Bomarr

Ennek a valósághoz nem sok köze van. Az emberi faj egyik hallatlan előnye hogy nem kell mindent a nulláról kitaláljon mert beszéd formájában továbbtudja adni a tapasztalatait. Az őskorban de pláne az ókorban nem kellett mindenkinek a nulláról "szivből" kitalálnia hogy miként lehet jól történetet mesélni, hisz láthattak, halhattak másokat, láthatták mi működik mi nem és ezáltal jobb történetmesélőkké válhattak. A régi korokban ez ugyanugy egy tanulható képesség volt mint manapság. Teljesen lényegtelen hogy eltudod-e fogadni attól még egy hozzáértő objektíven meg tudja ítélni, hogy valami jó vagy nem és ez nagyon fontos a kreatív szakmáknál, például nálam is: így tudok például írásra tanítani kezdő újságírókat. Nap mint nap látom: senki nem születik jó írónak. Vannak szerencsések akiknek jobban rááll az agya, de ez akkor is csak egy lehetőség lesz, aminek a kiaknázásához tanulni kell. Ugyanigy igaz ez a rendezésre, forgatókönyvírásra stb.. Az a szép az objektív igazságokban hogy nem kell elfogadnod őket, hogy igazak legyenek. Gondolhatod azt hogy nincs gravitáció attól még lesz. Ugyanigy lesznek objektív fokmérői a jó filmkészítésnek, függetlenül attól, hogy te hiszel-e bennük vagy sem.

Viszont az se véletlen, hogy a filmkészités, a szinészet, a vágás, a rendezés stb. mind tanulható szakma. Ha valóban nem lehetne objektiven felmérni hogy mi a jó színészet akkor nem kéne oktatni. Be lehetne hivni bárkit az utcáról aztán majd valakinek tetszik valakinek meg nem. De hát ugye ez nem igy működik. Önmagában az hogy valakinek tetszik-e egy produktum, az nyilván roppant szubjektív. De ez nem jelenti, hogy elemeiben nem lehet felmérni, hogy az adott mű színvonalasan van-e összerakva. Nálam is van olyan film, amin ugyan látom hogy szinvonalasan van megcsinálva, de nem tetszik és forditva is: esetlen az egész mégis tetszik. Nem kell ez legyen a perdöntő, de ettől még az hogy mi mennyire van profin összerakva nagyonis kielemezhető és emiatt megvitatható. Tipikus példa az obkjektiv fokmérőkre, hogy mondjuk az adott sztori koherens-e és van-e értelme? Ez aztán rém objektív. Nem véletlen, hogy rengeteg ilyen jellegű vita ment a fórumon az SW produkciók kapcsán.

Nekem nem hiányzott, Ha a sorozat központi témája az ellenállás felépítése lett volna akkor kellett volna, de ez csak egy sokadik mellékszál volt amire szinte csak Luthen szemével láttunk rá. A lázadás nagy része teljesen rejtve lett előttünk. Ha a második évadban nem szerepel az hiba. Meglátjuk hogy lesz bevezetve. Egyelőre én örülök, hogy a személyes kedvencem Saw viszont felbukkant. Remélem a második évadból kiderül min kaptak össze a Szövetséggel és mitől ment más utakon, illetve hogy vesztette el a lábát.

Szenzációs sorozat szenzációs évadfináléja. Viszont bevallom, ahogy véget ért, volt némi hiányérzetem. Egyik oldalról értem hogy miért ilyen lett: ez valójában egy 24 részes történetnek a közepe. A valódi finálé ezután jön, most még csak le lett fektetve elé a terep. Mégis valami nagyobb erejű zárásra számítottam. De ez legyen a legnagyobb baj. Az Andorral így is egy roppant érdekes új színt kapott az SW Saga. Egyik oldalról örülök, hogy túlnyomó részt nem ennyire borús és sötét az átlag SW. Szeretem a felhőtlenebb kalandokat, de jó volt belekóstolni ebbe az egészen új megközelítésbe, pláne ilyen elképesztően igényes tálalásban. A színészi munkától, az íráson át a rendezésig, végig tartottak egy elképesztően magas színvonalat és itt az utolsó részben se tudtak hibázni: Maarva beszéde libabőr volt! Ahogy az is amikor belendül az akció. Az átlag civileknek a rohamosztagosok valódi ellenfelek: jó páran odavesztek ebbe a felkelésbe és sejthetően ez csak a kezdet. Szerintem ezután az egész bolygót leradirozzák a térképről. A manifesztum szövegét pedig óriási volt hallani!

