Bomarr
Moderátor
-
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Bomarr összes hozzászólása
-
-
-
Jaja... azért ne legyen már ekkora világfájdalom ez a DVD kiadás. De tényleg Nézzük a pozitiv oldalát: a környező országok közül csak minket tisztelnek meg 5.1-es szinkronnal
-
-
A Frankenstein-díszdobozról: Frankenstein (1931): Bármennyire is húz a szivem a Dracula felé, Lugosi Béla meg a 'magyar háttér' miatt; be kell látnom, hogy a Frankenstein egyértelműen jobb film nála. Persze mai szemmel nézve, már nehéz megérteni, hogy hogyan tudta az akkori közönséget megborzongatni (pedig a cenzorok annyira súlyosnak találták, hogy a film elejére, mindenképp bekellett tenni egy intro-t, amiben egy szmokingos úr felhivja a figyelmet, hogy csak erős idegzetűek nézzék! Emellett még vágtak is a filmből sok helyen). A Frankenstein már nem borzaszt el, és rémit meg, ám korát meghazudtoló látvány-világa és sajátos bája elől nehéz kivonni magunkat. Az aszimmetrikusan kacskaringozó belső terek, vagy éppen az elhagyatott temető, melyben minden sir össze-vissza áll, remekül idézik a régi idők gótikus hangulatát, mely oly nagy hatással lett aztán számos nagy filmesre... de köztük is föleg Tim Burton-re. Bár néhol picit mintha leülne a film, és a háttérzene teljes hiánya is furcsa tud lenni, ám ennek ellenére remek szorakózást tud nyujtani és persze felvonultat jópár olyan pillanatot, melyek mára klasszikussá váltak (pl.: a lény ébresztése; a végén a felzudult falusiak, amint felégetik a malmot stb.) Egy kép a filmből: Frankenstein menyasszonya (1935): Nagyon ritka, hogy egy folytatás jobbra sikerüljön, mint az eredeti. Ennél is ritkább az, amikor egy folytatás minden ponton überelni tudja az elődjét. Eddig azt hittem erre csak a Birodalom visszavág volt képes a film-történelemben... nos, mint kiderült a Frankenstein folytatása is hasonló cipőben jár. Ahogy a werkfilmben a filmtörténész fogalmaz: "az egész egy nagy ötlet-parádé". Már rögtön a kezdés megoldása is dicséretre méltó: egy XIX. századi kastélyban találjuk magunkat ahol két gróf az ifjú Mary Shelley-vel bájcseveg (a Frankenstein regény irónőjével). Miközben kint tombol a vihar, megkérik rá, hogy ugyan mesélje már el nekik, hogy ha folytathatta volna a történetét, hogyan tette volna. Az ifjú Shelley irul-pirul, de végül elmeséli a soha-meg-nem-irt folytatást a két grófnak, s ezzel már kezdődik is a film... pont ott, ahol az előzö abbamaradt. Innentől pedig aztán van minden: klasszikus gótikus horror, szatira, dráma, vigjáték (!!!)... és még lehetne sorolni. A Frankenstein menyasszonya, mint a legtöbb törzs-gyökeres klasszikus, stilus-jegyek egész tárházával van felvértezve. A legkellemesebb meglepetés az, ahogy az apró drámai-szálat finoman beleszőtték a történetbe, és végre az elöző rész bugyuta lényéből, érző/ beszélő figurát faragtak (ez közelebb is van az eredeti regény elképzeléseihez). És figyeltek arra is, hogy ahol a film ismétli az elődjét (pl.: újabb lény-élesztés) ott tényleg nagyságrendekkel jobbat/ hangulatosabbat/ látványosabbat alkossanak, mint az eredetiben. Külön örültem az olyan apróságoknak, mint, hogy a 'Frankenstein menyasszonyát' ugyanaz a szinésznő játsza, mint aki a prológósban Mary Shelley-t... mintha az irónő "belemesélné magát" a történetbe. (csak hogy ne csak pozitivumot mondjak: a Frankenstein család házvezetője irtó idegesítő). Jó ez a film, na! Ebből is rakok egy képet, amin nem más, mint Darth Vader műtő-asztalának prototipúsa látható : Frankenstein fia (1939): Ez már egy tipikus folytatás, szerencsére a jobbik fajtából. Egy szépen, lassan csordogáló klasszikus-stilusban készült horrorfilmet kapunk. Frankenstein fia hazatér apja birtokára, és minő meglepetés, folytatja annak kisérleteit, a falusiak intelme ellenére is. A régi filmekhez képest viszonylag hosszúnak mondható (kicsit több, mint másfél óra) és ennek megfelelően nem kapkodnak el semmit. Sajnos ez a film legnagyobb hátránya is... néhol túlságosan leül. Frankenstein lényét megint visszaminősitették beszélő/ érző lényből, szimpla ösztön-lénnyé. A mellékszereplők néhol egészen jól