Dzséjt

Mondjuk úgy, hogy a felkelés megmentője.

Anakin repülési stílusa mit sem változott tizenhárom év alatt: A fény és a sötétség a kapukban:

De a 66-os parancsot csak Palpatine ismerte (ha nem, és a fél Szenátus tisztában volt vele, akkor a Jedik is tudhattak róla). És ne feledjük, a Szenátusban nem csak Palpatine pártiak voltak. Ott volt eleve kétezer Köztársaság hű szenátor. És ha a Jedik bizonyítékot teszenek le az asztalra, hogy Palpatine törte ki a háborút, szerintem legalább ezer szenátor elpátor tőle (azok, akik anélkül vették be a dumáját, hogy bármilyen hatalmat is kaptak volna). Na persze, ezek erős feltételezések, és az egész olyan helyzetből indul ki, ami meg se történt. De szerintem Obi-Wantól jobban tartott Palpatine, mint bárki mástól. A terveit Anakinra alapozta, és Obi-Wan szvsz meg tudta volna akadályozni az átállást. De mivel Anakinnak át kellett állnia, hát Palpatine úgy rendezte, hogy Obi-Wan elmenjen. És így akarhatta az Erő is, különben a Jedi Tanács nem rá szavaz.

Mi lesz az Uralkodóból, ha földet ér az anában? ??? Császármorzsa.

Hát ez az, ezzel a fegyvertelenség témáját le lehet zárni, egy sith csak holtan fegyvertelen. Windu tudta ezt, semmivel sem rosszabb, mint más Jedi. Viszont Obi-Wan nem biztos, hogy tudta ezt, végülis Dooku támadását simán védte, és azért Obira mindig is jellemző volt egy kis elbizakodottság. A másik, ha Palaptine meg akarta nyerni Anakint, nem mutathatta be, hogy fénykard nélkül sem fegyvertelen, mert akkor igazolja a Jediket, vagyis hogy túl veszélyes. Ha Anakin szeme láttára sütötte volna meg Obi-Want, lehet, az ő keze szállt volna el. Végülis Palaptine tervének végkifejletét teljesen Anakinra alapozta. Anakin átállását pedig arra, hogy a Jedik megpróbálják minden áron megölni, még akkor is, ha ő legyőzötten a lábuk ellen hever és feladja. Obi-Wan egy olyan mondattal, hogy akkor megkegyelmez, azonnal tönkrezúzta volna Palpatine tervét. És a Jediknek az időhaladék szerintem hatalmas előny lehetett volna, megmenekültek volna a halál elől. Onnantól kezdve szerintem annyira azért nem lett volna nehéz a Szenátust meggyőzni, csak ügyesen kellett volna trükközni. Végül is Mustafarra hamar rátalálnak, így a Szeparatista Tanács vallomást is tehet a Sith Nagyúrról, akit Dooku gróf már rég felfedett. És Palpatine kétség kívül Sith, ha Sith, ő okozta a háborút. Hát ki akarna olyan embert, aki mindnyájukat veszélyezteti? Ráadásul a dutyiban, Jedi őrizet alatt aztán Palpatine semmit sem tehet.

Tudom. És az a csodás benne, ami Lucas szándékának igazát bizonyítja, hogy nekem a moziban lejött ez azonnal (sajnos, nem mindenkinek ).

