Daniel José Older: Veszedelem a Valón
Sajnos ez a kötet közel sem volt olyan jó, mint az eddig olvasott Köztársaság Fénykora regények. Megbicsaklott egy kicsit a széria. Úgy érzem, ez az első csalódás. Nem lett olyan rossz, de a többi regényhez képest jóval gyengébb. És nem menti az sem a helyzetet, hogy ez egy gyerekregény. Justina Ireland tudott jó könyvet írni gyerekregény kategóriában is. Lásd A bátorság próbája című művét. A Veszedelem a Valón amolyan kalandkönyv érzetet keltett bennem. Mindenhol kellett történnie valaminek. Ami nem baj egy kisebbeket megcélzó kötetnél, de az eseményeket nagyon kapkodva mutatta be. Nem tudtam elmerülni Ram és Lula karaktereiben. Kár, mert érdekesek voltak, csak elég felületesen lettek bemutatva. Justina mennyivel jobban tudta kezelni Vernestrát és Imrit A bátorság próbájában. E mellett zavartak a hangutánzó szavak felesleges leírásai - néha úgy éreztem, mintha képregényt olvasnék - , illetve több helyen a poénok, vagy a párbeszédek kidolgozatlanok, furák, vagy épp idegesítőek voltak. A pozitívum. A csatajelenetek szép ábrázolásokat kaptak, a valói tragédiát is sikerült egész jól érzékeltetni. Ezek a dologok, valamint Lula és Ram karakterei tudtak szépíteni a végeredményen. Közepes, már egy kicsit előre félek az Éjféli horizonttól.