Igen, azok a Nielsen számai. Azokat tartják a legmegbizhatóbbnak. Bár az is becslés, de egészen más jellegű. Ők nem a netes aktivitásból vonnak le következtetéseket, hanem reprezentativ felméréseket készítenek: van pár amerikai háztartás, ahol az ő készülékeik mérik hogy mikor mit néznek az ott lakók. Viszonylag sok háztartásból összegyüjtik a számokat majd készítenek egy becslést az egész lakosságra nézve.

Mivel egyetlen streaming csatorna se teszi nyilvánossá a nézettségi adatait ezért jobb híján becslések készülnek. A Parrott arányai is ilyenek, amik próbálják köztes adatokból megmutatni hogy mekkora az igény az adott sorozatra.

A nagy interjúból amit adott abból kiderült, hogy Mon Mothma kapcsán képbe hozták. Tudja hogy meg fog szökni a Coruscantról.

Én örülök, hogy csak azért mert a sokszor roppant középszerű könyvek kivesézték a birodalom elnyomását ez még nem volt akadály hogy készítsenek a témáról egy mesteri sorozat-epizódot.

Twitteren fönt van. Úgy tűnik az utóbbi időben főleg azon olvadozik, hogy mennyire atomjó lett az Andor. Ami érdekes, mert ő mindig tartózkodik attól, hogy véleményt nyilvánítson az SW művekről. De az Andorral kivételezik.

Én is ezt éreztem. A börtönlázadás folyamán olyan mintha folyamatosan őrlődne és először nem is értettem hogy miért. A nagy beszéde elején se tudja igazán belelkesíteni az embereket, Cassiannak rá kell szólnia, hogy tudja ő ezt ennél jobban is. Elsőre fura is volt. Persze biztosan nem tudhatta hogy meg tud-e lógni, de hát minden rab tudja hova kell menni amikor azt skandálják hogy csak egy út van kifelé. Így nyilván Kino is sejti hogy azaz egy út egy olyan helyre visz ami valszeg neki nem ad kiutat.

Tetszik ahogy leírja, hogy mennyire kollaboratív munka az Andor létrehozása és bár ő nem konyít sokat a Star Warshoz rengetegen vannak a produkció körül akik viszont kenik vágják. A leírása alapján a "story group"-é vagyis Pabloé volt az egyik utolsó szó ha valamit jóvá kellett hagyni. "No, but we have Pablo Hidalgo. He’s sort of the curia of the Vatican up there at Lucasfilm. He’s the final voice, but we have a lot of people on the show."

Egyelőre semmilyen bejelentés nincs. Ez egy kiszivárgott hír.

Ha most csak az élő-szereplős sorozatokat nézzük, akkor az Andort jobbnak tartom a többinél, de ennek semmi köze a komolyságához. Ahogy korábban írtam is: azért tartom jobbnak, mert szerintem jobban van megírva, megrendezve, eljátszva. Az hogy mennyire komoly az teljesen sokadlagos ebből a szempontból. És hangsúlyozom: nekem a kedvencem. Ez csak egy teljesen szubjektív ítélet. Nyilván mindenkinek lehet kedvence. Nekem speciel pont ezaz. De ettől nem szeretem kevésbé a Mandalorit, az Obi-Want vagy a Bobát. Nem gondolom őket komolytalannak. Nagyon is szeretem őket. Csak úgy hozta a sors, hogy ezt még jobban szeretem. És egyáltalán nem zárom ki, hogy lesz olyan sokkal inkább a mitoszi vonalra alapozó SW sorozat a jövőben ami még az Andornál is jobban fog tetszeni. Mert nekem nem a "földhözragadtsága" miatt az elsőszámú az Andor. A viszonylagos földhözragadsága ad neki egy egyedi ízt, de a körítés színvonala az amitől nekem per pillanat ezaz első. De ezen akár még a Mando harmadik évad is variálhat. Ott a második évad sokkal jobban tetszett mint az első. Ha a harmadik is ugrik ekkorát akkor lehet hogy beelőzi nálam az Andort. Meglátjuk.

Ha ezt olvastad ki belőle akkor félreértetted. Semmi ilyet nem írtam. Már csak azért se irhattam ilyet mert nem igy gondolom. Ha azt gondolnám hogy minden SW komolytalan akkor nem lennék itt 17 éve.

Kérlek idézd azt a részt ahol arra utaltam, hogy csak az Andor a komoly, mert fogalmam sincs miről beszélsz.