Az X-szárnyúak megpróbáltak kétfelé válni, hogy elpusztíthassák a leszálló egységeket, és egyben fedezhessék az Y-szárnyúakat is. A négyosztagnyi TIE vadász azonban túl sok volt ehhez, így nem oszthatták meg az erejüket. Még párokra sem szakadtak szét, mindenki repült, amerre látott, lelőtte azt a célpontot, ami elsőként a célzókészüléke elé került és segített annak, aki a legközelebb hozzá veszélybe került. Sen a harc sűrűjében cikázott, közvetlen egy TIE mögött, ami először a Vörös 9-est próbálta meg levadászni. Jól manőverezett, nem nyújtott tiszta célpontot. Azonban kevésnek bizonyult a nővel szemben. Egy orsóval keresztezett bukófordulóból kijőve pont Sen célkeresztjébe csúszott, mivel ő egy bukfenccel szembe állította vele az X-szárnyút. A lézernyalábok kíméletlenül letépték a TIE bal oldali szárnyát, majd ütöttek lyukat az üzemanyagtartályon. A robbanás pillanatok alatt szilánkokra tépte a birodalmi vadászgépet. - Vigyázz Tope, ketten repülnek rád, 1.5. – figyelmeztette társát a veszélyre, miközben ő maga is arrafelé kormányozta a vadászgépét. - Vörös 6-os, 3-as közelíts. – utasította őket a Vörös 1, aki bárhol is volt, legalább olyan jól látta az eseményeket, mint Sen. A két X-szárnyú párba rendeződve vágott be a Vörös 5-öst üldöző két TIE mögé. Ju kapáslövése egy pillanat alatt elpusztította a birodalmit, de Sen gondos célzással elengedett lézernyalábjai is csak fél másodperccel maradtak le tőle, újabb ellenséget küldve a másvilágra. Sen hangosan elkurjantotta magát, hiszen ez már a második légi győzelme volt ebben a csatába. - Kösz srácok. – hebegte Tope a rádióba, miközben gépét egy bukófordulóval a csata alá vitte. - Tartozol nekem. – véste az eszébe Ju, jó kufárhoz méltóan. - Vigyázzatok, hárman fordultak felétek. – üvöltött bele valaki a mikrofonjába. Sen ösztönösen olyan gyorsan változtatott irányt, amilyen gyorsan csak tudott, ennek köszönhetően a zöld sugarak csak a pajzsát súrolták. Ju már nem volt ilyen szerencsés. Egy lövedék pont a pilótafülkébe csapódott, ami robbanássorozatot indított el a gép belsejében, végül az X-szárnyú darabjaira hullott. - Jézus, kilőtték Jut. Kilőtték Jut… tűnjünk innen a francba. – sikította Tope. - Ezer az egyhez, hogy ezt nem éljük túl. – saccolta az esélyeiket Kawoski. - Nyugalom emberek, még pár perc. – csendült Vilss magabiztos, hideg hangja. - Meg van, kilőttem egyet… - kiabálta túl örömtelien Telu-Wan a jajveszékeléseket – Megvan az első légigyőz… Statikus zörej az éterben és fényes villanás Sen látóterének szélén. Ez az, ami még néhány pillanatig a fiatal Telu-Wan örömére emlékeztette a pilótákat. - Vörös 12-es elesett. – jelentette komoran O-Lian. Éppen a robbanás pillanatában akarta odavetni neki, hogy ne bízza el magát és figyeljen oda a csatára. Elkésett. És kis híján ő is. Zöld lézersugarak száguldottak el a fülke mellett, majd egy lyukat fúrt az egyik szárnyra. O-Lian tudatosan oldalra húzta a gépet, majd nagy ívben emelkedni kezdett, miközben fejét forgatva kereste a támadóját. Meg is találta, a TIE közvetlen mögötte volt. Szerencsésnek érezte magát, amiért a birodalmi ilyen rosszul célzott, azonban érezte, hogy ez a szerencse nagyon gyorsan cserbenhagyhatja. - Rámaragadt egy és nem tudom lerázni. – kiabálta a mikrofonba, miközben vad manőverekkel tartotta távol magától a TIE-t – Megköszönném annak, aki levakarja rólam. - Már itt is vagyok, drágám. – érkeztek a vörös lézersugarak fentről, darabokra robbantva a TIE-t, majd egy X-szárnyú húzott el O-Lian gépe mögött. - Hálám üldözni fog a sírig, Élan. - A szavadon foglak. – pörgette meg győzelemittasan ragadozó madárra emlékeztető vadászát a Vörös 4-es. Eközben Vörös 11-es nyílegyenesen rárepült célpontjára. Célzott és lőtt, a birodalmi azonban időben kimanőverezett a célkeresztből. Haprenfis utána kapta a kormányt, csakhogy a gépe nem reagált. Újra megpróbálta, ezúttal másik irányba, ekkor sem történt semmi. Idegességében rángatni kezdte a botot, ám az X-szárnyú makacsul ragaszkodott a nyílegyenes repüléshez. Amit a TIE pilótája örömtelien fogadott. - Ő… itt Vörös 11. A kormánymű nem reagál. – lemondóan eleresztette, hátradőlt az ülésben – Azt hiszem, ez a nap a legpechesebb az életemben. Sok szerencsét barátaim. A TIE pilótája mintha csak ezt várta volna, végszóra szétlőtte a magatehetetlen X-szárnyút. A sors iróniája, hogy alig egy másodperccel később a Vörös 2-es odaért és végzett a TIE-vel.

Viszont Obi-Wan elég eszes, hogy ez ellen kismillió érvet hozzon fel. Tulajdon képpen egy kérdés is elég lenne: Miért kell ahhoz szabadnak lennie?

Szerintem a lényeges kérdés, hogy Obi-Wan megölte-e volna Sidioust úgy, ahogy azt Windu akarta. Ne feledjük, Windu akkor már a Sötét Oldal mesgyéjére tévedt. Ezt Anakintól tudjuk, aki a film elején mondja, hogy fegyverteleneket ölni nem a Jedik útja. Obi-Wan viszont ízig vérig Jedi volt, ő személyesítette meg a Rendet úgy, ahogy az ep1-ben azt Qui-Gon tette. S mint Jedi szerintem nem súlytott volna le még egy Sith Nagyúrra sem, ha az fegyvertelen - más kérdés, hogy Sidious kard nélkül még veszélyesebb. Szerintem Obi-Wan egyszerűen egyet értett volna Anakinnal, hogy akkor bíróság elé kell állítani. Ezért is távolította el Sidious Obi-Want a színpadról. Ha Coruscanton marad a nagy pillanatban, ziher a Jedi kommandóval tart, és talán eleve viszi magával Anakint is, de ha mégsem, akkor is, Obi-Wan jelenlétében Anakin átállítása lehetetlen, de legalábbis ezerszer strapásabb munka lett volna, mint Winduval.

