az az érzés okozta, hogy ott lehettem, körülöttem hasonszőrű rajongókkal, látva a sok lelkes kiskölyköt Vader-ruhában rohangálni fénykard-lengetés közben - az egész olyan volt, mint egy beteljesült gyerekkori álom. Én amikor gyerekként beleszerettem a Csillagok Háborújába (ami 1980-ban volt), nem is mertem ilyesmiről álmodni, hogy egyszer kézzel fogható közelségbe kerülnek olyan díszletek, mint a Tantive IV legendás folyosó-részlete, vagy a Millenium Falcon pihenője, vagy akár egy méretigazi hósikló. Csodás volt az egész! Természetesen megnéztem a rajongói képkiállítást is, és le kell szögeznem, hogy SimonZ munkái kétségtelenül kimagaslottak mind komplexitásban, mind látványvilágukat tekintve a többi meghívott rajongó művéhez képest, és meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy a hivatásos művészek közül is volt, akit simán lekörözött. Büszke voltam rá, hogy egy honfitársam ide jutott... Ezúton is csak gratulálni tudok SimonZ alkotásaihoz!

Valójában csak most, a Kamino-i képet látván tűnt fel, hogy eddig a karakterekre, azok kapcsolatára, valamint egyes meghatározó jelenetekre koncentráltál, SimonZ, és a Geonozis volt az első képed, ami egy fontos helyszínről szólt. (Na jó, a Mustafarról több kép is készült, de azért azok a végső párbaj témakörébe tartoznak igazán.) Egyébként nekem a Naboo mellett még a Coruscant is nagyon tetszik, különösen a lemenő nap fényénél. Arról is jó volna majd egyszer egy összeállítást látni. De nem akarok a témaválasztásba beleszólni... Egyébként köszönöm a szivélyes üdvözleteket, én is örülök, hogy végre rászántam magamat a regisztrálásra .

Nagyon szép kép, és bár nekem Kamino untra futurisztikus képvilága annyira nem jött be a filmen, nagyon hidegnek és szenvtelennek találtam (persze a klónozókhoz jól illett), ez az ezüstös tónus nagyon jól mutat. A kép a Geonozis sárgás, a lemenő nap fényét idéző színvilágának teljes ellentétje: az a Római Birodalom arénáinak küzdelmeit juttatja eszembe, vagyis az ókort a napfényes mediterrán térségben, addig a Kamino ezüstfehér sterilitása az embertelen jövőt (pl. Huxley Szép új világát). Nem csoda, hogy Obi-wan beleborzongott a keltetők látványába... Lehet, hogy lesz majd egy kép a Naboo-ról is, meleg zöld hangulatban? Remek folytatás volna.