Ody: Ne viccelj már, szerinted van itt bárki aki szerint a Star Warsban az Andoron túl nincs komolyság meg dráma? A matiné a megközelitést jelöli és legalábbis én semmi negativat nem látok ebben a szóban. Mindig is lehetett tudni hogy az SW-vel Lucas a régi matinék elött tiszteleg illetve azoknak egyfajta modern verzióját akarta megalkotni.

De tényleg, az összes hamarosan érkező SW produkció ilyen "matinés" lesz: Ahsoka, Skeleton Crew, Bad Batch S02, Mandalori S03. Én örülök, hogy nekünk is csurran cseppen valami, akik szerint az SW bármennyire jó matinés franchise-ként akár működhet teljesen más megközelítéssel is. Remélem ez azért trend lesz és időről időre kapunk formabontó SW alkotásokat. Az Acolyte-ra mint beharangozott misztikus thrillerre nagyon számítok. Én nem akarom állandóan ugyanabban a megközelitésben nézni az SW-t. Az unalmas. Az Andorban az is jó hogy ezután kevésbé lesz lerágott csont ha visszatérünk mondjuk a Mandóhoz. A többi sorozatot is erősiti szerintem ha nem állandóan ugyanazt a hangulatot akarják megfogni a készítők. Így a matinés SW-knek is nagyobb lesz a varázsa. Nálam legalábbis.

Ha van is egy ilyen diskurzus én ebben nem látok problémát, abból a szempontból hogy én is úgy érzem, hogy tényleg jobban van megrendezve, eljátszva, megirva az Andor mint a többi SW sorozat és ez teljesen független a hangulatától vagy attól hogy mennyire tér el a korábbi SW produkcióktól. Ami azt illeti én nagyon örülnék, ha ezen a szinvonalon lenne összerakva egy sokkal matinésabb SW sorozat vagy egy olyan amelyik nagyobb hangsúlyt helyez a mitoszra. Mindezt azzal a megjegyzéssel hogy vannak elemek amikben semmiképp se szeretném ha az Andor lenne a mérce: például az idegen fajok szerepeltetése terén semmiképp.

Mondott olyat valaki hogy alantasabb lenne? Szimplán a matiné jelleg például megakadályozza hogy a Birodalom igazán fenyegetően tünjön fel, ezért ez a sorozat sokkal feszültebb mint bármi más az SW terén. A Birodalom ijesztőbb. Ez tény és ezt nyilván a rajongói közösség egy része nagyon díjazza. Érdekes látni hogy gyerekkorunk régi mumusa nem csak egy könnyed kis akadály mint mondjuk a Rebelsben, hanem tényleg fenyegető. Zsúfolásig van az Andor sorozat átlagfigurákkal. Bix, Syrill, Maarva, Tim Karlo, Linus Mosk, Kino... a sor jó hosszú. Luke-ot nagyon lehet szerezni, nagyon lehet neki szurkolni neki, de azonosulni vele? Én soha nem azonosultam vele. Luke-nak megvan az a vonása mint minden mesehősnek: olyan léptékű a figura hogy fel se merülhet hogy én valaha azon a szinten leszek. De pont ez a jó karakterében. Fel lehet nézni rá, mert más szinten mozog mint mi. Nekem ez egy kicsit zavaros. Az Andor egyértelműen realisztikusabb, földhözragadtabb mint bármelyik korábbi Star Wars. Ezt senki nem tagadhatja. Erre mondod te hogy de hát a valóság az nem ilyen.... oké de ilyet ki állitott? Honnan jön ez a szempont egyáltalán? Azoknak a sorozatoknak, amelyek a könnyed hangviteltől eltávolodnak legyen az az Andor vagy bármi más rögtön annyira földhözragadtnak kell lenniük hogy meg se lehessen különböztetni őket a valóságtól mert különben művi amit csinálnak? Ez az állitás a részedről? Mert ebben sok logikát nem látok. A mese-világ meg a totál realisztikusság között vannak árnyalatok. Elég szomorú lenne ha minden filmes csak a két végletben gondolkodna. Ja és osztom Nute véleményét. A Taxisofőr szerintem is túlértékelt.

Mázlid van hogy korábban ilyen hamar tudtál szerelőt szerezni. Nekünk az év elején is hónapokat kellet rá várni. Ez nem új helyzet: évek óta szakemberhiány van. Nem csak nálunk, hanem egész Európában. Kevesen mennek kétkezi munkát végezni.