Itt láthatjuk újra ezt a szépen repülő, és alapból csodaszép nubient Anakin pilótaképzése itt szerintem a film végi eseményeknek is előfutára. Anakin bármennyire is jó pilóta, még sosem repült űrhajóval, tehát ezt is meg kellett valahonnan tanulnia. Rick Olié oktatása kézenfekvő magyarázatot nyújt, ráadásul megtudjuk azt is, hogy a kölyök nagyon gyorsan tanul. A csata tervezgetése is tettszetős. Viszont itt jobban tettszik a trailerben elhangzott szöveg (magyar szinkronos trailerben), amit Qui-Gon mondott: "Felség, téged meg tudunk védeni, de az egész bolygót nem." Sajnos Panakának megint gagyi szöveg jutott. A megállapítása, hogy a droidvezérlő hajó is látja őket - bár az avatatlan szemnek értelmet ad - a valóságban szerintem senki jelenlévőnek sem (Obi, Olié) kellett elmondani. Egy hadihajó jóval azelőtt kiszurhatja őket, mint fordítva. Obi-Wan és Qui-Gon kibékülése. Sajnos a veszekedés sincs annyira kidolgozva, így a kibékülés sem olyan fontos, bár ennél a jelenetnél érzek némi szorngást Obi-Wanban és gőgöt Qui-Gonban. Qui pl csak egyszer pillant Obira, de a padawan amint felnéz rá, visszakapja a tekintetét, és legközelebb csak akkor néz tanítványára, amikor az neki lát a bocsánatkérésnek. És Obi-Wan is elég gondterhelt, a "Szerinted bevállik a királynő terve?" kérdést úgy tűnik, csak azért tette fel, hogy oldja valahogy a feszültséget és beszéljen hozzá a mestere.

Ilyenekből látszik, hogy nekünk van igazunk. Bár ez a kritika eléggé... hát összecsapott, és nem is kritka, hanem beharangozó, de legalábbis olyasmi, vagy még inkább a kettő átmenete, de pozitív és a stílusból kitűnik azért a film, valjuk be, létező hiányosságai is. De az író el tudta azokat fogadni és élvezhette a filmet.

Dehogy baj, sőt, egyet értek vele.

- Admirális, lázadó vadászgépek közelednek. – jelentette Quan kapitány enyhén izgatott hanggal. Mindig lázba jött, ha harcra került sor, pedig nem sok dolga akadt. Csak továbbítania kellett a parancsokat, amit admirálisa kiadott. – Tizenkét T-65 Incom vadászgép, és tizenkét BLT-A4-es vadászbombázó. - Lehetséges stratégia? – kérdezte Stark továbbra is a csillagokat tanulmányozva. Nem érdekelték a közeledő gépek, hiszen nem tehettek kárt a csillagrombolóba. Hogyan is tehettek volna? - A T-65-ösök szétváltak, valószínűleg a vadászokra, illetve a leszállóegységekre összpontosítanak. – fejtegette Quan azokat a lehetőségeket, amiket Stark már biztosan tudott. A Lázadók ilyen esetben mindig ugyanazt a stratégiát alkalmazzák. Igyekeznek feltartani a Birodalmat. – A BLT-k pedig megpróbálnak megbénítani minket. - Ellenstratégia? - Kiküldenék négyosztagnyi TIE-t. Egy osztag fedezné a leszállóegységeket, egy elsöpörné a BLT-ket, kettő pedig végezhetne a T-65-ökel. Stark elmosolyodott. Quan kapitány a birodalmi katonai stratégia híve volt. Totális megsemmisítés, a haderő legnagyobb mértékű fitogtatása. Az alapok jók voltak, de a felhasználható eszközök már silányak. A TIE/IN vadászok olcsóak voltak, gyorsak és jól manőverezhetőek. Ezzel azonban vége is ért azon tulajdonságoknak a sora, melyek a pozitívumait dicsőíti. A negatívumok ellenben sokkal szembetűnők. A pajzs, az életfenntartó rendszer, a hiperhajtómű valamint a nagy tűzerő hiánya az, ami miatt a TIE-ok még nagy számban is csak jelentős veszteséggel képesek kicsikarni a győzelmet. Stark, a klón háborúban edződött tiszt volt. Ő még látta, tapasztalta és élvezte annak a kornak a hadászati előnyeit. Amikor nagy számban vetették be a jól felfegyverzett, jól védett, minden körülmények között használható harci gépeket. Akkoriban még nem spóroltak a hadseregen és nem építettek olyan űrállomásokat, amelyek egy egész bolygó elpusztítására képes, azonban mit sem ér a gyors, apró egységek ellen. Ez lett a veszte az első Halálcsillagnak, s ez lesz a veszte az épülőfélben lévő másodiknak is. Ilyenre verik el a pénzt, ahelyett, hogy sorozatgyártásra vinnék a TIE X1-eseket vagy a TIE Defendereket, és nem csak kevés, speciális helyzetekben bevethető darabokat gyártanának belőlük. Akkor eredményesebb lenne a Birodalom, és nem kéne feláldoznia a bevethető egységek felét. - Jól van kapitány. Pajzsokat fel, turbólézereket készenlétbe. Küldjön ki négyosztagnyi vadászgépet a felvázolt stratégia mintájára. Majd indítsa el a leszállóegységeket. Fogják el azt a tábornokot. - Admirális… - csendült egy fiatal tiszt hangja. Olyan sápadtan nézett fel a monitorjáról, hogy a Hoth is féltékeny lehetett volna rá. – Hívás a Coruscantról… az Uralkodó óhajt önnel beszélni. Stark meglepetten, de korántsem dühösen vonta fel a szemöldökét. Az időzítés szerencsétlen volt, ám nem végzetes. És azt is tudta, miért keresi. Már számított rá. - Soha jobbkor. – jegyezte meg azért a kíváncsiskodó fülek kedvéért, majd az ajtó felé indult – Quan kapitány, elvárom, hogy mire visszatérek, a Lázadók halottak, a tábornokuk pedig fogoly legyen. – azzal elhagyta a hidat.