eltaláltak, mint például az egy kezű rendőr-főnök, akinek még gyerekkorában szakitotta le a kezét a lény vagy a gonosz Igor, aki már hivatalosan halottnak számit, mivel felkötötték, de túlélte (s akit nem más játszik, mint a 'mi' Lugosi Bélánk). Összességében egy jól felépitett filmről van szó, de semmi különös. Frankenstein szelleme (1942): Nagyon gyenge folytatás. Egyrészt annyira nem tudta felkelteni az érdeklődésemet, hogy kis hiján el is aludtam rajta. Másrészt, rendkivül fantáziátlanul csavarták tovább az eseményeket. Nem csoda, hogy Boriss Karloff, a lény eddigi megformálója ebben a filmben már nem is vállalta el a szerepet. Helyette az ifjú Lon Chaney vállalta be, aki igy elmondhatja magáról, hogy mind a három klasszikus lényt volt alkalma eljátszani. A végén mikor Igor agyát beültetik Frankenstein fejébe, és elkezd Igor hangján beszélni... azt hiszem az a mélypont (igen, ez még annál is nagyobb gáz, mint mikor Frankenstein szelleme teljesen váratlanul és mindenféle normálisabb indok nélkül megjelenik). Gyenge. Frankenstein háza (1944): A szokásos "összehozzuk az összes lényt, mer az jó lesz" indittatású film. Tulajdonképpen szavam nem lehet, mert a 'Drakula háza' szellemi mélységeit itt még nem sikerült elérni. Itt mintha még látszana a forgatókönyv-irók igyekezete, ami persze ennek ellenére csak egy méretes marhaságot tud szülni. Draculát még az első húsz percben letudják. Megelevenedik, beszól egy-két elméset, majd borul egyet a hintójával és meghal a napfelkeltében. Ezek után bukkannak rá egy jég-barlangban Frankenstein szörnyére és a Farkasemberre. Miután jól kiolvasztják mindkettejüket, a farkasember elkezd fölöslegesen melódrámázni egy cigánylánnyal, míg a szörny megint csak az utolsó pillanatokban teszi tiszteletét, hogy aztán kinyirja a még élő főszereplőket. Marhaság ez a javából... nézése csak saját felelősségre A diszdoboz maga persze csudaszép, és ezuttal nem csak az alapfilmhez, hanem az első folytatáshoz is jár külön werkfilm és filmtörténészi audiókommentár.
-
-
-
Nemtom miért szidja mindenki az Intercomot mindenki, mikor semmit sem tehetnek az egészről. Ők csak könyörögni tudnak, de a döntést a Fox hozza meg. Akármilyen hihetetlen, de igy müködik a rendszer. Egyedül a Budapest Film, az Odeon, a Best Hollywood, az SPI még egy-két ócska apró kiadó nem müködik ezen az elven. Ők nem kintről kapják az anyagot, hanem ők veszik és készitik... ezért az ő kiadványaikon mindig van szinkron/ magyar feliratos extra, hisz itthon ez nem kerül sokba, és akkor hozzák ki a filmeket, amikor akarják... viszont minden egyes újabb extráért fizetniük kell, ezért könnyen lehet, hogyha egy ilyen kiadó hozná be az SW-t akkor lefelejtene pár olyan bónusz cuccot, amit odakint ráraknak (na mit szolnátok ha kimaradna egy kivágott jelenet vagy egy dokumentum-film? ).
-
-
-
-
OFF Igen... vagyunk igy egy páran. Én se veszek könyveket. Valszeg ezért nem jön ki nálunk a "Gonosz labirintusa" meg hasonlók. Elég nagy az érdektelenség ezek irányába idehaza... ON
-
A Terminátor 3 is amerikai film.. még jó hogy ott előbb mutatják be (de például a zseniális francia Haute tension-t másfél év késéssel mutatták be az USA-ban; akkor amikor nálunk már rég egy éve a videotékákból is lehetett kölcsönözni... ilyen alapon ők is beszólhatnának ). Az SW könyvek meg amerikai könyvek... még jó, hogy ott kapható az összes. Viszont például a zseniális Káosz könyvekből egyet se kapni az USA-ban, mivel ezek magyar termékek. Az Intercom egyébként nem olyan forgalmazó, mint a Best Hollywood, hogy ő döntsön a főbb ügyekben. A kiadás és annak körülményeit a Fox határozza meg. Azt irod, hogy nem tudod elképzelni, hogy ne lenne nyereséges SW könyvet kiadni... nos, ha olyan nyereséges lenne, akkor talán nem ment volna tönkre a Valhalla Páholy nevü kiadó, ami többek között SW könyveket is adott ki. Sajnos nálunk sci-fi/fantasy könyvet kiadni óriási kockázat és én becsülöm azokat, akik ennek ellenére mernek pénzt rakni bele és kockáztatni :63:
-