A TCW idején néha úgy éreztem, hogy már annyira árnyalják a Köztársaságot, hogy lassan eljutunk oda, hogy a régi rendszer és a Birodalom között már nincs is akkora különbség, hisz a köztársaság is tele volt igazságtalansággal. Bár azóta a Birodalom visszaéléseit már több mű is pedzegette, de egyik se annyira hatásosan mint az Andor. Most már éles a határvonal a Köztársaság és a Birodalom között. Teljesen mindegy mennyi galádság történt a régi időkben, ehhez semmi nem fogható. Szinte horrorban élnek azok, akik egy kicsit is szembe mernek menni a rendszerrel. Sőt sokszor azok is, akik egyszerűen csak rosszkor voltak rossz helyen. Már csak emiatt is nagyon kellett ez a sorozat. Most látjuk igazán a kisember szemével Palpatine "császárságát" és a kép ennél iszonyúbb és nyomasztóbb már szinte aligha lehetne. És bennem azt is helyreteszi, hogy a lázadásban miért vannak ennyire kevesen. Ha ennyire kemény büntetések járnak az ellenállásért akkor teljesen megértem, hogy az átlagpolgár inkább igyekszik nem mocorogni és messziről kerüli a politizálást. Akárcsak Ody-nál nálam is új szinben tünteti fel kicsit az Andor az ep.9 végét: ott a galaxis nagy része szabad, viszont felmerül hogy Palpatine újra kiterjesztheti a hatalmát a galaxisra. Nem csoda, hogy olyan sokan gépbe vágták magukat, hogy odapirítsanak az aszaltfejű rémség seregének. Az külön szép látni, hogy Palpatine birodalmában nagyrészt a gonoszság mennyire hétköznapi. A mitikus sithekkel, meg invkizítorokkal a túlnyomó többség nem találkozik. Helyette teljesen hétköznapi emberek tartják sakkban a galaxis népét. Egy részük ha más korba születik valszeg teljesen normális lett volna. De ez a rendszer a legrosszabbat hozza ki belőlük.

Szerencsére olyat nem mond hogy nem volt börtönben. Azt mondja hogy nem volt még ketrecben (cage).

Szerintem a TCW-ből ennek az ellenkezője derül ki. Cad Bane, a galaxis egyik legjobb fejvadásza lehetetlennek minősíti a betörést a templomba, majd amikor a sith nagyúr erősködik akkor kér hozzá egy Rogue-osztályú csillagvadászt, elit fegyvereket, álcázó eszközzel. Végül azért jutnak be mert a sith lord szerez nekik egy halott jedit, akit használni tud az alakváltó és a sith ezen felül átadja a templom komplett terveit és a templom műszaki adatait. Nekem ebből nem úgy tűnik hogy kicsit ügyesebb emberek simán betörnek. Pláne hogy a templomnak nem csak gépi védelmi van, de ott vannak a jedik halomszámra, akik önmagukban megtudnak érezni egy betörést.

Azért meglepne, ha az ex-jedik és az átlagpolgárok, akik sose voltak jedik ugyanugy lennének kezelve. Nem hiszem hogy konkrétan bárki bemehet a Jedi templomba.

De épp ezaz hogy nem Microsoft hazugságokról beszélt Frenkie, hanem arról hogy valamit kitalálnak az emberek, aztán másképp alakulnak a dolgok. Ezek nem hazugságok. Másrészt nem értem hogyha nem szereted ha le vannak kezelve a képregények/könyvek akkor hogy tudtál régen SW rajongó lenni. Lucas magasról tett a könyvekre. A prequel simán kinyirt egy csomó régebbi SW művet. De ugyanigy a Clone Wars is. Elég csak a 66-os parancs köritését emliteni. Ami azt illeti most sokkal inkább törekednek az egységességre mint valaha. Ráadásul azt se tudod min vagy felháborodva hisz te se tudod hogy mi lett átirva mi nem. A kérdéses topikokban például szóba jött hogy az amiről itt az lett első körben megállapitva Dooku kapcsán hogy át lett irva valójában nem is biztos hogy át lett. Én nem tudom mi a helyzet és nyilván te se ha nem láttad. Azért se értelek mert régen te bizonygattad nekünk itt a fórumon hogy a történeteket önmagukban kell megitélni és teljesen mindegy mi kánon mi nem. A lényeg hogy az adott sztori jó legyen. Javits ki ha tévedek de szerintem neked úgy isten igazán nem az a bajod, hogy vannak ellentmondások - ha igy lenne akkor régen állandóan dühöngtél volna a Lucas éra alatt amikor egymást érték az ellentmondások és rendre kiderült hogy nincs semmiféle igazi egység - hanem baromira zavar, hogy a régi müveket kvázi kukázták az új kánon bevezetése miatt.