Egy próbát megér, de szerintem elfajulni nem fog. Kitárgyalhatjuk itt az esetleges pozitív és negatív kritikákat, és inkább itt, mint hogy szétoffoljunk más topicokat. Persze kultúrált keretek között.

Nem is tudom hova hozzam létre ezt a topicot, de hát az egész Star Warsra kihat, szóval ide teszem. Nos, ez az egész azért született, hogy a jóérzésű ide látogató rajongó kiélhesse magát, ha olyan kritikát olvas, mint amilyet kb két perccel ezelőtt én. A Solaria nevű sci-fi oldal filmkritikáit olvasgatva figyelmes lettem egy ep2-es kritikára. Gondoltam, megnézem. Olvasom, olvasom, és végülis az idegeim már a csillagos eget kezdték verni. A negatívizmus az valami, de ez csúcs volt. Tipikusan az a fajta kritika, amikor az író megnézi a filmet, aztán az ep4-5-6-ra betyöpösödött tudattal mindenféle hülyeségeket hord össze, olyan dolgokra kihegyezve a kritikát, amik végül is meg lettek magyarázva a filmben, ennek ellenére baromira nem fontosak. A slussz poén akkor ért, amikor elolvastam a szerző nevét, gondoltam hátha lehet kommentet fűzni hozzá. Hát, a "baszki" felkiáltásomra még a macskám is felnyávogott. Most nem árulom el, de ütött, főleg a kritika olvasása után (hatás garantáltan akkor érhető el ). Megtekinthetitek ti magatok is, de csak erős idegzetűeknek: http://www.solaria.hu/modules.php?name=Fil...owcontent&id=43