Jaja... én is ezt akartam mondani Egyébként pedig egész Magyarországon annyi DVD-t adnak el éves szinten, amennyit egy Londoni bevásárlóközpontban, egy hasonló periodusban. Ugyhogy ha valaki megakarja szedni magát az nem kishazánkban kezdi, ez biztos
-
Igen-igen. És amihez közvetlen linkem van az már sokkal jobb minőségű. Akkor azt nyugodtan szurd be, majd legfeljebb átalakitom (egyébként cimet igy tudsz a legpraktikusabban beszurni: valami szöveg )
-
Aki nem tudja megnézni az oldalon a kérdéses videókat az valszeg azért van, mert nincsenek neki telepitve az AOL videók lejátszásához szükséges programok. Elöszőr nekem se játszotta le, ám aztán felraktam amit kell (az oldal fel is kinálja) és már ment is
-
Az előzmény már megvan Anakinban, hisz szerelmes Padméba... ez már a film elején is jól látszik, de itt még igyekszik tettetni, hogy ő igazi jedi és úgy is gondolkodik, mint egy jedi... az elszólást én egyedül ott érzem, amikor azt mondja, hogy "De te semmit se változtál... pont úgy nézel ki, mint az álmaimban" Legalábbis én igy látom. (Bocsi mindenkinek az OFF-ért )
-
Obi1: Úgy tünik egyedül fogsz filmet rendelni külföldről :wink:
-
frenkie: Hidd el, ha a magyar forgalmazón múlna simán lenne magyar felirat az extrákon. A csuszás meg a szinkron miatt lesz, ami sokaknak fontos (még nekem is :wink: ). Ezt nem igazán értem. Az SW egy amerikai film, s aki amerikai az anya-nyelvén nézi a filmet, hiszen azon készitették. Fel sem merül a szinkron vagy felirat mizéria. Az extrákból pedig ugyanazokat kapjuk... Egyébként minden ember egyenlő, de ez nem azt jelenti -söt elsősorban nem azt jelenti- hogy mindenki ugyanazt kapja, amit a másik. Az egy másik eszme-rendszer: a kommunizmus de bizonyitottan nem müködőképes :wink:
-
Szerintem kicsit túlságosan is továbbgondolod, amit Anakin mond. Anakin csak és kizárolag a feltétlen szeretetről beszél. Semmi másról. Nem vezet át semmit sehová egyelőre... a csók még igen messze van innen (vagy onnan, hisz ezen a jeleneten már túlléptünk egy ideje ) Ennek a jeletnek az igazi jelentősége szerintem, hogy végre valaki elmondja, hogy a jedik nem érzelemmentes droidok, hanem a szeretet is hozzátartozik az életükhöz. Persze külön pikantériája van annak, hogy ezt Anakin tolmácsolásában tudjuk meg :wink:
-
Hogy Anakin mennyire nem gondolja komolyan ezt, az is mutatja, hogy Padménak elég pár szót szolnia és már rögtön benne is van a "kalandban". Ha komolyan azt akarná, hogy mesterének baja essen (aminek egyelőre semmi értelmét nem látom... különben minek mentené meg Grivi hajójáról később, mikor Palpi pont az ellenkezőjére hoz neki érveket) akkor hosszabban kitartana az álláspontja mellett. Másrészről ezaz egész teljes örültség: Anakin és Padmé odamegy... és akkor mi van? Mit tudnak csinálni? Mert láttuk mit: semmit. Padmé ötlete zöldség... a puszta naivitásából ered. Semmi ilyesmit nem mond szerintem. Ott a feltétlen szeretetről beszél, vagyis pont az ő szerelmének az ellenkezőjéről. Ráadásul arról beszél, hogy nekik általába véve kell mindent és mindenkit szeretniük... és ezek tényleg a jedi elvek és semmi közük szerelemhez.
-
Szerintem nem voltak. Egyébként módositottam azt a hozzászolásodat (11:16-os), mivel a hosszú url linkek elég furán néztek ki, ráadásul nem is volt behivható a második közvetlenül... remélem nem probléma
-
Számomra nem is lehet kérdés, hogy itthon veszem meg. Egyrészről 1 hónapot simán kibirok, föleg, hogy egyébként is vizsga-időszakban vagyok, igy ha akarnám se nézegethetném túl sokszor novemberben. Másrészről meg a magyar felirat nélkül egy lyukas garast se ér a kiadás nekem; ráadásul a pocsék szinkronba is szivesen belehallgatnék Én ha külföldről rendelném, akkor már inkább Angliából: egyrészt ugyanaz a régió-kód, másrészről az EU miatt nem kell vámot ráfizetni
-
Amikor Anakin az egyik pilóta segitségére akart menni az ep.3 elején, Obi figyelmeztette, hogy csak a feladatra koncentráljon és szinte megsértödött, mikor Grivi hajójának letámadása helyett, inkább őt kezdte el megmenteni a kullancs-droidokról. Szerintem a jedikben nincs meg ez a fajta mentalitás... és Anakin itt majdnem úgy viselkedett, ahogy azt egy jeditől elvárnák.
-
Most nagyon egy húron pendülünk Dzséjt :wink: