Egy másik fórumról egy piszok jó kritika(szerintem)
A kezdetektől fogva igazgatta a történéseket a na'vik Istene? Az egyik legjobb elmélet , ami ezt taglalja:
Spoiler:
Ha arra gondolunk hogy nem csak egy-egy faj esik át evolúciós fejlődésen, hanem akár egy egész ökoszisztéma, ahol a legegyszerűbb életformákból folyamatosan egyre összetettebb életformák alakulnak ki, akkor Pandora élővilágára mintegy az evolúció következő lépcsőjeként tekinthetünk a földi élővilághoz képest. A növények az állatok sokkal erősebb szimbiózisban élnek és az egymás közti intenzív kommunikációnak és összekapcsolódásnak köszönhetően mindannyian egy egész szerves része, mely létrehoz egy magasabb létformát, ahol Pandora teljes élővilága gyakorlatilag egy nagy közös tudatban egyesül (Eova). Az áramló energia mellett Neytiri beszél Jake-nek a vadászat közben állatok szellemeiről, és a temetésnél hogy az élet nem más mint egy lüktető energia amelyet kölcsön kapnak és halálukkor vissza kell adják. Így tehát az állatok és a na'vik bár Eova részei, mégsem a bábjai, mert rendelkeznek saját öntudattal és intelligenciával.
Pandorára tehát akár úgy is lehetne tekinteni mint a bolygónk élővilágának egy következő lehetséges evolúciós lépcsőfoka annak minden előnyével és hátrányával együtt (és ez így ebben a kontextusban elég izgalmas elképzelés, vérbeli scifi). Persze lehetne mondani hogy Pandora más fejlődési utat járt be, de amikor Jake Eova-val beszél és azt taglalja hogy az emberiség odahaza elpusztította a Földanyát, mintha csak Cameron mondaná a nézőnek hogy de bizony ugyanilyen irányba indult itt is a fejlődés csak az ember visszafordíthatatlanul közbeavatkozott. Az emberiség a 22. századra teljesen lelakja a bolygót, a természetet teljesen kipusztítja, az erőforrásokat kimeríti, haldoklik. Mivel a közeljövőben játszódik a történet (és lássuk be ez a jövőkép nem is annyira elképzelhetetlen) gyakorlatilag túl késő lenne már most is bármit tenni ellene.
Környezetvédő propaganda lenne a film? Nem az, ahhoz a távoli jövőben kellett volna játszódnia, hogy még legyen esélyünk változtatni a dolgok alakulásán.
Ami a történetvezetést illeti:
Szinte semmi sem történik véletlenül.
Miután a diplomáciai csapat útjára indul és összefutnak a böhömnagy hatlábú csúcsragadozóval, nem a tudósokat szemeli ki prédaként, hogy lesből támadva könnyedén elejtse őket, hanem a felfegyverzett "na'vi-nak" esik neki (holott a későbbiekben többször is bizonyította hogy nem szereti ha gépfegyverrel lövöldöznek rá) aki még a területét védő kalapácsfejű behemóttól sem riad vissza. Sebaj, még mindig könnyedén elejthetné hátulról, ellenben elijeszti a kalapácsfejűt, mintha csak megvédené őt, majd akkor veszi csak üldözőbe mikor már futásnak ered Jake. Persze a fákat is kettéharapó böhömnagy ragadozó még csak karcolást sem ejt a még az új testével és annak lehetőségeivel ismerkedő Jake-en, pedig mikor Neytiri szembetalálkozott vele a későbbiekben, láthatóan majd összesz*rta magát ijedtében. Mikor sikerül végre elkapnia, akkor is csak a hátizsákját marcangolja szét holott akár keresztbe is lenyelhetné. Mintha az egész játék csak arra ment volna ki hogy elszakadjon a csapattól. Csak nem Eova keze lenne a dologban? Persze rá lehet fogni hogy belemagyarázás de már itt az elején is túl sok a véletlen egybeesés, hát még a további eseményekben.
Jake elveszetten kóborol az erdőben. Az arra járó na'vi lány épp kilyuggatná hátulról mikor a lelkek fájáról ráhullik a nyílvesszőre egy spóra vagy mifene, és meggondolja magát. Később Jake bajba kerül, Neytiri megmenti, majd mikor le akarja vakarni magáról, Jakere ráhullik megint egy rakás szent rosseb jelzésül, hogy "te, vigyed már magaddal". Ez is Eova tervének része hogy a táborba kerülve Jake-t befogadják, Jake ott "táncosokkal farkaljon". Meg Pocahontassal.
Sokan a szerelmi szálra és az identitás-váltás folyamatára úgy tekintenek, mint a film fő szála (és hogy mekkora lopás, meg egyszerű mint a bot), holott ez inkább tűnik nekem átívelő (bár vitathatatlanul jó hosszúra nyújtott de annál kellemesebb) szálnak a tényleges kerettörténeten belül.
Jake repülni tanul: A zöld "papírsárkányt" nem a vadász választja ki hanem közösen választják ki egymást. A papírsárkány részéről ez abban nyilvánul meg hogy megpróbálja megölni.