- Figyelem! – csendült fel az ügyeletes tiszt hangja a hangszórókban. Ezzel egy időben az étkezdében elhaltak a beszélgetések, a befelé vagy kifelé igyekvők megtorpantak, az élet egyszeriben megállt. A bemondót mindenki ismerte. Mindig vidám, élettel teli hangja most monotonná, szinte síron túlivá vált. Ami semmi jót nem jelentett. – Birodalmi csillagrombolók a rendszer peremén! Birodalmi csillagromboló flotta a rendszer peremén! Riadó! Minden pilóta gépre! Ismétlem, minden pilóta gépre! – ha egyszer se mondja el, az se lett volna baj. A csillagrombolók említése is elég volt a pilóták, illetve minden lázadó mozgásának előidézéséhez. A trióból Sen volt az első, aki talpra ugrott. Nem az elszántsága, a hév vagy a repülési vágy miatt, hanem mert ő nem evett. O-Lian és Min gyorsan lenyelték az utolsó falatot, és csak ezután követték barátjukat. Futás közben csatlakoztak az öltözők felé rohanó pilótákhoz. Huszonnégyen voltak, kétosztagnyian. Ennyi embernek kellett most felvennie a harcot a felettük lebegő csillagromboló flottával. Az esélyük nulla volt, ők mégis, gondolkodás nélkül magukra kapták a sisakokat, kesztyűket, életmentő berendezéseket, majd rohantak be a hangárba, ahol a technikusok már a helyükre illesztették az asztromechanikus droidokat, felkészítették a gépeket a reménytelen küzdelemre. Sen, Min és O-Lian búcsúzásként összekoccintották sisakjaikat, ezzel mintegy elbúcsúzva egymástól. Ennyire volt idő, több nem is kellett. A gesztus önmagáért beszélt. A többi pilóta is hasonlóan egyszerűen búcsúzott a barátaitól, aztán bemásztak a hajójukba. Tizenkét X-szárnyú és tizenkét Y-szárnyú fülkéjében helyezkedett el huszonnégy bátor férfi és nő, életre keltve a hajtóműveket, a fegyvereket, a legkisebb alkatrészeket, a legjelentéktelenebb rendszereket. Sen lezárta vadásza kabintetejét, miközben gyors rendszerellenőrzést futtatott le. Minden zölden világított, még az R2-es egysége is pozitívan sípolt. Elégedett bólintással várta, hogy megkezdhesse a felszállást. Figyelte, amint felemelkedik a vezér X-szárnyú, majd követi a második, harmadik, negyedik és így tovább. Ötödikként Min vadásza emelkedett fel és indult a hangárkapu felé. Ekkor állt elé Ogenlom, a felszállást irányító rodian. A bázis kabalája. A pilóták mindig őt látták utoljára bevetésre indulva és őt is látták először, ha élve visszaértek. Ezért mindig azért imádkoztak, hogy újra láthassák. Sen is így tette, magában azt kívánta, had lássa viszont a rovarfejű Ogenlomot. A rodian felemelte iránypálcáit és függőlegesen integetve jelezett Sennek. A nő azonnal felemelte a gépet a talajról, majd a következő jelsornak engedelmeskedve a hangárkapu felé fordította. Még egy pillanat, s megkapta a gyorsítási parancsot. Egyetlen gombnyomással behúzta a talpakat és gyorsította fel a hajót. Mikor kiért a hangárból az űr felé emelte az X-szárnyú orrát. Min Y-szárnyúja közvetlen előtte volt, ő előtte pedig egy másik gép repült. Láncformációban száguldottak a nyílt űr felé. Hátra pillantott. A távolodó föld előtt meglátta O-Lian hajóját, amint felzárkózik mögé. Nagyot sóhajtott és visszafordult a műszerfal felé. Elkezdődött. Nemsokára bejelentkezik az osztagparancsnok és eligazítja őket. Bár már mindannyian tudták, mi lesz a feladatuk. Lefoglalni a Birodalmat, míg evakuálják a bázist. - Figyelem pilóták. – reccsent a vezér, Ekun Garlod reszelős hangja. Nyugodt volt, mindenre felkészült. Ahogy az űr felé tartók mindegyike. – Egyszerű feladatot kaptunk. Le kell foglalnunk a Birodalom helyi képviseletét, míg a bázisról kijutatják a transzportokat. – egy pillanatnyi szünetet tartott – A jó hír, hogy csak a legfontosabb dolgokat pakolják össze, és máris indulnak, a többit pedig megsemmisítik. Úgyhogy, ha minden rendben megy, mire elérjük a rombolókat, már fel is szállnak, és csak pár percig kell tartani magunkat. Szóval, ne haljatok meg. – többen is nyugtázták a kérést – Bejelentkezést kérek. - Vörös 2-es jelentkezik. – kezdte a sort Len Kawoski, az osztag vészmadara. - Vörös 3-as jelentkezik. – mordult fel Ju, a korélliai kufárok mintapéldája, aki ha tehette volna, még a saját anyját is eladta volna, viszont nem létezett számára olyan dolog, amit nem tudott megszerezni. - Vörös 4-es harcra készen. – ez Élan Mono volt, aki különcségével tűnt ki társai közül. - Vörös 5-ös készenlétben. – Tope a twi’lek ezen a bevetésen is remegő hangon szólalt meg. Szegény lány halálosan félt minden harci helyzetben. Mindig azt hitte, az utolsó bevetésére indult. Ennek ellenére az egyik legjobb pilótának számított. Talán épp a félelem miatt. - Itt Vörös 6-os. Hol máshol lennék? – kérdezte Sen élcelődve. Senki nem reagált rá. - Vörös 7-es készenlétben. – jelentkezett be O-Lian higgadtan. - Vörös 8-as készenlétben. – a quarren Vilss hasonlóan nyugodtan szólalt meg. Öreg, veterán pilótának számított a csapat többi tagjához képest. Még a vezérnél is többet repült. - Vörös 9 jelentkezik. – Uluna Cad hangja viszont a nő felpörgéséről tanúskodott. Mint minden bevetésen, most is alig várta, hogy belevesse magát a harcba. - Vörös 10-es készenlétben. – Unik monoton hangját nem lehetett összetéveszteni senkiével. A pilóta egy csatában lezuhant és elvesztette az emlékeit. Szerinte csak a repülés során képes visszaemlékezni, sőt, amíg nem ül be egy pilótaülésbe, azt sem tudja, hogyan kell repülni. Lehet benne valami, mert ilyenkor mindig megváltozott. - Vörös 11… ő… készenlétben, de valami gond van a vezérművemmel. – Tobias Haprenfis, a Peches, nem véletlenül kapta a becenevét. Minden bevetésen szitává lőtték a gépét, de a géphiány miatt mindig ugyanazzal a géppel is kellett felszállnia. Ezért sose volt teljesen működőképes az a szerencsétlen X-szárnyú. - Súlyos? – kérdezte a vezér. - Kicsit nehezen reagál, de bírja. – jelentette komoran – Remélem. - Vörös 12 készenlétben. – jelentkezett be Telu-Wan, az újonc kölyök. - Rendben Vörös fiúk. – nyugtázta a parancsnok. – Vörös vezér az arany vezérnek. Vörös osztag készenlétben. - Arany vezér a vörös vezérnek. Mi már a születésünk óta harcra kész vagyunk. Ti mit pepecseltetek? – az arany osztag parancsnoka a X-szárnyúak mögött ék alakba rendezte egységét. - Arany vezér… mi nem pepecselünk. Csak tájékoztató jelleggel informálunk benneteket, hogy tudjátok, ki menti meg az ülepeteket. - Vörös vezér, tájékoztató jelleggel informállak, fulladj meg. – nevetések harsantak a mikrofonokban. - Jól van. – vetett véget a jókedvnek a vörös vezér. Ő volt a rangidős, így övé volt a megtiszteltetés, hogy harcba vezesse mindkét osztagot. – Kerülöm a szózatokat, úgyhogy csak annyit mondok… Egy életem, egy halálom, a Birodalmat utálom. Ha egy elém jön, azonnal szétlövöm. Tegyetek hát ti is így… éljetek soká így. Szárnyakat támadóalakzatba. A parancsra a T-65-ösök szárnyai szétváltak, X alakot felvéve. Ezzel megnövekedett a manőverezhetőségük, tűzerejük és sebességük. - Vörös szakasz a vadászokra. Arany osztag, próbáljátok kilőni a rombolókat. - Más valamit? – reccsent valamelyik arany hangja. - Igen. Hozz már egy sört. – vetette oda egy másik arany, határozottan Min. Elérték az űrt és ebben a pillanatban láthatóvá vált a bolygó körpályájára állt csillagromboló is. A pilóták azonnal bemérték a transzponder jelét. Az Empire Queen nevet viselte. - Bantha pudu. – hűlt el Arany vezér. - Itt döglünk meg, ez biztos. – ez Vörös 2-es volt. - Nyugalom emberek. – recsegte vörös vezér határozottan – Nem megváltást kérnek tőlünk, csak tartsuk fel őket. Támadás. Az X-szárnyúak párokra szakadva felgyorsítottak, míg az Y-szárnyúak tartva az ék alakot egyenletes tempóban folytatták útjukat a romboló felé.

