Ody Mandrell

Jar Jar -nak én is örülnék, persze valami egyszeri feltűnésnek csak a háttérben, vagy említés szintjén. Erre szerintem lehet is esély. Chewbacca viszont visszatér majd? Róla senki nem beszél.

Lux -ról beszéltél. Mással miért ne jöhetne össze?

Nem értem... OFF screen miért ne lehetne valakije? Fiatal lány, egyedül. Vonuljon remeteségbe a Orto Plutoniára mert PB -nek nem tetszik, hogy kell mellé valaki? A logika is teljesen azt diktálná, hogy családot alapítson és maga mögött hagyja a korábbi életét. Az mindegy is, hogy Lux -al vagy Aszizi szent Ferenccel. Egyszerűen onnantól, hogy elhagyta a JEdiket, nincs értelme egyedül maradnia egész életére.

A BuzzFeed interjújából kiderül, hogy a korábbi információkkal ellentétben Mark Hamill még nem írt alá szerződést a VII. epizódra, azonban nagyon izgatott. A kalandvágyóbb oldalam azt gondolja: “Ó, a francba is, ha tényleg megcsinálják és mindenki benne lesz, nekem majdnem, hogy kötelességem elvállalni. Bár sosem számítottam rá, hogy 30 évvel később is szó lesz róla. Kicsit tart azért a véleményektől az interneten: A fő, hogy találjunk valami olyat, ami mindenkit boldoggá tesz, és ez sosem könnyű. Néha távol kell tartanod magad a kommentektől, mert nem akarod tudni, hány gyűlölködő van odakint. Nem olyan, mint a régi időkben. Akkoriban kellett írnod egy levelet az újság szerkesztőjének, és csak reménykedhettél, hogy megjelenik nyomtatásban. Vagy komolyan el kellett kötelezned magad az újságírásnak. Az interjúban beszél még vendégszerepléséről a Gyilkos elmékben és saját képregényéről, a The Black Pearlről, melyet szeretne még az új Star Wars előtt átültetni a nagyvászonra. Teljes cikk megtekintése

Nem tudom mi benne az erőltetett és mesterkélt, de ez legyen az én bajom.

Hát...csak központi szerepet játszott a saját bolygója felszabadításában. A végére igenis egy szerethető és bátor karakter lett. Én nem tudom miért olyan ördögtől való, hogy összejöjjön Ahsokával? Főleg most, hogy a lány elhagyta a rendet, tuti, hogy ez is lesz a vége. Én azt várom, hogy a Rebels -ben már mint házaspár fognak feltűnni egy cameo -ra.

Pedig azok, mert vannak benne földönkívüliek. Persze amit az EPI -ről írt az a köcsög, az megint olyan komikus. A klasszikus trilógia miatt lett akkora nézőszáma az EPI -nek. Hát biztos... Hamar kifulladt volna ha annyira rossz a film, mint ahogy ez a bohóc sulykolja már évek óta. Ehhez képest meg az az igazság, hogy bombasiker lett.

A Rebels -t, de még a TCW -t se keverjük ide! Ez a mozifilmes topik, maradjon is annak.

Csak akkor már nagy Jub-Jub lesz.

Elvileg nem is gond, csak nem állítottam át a fórum maszkodat.

Rog ezt mellbevágó volt olvasni, nagyon sajnálom én is. Rohadt egy dolog tud lenni ez az élet.

Szélmalomharcot minek vívjunk? Úgy is Dzséjté a csaj, nincs esélyünk.

Üdv újra közöttünk Rog.

Ők is 1-2 évesen vesztettél el az apjukat, aki hegymászás közben vesztette életét?

Így van, gondolod Te. Fingod sincs mi lesz velük később, szóval nem kell a melodráma. Aki egy szarházi suttyó alkoholista és elhagyja a családját, na az ő gyerekeiért aggódhatsz.

Az, hogy a média rácuppant nem az ő baja. Olyan kikúrt nagy f*szságot, hogy az átlagember ugyanolyan veszélyesen él meg végképp nem mondott! Olvasd el a lenti írást, abban benne van minden. Nem kell fikázni ezt az embert, mert nincs jogalap rá. Semmi.

Nincs feleséged? Nincs családod? Pusztulj! Van aki így látja. Igaza van?

Ő így látta. Sose rinyált, vagy sajnáltatta magát. Benne volt a pakliban, hogy ez lesz a vége. Hol itt a baj? A gyerekei meg még túl fiatalok (2-3 évesek), így maximum az elhunytnak lehet gáz, hogy nem látja őket felnőni, a gyerkőcöknek majd az emléke jelenthet valamit.

Tényleg ennyi kudar. Össze is foglaltad, miért nézem ezt a sorozatot.