Következő jelenetsor: Neytiri-vel vígan repkednek vadászgatva, erre a magasból lecsap a nagy piros papírsárkány, és bár ketten vannak ott, egyértelműen Jake-re moccan rá. Ez jól látható. Meg akarja ölni. Kiválasztotta (hiába, Eova nyughatatlan). Következő jelenetekben el is magyarázzák, hogy a nagy piros akkor választ ki magának vkit, ha szükség van a klánok egyesítésére valamilyen okból kifolyólag. Itt még nem sejti Jake hogy erre szükség lesz, így eszébe sem jut a nagy piros megzabolázása. Ehhez események későbbi láncolatához van szükség, mégpedig hogy az otthonfa kidöntése miatt Jake kegyvesztetté váljon, illetve hogy kitörjön ténylegesen is a háború (persze ez is Jake-nek köszönhető a leszállított infókkal). Jake ekkor határozza el hogy elkapja a nagy pirost. Egyrészt hogy visszanyerje a navik bizalmát, másrészt hogy egyesíthesse a navi klánokat az emberek ellen. Nem ám arról van szó hogy Jake beállít az új verdával és máris ő a Jani. Az egész nagyon ügyesen fel lett vezetve.
Eova addig manipulálta az eseményeket Jake-t dróton ráncigálva míg végül kiprovokálta a háborút az emberi haderő legjavát hazai pályára csalva, hogy aztán szétverje azt az élővilág csúcsragadozóival megtámogatott egyesült navi sereggel. Előre látta az egészet.
Aki meg azon akad fenn hogy íjakkal a gépfegyverek ellen, az gondolja át még egyszer. Egy előadóteremnyi zsoldoskatona állt szemben magáncégből pénzelt fegyverekkel, összezavarodott műszerekkel, és majdnem vak érzékelőkkel többezer bevadult, és bár íjakkal hadonászó, de fizikai fölényben lévő, hazai pályán játszó na'vi-val, és így is majdnem felülkerekedtek rajtuk, mire Eova a segítségükre sietett.
Már csak az az egy kérdés maradt, hogy miért volt mindez Eova célja. Ha nem menti meg Jake-t többször is, az emberek nem támadták volna meg az otthonfát Jake infói alapján, nem egyesültek volna a na'vi klánok az emberek kiűzése érdekében, és az egész nem sodródott volna egy mindent eldöntő csata irányába. Továbbra is fennmaradhatott volna az a törékeny béke ami eddig is fennállt. Az indítékaira talán a tudósok korábbi szerepvállalása adhat némi magyarázatot. A na'vi-k eleinte primitív, babonás, természeti népként lettek bemutatva, és az emberek többsége meg is maradt ebben a hitben, míg a film végére kiderül, hogy sokkal többek annál, elvégre nem ők azok akik a kihalás szélén állnak (hehe), és nem ők tanulhatnának az emberektől, hanem fordítva. A tudósok (köztük persze Jake) mutattak némi fogékonyságot a kultúrájuk befogadására, így ők megkapták a lehetőséget, hogy beilleszkedjenek. A többi begyöpösödöttnek akik képtelenek voltak megismerni és megérteni kultúrájuk mibenlétét, és ezért veszélyesek voltak Pandorára, pedig ajtót mutattak.
Sokan a motivációk hiányát róják fel, de hogy is lehetett volna erőteljesebben érzékeltetni Jake motivációit, ha a film végére maga a néző is legszívesebben belebújt volna Jake bőrébe hogy elmerüljön Pandora spirituális, mégis teljesen kézzelfogható világában annak ellenére, hogy a na'vik agresszív, primitív, és babonás népnek, Pandora elővilága meg veszélyesnek és idegennek lett eleinte bemutatva. Akik nem érezték így magukat a film végére, talán ők azok akiknek ez a film nem való.
Mások a felejthetetlen jelenetek hiányát emlegetik amelyek minden klasszikussá váló film sajátjai. Már első megtekintés után is rengeteg jelenet beleégett az agyamba kezdve Jake ügyetlenkedésével a laborban, majd ahogy a szabadba kiszabadulva futásnak eredt. Rendesen libabőrössé váltam ott, persze főleg a zenének köszönhetően. Vagy ott van Jake első repülése. Ott is hatalmasat dobott a zene az egészen. Quaritch egyes jeleneteinél is rendesen kiakadt a badass-mérő. Az dzsungel éjszakai megelevenedése, Grace és a cigi, Michelle Rodrigez mártírhalálos beszólása, és még tudnám sorolni...
A legvége is nagyon tetszett, ahogy várnánk a legutolsó jelenetnél, hogy Jake az új, végleges testében kinyissa a szemét, hogy kezdetét vegye a nagy film végi klisés hepiendes egymás karjába borulós giccsparádé, helyette Cameron már-már pofátlanul félbevágta a jelenetet és az arcunkba tolta a főcímet, ezzel is jelezve, hogy még korántsem fejezte be azt, amit el akart mesélni nekünk.
Hogy én miért tartom a filmet zseniálisnak? Míg a szemünket a látványvilág, fülünket a fülbemászó zene taglózza le, az érzelmeinket a szerelmi szál mozgatja meg, addig az agyunknak a történések mozgatórugója, Eova ténykedései a háttérből agyják fel a leckét mely elsőre sokaknak tán le sem esik a szájbarágás hiánya miatt, meg hogy a film ezen része inkább visszafele építkezik, és korábbi események utólag nyernek értelmet. Mindezt nyakonöntve a film mondandójával amelyet nem egy zárójelenetbe zsúfoltak bele, hanem magában az egész műben keresendő. Ezt jelentette nekem ez a film, és ezért kapja meg tőlem a nagy betűs 10/10-et.