Obi-Wan pillantása gyilkol, amikor Qui-Gon Anakint választja. Ezek után nem is lehetett volna igazi mester-tanítvány kapcsolat köztük, hisz Obiban valószínűleg végig ott bújkált a nehesztelés, de legalábbis nagyon sokáig. Qui-Gon is jópofa, hiszen alig két jelenettel azelőtt mondta Obi-Wannak, hogy sokat kell még tanulnia, itt meg már azt mondja, mindent megtanult. Ezek után Obi tényleg megsértődhetett. Sokan mondják, hogy Anakint miért nem tanították ki, amikor Luke-ot igen a kora miatt. Nos, azt leszámítva, hogy Luke az utolsó elérhető Jedi jelölt volt, Yoda még neki is odamondja, hogy ő már öreg, már késő tanítani. A leszállóplatformos jelenet is tartalmaz némi vissza/előre utalást. Obi-Wan mondja, hogy "Ez nem tiszteletlenség, ez az igazság." Erre Qui-Gon: "A TE igazságod." Hoppá, az a bizonyos "szemszögből nézve" kitől is származik? A midi-chlorianok ötlete engem sohasem zavart, elfogadom őket, és szerintem logikus dolog. Mindig is furta az oldalam, hogy pl Han Solo miért nem tudja használni az Erőt, ha az mindenütt ott van. És akkor miért nem lehet bárkit kiképezni? Miért csak egyes személyek lehettek Jedik? Tehát erre a magyarázat a midi-chlorian, de ettől még nem lesz kevésbbé misztikus az Erő. Ők a közvetítő közeg és egyben a mértékegysége annak, kiből lehet Jedi. Ráadásul, így könnyeb is a jelöltekre vadászni Végül Naboo. Megborzongok, valahnyszor látom ezt a sötét képet. Valamiért nekem ekkor a gonosz birodalma jut eszembe a palotáról és nem az a szépség, ami az első alkalommal. Ráadásul Sidious jelenléte még tovább erősíti ezt az érzetet. Ennél komorabb (és ugyanilyen sötét)csak egyszer lesz a Naboo...

Darth Krande mondta egyszer, hogy Grievous azért maradt olyan csúnyán alul Obi ellen, mert Obi a legjobb volt. Az aki padawan korában Sitheket aprít, és még a kiválasztotatt is padlóra küldi túlzott megizzadás nélkül, az ellen egy nem Jedi nem sokat tehet.

Egy birodalmi csillagromboló. Impozáns, monumentális, alakja terrort és tiszteletet áraszt. Mindez jól tükrözi a Birodalom valódi szellemét. Azt, ami a moffokat, szenátorokat, admirálisokat és magát az Uralkodót is vezérli. Hatalom. A csillagrombolók testesítik meg magát a Birodalmat. Minden flottatiszt vágyálma, hogy egyszer egy birodalmi csillagromboló hídjáról lenézve érezhesse át a csata győzelmének mámorító érzését. Stark admirális azok közé a szerencsések közé tartozott, aki nem egy darab, hanem egy flottányi rombolót irányíthatott. Ezt néha áldásnak, néha átoknak érezte. Most, amikor zászlóshajójával, az Empire Queennel belépett a L’nor-rendszerbe, örült a flottának. Feladata ugyanis nem volt egyszerű. A Főparancsnokság utasítására el kellett fognia a Lázadók Szövetségének egyik tábornokát, aki hajdan a Birodalom admirálisaként elárulta a Császárt. A dezertálásával sok hajót vesztettek el, köztük egy csillagrombolót is, s ezért az Uralkodó olyan büntetésben részesíti majd, ami példa lesz, minden hasonló célokat kitűző tisztnek. Stark az Empire Queen hídjának ablakai előtt állva a csillagokat tanulmányozta, melyek a nyugalmat, békét árasztották. Valójában azonban mindent belepett és elnyomott a Sötét Oldal leple. Arca komoly volt, némi kegyetlen jókedvvel átitatva. Hosszú szőkésbarna haját hátrafogta. Kerekded arcán a megfontoltság, az aljasság és a ravaszság vonásai élesedtek ki, ahogy szája vadóc mosolyra húzódott. Nem egyenruhát hordott, hanem civil öltözetet. Fekete magas szárú csizmát, nadrágot és mellényt viselt, ami alá szürke pólót vett. Derekán bőröv futott végig, amiről pisztolytáskája, kódhengerei, és egy fénykard lógott le. A jövőn és a múlton töprengve érintette meg ezt az ódon fegyvert, mely hajdan egy Jedi lovagé volt, akit ő győzött le. Admirális volt, a klón háború hőse, a Lázadók egyik mumusa, a Birodalom hű katonája. Mindnek meg kellett felelnie, még ha sokszor nehezére is esett, még ha legtöbbször teljesen más, egyéni célok is vezérelték. - A flotta helyzete? – fordult szembe a hajó kapitányával. - Körbezárták a rendszert. Az interdiktorok akcióra készen várnak a hiperugró pontoknál. – tett jelentést Quan, Stark leghűségesebb beosztottja és talán egyetlen barátja. Kétség kívül az egyetlen ember, akire az életét bízná. - Rendben van. Amint elértük az Ytnomot, Dovzon tábornok csapatai megkezdhetik a leszállást. Ne feledjék, Jutja tábornokot élve kell elfognunk. – a nyomaték kedvéért hozzátette – Az Uralkodó óhaja. - Észben tartjuk. – bólintott Quan, majd dolgára sietett. Stark visszafordult az ablakok felé. Az Ytnom bolygó zöld gömbje már látótávolságba került. Hamarosan megjelennek a Lázadó vadászgépek is, és őneki egy újabb csatát kell majd levezényelnie. Újabb emberek halnak meg a parancsára és újabb mendemondák kapnak szárnyra az ellenség körében Starkról, a Mészáros Admirálisról. S ő egyáltalán nem sajnálta ezt.