pb! Így is lehet nézni. "Erőss Zsolt a legnagyobb magyar hegymászó volt. A kijelentés nem kérdéses, ha megnézzük az eredményeit. A világ 14 nyolcezer méter feletti csúcsából megmászott tízet. Kettőre már műlábbal jutott fel, amely világviszonylatban is jelentős teljesítmény. A veszélyes Nanga Parbatot (8125 méter) pedig teljesen egyedül, háttércsapat nélkül, új úton mászta meg, ezzel kivívva Reinhold Messner elismerését is. Pedig az élő alpinistalegenda nem sok ember teljesítményén lepődik már meg. Mellesleg pedig Erőss volt a Föld legmagasabb csúcsának, a Mount Everestnek első magyar meghódítója, habár erre az eredményére ő sosem volt annyira büszke. De Erőss Zsolt mégsem a fentiek miatt volt a legnagyobb magyar alpinista. Hanem mert ő a szó legklasszikusabb értelmében volt hegymászó. Erőss akkor is ugyanígy járta volna a hegyeket, ha a hegymászás senkit nem érdekelne rajta kívül, ha nem foglalkoznak vele a lapok, nem érdeklődnek iránta az emberek. Ez onnan tudható, hogy még akkor kezdte az egészet, amikor éppen ilyen volt a helyzet. Szülőhelyén, Erdélyben egy szűk kör furcsa szórakozása volt az alpinizmus, ahogy Magyarország sem a Himalájával volt elfoglalva, amikor 1988-ban ideköltözött. Csak a fent és a lent létezik, és az ember egyetlen feladata a kettő közti mozgás. Ez pedig maga a teljesség. Elhivatottságát onnan is tudom, hogy társa voltam, amikor 1999-ben kiutaztunk a Nanga Parbathoz. Nem volt pénzünk, így aztán hivatalos engedélyünk sem. Nyilvánvaló volt, hogy hiába mászik fel a csúcsra, soha nem kerülhet be a hivatalos hegymászókrónikákba. Senki nem tud majd a sikeréről. Ennek ellenére megmászta a rettegett csúcsot, majd éveken át titokban tartotta a sikert, hiszen akkor kitiltották volna Pakisztánból, és nem kerülhetett volna újabb nyolcezresek közelébe. De számára nem a hírnév volt a lényeg, hanem a mászás maga. Az a semmihez sem hasonlítható élmény, amit a magashegyek közt él át az ember, ahogy méterről méterre emelkedve kiszakad a színes és zűrzavaros világból, és belekerül egy olyan rendszerbe, amelyben egyszeriben letisztult, érthető és világos lesz minden. Nincsenek színek, csak a hó fehérje és az ég kékje. Csak a fent van és a lent, és az ember egyetlen feladata a kettő közti mozgás. Ez pedig maga a teljesség. Nem meggondolatlan volt, vagy fanatikus, hanem elkötelezett. Elkötelezett a teljes élet iránt. Amputációhoz vezető balesete után megkérdeztem, nem értékelte-e át az életét, nem gondolja-e, hogy valami nyugodtabb hobbit kellene választania. Zsolt értetlenül nézett rám. „Azt gondolod, hogy úgy jártam a hegyeket évtizedeken át, hogy nem vettem észre, ez veszélyes? Mindig tudtam, hogy mivel jár a hegymászás. De szerinted jobb otthon ülni, és tévét nézni biztonságban?” Erőss valóban nem értette, hogyan vonhatják kétségbe a hegymászás értelmét. Számára kétfajta élet létezett: amit az ember teljes valójában megél, fájdalmaival, nehézségeivel, légszomjával, kimerültségével, és a csúcson átélt lebegő élménnyel. És az, amelyikben az ember külső elvárásoknak megfelelő, látszatéletet él, amelyben foglalkozhat divatos dolgokkal, viselhet divatos ruhákat, csak éppen egy nem létező sorsot valósít meg. Mindig is furcsállta, hogy miért vállalják mégis ezt a félszívű életet olyan sokan. Elkötelezettsége vezette akkor is, amikor nekiveselkedett, hogy műlábával újra megtanuljon járni. Nem panaszkodott, nem gondolta, hogy szerencsétlen lenne, nehezebb sorsú, mint kétlábon élő embertársai. Annyit látott, hogy megint előtte áll egy nagy feladat, amelyet meg kell oldania. Célja azonban nem az volt, hogy újra megtanuljon járni, hanem hogy visszamehessen a hegyek közé. Sorsa nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény. És mindezt hitelesebben közvetítette, mint egy délutáni szappanopera. Ez a derű, ez a megható és naiv elhivatottság volt az, ami népszerűvé tette jóval a hegymászók körein túl. Megdöbbentem, amikor láttam, a városban járva nem csak fiatalok, sportemberek ismerik fel, hanem idős asszonyok, öregurak is szorongatják a kezét. Sorsa már nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény. És mindezt hitelesebben közvetítette, mint egy délutáni szappanopera. Nem manír volt csendessége, és hogy közvetlenül, türelmesen viszonyult barátaihoz, hegymászótanítványaihoz, majd később rajongóihoz is. Előadásait ezrek látogatták, mert szavaiból nem saját nagyszerűségének tudata sugárzott, hanem a szeretet aziránt, aminek él. Nem gondolta, hogy valaha tett volna bármit, amivel a többiek fölé kerekedett volna. Egyszerűen csak élt. Tudta azt is, hogy az élethez hozzátartozik a halál, ezzel lesz kerek a történet. Így most csak annyi történt, hogy Erőss Zsolt teljessé tette életét, felmászott a hegyek közé, és tovább emelkedett a szokásosnál."

Nem.

Ha a visszaútra nem maradt elég ereje, akkor mindenképpen magának köszönheti. Egy ilyen profi és tapasztalt mászónak tudnia kell a határokat. Egyszerűen ha nem megy már felfelé sem, csak kínlódva, akkor miért nem fordultak vissza? Szerintem ott vannak valahol az négyes tábor fölött jéggé fagyva...

Egyébként abba belegondoltatok, hogy ez lesz az SW első Disney féle terméke? Sok minden kiolvasható lesz belőle, mire számíthatunk a jövőben.

Matt valóban jó lenne, bár az első részt ez az új arc írja.

Ez nem csak attól függ, mit akarnak, hanem attól is, hogy mik a lehetőségek. Pl. a Tron animációs sorozat epizódjai 31 percesek, így lehet ennyit számolni a Rebelsre is. Szerintem annyi pont elég lenne.