Karen Miller: Klónháborús játszmák: Árnyak közt
Nem hittem volna, hogy a Külső Űr után lesz olyan Star Wars regény Karen Millertől, melyet szeretni fogok. A Külső Űr se lett rossz. Azzal a regénnyel az volt a baj, hogy egy relatíve rövid sztorit dolgozott fel túl nagy terjedelemben. A zigoolai küldetés egy hosszabb elbeszélésben, vagy egy kisregényben nagyobbat ütött volna. Az Árnyak közt című könyvben Karen Miller alaposan felbővítette a szereplők és az események számát. is. Még mindig találhatunk lassú tempójú jeleneteket, bő lére eresztett párbeszédeket, de ezeket most sokkal jobban sikerült tartalommal, értelemmel és drámával megtölteni. Akik az akció és csatajeletek miatt hiánya miatt panaszkodtak a Külső Űrnél, most kapnak egy nagyszabású csatát a Kothlisnál és több jó fénykardos csatát is. Ezeket is kifejezetten élveztem, de K. Miller karakter központúsága és mély drámája nyerte el a tetszésemet legjobban.
A történetben
A háború borzalmai nagyon részletesen a szemünk elé tárulnak. Érezhetjük a veszteségeket, a sérüléseket. Yoda kijelentése a szeparatistákról érdekes. Ők a sötét oldal eszközei. Erről eszembe jutott, amit Maz mondott Az ébredő Erőben, hogy a sötét oldal mindig megtalálja a szolgáit és eszközeit. Nos, ez most a Klónháború idejében nagyon jól érezhető. A roham droidok kegyetlensége teljesen jól tapintható. Kapunk halott civileket, lerombolt otthonokat, kész tömegmészárlást is. Érezhető, miért is nyugodott bele a galaxis a Birodalomba a háború végén: nem akartak több ilyen szörnyűséget, akkor inkább legyen diktatúra.
A főgonosz
Nagyon nehéz és drámai helyzet alakul ki. Egyértelműen látszódik, hogy a Jedi Rend megváltozott. A háború kegyetlenül megváltoztatta őket. Rendkívül nehéz döntéseket kell meghozni, érezhető, hogy kényszerpályán vannak, letértek az útról. Azzal, hogy belementek a háborúba, máris vesztettek. Kénytelenek hazudni, olyan döntéseket is fontolgatnak, melyek szinte már a sötét oldalhoz tartoznak. Vajon megéri feláldozni pár ember életét annak érdekében, hogy milliárdokat mentsenek meg?
Obi-vant is egyre jobban kikészíti a háború. Fárad, mindent belead. Obi-van már a Külső Űrben is kitűnően megelevenedett az olvasók előtt. Ugyanez a helyzet az Árnyak közt című regénynél. A Jedi-mester mindig a nagyobb jót igyekszik szem előtt tartani. De ez néha sötét gondolatokhoz vezethet, főleg ha milliárdok élete a tét.
Obi-van itt emberibb, mint valaha.
Szóval, akik szeretik a Jedi-mestert azoknak kifejezetten ajánlott a könyv.
Anakin Skywalker szintén nagyon fókuszban van. Talán utoljára Matthew Stovernek vagy James Luceno-nak sikerült ilyen jól megragadnia ezt a karaktert. Karen Miller Anakin ábrázolása kiváló. Megkapjuk személyiségének minden aspektusát. Azt az Anakint, aki kiválóan ért a droidokhoz és remek pilóta. Az anyját gyászoló ifjút, aki fogadalmat tett, hogy többé nem vall kudarcot. Ez nyilvánul meg a legjobban, mindenkit meg akar menteni, óriási fájdalmai vannak a veszteségek miatt.
A hősies harcost. A magában vívódó hőst. A sötét oldal felé sodródó, érzelmi kitörésekkel teli Jedit. A ragaszkodó hősszerelmest, akinek a mindenek Padmé és mindent megtenne érte. Jó volt ezen aspektusok mindegyikét olvasni. A szerelmi érzelmek is kiválóan lefestettek.
Ban’tena Fhernanról már fentebb írtam. Nekem szimpatikus volt a figurája.
Ahsoka itt kevesebb szerepet kap, mint Anakin és Obi-van, de az jelentős. Nagyszerűen kiveszi a részét a csatákból, a nyomozásból és Taria Damsin oldalán a mentőakciókból is. Szeretne bizonyítani mesterének. Tariával egy jó, baráti kapcsolat alakul ki.
Taria Damsin nem kapott sok szerepet, de a szövegei nagyon jók. Megkedveltem a közvetlen, barátságos figuráját. Egyedi a szemléletmódja.
Padmé ugyanolyan aggódó, lelkiismeretes, ahogyan megismerhettük.
Bail Organa szintén hozza a megszokott formáját. Becsületes, elszánt ember, aki tényleg a galaxis szebb, békésebb jövőjéért ténykedik. Barátsága Obi-vannal már szilárdabb alapokon áll. Igyekszik Anakinnal is megkedveltetni magát.
A cselekmény nem midig gyors tempójú, de a lassabb részek is érdekesek főleg a fentebb leírt erkölcsi dilemmák miatt. A dráma nagyon tapintható. A karakterábrázolás mély és összetett. A kötet végi fordulat pedig rendkívül izgalmas lett. Maximálisan elégedett vagyok az Árnyak közt című könyvvel. Nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog, és azt sem, hogy bekerülne a kedvenceim közé, főleg a Külső Űr után. Csillagos ötös.