Mondasz valamit, de mondom, én kb. egy hónappal ezelőtt láttam ep1-et, DVD-n! Külön, nem a díszdobozban, pedig tudtommal azt elég régen visszavonták már. Meg is lepődtem rajta rendesen.

Hát Linch is érdekes filmet hozott volna össze, az biztos. Ahogy olvastam ezt, Marquandról tudjátok mi jutott eszembe? Egy harci droid, amint éppen azt mondja: Roger! Roger! Lucas tényleg benne találta meg az ideális rendezőt.

Adják oda a rászoruló rajongóknak. Ha kitennék, hogy ingyen vihető, a másodperc ezredrésze alatt elfogyna mind. Egyébként ezeket nem kell félteni, lazából kiteszik pénzért a forgalmazás után is (egy hónappal ezelőtt leértékelve itt még mindig láttam ep1-et... el is vitte valaki, mint ahuzat). De a mai napom slágere, 5600 Ft-ért raktak ki olyan figurát, amit a 97-es SE időkben adtak ki, már gyűrött volt a doboz, kiszívta a nap (totál sárga volt a fehér Luke figura). Szóval, ezek után ezek azt is kiadják, amit már rég bevontak.

OFF Te szegény ON

De itt csalt. Korlátgeneráló kódot használt

Köszönöm frenkie, remélem a véleményed a mű végéig is megmarad Itt a következő fejezet: --------------------------------------------------------------- Sen Teg hitvallása mindig is a béke, a konfliktusok elkerülése volt. Mint nabooi, ez nem is szokatlan, de nehéz betartani a Birodalom uralta Galaxisban. Mindennapos a terror, az erőszak, és akkor még csak a kormányról tettünk említést. Ezekben az időkben hajlamossá válik az ember, hogy átértékelje magát, életét, helyét a Galaxisban. Az Alderaan elpusztítása után Teg új hitvallást választott magának. Ami mozog, az a temető felé tart. Majd csatlakozott a Lázadók Szövetségéhez. Hajdan csempészként kereste a kenyerét, most egy X-szárnyú vadászgépet vezet. Az elmúlt évben nem egy csatát járt meg, nem egy birodalmival végzett. Ennek köszönhetően már számtalanszor rádöbbent, előző élete és a mostani között nincs is sok különbség. Jelenleg a Ytnom bolygón állomásozott az egyik legapróbb lázadó sejt kötelékében. Csupán két vadászosztag tartozott ide, alig harminc ember. Valódi feladtuk a felderítés, hírszerzés, háttértámogatás. Ők azok, akik segítik a főerő mozgását, de nem vesznek részt a nagyobb összecsapásokban. Például nem voltak ott a yavini csatában, de a rendszerből való menekülés biztosításában már részt vettek, csakúgy mint az új, biztonságos búvóhelyek felkutatásában. A mai nap szokványosan indult. Korán kelt, hogy kényelmesen megreggelizhessen, majd leellenőrizhesse a gépét. Nem szerette, ha a szerelők piszkálnak bele, azt vallotta, amennyiben valamit működőképesen akarsz tudni, csináld meg magad. Ezután jött a reggeli testmozgás, ami harcművészeti gyakorlatokból állt. Néha kihívta egy-egy nagyszájú férfi, akik azt hitték, azért mert ő egy nabooról jött nő, már könnyedén le tudják verni. Mindig csalódást okozott nekik. Végül a zuhany alá állt, ahol felfrissülhetett és felidézhette régen látott otthona vízpartjait. Mire mindezzel készen lett, már szobatársa, szárnyembere és egyben legjobb barátja is ébren volt. O-Lian fiatal nő volt, húsz éves, vagy annyi sem. Igazából sose mondta meg a pontos korát. De kit érdekelt, amikor nagyon jó pilóta volt. Teg keveset tudott a lázadás előtti életéről. Kiskorában elárvult, a Korélia utcáin nőt fel. A Birodalom ölte meg a szüleit, és azért csatlakozott a Lázadókhoz, hogy bosszút állhasson. Ennél többet soha senkinek sem sikerült megtudnia a csendes, visszahúzódó lányról. Nem is nagyon akartak. O-Lian végezte a dolgát, nem ellenkezett a parancsokkal. Ha pedig nem repültek, általában visszahúzódott valahová. Barátja csupán kettő volt a bázison. Teg és egy másik pilóta, Min Oone. Ők ketten tudtak elég közel kerülni hozzá, a többiekkel csupán munkatársi viszonyban állt. - Jó reggelt. – üdvözölte Teg törülközőbe csavarva testét. - Neked is. – nyújtózkodott álmosan a lány – Hány óra van? - Standard vagy helyi idő? - Standard. – borult vissza az ágyába és magára húzta a takarót. Nagyjából tisztában volt az idővel, így tudta, hamarosan szolgálatra kell jelentkezniük. Lehet, hogy jó pilótának tartották, de velejéig utálta az űrrepülést. Pedig ma járőrútra osztották be. - Hat. – dobta le magáról a törülközőt és kapta fel magára fehérneműjét. O-Lian álmosan nyögdécselve kelt fel. Szemeit dörzsölgetve csoszogott be az ápolófülkébe. Reggeli rituáléja lényegesebben egyszerűbb volt barátnőjénél. Megmosta az arcát, kifésülte majd hajcsattal hátrafogta vállig érő szőke haját, végül kibandukolt a fülkéből. Szobatársa már narancsszínű pilótazubbonyában ült az ágya szélén és húzta fel a csizmát. O-Liant lenyűgözte barátnője energikussága. Bármelyik pillanatban harcra kész, mindig benne van a legjobb bulikban. Ő is ilyen lehetett volna, de élete megtanította rá, hogy jobb, ha kerüli a konfliktusokat. Fáradtan mozogva dobta le hálóingét és öltözött be egyenruhájába. Pár perc múltán el is hagyták körletüket. Bár Teg már reggelizett, hagyományból, és mert nem volt jobb dolga, elkísérte O-Liant az étkezdébe. A reggeli küllemének jelentősége eltörpült minősége mellett, így nem is sokat törődtek vele. Persze minden nap elhangzottak az elégedetlenkedő mondatok, de igazából senkit sem zavart annyira, hogy éhségsztrájkba kezdjen. Sokkal nagyobb kérdés volt az ülőhely. Mindenkinek megvolt a helye, amit főleg harc közben nyújtott teljesítménye alapján érdemelt ki. Kevesen részesülhettek abban a megtiszteltetésben, hogy saját asztallal rendelkeznek az étkezdében, de a két pilótaamazon közéjük tartozott. Nem egy jelenlévőnek mentették már meg az életét. Ha valaki le is telepedett a helyükre, megjelenésükkel máris másik asztalhoz ült. Az étkezde sokak szerinti legjobb helye a dobogó volt. Egy emelvény, ami a sziklába vájt bázis természetes képződménye a terem fölé magasodott. Csupán három asztalt helyeztek el rajta. Az egyiknél ma reggel Jutja tábornok ült, békésen iszogatva lumját, miközben a jelentéseket bújta. A pilóták érkezését egyetlen üdvözlő bólintással nyugtázta. A másik asztal üresen állt, a harmadiknál azonban ült valaki. Egy fiatal, pilótazubbonyban feszítő twi’lek férfi. Jóképű volt a maga nemében, bár különösen rondává tudott válni, ha elmosolyodott. Ilyenkor elővillantak apró éles fogai és kifejezetten barátságtalanná, már-már vérszomjassá vált az arca. Ezt maga is nagyon jól tudta, így még akkor sem mosolygott, ha jó kedvében találták. Min Oone talán ezért is kapta a Vasarc gúnynevet. - Jó reggelt Min. – ült le mellé Teg. - Reggelt. – helyezkedett el O-Lian is. Oone álmosan pillogott rájuk, valószínűleg nemrég ébredt fel. Illetőleg amennyiben túlságosan is elhúzódott az esti sabbac, akkor le se feküdt. - Szassztok. – vetette oda, majd villájára tűzte reggelije egy darabkáját. Pár másodpercig tanulmányozta az alaktalan ételt, majd bekapta. - Milyen volt a tegnapi parti? – kérdezte Teg összefonva mellkasa fölött karjait. - Hosszú, vesztes. – sóhajtott a twi’lek újabb falatot tűzve villájára – A pénzem fele odalett. - Legalább tudod, mikor kell kiszállni. – jegyezte meg O-Lian lebiggyesztett szájjal. Sose szerette a szerencsejátékokat, mert szerinte túl sok bennük a kockázat. - Igen. És ti, mivel töltöttétek az éjszakát? – kérdezte kéjelgő tekintettel. O-Lian és Teg összenéztek, majd a szemüket forgatva pillantottak barátjukra. Min ehhez hasonló kérdései megszokottak voltak, sőt, szinte elvártak. Kevés nőnemű személy élt a bázison, így nem csoda, ha ilyen jellegű kérdésekkel bombázták őket. A twi’lekkel is úgy ismerkedtek meg, hogy megpróbálta ágyba vinni először O-Liant, majd Teget. Nem járt sikerrel, de stílusa és az állandó szélcsapásai végett barátságot kötöttek. És Min azóta se adta fel a próbálkozást, sőt, talán hevesebben udvarol, mint annak idején. Ez jellemzi a barátságukat. Teg éles megjegyzései, O-Lian bátorításai és Min szexuális bemondásai. - Azt hiszem, aludtunk. – válaszolt Teg – Egyesekkel ellentétben, mi képesek vagyunk kipihenni magunkat a szolgála előtt. - Ja tényleg, unalmas járőrszolgálatra vagyunk beosztva. – sóhajtott újfent Min a tányérra dobva villáját – Hat óra röpködés a rendszerben… legalább tudok aludni. Mellettük Jutja tábornok halk horkantást fűzött hozzá. A pilóták elmosolyodtak, és csendben folytatták a reggelit.